Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-10 / 37. szám

4.

TOLNA VÁBMEGYE.

Hirek.

— Schuszter titkár fegyelmi ügye. A vármegyei közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya e hó 7-én tárgyalta Schuszter pénzügyi titkárnak ismert fegyelmi ügyét. Hivatali hatalommal való visszaéléssel, a hivatali kötelesség hanyag teljesítésével és elöljárói irányában a köteles tisztelet megsértésével volt vádolva. A fegyelmire okul szolgált a községi megbízottaknak önigazolásul felhozott amaz állítása, hogy Schuszter őket arra beszélte rá, hogy 35,000 írtnál magasabb ajánlatot ne tegyenek és ők az ő tanácsa után indultak. Jóllehet 41,500 frtos ajánlatot tett már a korábbi bérlő október 29-én, jóllehet a pénzügyigazgató kevesellette a 35,000 frtot és őket a magasabb ajánlat beadására ösztökélte, ők Schuszter tanácsára

35.000 írtnál többet nem ígértek egy krajcárral sem. Schuszter ellen ez okból emeltek vádat, azonban a hivatali hatalommal való visszaélés vétségének fenforgását nem találta a fegyelmi választmány, hanem több szabályellenes eljárása miatt 80 frt pénzbírságra Ítélte. És már most kérdjük, hogy akad-e valaki, a ki elhiszi a községi megbízottaknak, hogy ők azért ragaszkodtak makacsul a

35.000 frtos ajánlathoz és a magasabb ajánlatok dacára, ők, mint teljhatalmú megbízottak, csak azért nem ígértek többet 35,000 írtnál, mert Schuszterben bíztak. Ez ép úgy meg van cáfolva, mint az meg lett cáfolva, a mit eleinte hireszteltek, szintén önigazolásul, hogy ők azért nem kapták meg a bérletet, mert azt a bérlőnek a du- nafóldvári bérlet kártalanítása fejében kellett adni. Az előbbi mentség teljesen érthetetlen, kimagya- rázhatatlan, az utóbbit pedig megcáfolták a tények. Tehát sehogyan sem sikerült nekik susztert fogni.

— Koleragyanus betegedósek vármegyénkben. Említettük lapunk múlt számában, hogy Du- naföldváron egy Juhász György nevű hajós, a ki Titelről jótt egy uszály hajón azsiai kolerára valló tünetek közt megbetegedett. Tegnapelőtt távirat tudatta vármegyénk alispánjával, hogy a nevezett hajós kolera tífuszba esett. Ez esetet táviratilag tudatta Simontsits alispán a belügyminiszterrel. — Nagy-székelyben is fordult elő egy gyanús betegedés. A Nagy-Székelyben megbetegedett. asszonyt Zeith Konrádnénak hívják, különben az orvosi vizsgálat megállapította, hogy baja nem kolera volt. Már teljesen jólórzi magát. Lapunk zártakor értesülünk, hogy a belügyminisztertől vármegyénk alispánjához érkezett leirat szerint

a dunaföldvári hajós, Juhász György esete sem bizonyult a megejtett bakteriológiai vizsgálat alkalmával kolerának. így hála Isten nálunk még nincsen semmi baj.

— A vöröskereszt-egylet szegzárdi fiókja

elmúlt héten tartotta tisztújító közgyűlését. Elnök lett: Simontsits Bólánó és H a n n y Gábor. Jegyző : dr. No vák Sándor, pénztárnok : M ó d 1 y László, orvos dr. Hangéi Ignác Választmányi tagok : B o d a Vilmos, Fáj t h Lajos, Forster Zoltán, Kurc Vilmos, dr. Leopold Kornél, M i k ó György, Simontsits Elemér, a nők közül: D ö r y Lászlóné, Kovács Dávidné, Leopold Sándorné, özv. Mártin Ferencnó. Sass Istvánná, Thodorovics Lajosné, T r i e b 1 e r Ilma.

— A bátai leszámolási ügyben Savics János és társai felebezést nyújtottak be a közigazgatási bizottsághoz, a mely oly becsületsértő és rágalmazó kifejezéseket tartalmaz az egész közigazgatási-bizottság ellen, hogy áttették a kir. ügyészséghez a büntető eljárás megindítása végett.

— A szegzárdi hajóállomás, mint az a Du- nagőzhajózási társaság közhírré teszi, beszüntettetek, mert az alacsony vízállás mellett a hajók nem képesek közlekedni.

— Magyarosodunk. Hant község iskolaszéke egyhangúlag elhatározta, hogy a jelen tanévtől kezdve, az iskolában az eddigi német helyett a tannyelv csupán magyar legyen. Fogadják elismerésünket e derék határozatért.

