Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-09-03 / 36. szám
nem jelenti a hatosáénál. » Mn“10 törTény 8zerint 3 hó- n»pig terjedheti fogsággal és 300 forintig terjedheti pens- büntetéssel sujUtik. A mint tehát mag» vall, meg nagyobb büntetés vár reá, mint azért a bűnért kaphat, a mivel vá- dőljük. Mondja meg tehát az ig»i*t, hogy történt a dolog. Csakugyan találta azt a gépet a mezőn, avagy társaival együtt beszerezte hamisítás végett? - Vádlott (kínos gondolkozás után): Hát biz én azt találtam a mezőn. Érdekes alak a másik vádlott, Mészáros István is. Tősgyökeres magyar paraszt sok fnrfanggal és eredetiséggel felruházva egyébként már emberölés büntette miatt 4 évi fegyházat kiült és nagy büszkeség dagasztotta a keblét, a mikor az elnök felhívta őt, hogy mint a törvényszék előtt már jártas ember, férfias önérzettel mondja el az igazat. A büszkeség megvolt, de az igazság nem. Elnök: Tudta-e maga Mészáros, hogy az a gép pénzhamisító gép? — Vádlott: Hogy valami masina, azt sejtettem, de hogy pénzt fabrikál, azt nem tudtam egész alapossággal. (Derültség.) — Elnök: Pedig magának azt kellett tndni! — Vádlott: Dehogy kellett. (Derültség.), — Elnök: Ha maga nem tudta, hogy az a gép hamisító gép, miért nem vitte azt maga a saját lakására ? — Vádlott: Hát tetszik tndni, azért nem tettem ezt mert, a feleségem nagyon szigorú asszony (Derültség.) hát előbb Wiandttal ittunk egy kis áldomást (Derültség,) aztán elvittük a gépet a sógórasszonyhoz, özv. Fürdés Ig- nácnéhoz. Következik Gruber József gyönki ügyvéd kihallgatása, a ki mint tanú volt beidézve. A vádlottak védője erre felállott és kijelentette, hogy Gruber a vizsgálat alatt vádlottaknak ügyvédje vc^lt és igy az ügyvédi rendtartás értelmében ő most itt nem vallhat, mert mint volt jogi képviselő, el nem árulhatja védenceinek esetleg előtte tett vallomásait. Ezért kérte a tanúkihallgatás mellőzését. A kir. ügyész védőnek e kifogása ellen nem tett észrevételt és igy Grnber ügyvéd kihallgatását mellőzte a törvényszék. Ezután kihallgatták a többi vádlottakat is, a kik mind tagadtak. Ezzel befejezték a bizonyítási eljárást. G e g u s s dr. közvádló beszédének elején kijelenti, hogy valamennyi vádlott ellen a pénzhamisításra való szö- retkezet vétségének a vádját emeli, azonkívül elsőrendű vádlott, — Wiandt ellen a jogtlan elsajátítás vádját is emeli. Utal arra, hogy az ily pénzhamisitási esetekben nagyon szigorúan kell eljárni a bíróságnak, mert már manap, fent a köznép körében, igen elterjed ez a pénzhamisitási hajlam. Alig van oly ember, a ki őzt már megpróbálta, hogy pórul ne járt volna, és mégis ha a tudatlan nép körében akad ember, a ki azt mondja magáról, hogy pénzt tud csinálni annak minden szavát kijelentésszorü mondásnak tekintek es dacára a sok keserű csalódásnak és szomorú tapasztalatoknak, hisznek ily embereknek. Ép ezért példásan kell megfenyíteni az oly embereket, a kik ennyire visszaélnek a falusi nép bámulatos hiszékenységével. Felsorolja végül az egyes vádlottakra vonatkozó enyhítő körülményeket és kéri valamennyi vádlott elitéltetését, kivévén Németh Jánost, a kivel szemben a vádat elejti. A védő utal arra,, hogy ez esetben csak egy pá t ember egy ügy őségével s egy jókora adag hivatalos tulbuz- galommal állunk szemben. Tagadja, hogy itt valóságos szövetkezetről volna szó, de még azt is tagadja, bogy a korpus deliktit képozó gép alkalmas volna pénzhamisítás céljaira. Kéri az összes vádlottak felmentését, mert azok mind oly kezdetleges műveltségű emberek, hogy lehetetlen feltenni róluk, hogy ők pénzt hamisítani képesek voltak. Annyival inkább béri a felmentést, vagy a nagyon enyhe büntetést, mert ha a vádlottak még el is követték volna bűncselekményt, már bat hét óta vizsgálati fogságban vannak és ezért „megbünhődték már a múltat.“ Ezután a törvényszék itélhozatal végett visz- szavonult és a köveikezökópen ítélt: Wiandt Henriket pénzhamisításra való szövetkezet vétsége miatt elítélték két és fél havi fogságra (az idegen vagyon elleni kihágás vádja alól felmentették). Mészáros Istvánt ugyanily vóiség miatt elítélték három havi fogságra, özv. Fürdés Iguácnót pedig hat heti fogságra. Morócz nem jelenvén meg, ellenében uj végtárgyalás lesz kitűzve és addig telfúggeszti Benkö Pállal szemben is. Németh Jánost, miután ellene ma vádat nem emelt az ügyész, fel mentette a törvényszék. Az ítéletekre nézve a vizsgalati fogságból semmit sem tudott be a , bíróság, az ügyész — Wiandt ítéletére nézve feleb- bezett — a többiekre nézve megnyugodott az ítéletben, ellenben a vádlottak mindnyájan felebbeztek. —— --------------—-------------------— j Há tralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük, hogy a hátralékos összegeket, nehogy a lap szétküldésében akadályozva legyünk, hozzánk mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Hírek. — Személyi hir. Madarász Elemér vármegyei főjegyző, friss egészségben visszatért szabadságáról s újból elfoglalta hivatalát. 