Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-10-15 / 42. szám
4. 1898. október 15. TOLNA VÁRMEGYE. látjuk ; s ha e/t sikerül elérnünk: akkor lesz ideje Mag yarország függetlenségének és öná'lóságának kérdéseit megoldani. De ez az ut a melyet ellenzékeink ma követitek, a kik most egy szerencsétlen német nyelvű katonai levél; holnap egy talán tul- szigoru fegyelmi eljárás miatt ellenségeinkké teszik azokat, kiknek barátságára szükségünk van, a kik majd hírlapjaikban majd a törvényhozás termében a legcsekélyebb nemzetiségi kihágásokat eseményekké fújják fel és izgatás céljára használják: ezek minket célunkhoz a magyar-nemzet megerősödéséhez nem közelebb visznek, kanem attól eltávolítanak. Azért tisztelt barátaira ! haladjunk a szabad- elvüpárt által kitűzött utón nyugodtan, de biztosan; ne erőszakoskodjunk, hanem éljünk a szeretet és a béke eszközeivel, hogy megerősítsük a magyarnemzetet. S ha e célt elértük akkor a függetlenség is önként érett gyümölcsként hull ölünkbe. — (Zajos éljenzés.) ' A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Küfáber János a Kölesd községi szabadelvüpárt elnöke, egy értelmes földművelő, igen sikerült toszt- ban köszöntötte fel a képviselő urat. „Mi is úgy voltunk — mondá — mint Diogenes ! Lámpával kerestük az embert fényes nappal! — De mi szerencsésebbek vagyunk Diogenesnél, az nem találta meg az ő emberét, mi pedig megtaláltuk a mi emberünket nagyságodban.“ Ktlfaber után Taussig gyönki tanító. Torda lelkész és még többen éltették Buschbacht. A bankett le kesült hangulatban a késő éjjeli órákban ért csak véget. Tolnavármegye őszi rendes közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága e hó 14-én tartotta szokásos őszi rendes közgyűlését. A családi körülmények által akadályozott Széchenyi Sándor gróf főispán helyett Simontsits Béla alispán elnökölt. Megnyitó beszédjében megemlékezve ama 25 éves intézményről, a melynek egyszerű felemlitése is kell, hogy örömre dobbantsa minden hazafiu szivét, indítványozza, hogy a honvédség 25 éves fennállása alkalmából Tolnavármegye felirati- lag üdvözölje 0 Fenségét, József főherceget, a honvédség főparancsnokát. Lelkes éljenzés tanúskodott a legnépszerűbb főhercegnek szánt üdvözlő felirat egyhangú elfogadásáról. Tárgyalták a vármegye 1894. évi költségvetését s azt 92,800 frt 36 kr bevétellel, 105,836 frt 89 kr kiadással, 13 036 frt 53 kr hiánynyal, az állandó választmány javaslatához képest elfogadÉs aztán meghalt. És most itt ülök én. Tudom bizonyosan, hogy én ő vagyok, a megöregedett, a kiélt podagrás Sándor. és bennem annyi okosság, annyi józanság van, úgy tudnám hasznosan osztani az időmet, tudnék dolgozni, tudnék ember lenni, de a podagra, ideláncol az íróasztalomhoz. És a szemem fáj, nem bírja a napfényt, mert az a Sándor esztendőkön keresztül a gázhoz szoktatta őket. És tudok visszatekinteni a múltra, hideg okos észszel és találok benne sok, sok hibát, melyeket nem én követtem el. Átlátom, hogy az élet nem puszta szerelmi história és hogy gyöngeség, gyávaság volt tőle, hogy annak tekintette. De hát ennek már vége. Ezen már nem változtat semmi. Sőt ha újra kezdhetném az életemet és tekinthetnék a jövőbe úgy, a hogy most a múltba tekintek, mégis csak oda jutnék, a hol most vagyok. Mert az életnek semmi köze az észhez. Az élet játszik az idegek klaviatúráján és az idegektől függ, hogy zendül a nóta. Az én nótám ilyen volt, hiába nem tetszik nekem s hiába nem tetszett volna harminc esztendővel ezelőtt. És várom a végét. Várom, hogy erre az örök- kéveló sárga esztendőre mikor következik az örökké való fekete éjszaka. És addig körülöttem rajzanak a testetlen árnyékok, a hosszú sárgafényü terem mindegyik pamlagán, mindegyik székén ül valaki, mindenütt ugyanaz. Majd ha eloltják a gázlángokat és a sok posthumus illatba, mely még itt kering a levegőben, bele vegyül a föld szaga is és a mozdulatlanul néma ritmusok a levegőben feloldódnak, szétfoszolnak, akkor én is boldog leszek. Ott leszek, a hol