— Kósza hir. Varasdy Lajos volt tolnamegyei és jelenleg tordai kir. tanfelügyelőről nemrég az Egyetértés azt közölte, hogy állásától fel van függesztve. Mint legilletókesebb helyről értesülünk, az egész hir rosszakaratú koholmány.

— Körút. N i t s István vármegyei szóllészeti és borászati felügyelő, kinek szőllőink rekonstruálása körül nagy erdemei vannak, e hó 1-től kezdve körutat tesz a vármegyében, megszemléli az egyes telepeket s útbaigazításokat ad a telepítési munkálatokra vonatkozólag. E hó 1-én Pakson, Biritón, Gyapán, Nagy-Uoroghon, 2-án Bonyhádón, 3-án Hidján, 7-én Csibrákon, 9-én Pakson volt. Az e hó 11-ikétől 31-éig terjedő úti programmját Az érdekelt községekre való tekintetből itt közöljük: 11-ón Mu- csit, 12-én Magy-Doroghot, 14-ón D. Szent Györgyöt, 16-án Kis-Vojkét és Lengyelt, 18-án Zombát, Kétyet, 22-én Ilőgyészt, Duzst, 23-án Felső-Hidvé- get, 25-ón Báttaszéket és 29-én Jegenyóst látogatja meg.

— Recitátor Szegzárdon. B. Polgár Gyula jellem sziuész lapunkban már említett eloadasat ma este tartja meg a szálló nagy termében.

— A papirforintosok bevonása. Szeptember 1-től kezdve a papirforintosok bevonását nagyobb mértékben kezdték meg, a mennyiben tegnaptól kezdve az állampénztárakba került papirforintosok nem bocsáttatnak többé forgalomba. Azok helyett ezü-tforintosok és egy koronás darabok adatnak ki, hogy a közönséget lassacskán hozzászoktassák az ezüstpénzhcz. Különben a bevonás már két óv óta folyik s julius 31 ón már csak 65'48 millió egyforintos volt forgalomban.

— Katonai lóvásár lesz Pécsett folyó évi október hó 1-én, amelyeken a lovak közvetlen a tulajdonosoktól fognak megvétel ni. A belügyminiszter fölkérte a városi hatóságot, hogy e lóvásárokat a lehető legelterjedtebb körben hirdesse, természetesen díjtalanul, amit részünkről szívesen teljesítünk.

— Tüzek. Felső Miszla mellett fekvő Bikád pusztán múlt hó 26-án Inkey Nándor báró birtokán tűz ütött ki, mely alkalommal közel 2000 mótermázsa takarmány s 1400 kereszt rozs elégett. A kár meghaladja a 12000 frtot. A tűz keletkezési oka után kutatva, kiderült, hogy a pajtában levő takarmány annak nyirkossága miatt gyűlt ki, mivel nedvesen rakták be, időközben pedig nem kapott levegőt, hogy jól kiszáradhatott volna. —• Másnap meg Németh József szentpéteri szőlőhegyi lakos nád és zsúppal fedett háza gyűlt ki. A tűz úgy keletkezett, hogy Némethné kenyérsütés alkalmával a konyhát magára hagyta s vízért ment s mire visszaérkezett, az egész konyha s csakhamar a ház is lángban állott. Az asszonynak egy 6 éves leánykáját még idejekorán meg lehetett menteni.

— Hamis bankó. Gallai Imre, simontor- nyai lakos aug. 14-én a cecei vásáron T o n c s a János pusztahencsei lakosnak 2 tehén árában 155 frtot fizetett. Az eladó végtelen megörült a jó vásárnak, mert száz írtért is örömest odaadta volna őket. Do öröme csak addig tartott, mig a pénzén túl nem akart adni, mert akkor megtudta, hogy a 155 írtból csak az egyetlen ötös a jó pénz, a százas, meg az ötvenes (mert ilyen bankókban kapta volt a pénzét) hamisak. Bögtün jelentést tett a vevő ellen, ki kikórdeztetvón, előadta, hogy ő a bankókat még júniusban kapta Csapó József regölyi 'akostól, ki már 2 hónapja hamis bankó gyártásáért a budapesti főügyészség börtönében fogva van. így aztán kiderült, hogy Gallai is rószónyese volt a Csapó-féle bankógyárnak. Letartóztatták s átadták a gyönki kir. járásbíróságnak.

