Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-09-17 / 38. szám
TOLNAVÁHMEGTE. A tolnamegyei községi és körjegyzői egylet tiz éves jubileuma. Tolnavármegye jegyzői e hó 12-ón ünnepre gyűltek össze. Ekkor volt 10-ik évfordulója, hogy jegyzői egyletüket megalakították. Tiz esztendő nem sok annak, a ki gond nélkül éli világát. Egy-egy esztendő csak egy rövid perc rá nézve az idő homokóráján, de a ki egyletet alkotott, abban tett, munkált, fáradott, várta a j megérdemelt gyümölcsöket, s a ki e helyett nap- ról-napra találkozott azzal az „igazi nagyhatalommal,“ a melyet magyarul közönynek neveznek, s látta, hogy az a haladás fájának miként vágja keresztül miudennap egy életerős gyökerét, az tudja méltányolni e két szónak : tiz esztendő, mély értelmét és jelentőségét. A tolnamegyei községi és körjegyzői egyesület raegküzdött ezzel a hatalmas ellenséggel is. Az egylet fejlődésének életgyökereit megtámadó közöny fejszecsapásait érezték itt is százszor és ezerszer. De a gondos kertészek mindenkor bekötötték a sebet. A mikor egyik kiújult, a másik már rég beforrt s ma a derék egyesület ott áll, hogy nem csak küzdelemteljes múltjára lehet büszke, de reményteljes jövője elé is teljes bizodalommal tekinthet. A nagy közönségnek okvetlenül érdeklődnie kell ama lelkes gárda szellemi szövetkezése iránt, a mely hivatva van a jegyzői kar tömörítésével annak tudását, szakképzettségét fejleszteni, öregbíteni, s igy a közjóvoltat előmozdítani, indokoltnak, sőt kívánatosnak tartjuk ezért, hogy a lezajlott ünnep, sőt, a zajtalan, de eredményekben annál dúsabb s áldásosabb 10 esztendő hű fotográfiáját is bemutassuk. Kötelességünk ez nekünk, a sajtónak különösen, mert a milyen igaz az, hogy a közigazgatás jó vagy rossz volta sok tekintetben a község szellemi vezetőjétől, vagyis a jegyzőtől függ, éppen olyan igaz az is, hogy a vidéki sajtó fennállásának s fejlődhetésének feltételeit a község jegyzőiben találhatjuk fel. Ők a mi lelkes jóbarátaink, éi'íá'áal'Mc' jo ‘részét ó tőlük veszszük, Írnak, cikkeznek, ha valami megbízható adatra van szükségünk, ő hozzájuk fordulunk, — ha a rossz közigazgatás miatt ütnünk kell valakit, őket ütjük — legmelegebben. S mindezért mégis csak ők a legbuzgóbb, legállhatatosabb — előfizetőink. Fogadják hálánkat, fogadják elismerésünket. Isten éltesse őket derék egyletükkel együtt nagyon sokáig. A jubileumi ünnepségről tudósításaink a következők. A közgyűlés. Az egyesület ügyei iránt ekkora érdeklődés a megalakulás óta nem volt tapasztalható a jegyzők részéről. A vármegyeház nagyterme majdnem egészen megtelt az egylet tagjaival. Jelenvoltak : Erdős Gábor elnök, decsi jegyző, Duzs Dániel alelnök, ócsónyi, Hesz Pál pénztárnok, tamásii, Purth Adolf I. jegyző, alsónánai, Klimes Antal II. jegyző, hógyószi, Kerbolt István regölyi, Kiss Pál gyulajováncai, Kühnel Ferenc bonyhádi, Lunova János zombai, Yanyek Béla mucsii, Decsi Béla madoesai, Bereck István simontornyai, Simon István harci jegyzők, választmányi tagok. Klein Endre gyönki, Király János felsőnyóki, Glöckner Béla kétyi, Kovács Gyula kisvejkei, Pápay István mözsi, Müller György decsi II., Laky Gusztáv kö- lesdi, Lesíyán Dezső pálfai, Németh Kálmán faddi, Popovics Gyula paksi. Lehmann János bonyhádi, Hoff Henrik szálkai, Eichert István kisdoroghi, Szentpétery Sándor alsónyéki, Szentesy József várdombi, Nagy József diósberényi, Bokus József nagydoroghi, Szabó Pal györkönyi, Linde Gyula Viirsádi, Győré Pál sárszentlórinci, Mehrwerth Sándor szegzárdi, Wilt Sándor kajdacsi, Albrechtovics Imre szakadáthi, Huszár Pál őcsényi II., Oravszky László némedii, Lentliy Mihály kocsolai, if]. Tóth Andor némedii s., Fiedler Gyula högyészi II., Reiszner Béla kónyii, Sörös Gyula bátai II.. Gróf József döripatlani, Lippich Zoltán cikói s., Uzner Jakab kalaznói, Halmay Tivadar medinai, Sehaad Gyula majosi, Szalay József nagyszokolyi, Helfen- beiu Dániel apáthii, Leimnitzer Lajos kurdi, Griin6. wald János kistormási. Ruppert