Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-29 / 5. szám

III. évfolyam. Szegzárd, 1893. január 29. 5. szám. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főmunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. BODNÁR ISTVÁN. Előfizetési ár: Egy éTre . . 6 frt — kr. | Fél évre. . . 3 „ - „ l Negyedévre . I „ 50 „ Egy ezám .... 12 „ i Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- > hivatalon kivül elfogad Kram mer Vil- I mos könyvkereskedése Szegzárdon. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer-1 kesztőséghez intézendők. 1 Hirdetések mérsékelten megállapított | árszabály szerint számíttatnak. A gyerinekirtó. — Pár szó a difteritisz járvány alkalmából. — Midón országszerte uralkodik a difte­ritisz és kegyetlenül szedi a halál áldozatait a legifjabb nemzedék soraiból, mintegy kárpótlásául annak, hogy a régente viselt háborúk elmúltával ezen a réven akar ma­gának revanchot szerezni, ó neki mindegy, akár a csata mezejéről szedi a hős ifjakat, akár az édes anya forrón átölelő karjaiból ragadja el a szeretett kisdedeket; irgal­matlanul kívánja és veszi zsákmányát, nem törődve a szülők bánatával, nem veszi figyelembe zokogását, nem riad attól sem vissza, hogy egész családot elpusztítson, s a szülők örömét, reményét s boldogságát megsemmisítse. Nem célom hegedő sebeket feltépni, vagy tán kelletlenül félelmet gerjeszteni, de óvatosságra inteni, a baj keletkezését a szülőkkel megismertetni, az orvos megjele­néséig alkalmazandó szereket felsorolni, így kívánnék szolgálatot tenni, egyúttal kérni a szülőket jelen soraimat figyelembe venni, a lélekjelenlétet, mire épen nagy szükség van, fentartani, tőlük telhetőt elkövetni s szem előtt tartani azon körül­ményt, mig a test és lélek együtt van, addig feladnunk senkit sem szabad, mert ép dif- teritisszel voltak már oly esetek, hogy a betegek nehéz légzéstől kimerültén, egész bágyadtan feküdtek előttünk, mégis meg­gyógyultak. Azért csak bátorság és kitartás! Difteritisz rendesen lázzal kezdődik, tart egy két napig, már külsőleg tapintható a mandula daganat, mi érintésre és csekély nyomásra már érzékeny, a gyermekek csak félve engedik meg ezek tapogatását; belsőleg az egész garat veres, a mandulák nagyob­bodnak, néha összeérnek, rendesen először az egyiken lencsenagyságu fehér hártya látszik, ez erősen odatapadt, mintegy oda­nőtt, majd a másik felén is látható. Ez már néhány óra alatt terjed, mindkét man­dula befoglalva látszik ezen hártyával, maga a nyeldeklö is fehér hártya által körülfonva dagadt, a nyelés kissé nehézkes. Az orr sokszor száraz, a gyermekek nyitott szájjal lélegzőnek s alusznak, mert az orr­ból a garatba vezető ut szintén daganat és hártya által elrekesztve, a légzés az orron keresztül megszűnt és a gyermekek alvás közben a szájukat bezárják, egyszerre fel- ijédrick. mert levegőt se orron se szájon nem szívnak be. ^ A hártya kezdetben vékony fehéredé később vastagszik, zöldes, később^.Szenyes zöldes lesz és fuöC:, szagL, 'majd felfelé az orrba húzódik, ezáltal semmi nehézményt nem okoz, a betegség elmúltával a gyer­mekek néhány hónapig értelmetlenül beszél­nek. De később az orrban a sebek gyógyul­nak s a gyermekek ismét tisztán beszélnek. De ha a betegség lefelé húzódik a légcsőbe, akkor először rekedtek lesznek, a légzés nehezedik, mintegy sípolás hallható, a mellesont behúzódik, besüppedt, a has segítségével lélegzenek, kezek és lábak hidegednek, a szem körül kékes öv mutat­kozik, az orrlyukak tágulnak, maga az orr jéghideg lesz. Járvány alatt tekintettel kell lennünk gyenge hurutokra, csekély rekedtségre, sőt ha a hang fátyolozott, ha ezen tünetek mellett láz is mutatkozik s már első nap 40° Celsiust elérte, avagy túlhaladta, sok­szor hányás is fellép anélkül, hogy gyomor túlterhelés vagy rossz gyomor