az a szerencsétlen fiatal ember van és akkor kibékülünk egymással, egybeforrunk egymással. Mert a halál kibékit bennünket saját magunkkal is. ták, a hiányzó 13.036 frt 53 kr fedezékre névszerinti szavazással (99 igen szavazat, 2 nemmel szemben) 1% pótadót, kerekszámban 13,600 frtot szavaztak meg. Az alispán időszaki jelentését ama örvendetes körülménynél fogva, hogy nincs a vármegye területén község, a melynek községi számadása felül- birálatot ne nyert volna, vagy a mely a jövő évet ne törvény szerint jóváhagyott költségvetés alapján kezdené meg, a közgyűlés akként vette tudomásul, hogy a vármegyei ernyedellen szorgalmú közigazgatási számvevőségnek, valamint a községek elöljáróinak jegyzőkönyvi elismerését nyilvánította. Kár, hogy a közgyűlésen senki sem emlékezett meg e tárgynál vármegyénk alispánjáról, holott a községek ügyeinek ilyen örvendetes előbbre vitele első sorban az ő érdeme. A közigazgatási bizottság kebeléből a folyó év végével kilépő tagok helyeinek betöltése céljából titkos szavazás lett elrendelve. A virilisták a Döry Dénes kir. tanácsos, raegyebizottsági tag ; a választottak pedig Péchy József tolnai prépost, bizottsági tag elnöklete alatt kiküldött bizottsághoz nyújtották be szavazatukat, a melynek eredménye az lett. hogy az üresedésbe jött helyekre a beadott 103 szavazatból Jeszenszky Andor 99, Bemrieder József 96, Tótth Ödön 99, dr. Kramolin Emil 69, Percsel Lajos pedig 67 szavazattal újból megválasztattak. Mialatt a szavazás eredményét összeállitották, a bizottság Simontsits Béla elnök indítványára áttért a tárgysorozat 12-ik pontjának tárgyalására, s elrendelte a 4 megüresedett vármegyebizottsági tagsági helynek választás utján leendő betöltését. A gyámpénztári tartalék-alapból 1894. évben fedezendő kiadások 17444 frt 36 krban állapíttattak meg. A katonabeszállásolási alap kivetést, tekintettel a tolnai lovaslaktanya építési költségeire felvett 518,000 frt jövő évre már esedékes törlesztési részletére, az egyes adónemek szerint 10, 7, illetve lm^-ban állapították meg. A betegápolási alap kivetése a közgyűlés határozata szerint jövő évre 2°/0 lesz. A kivetés egész összege 27433 frt 49 krt tesz ki. Az igazoló választmányba közfelkiálltással újból megválasztattak : dr. Kramolin Emil, dr. Hai- dekker Béla, Örffy Lajos, dr. Moldoványi István, Miké György. — A kinevezésre fenntartott helyek betöltését a főispán ur fogja közölni. A jegyzői nyugdij-alapra felügyelő választmány tagjai: dr. Szigeth Gábor, Örffy Lajos, Fejős Imre, dr. Kramolin Emil, dr. Moldoványi István lettek. A jegyzői szigorló bizottságba Tótth Ödön és Tórák Béla bizottsági tagokat választották meg. A megye területéről távozott Hanny Gábor helyét az állandó vállasztmányban Vosinszky Mórral, a közegészségügyi bizottságban Döry Dénessel, a Lymburg-Styrum gróf és grófné alapra felügyelő választmányban pedig Mikó György bizottsági taggal töltötték be. A tiszti ügyésznek tegyelmi ügyekben leendő helyettesitőjéül, Tárók Béla tb. tiszti ügyészt választották meg. A községi közmunka összeírása, megváltása s a váltság összeg behajtása és felhasználása tárgyában alkotott jvármegyei szabályrendeltet a belügyminiszter leirata értelmében módosították s újból felterjesztik a miniszterhez. Nógrád vármegye átiratát az államellenes izgatások meggátlása tárgyában, éppen mert a sajtó szabadság korlátozását célozza s Tolnavárraegye közgyűlése a magyar állam tekintélyét és erejét az izgatok megfékezésére elégségesnek s a belügyminiszter Igeközelebbi beszédét teljesen megnyugtatónak találja, a körrendeletben foglaltak teljes mél- tányolása mellett egyszerű tudomás vétellel visszaküldik a megkereső vármegyéhez. Trencsén vármegye körlevelét az 1893. évi IV. t. c. 24. §-nak hatályon kívül helyezése s a 15. §-nak a törvényhatósági alkalmazottakra leendő kiterjesztése iránt, valamint Háromszék vármegyéjét az ártatlanul elítéltek kárpótlása iránt; Torontói vármegye körlevelét az útadó behajtása körül kimondható felelőség ügyében