Henrik miszlai és ; Parti József tolnai jegyzők. Tiszteletbeli tagok: j Simontsits Béla alispán, Buda Vilmos országgyűlési képviselő. Vendégek : Döry László központi járási főszolgabíró, Döry Pál völgységi járási főszolgabíró, Rassovszky Julián központi járási szolgabiró, Rill József tolnaraegyei kir. tanfelügyelő, Bodnár 1st- ! ván megyei ellenőr, Horváth Ignác szegzárdi tanító, dr. Hilbert István ügyvéd, Wikkert Károly agárdi helyettes jegyző. Elnök a mai nap ünnepi jellegének kiemelése I és további kitartó és odaadó munkásságra való buzdítása mellett a megjelent m. t. tb. tagokat, vendégeket és a tekintélyes számban jelenlevő egyleti tagokat szívélyesen és meleg érzelmű szavakban j üdvözölvén, a gyűlést megnyitódnak jelenté ki, a jegyzőkönyv hitelesítésére Kühnel Ferenc bonyhádi, és Helfenbein Dániel apáthii jegyzőt kérte fel. Legelőször Erdős Gábor egyleti elnök terjedelmes jelentését olvasták fel. A nagy gonddal szerkesztett s az egyleti élet hű kópét élénkbe táró jelentést közérdekű voltánál fogva lapuuk jövő számában közöljük, most csak annyit jegyzőnk meg, hogy a figyelemmel végighallgatott eluöki jelentés alaki szépségénél fogva ép úgy, mint a benne foglalt történeti résznek hű ecsetelésóért köztetszóssel fogadtatván, a választmány javaslatához képest egyhangúlag elhatároztatott, hogy az elnöki jelentés az egylet 10 éves fennállásának emlékére kinyo- massék és minden egyes egyleti tagnak inegkül- dessék. — A benne foglaltak helyesléssel tudomásul vétettek. II. Purth Adolf Alsónáua község kiválóan képzett jegyzőjének lapunkban legközelebb szintén ismertetendő, „Egyleti életünk“ cimü munkájáért, a melyben nagy alapossággal fejtegeti az egyleti élet fejlesztésének szükségességét s az erre szolgáló módokat és eszközöket, a közgyűlés a választmány javaslatának elfogadása mellett szerzőnek köszönetét fejezte ki és elhatározta, hogy a dolgozat kinyo- massék és az elnöki -Sttßrfrtl egyes egyleti tagnak megküldessók. III. A gerjeni árvízkárosultak felsegélyezése érdekében az egyleti elnökség által az egylet nevében Magyarország összes jegyzőihez intézett felhívás kibocsátása és az ezzel felmerült költségeknek megtérítése ügyében a közgyűlés a felhívás kibocsátását helyesli és jóváhagyja azon megjegyzéssel és kikötéssel, hogy az annak kibocsátásává! felmerült összes költségek a befolyt adományokból fedeztessenek, mert az egyleti pénztár nincsen azon helyzetben, hogy azoknak viselését magára vállalhatná. IV. A létesítendő országos jegyzői árvaház alapja javára, választmányi határozat folytán folyó évi augusztus hó 3-án Uógyószen rendezett tánc- mulatság megtartását a közgyűlés helyesléssel tudomásul veszi és határozatilag jóváhagyja. V. Az országos központi jegyzői egylet felhívása, a létesítendő országos jegyzői árvaház alapja javára eszközlendő gyűjtés tárgyában a választmány javaslatához képest egyhangúlag elhatároztatott, hogy az egylet az eddig alkalmazott gyűjtési módokat a jövőben is feutartja és gyakorolja, de ujabbi gyűjtési módot mellőz, mert az által, hogy egyletünk minden egyes tagja 10 éven keresztül évi 1 írttal a kérdéses célra már meg van adóztatva, és hogy az óvenkiut tartatni szokott táncmulatság által 1 ugyanezen célra a társadalom áldozatkészségét is igénybe vesszük, minek eredméuye, hogy már oly i jelentékeny összeget gyűjtöttünk, mely az ország bármely más megyei jegyzói-egyletónek hasoncélu gyűjteményét meghaladja: a kitűzött cél érdekében I rendelkezésükre álló eszközöket már alkalmazva és felhasználva látják, s ezért ujabbi gyűjtési módnak mellőzését indokoltnak tartják. VI. Az országos központi jegyzői egylet által véleményezés végett beküldött és Bartha László részéről a megyei jegyzői egyletek tevékenységének fokozása és a „Községi Közlöny“ szellemi és anyagi emelése tárgyában tett indítványára a közgyűlés következőleg határozott: Bariba Lászlónak most érintett indítványait — a választmányi javaslat értelmében a 3. kihagyásával