Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-15 / 42. szám

6.

TOLNA VÁRMEGYE,

— Kinevezés. Freitag József dunafoldvári adóhivatali ellenőr a m. kir. pénzügyminisztérium által II. oszt. adóhivatalookká neveztetett ki.

— Halálozás. Dr. Schwetz Antal ügyvéd családját súlyos csapás érte; 6 éves, viruló egészségnek örveudezeit, kedves kis leányuk a roncsoló toroklob áldozata lett. A gyászoló szülök fájdalmát enyhítse az a tudat, hogy minden ismerősük igaz részvéttel osztja mély fájdalmukat. A család által kiadott gyászjelentés a következő : „Dr. Schweiz : Antal és neje szül. Totth Clementine fájdalomtól j megtört szívvel jelentik felejthetetlen kis leányuknak Clemencának folyó évi október hó 6-án, életének 6-ik évében roncsoló toroklobban történt gyászos elhunytét. Az elszenderült angyalnak földi maradványai ez évi október hó 7-én délután 4 órakor fognak a Kálvária sirkertbe örök nyugalomba tétetni. Bonyhád, 1893. október 6. Áldás és béke lengjen a kis angyal porai felett!

— A polgári iskolából. V é r t e s s József, a szegzárdi polg. fiúiskolához kinevezett segédtanár, neje súlyos betegsége következtében még mindig nem foglalhatta el állását, sőt azt kérelmezte a vallás és közoktatási miniszternél, hogy neki állása elfogla'ása előtt hosszabb időre szabad-ág engedélyezte sék. Sajnos, hogy minden tanárváltozásnál ilyen kellemetlenségek vannak az iskolánál, mert a kinevezések mindig oly későn történnek, hogy a kinevezett tanerők csak igen ritkán foglalhatják el állásukat a tanév elején, a mi a tanításra éppen nem előnyös.

— Kolera halálozás Tolnán. Tolnán egy G r a z s i k Ambrus nevű üveges tót a kolera tünetei közt hirtelen elhunyt. Az ottani orvosok, valamint Drag its járási orvos véleménye szerint a halál oka ázsiai kolera volt, azt a helyet, hol éjjelezett, alaposan desinficiálták. A baktereologiai vizsgálat fogja kideríteni, hogy ázsiai kolera volt-e a halál oka, vagy csak kolerin. Egyéb betegedés eddig nem fordult elő. A tótok állítólag Faddról érkeztek, hol már az öreg rosszul érezte maga.

— Az ipariskolai bizottság a folyó hó 6-án tartott gyűlésén a tantestület javaslata alapján a tanűási időt olykóp állapította meg, hogy mig vasárnap az összes osztályok nyernek oktatást, az előkészítő osztály kedden 3—5-ig, pénteken 4—6-ig ; az I. osztály kedden, a II. és III pedig csütörtökön mindig 1—5-ig vau iskolában. Ez intézkedés főkép az iparosok érdekében történt, hogy igy nevonassak el egyszerre az összes tanoncok a műhelyből, — A bizottság a tantestület által megállapított és az uj tantervnek legjobban megfelelő Mártó n f f y-T r a j 11 e r-féle olvasókönyvnek az ipariskolába való behozatalát helyesli és felhatalmazza az igazgatót, hogy egy-egy osztály számára a szegény tanulók segélyezésére 10—12 könyvet szerezzen be az iskola számlájára, — a szükséges szerek, minták stb. beszerzésére pedig az igazgatót felhatalmazza s e célra a rajzlapot jelöli ki. — Végre pedig helyeslőleg tudomásul veszi az igazgató s a tantestületnek egy technológiai gyűjtemény beszerzésére vonatkozó javaslatát és e célra, a menynyiben ez adakozások utján teljesen elérhető nem volna, az igazgatónak utólagos elszámolás mellett 50 frtot utalványoz.

— Pályázat. Kinevezés folytán a duuaföld- vári adóhivatalnál megüresedett ellenőri esetleg e kertiletbeli más adóhivatalnál megüresendö adótiszti állomásra 2 heti határidővel pályázat nyittatott.