1893. szeptember 10.

a lokomolivok, lihegnek a kazánok, robognak, zörögnek a kocsik és a pályaudvar vasszerkezete folyton remeg. Mennyi ember! Mennyi láda! Mindnyájan utaznak. Az égjük passzióból, a másik üzletből. Az egyik esküvőre, a másik temetésre. Az összes utazásra indító okok működnek itt, de fogadni merne, hogy még sohasem ült vonatra ember a végett, hogy Amerikán keresztül jusson menyasszonyához.

Második csöngetés.

Édes fiaim, áldjon meg az Isten. Boszorka áldja meg as Isten. És . . .

Megölelték egymást, megcsókolták egymást, hamar túl akartak esni mind a négyen a bucsu- záson. Mikor a szép lányt magához ölelte, az nem bírta visszafojtani zokogást.

— Isten veletek!

Hirtelen beugrott a kocsiba és nem mutatta magát többé. Egy sarokba temette a fejét és harapta a vánkosokat. Egy vékony pénzű utazó és vastag kapitálista a kupéban szokott kényelembe helyezkedtek. Körülötte zúgott minden. Az ajtókat becsapkodták, valami csöngetés, valami trombitálás .. . Mehet 1

És megindult a sok kocsi lassú lökéssel és ő érezte, mint szakad meg lelkében minden kerókfor- dulásnál egy szál, mely őt e városhoz fűzte. Aztán röpült, röpült a világűrben, a semmin keresztül és érezte, hogy utazásának nem lehet más célja, mint meggyöződóst szerezni migának arról, hogy a chan- ceok a semmire menésre az egész világon egy- j formák.

(Folytatása következik.)

milyen erős ember lehet, hogy oly könnyen fogja a helyzetét.

— Aztán irtok gyerekek, sokat és vidámat. És szombaton este jöjjetek össze, úgy mint eddig és tártlizzatok. És szombaton este én is befogok ülni valami kávóházba és gondolok Kalábriára. Boszorka gyöngyöm maga is gondoljon rám.

A szegény fiú odafordult az ablak felé és bámult ki az utcára. Könnyek borították be a szemeit és nem akarta, hogy lássák. Nem is látta, hogy tapad rajta három könyes szempár.

Tizenegykor búcsúzott, mint máskor.

— Maradj ma még.

Nem, a házirendet nem akarom megzavarni. Ma épen nem. Legyen minden úgy, mint edeig volt. Jó éjszakát. A viszontlátásra, reggel nyolckor.

— Gitához mégy ? — Kérdezte tőle az utcán Gyuri.

— Nem, Gitához nem megyek többé. Nem akarok tőle búcsúzni.

— Akkor hazakisórlek.

Sándor habozott. Küzdött magával, aztán mégis csak kimondta.

— Hagyj magamra, Gyuri. Hozzá akarok menni, az ablak alá. Hátha ébren van és láthatom. Aztán talán ő is várja, hogy jöjjek az ablak alá. Legalább nem lehetetlen.

Egész éjszakán ott állt az ablak alatt. Az ablak sötét volt és ő bámulta, bámulta és várta, hogy Mili megjelenjen ottan.

Hiába várta.

A málháját előre küldte ki a vasúthoz. Ő pedig Gyurival, Józsival és a kis boszorkánynyal gyalog mentek oda.

Egyikük sem szólt semmit.

Gyuri a kis Boszorkával előre ment. Sándor Józsival követte őket.

A keresztül virrasztóit éjszaka meglátszott rajta. Sápadt volt az arca, a vonásai fáradtak és elcsigázottak. És boldogtalannak erezte magát. Nem tudta megérteni a helyzetét, nem értette, hogy jutott ő ennyire. Aztán valami szelíden sajgó fájdalom töltötte el.

Vénnek, kiéltuek érezte magát, legalább száz évesnek.

— Barátom — szólalt meg végre, — szereted a muzsikát ?

— Szeretem, de nem valami különösen. Miért kérded.

— Inteni akarlak. Óvakodjál a muzsikától.

Aztán vagy öt percnyi hallgatás után hozzátette.

— Igen. És a parfümtől is.

Aztán eltűnődött ismét hosszan.

— Igen, — ismételte, — csak igy eshetett | meg. Ha nem hallanék mindenben muzsikát és

nem éreznék mindenből illatot, akkor sohasem lettem volna ilyen gyönge, léha ember.

A váróteremben elfogta őt az izgatottság. Itt mindenki siet. Az utasok sietnek a pénztárhoz, a pénztártól, a málhahordók sietnek, a vqnatvezetők sietnek, még az órák is sietnek. Aztán a magas piafondon összeverődnek a hangok, lázasan, zűrösen, a csengetyűk lelkendezve sikítanak, sikítanak