kibocsátott kereskedelemügyi miniszteri rendelet megmásitása s végül Csongrád vármegye körlevelét a közutakuak ármen- mentesitési költségek alól leendő felmentése ügyében pártolandónak mondta ki a közgyűlés. A pozsonyi harmadik egyetem felállításának kérdésében a közgyűlés, mivel az előzményeket és döntő körülményeket nem ismeri, állást foglalni nem kíván. A vármegyei fillokszera bizottság javaslatát, a fillokszera alap részére eddig kivetett járulék beszüntetése iránt, a közgyűlés hatalmas éljenzés közt emelte határozattá. E tárgygyal kapcsolatban kimondták, hogy a közgyűlés feliratot intéz a fóld- mivelési miniszterhez, a vármegyei szőlő telep 3000 frtnyi évi segélyezése érdekében. A simontornyai járásban kihágási ügyekben való eljárásra a közgyűlés Pesthy Elek szolgabirót meghatalmazta. K. Asztalos Sánd ír és társai pilisi lakosoknak a pilisi biróválasztás megsemmisítését kérő felebbezését az állandó választmány javaslatára a közgyűlés elvetette és a választást helyben hagyta. Ezen tárgynál felszólalt Boda Vilmos biz. tag, ki hosszabb beszédben azt fejtegette, hogy a főszolgabíró nem járt el helyesen és a törvény intenciói szerint, mikor a másik két jelölt mellőzésével egyedül Szőke Istvánt jelölte, ez a választási jogot, a szónok szerint, kinevezéssé változtatja át. A választás helybenhagyása mellett, a főszolgab’ró eljárását védve, szólalt Madarász Elemér, ki azt hangsúlyozta, hogy a főszolgabíró hatáskörébe tartozik, annak elbírálása váljon a jelentkezők közül, ki érdemes és alkalmas a jelöltetésre és tudomása szerint a főszolgabírónak megvoltak alapos okai arra, hogy a másik két pályázót a jelölésből kizárja. Kákái biz. tag annyiban tartja sérelmesnek a főszolgabírónak eljárását, hogy ez által a jövőben nem akadnak majd pályázók, mert a mellőzöttek mintegy meg- bélyegezetteknek tekintendik magukat. Erre felszólalt Döry László főszolgabíró, s hivatkozva arra, hogy ő a törvény értelmében nem köteles ugyan eljárását indokolni, mégis a törvényhatósági bizottság előtt elmondja a történteket. A biró választással ugyanis összeesett Pilisen a lelkészválasztás és a midőn az adminisztrátornak nem sikerült rábírni a főszolgabírót, hogy a biró választást a pap választás miatt elhalássza, az admiuisztrátor átadott a főszolgabírónak két levelet, melyben kérte, hogy az ő embereit, vagyis azokat, kik az ő pártján állanak, jelölje biró gyanánt, ón azonban, folytatja a szónok, nem az egyéni érdekek szerint és nem a papválasztással kapcsolatosan akartam a biró választást eszközölni, azért visszaadtam az adminisztrátornak a leveleket és a köztekinteteknek és közérdeknek hódolva, kerülve a papválasztás által különben is kiélesitett ellentéteknek újból való kihegyezését, egyedül Szőke Istvánt jelöltem. Kijelenti egyúttal, hogy a jövőben, ha nem lesznek ilyen előzmények, szívesen kandidálja a másik két pályázót is. A főszolgabíró fejtegetését a közgyűlés elénk helyesléssel kisérte és a választást helybenhagyta. Dr. Matkovich Tivadar orsz. képviselő és ór- dektársainak a győr-veszprém-dombovári vasút segélyezése iránt beadott kérvényére elhatározta a kö/.gyülés, hogy az e tárgyban már hozott határozatát ezúttal ismét megújítja és kérvényezőknek kétszázezer frtot szavaz meg törzsrészvények vásárlására, mégis azzal a föltétellel, hogy a vasút engedélyesei 3 hónap alatt igazolni tartoznak, hogy a kiépítésre a végleges jóváhagyást megnyerték és hat hónap alatt kötelesek az építkezést megkezdeni. Az útépítési vállalkozókkal megkötött szerződés fen- tartatik olykép, hogy annak kivitele hat hónappal elhalasztatik. A szegzárdi tűzoltó főparancsnok megkeresésére, a közgyűlés 300 frtot szavazott meg a szegzárdi tűzoltó egyesületnek. Az időközben beérkezett tárgyak közül leger- dekesebb volt a közgyűlésnek ama határozata, a melylyel Szegzárd képviselő-testületének lakler József biró lemondása alkalmából hozott bizalmi határozatát egyhangúlag megsemmisítette, ugyanazon okból, melyet lapunkban annak idején hau-