okozta volna ; feltűnő továbbá az is, hogy kezdetben a gyermekek föltűnően sápadtak, hideg bor- zogatás után nagyobb láz lép fel, mi a méreg felszívására enged következtetni. Áttérve tulajdonképeni feladatomra, sorrendben akarom felsorolni az óvintézke­déseket, továbbá hogy a már gyanús ese­teknél miként járjunk el. Miután tudjuk, hogy a borzasztó be­tegség bacillusok (microsporom diftoric,) által jön létre, főtörekvésünknek kell lenni ezen bacillusokat ártalmatlanná tenni illetve, megsemmisíteni, másodszor pedig a testet edzeni, ezáltal ellentállási képességét emelni. Óvintézkedések: I. Egész éven át szoktassuk a gyer­mekeket a toroköblitésre és pedig, vegyünk egy pohár langyos vizet, adjunk bele egy kávés kanál cognacot vagy pedig 25—30 csepp tiszta spiritust és minden étkezés után néhányszor gargarizáltatjuk, ha pedig kisdedek öblíteni nem tudnak, úgy ujjúnkra tegyünk mindég tiszta mosott fehér ruhát, TÁRCZA.--------------­Me gnyugvás. Hízelgő napnak fénysugara, Szivem hiába áltatod, Úgy is tudom az ifjúságtól Én többé mit se várhatok. Koldus az élet, mit sem adhat, S kevés mit tőlem elvehet, Álom vagy ábránd nincs szivemben, S nem táplálok reményeket. Olyan minden, milyennek látom, Kietlen puszta sivatag, És én vagyok a tlkkadt vándor, Ki rajta némán áthalad. Rózsavirág nem jő utamba, És zengő dallam nem kisér, S mi szomjúságom csillapitná, Hiányzik csermely s enyhe ér. S megyek, megyek a pusztaságon . Az elperzselő homokon, Közönyös fáradt lépteimmel Mig egyszer csak elvész nyomom ... VESSZÉL KÁROLY. Amerikai vig történet. Irta BECSKY LÁSZLÓ. — A „TOLNAVÁRMEGYE“ eredeti tárcája. — III. Olyan nagy napokat, mint a „New-York Ti­mes“ másnap, csak amerikai üzletemberek szoktak megérni. A redakció emberei rá sem hederitettek a gratulációkra, a melyet a szerkesztő újdonságáért minden oldalról kínáltak. Kocsikon, lóhalálába fut- koztak kézirat, eredeti rajz s más oly dolgok után, a melyek a többi lapoknál már összefűzve lesték i karácsony reggelét. Twain Márk kijelentette a reporter előtt, hogy szívesen megosztozik vele a honoráriumban, ha ké pes lesz lemásolni egy régi cikkét valami vidéki lapból. — Azt hiszi az ur, hogy azt meg lehet a mi j redaktorunkkal csinálni, hisz a fejemhez verné a kéziratot, a mely nem az Ón karmolmánya. — Miért is nem küldik én hozzám Sraileyt, azzal meg tudtam volna rögtön egyezni, — jegyzó meg Twain Márk. De talán kegyed is lesz szives nekem segédkezni ? — Hason csúszó szolgája, szedőgyerek va­gyok uram, csak két óra múlva cikket kapjak ! — Ha segédkezik, miért ne, de egyedül nem vagyok rá képes. — Parancsoljon — de Howardhoz is én me­gyek, gondolja meg uram Howard, a ki a közepén szokta megírni a „New-York Herald“-ban folyó re­gény írását ! — írja fel hát kérem erre a darab papirosra a tárcáin címét! enyelgett Twain Márk. — Tessék, mondá az ideges reporter és a kutyanyelv tetejébe oda kaparintotta : „A szalonképes kos.“ Ezalatt a New-York Times palotájának az udvarából a felmenő géppel 30 óriási tekercset vittek fel a 15-ik emeletre. A redakció helyiségei mellett volt egy üres szoba, az az jobban szólva egy csoda, mert a mi üres, az csoda New-Yorkban. Végre megérkezett a nagy nap alkonya, pa­pír, rajz, cliche, kézirat, minden együtt volt, csak a Howard ur karácsonyi elmélkedése hibázott. — Kétségbeejtő dolog, mondá a szerkesztő, e miatt nem lehet nyomtatni. Egy óra múlva a : 6-ik terminusa jár le ! — Legjobb lesz a régi ’limesből valami dol­gát kinyírni, jegyző meg a reporter, de arról nem szólt, hogy ezzel Twain ur ötletét alkalmazza. — Furibundus ember az, hátha meg sem engedi, mondá a szerkesztő az órára tekintve. Nem különb Twainnél, gondolta magában a reporter, az pedig megengedné, és igy szólt: — Megpróbáljam ? Elmegyek hozzá!

Next

/
Oldalképek
Tartalom