— Garázda suhancak. A múlt vasárnap délután 4—5 óra közt egy úri nő akart átmenni az Adler ház előtt levő Sétpatak hídon. A keskeny gyalog átjárón két berúgott polgár legény jött véle szembe, a kik a védtelen úri nőt megbotránkoztató szemtelenséggel inzultálták. A megtámadott erre visszafordult, de egyutial erélyes hangon rendre utasította a szemtelenkedőket. No csak ez kellett. A két duhaj fickó felemelt ököllel rohant reá s nagy dicsőségére mizerábilis nagyközségi rendőri viszonyainknak, nyílt utcán, fényes nappal, bizonyára meg is veri a védtelen úri nőt, ha véletlen Vnininger Sándor szegzárdi m. kir pénzügyőri biztos ur meg nem hallja a megtámadott urhölgy segélykiáltásait. A biztos ur aztán odarohant s megfenyegette a két duhaj legényt, akik persze azonnal kereket oldottak. — A kényes helyzetből kimentett hölgy is hirtelen elsietett, nagy sietségében elfelejtette megköszönni Veininger ur szívességét. Lapunk utján mond t*»hát köszönetét megmentőjének. Nem első eset ez, hogy sétáló urinő ki van téve goromba parasztlegények durva inzultálásának. Itt volna tehát az idő, hogy a városi képviselő-testület a 40 és 50 per- centes városi pótadó keretében gondoskodnék rendőr mizériánk megszüntetéséről. Egy 15 ezer lakossal biró város közbiztonsága érdekében okvetlenül meg kell tenni annyit, hogy legalább a nagyobb forgalmú utcasarkokon legyen egy-egy őr állandóan felállítva.

VIDÉK.

— A paksi polg. iskola sikere fölött, a m my- nyiben annak megnyitásakar több mint 90 növendék iratkozott be az I-só osztályba, már többször adtuk örömünknek kifejezést; de úgy látszik, a minisztériumban nem lehetnek annyira elragadtatva a nem várt sikertől, mert Iíászonyi Mihály, az iskola igazgatója arra kérte a minisztert, hogy engedjen párhuzamos osztályt nyitani ; de a minisztériumtól az a válasz érkezett, hogy párhuzamos osztály nem engedélyeztetik; a mennyiben azonban a törvényes számnál több növendék jelentkezett, azok közül a gyengébbeket küldjék vissza az elemi iskola 5-ik osztályába. Hogy ebből miféle zűrzavar fog támadni, arra annál is inkább kiváuc>iak vagyunk, mint,hogy tudomásunk szerint a tanítás már megkezdődött, még pedig az összes beiratkozottaknak, az igazgató pedig egyedül van, mert bár a miniszter már kétszer nevezett ki oda segédtanárt, de egyik sem volt hajlandó 500 frtért bizonytalan számú évekig Pakson segédeskedni.

— Színészet Tolnán. Tolnán egy hét óta B á t o s y Endre színtársulata játszik, ha nem is nagy közönség előtt, de jól rendezett társulattal, mely méltán nagyobb pártfogást érdemelnie. (Talán, ha a hely árakat kissé alább szállítanák ? Vidéki helyen, hol a publikumnak ugyanannak kell lennie, kissé drága a 80 kros helyár.) A színészek közül különösen L. P erezel Mari, Bátosy E., Polgár Béla és Kiss József tűnnek ki kitűnő s alapos játékukkal. A társulat többi tagjai is jól meg felelnek nehéz feladatuknak. Sikerültén adták elő: Nebánts virág,“ „A becsület“ és „A diurnista“ cimü bemutató darabokat, melyek utón 6 előadásra bérletet nyitottak.

T A N Ü G Y.

Az ozorai iskolaszék.

Kelt Ozora vidékén, 1893. okt. 7. Tekintetes szerkesztő ur!

Pintér Károly ozorai káplán ur által előidézett iskolai botrány, az abból folyó tanító üldözés és a rom. kath. iskolaszéknek ez ügyben tanúsított magaviseleté e lap hasábjain ismertetve és tárgyilagos bírálatban részesítve volt már, mindezekről én szólni nem akarok.