tudomásul veszi és elfogadásra ajánlja annál is inkább, mert 1. már az egylet szervezésekor kimondatott azon erkölcsi kötelezettség, hogy minden a megye területén alkalmazott községi-, kör-, okleveles-, al-, vagy segódjegyzö az egylet tagja legyen, mert 2. a megyónkbeli jegyzőkről is törzskönyv vezettetik, mert 3. az indítvány II. részében megjelölt irányban és szellemben v.iló haladás már eddig is az egyleti vezetőségnek egyik fótörekvésót képezte, mert 4. megyénkben alig van jegyző, ki a „Községi Közlönyét nem járatná. VII. Az országos központi jegyzői egylet által adatgyűjtés végett leadott és Szegedi Albert által az italmérési és fogyasztási adó kibérlésekor a községekkel érintkező pénzügyi közegek által számos esetben követett méltánytalan, sőt jogtalan eljárásra vonatkozólag tett indítvány a választmány javaslatához képest a napirendről levótetett, mert megyénkben az indítvány szerint feltételezett eset nem fordult elő. VIII. Az útadó kezelésének módosítása tárgyában a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumhoz intézett felterjesztésére hozott elutasító határozat tudomásul vétetett. IX. A dunaföldvári járási jegyzői egyletnek megkeresésére az egységes nyugdíj jogosultság kiesz- közlóse tárgyában kimondatott, hogy ezen megkeresés a 17. pont alatt felvett tárgygyal együtt vétessék tárgyalás alá. X. Névery Sándor dunaföldvári jegyző és a dfóldvári járási jegyzői egyletnek megkeresése Nemes Ignác bölcskei II. jegyző javára eszközlendő könyöradomány gyűjtése tárgyában, Nemes Ignác kérelmére a napirendről levótetett. XI. Az 1890. évi egyleti pénztári számadással beterjesztett számvizsgáló bizottsági jelentés tudomásul vétetvén, az 1891. évi egyleti pénztári számadás : 286 frt 80 kr. bevétollol, 158 frt 65 kr kiadással, 128 frt 15 kr pénztári maradványnyal, 425 frt 88 követelésbeli hátralékkal, 2 kr. tulfizo- bUíftlr -JÍm átfagy át ott; számadó póuztárnok : Hesz Pál, a szokott óvás fentartása mellett a további felelősség alól felmentetni és erről jegyzőkönyvi kivonattal értesittetni határoztatott. XII. Az 1891. évi egyleti pénztári és 1891. évben tartott táncmulatságról vezetett számadásra vonatkozó számvizsgáló bizottsági jelentésnek tudomásul vétele mellett, az 1891. évi egyleti pénztári számadás 426 frt 9 kr bevétellel, 360 frt 61 kr kiadással, 65 frt 48 kr kószpónzmaradvány, 418 frt 58 kr. követelésbeii maradványnyal; az 1891. évben Szegzárdou rendezett mulatságról szerkesztett számadása pedig: 469 frt 92 kr. bevétellel, 120 frt 50 kr kiadással, 349 frt 42 kr tiszta jövedelemmel jóváhagyatott, minek folytán Hesz Pál számadó pénztáruok ezen két rendbeli számadás iránti további felelőssége alól a szokott óvás fentartása mellett fehneutetni és arról jkönyvi kivonattal értesittetni határoztatott. XIII. Az 1892. évi egyleti pénztári és az 1892. évben tartott táncmulatságról való számadás megvizsgálása végett bemutatván, nevezett számadások I Kovács Gyula kisvejkei, Decsy Béla madoesai és Lunova János zombai jegyzőkből álló számvizsgáló bizottságnak megvizsgálás végett kiadatni határoz- tattak. XIV. A választmány javaslatával bemutatott 1893. évi költségvetés, mely minden egyes egyleti tagra kivetendő 3 frt tagsági díjból 104 tag után nyerendő 312 frt bevétellel és 1. az orsz. központi jegyzői egyleti pénztárba fizetendő 52 frt, 2. az orsz. jegyzői árvaház alapra fizetendő 104 frt, 3. utazási költségekre felvett 115 frt, 4. nyomtatványokra és i levelezésekre számított 40 frt, összesen: 311 frt kiadással helyesnek találtatván megállapittatott, azon ! megjegyzéssel, hogy az esetleges szükségleti többlet az egylet követelésbeli hátralékából lesz fedezendő. XV. A székelyhídi járási főszolgabíró által egybeállitott és elnök által bemutatott időrendi tárgymutató a választmányi javaslat alapján, arra való tekintetből, hogy a viszonyainak megfelelő időrendi tárgymutatóval már birunk, mely hatóságilag is kötelező : a napirendről levétetik. 1893. szeptember 17.