De ezen szomorú hírnevet szerzett iskolaszék, mint a tanügyi hatóság megérdemli, hogy őt az iskolai és hitközségi vagyon kezelése körüli eljárásáért tekintetes szerkesztő ur szives engedelmével a nagy közönségnek bemutassam, bármennyire „irtózzék“ is az iskolaszék derék elnöke az „újságba jutástól“, — mint ezt „Lőcs“ tisztelendő ur a „Magyar Állam“ folyó évi 207. számában mondja.

Ezen hitközség és iskola évi szükséglete ke- rekszáraban 4000 frt, melyre fedezetül szolgál:

a) Párbér, gabona, lélekpénz és bor illetmény

pénzértékben

...................................... 850 frt.

b) Vidéki tanköteles gyermekek

töl szedett tandíj................................ 100 frt.

c) Az 1891. éri XLIII. t. ez.

10. §-a alapján szedett tanitói nyugdíj járandóság...................................... 70 frt.

d) Alapítványi kamatok, melyek szegény gyermekeknek taneszközökkel való ellátására volnának fordítandók,

de e céltól el vonatnak..................... 20 frt.

e) A plébános failletményének

fuvarváltsága...................................... 290 frt.

f) A r. kath. hívekre kivetett

18°/0 pótadóból...................................... 2670 fit.

Ös

szesen . 4000 frt.

Minden józanul gondolkozó, reudszerető em- | bér azt hinné, hogy mindezen bevételeket és kiadá- I sokat az iskolaszék gondnoka által, a magyarországi | püspöki kar által megállapított utasításhoz képest felelősség és számadás kötelezettség terhe mellett kezelteti; a naplót és pénztárt havonként, a zárszá- ! madást pedig az év végén megvizsgálja ; s utóbbit felülvizsgálás végett az egyházmegyei hatósághoz felterjeszti; évenként költségvetést készít, annak ke- j rétében megállapítja a hitfelekezet által viselendő j pótadó teher összegét és %-ját; az iskola vagyo- ! náról pontos leltárt vezet stb.

Az ozorai r. kath. iskolaszék mindezt nem cselekszi, hanem kezelteti az iskolai és hitközségi vagyont következőképpen:

a) A párbért, gabonát stb. kezeli az egyik tanító (ez idő szerint Bállá Sándor).

b) A vidéki tanköteles gyermekektől szedett tandíjat kezeli a hat tanító, — kiki a maga osztályában.

c) Az 1881. évi 43. t. c. 10. §-a alapján szedett tanitói nyugdíj járulékot kezeli az egyik gondnok.- d) Az alapítványi kamatokat kezeli a plébános.

e) A plébános failletményónek fuvar-átalányát kezeli a községi biró.

f) A hitközségi prtadót kezeli a községi pénz- tárnok és az adóügyi jegyző.

Van tehát az ozorai iskolai és hitközségi vagyonnak 12 kezelője, pedig a kezelésre hivatott gondnokokban sincs hiány, mert az eddigi két gondnok mellé csak az imént neveztetett ki Kovács Mihály is gondnoknak, a lanitó üldözés körül kifejtett sikerdus tevékenységének jutalmául.

Mindezen kezelők — n*-m kétlem — becsületesen és tisztán kezelik a reájuk bízott közvagyout, de számadást soha senkinek nem adnak, legkevósbbé pedig az iskolaszéknek ; pénztáraikat és naplóikat az iskolaszék soha meg nem vizsgálja, a mennyiben pedig az e) és f) ala't felsorolt vagyont az iskolaszéki hatóság alatt nem álló közegek kezelik, náluk a kezelést meg sem vizsgálhatja.

Vagyonleltárról, költségvetésről az ozorai rom. kath iskolaszéknek fogalma sincs, a hitközségi tagok által viselendő pótadó kulcsát csak úgy gon- dolomformán szokják egyszerű értekezleten megállapítani és a politikai község elöljáróságával közölni, a többivel ki vesződnék '?

Ily kezelés mellett senki sem csodálkozhatik azon, hogy a párbér illetmény és pótadó hátralékok a múlt év végéig — a mennyire a még le nem zárt főkönyvekből megállapítani lehet, — az 1500 frtot megközelíti, azt is természetesnek találja mindenki, hogy ezen hátraléknak jó része elévülés, elszegényedés, elhalálozás stb. cimón behajthatatlannak fog bizonyulni, ha ugyanannak behajtása valamikor komolyan megkiséreltetni fog.

Ezen állapotok jellemzésére az „ázsiai“ jelző azt hiszem kissé gyenge s inkább mondható a legsötétebb Afrikába való állapotnak, melyre a fötisz- telendő egyházmegyei hatóság és a tekintetes vármegyei közigazgatási bizottság becses figyelmét tisztelettel felhívom ; mert 4000 lelket számláló hitközségi iskola vagyonát leltár nélkül kezelni; a hívekre jogerős költségvetés nélkül magas pótadókat (18—20%) kivetni ; a pénzkezelést ellenőrzés és megszámoltatás nélkül 12 egyénre bízni; az egyik tanítót a párbérszedés zaklató és időt rabló munkájával a tanítás rovására terhelni; alapítványi kamatokat céljuk és rendeltetésüktől elvonni; az iskola alapvagyonanak tekintélyes részét kamatozás nélkül hevertetni; a kinn levő hátralékok nyilvántartását és behajtását a botrányosságig elhanyagolni ; olyan dolgok, melyeket a felettes hatóság, — ha azokról tudomással bir, — meg nem tűrhet.

ügy értesültem, hogy az üldözött Kiss Gyula tanító mint a tantestület által megválasztott iskolaszék tag. megfeledkezvén azon alárendelt viszonyról, melynólfogva tanitói minőségében az egyház képviselőjének legalázatosabb szolgája, — mint iskolaszéki tag a fentebb vázolt állapotokról bátorkodott a fátyolt fellebbenteni és azok megszüntetésére alkalmas módokról elmélkedni s ez irányban az iskolaszék elé indítványokat tenni.

Ezért nem akarják őt az iskolaszék intéző fórfiai nem csak az iskolaszékben, de még tanitói állásában sem megtűrni; ezért kellett neki a sajtó utján ellene szórt rágalmakat elszenvedni s a szentszék által megdorgáltatuia.

Végül arra kérem az ozorai rom. kath. iskolaszék érdemes tagjait, köztük különösen Pintér Károly káplán urat, kit az egyhahatóság úgy hallom, egy szuszszal megtett iskolaszéki-, hitközségi tanácstagnak és iskolaszéki elnök helyettesnek, — hogy ne gyanúsítsák ezen közleményért se Kiss Gyufa tanító urat, se azt a bizonyos „Schlesinger“ urat, mert ezt azok sem nem Írták, sem nem sugalmazták ; sőt nagyobb megnyugtatásul kijelentem, hogy nem Ozorán lakom s hogy Kiss urat személyesen nem is ismerem.

— A szegzárdi belvárosi ovoda választmánya folyó hó 15-én gyűlést tartott. Tárgyalta a nagyközség folyó évi május 6-án tartott képvisele- : tiülésnek 43-ik határozata alapján az óvoda átadására vonatkozó ügyet s olyképen határozott, hogy még egyszer sürgős s behatóan indokolt beadványt intéz a képviselőtestülethez az állandó segély megállapítása végett, melynek megtagadása esetén az átadás iránt javaslatot tesz a legközelebb összeki- vandó közgyűlés előtt. — Olvastatott a számvizsgálók jelentése a pónzrárnok által szerkesztett múlt évi számadásokról, mely jelentést a választmány tudomásul vett. — Özv. Mutschenbacher Lász- lóné súlyos betegsége folytán az eddig viselt dajkái szolgálatáról lemondott. A válaszámány a dajka lemondását tudomásul veszi és részére 10 frtnyi segélyt szavaz meg, helyébe pedig nyomban özv. Oziráky Jánosnét választja meg egyelőre ideiglenes minőségben. — A választmány a pónztárnokot felhívta, hogy a folyó évi tagdijak beszedése iránt intézkedjék. — Titkár jelenti, hogy a benyújtott kérvény folytán az alap. urad. az óvodának 3 köbméter fát adományozott, mit a választmány hálás

1893. október 15.