1895. szeptember 5.______________ TO LNAVÁRMEGYE. 5. — A kir. törvényszék elnökévé, mint azt lapunkban már előre jelentettük, S e 1 c z József pécsi kir. ítélőtáblái titkár neveztetett ki. A kinevezést a múlt vasárnapi hivatalos lap közölte. Az uj elnök állását már legközelebb elfoglalja.----Kinevezések. A magyar királyi igazságügymi uiszter, Rozer István eperjesi királyi törvényszéki joggyakornokot a tamásii, Huszár Aladár j székesfehérvári királyi járásbirósági joggyakornokoi a bonyhádi királyi járásbírósághoz aljegyzőkké: továbbá S zakó nyi Kristóf tamásii királyi járásbirósági segódtelekkönyvvezetót a gyönki királyi járásbírósághoz telekkönyvvezetóvó, Scheinbók Károly marcali járásbirósági Írnokot a tamásii királyi járásbírósághoz segódtelekkönyvvezetővó, továbbá SzendrÓdy Dénes tamásii és G e r s z t- : ner Miksa bonyhádi királyi járásbirósági aljegy- j zőket a szegzárdi királyi törvényszékhez helyezte át. — Fegyelmi vizsgálat Simontsiis Béla vármegyénk alispánja, a lapunk más helyén ismertetett rendellenes állapot és mulasztás miatt fegyelmi vizsgálatot rendelt el: T a k 1 e r József biró, H i r- 1 i n g Adám dr. városi jegyző és Komáromy Gyula községi orvos ellen s annak mielőbbi keresztülvitelével R a s o v s z ky Julián szolgabirót bízta meg. — „Hermes“ magyar általános váltóüzlet rászvóny-társaeág cim alatta fővárosban 1.000,000 korona részvénytőkével uj váltó- és bank-üzlet alakult. Üzletága kiterjed: értékpapírok, külföldi váltók, arany- és ezüstpónzek vásárlására és eladására. a bel- vagy külföldi tőzsdékre szóló megbízások bizománykópeni keresztülvitelére; utalványok, che- quek és hitellevelek kiállítására, értékpapírokra előlegek nyújtására. Az uj részvény-társaságnak elnöke: Forster Gyula, a magyar földhitelintézet igazgatója, az igazgatóságnak tagja: Perezel Dezső, a bonyhádi kerület nagyérdemű képviselője. — A jegyzői egylet jubileuma. Most van 10 éve, hogy a vármegyei községi és körjegyzői egyletet megalakították. Az évforduló napját ünnepséggel kötik össze. Szepterabor hó 12-én ülést tartanak s ugyanakkor délben diszebéd lesz a városi nagyszálló dísztermében. A derék egyesületnek hosszú életet kívánunk ! — A szegzárdi vásár elhalasztása. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a Szegzárdon folyó hó 11, és 12-re eső vásár szeptember hó 18. és 19. napjain tartassák meg, miután 11. és 12-én az iz- ; raelitáknak nagy ilnnepjök lesz. — Kolera Dunaföldváron. Úgy látszik mi sem kerülhetjük el a veszedelmes bajt. Orosz Endre főszolgabíró távirati utón tudatta vármegyénk alispánjával, hogy Dunaföldváron egy J u- liász György nevű hajóson az ázsiai kolera kiütését konstatálták. Juhász a bajt Titelről hozta magával. Onnan jött a 377. számú uszályhajón, a melyről Dunaföldváron kitettók. — A hajót rögtön vesztegzár alá vették. Alispánunk s a főszol gabiró minden intézkedést megtett. — Kaszinóestély. A szegzárdi kaszinó múlt szombaton tartotta az idén valószínűleg utolsó tánc- estélyét. A fiatalság, mint az idén minden estélyen. nagyon dicséretre méltóan viselte magát, kitartóan táncolt s igy a megjelent hölgy közönség nagyon jól mulatott. Jelenvolt asszonyok: Mayer Gusztávné (Báttaszók), Dr. Tarcsay Gynláué (Szolnok), Mayer Autalné, özv. Mártin Ferencné, Pap Gyuláné, Módly Lászlónó, Szuszt Viktorné, Török Bélánó. özv. Totth Istvánná, Szabó Lajosnó. Leányok : Koburger Fánni és Mayer Irma (Báttaszók), Verner Irma (Zomba), Arlov Mari, Mártin nővérek, Módly nővérek, Scriba Emma, Szabó Vilma, Tóth Ida, Vargha Margit. Az estély ciklus befejezésével köszöntünket kell nyilvánítanunk Vargha Lajos igazgatónak. Az ő érdeme, hogy a közönségnek ily fesztelen, jókedvű mulatságokban volt része. — Lelkész választás. A pilisi lelkész választás megtörtént. Babay Béla ev. ref. lelkészt választották meg túlnyomó szavazat többséggel. — „Letört virág“ címmel Rátkay László a „Felhő Klári“ jeles Írója, egy uj népszínművet nyújtott be a népszínház igazgatóságához, mely lehetőleg még ez évben színre kerül. Ezenkívül még egy énekes darabot adott át, melynek még nincs határozott címe. — Távozó tanító. Konta Sándor reform, tanítót augusztus 24-én Tatára választották meg kántor tanítónak. Az ottani szokás szerint az esperes 15 nap múlva erősiti meg a választást, állását tehát csak ezutáu fogadja el. A távozó tanitó. úgyis mint ember, úgyis mint karmester, nagy kedvességnek örvendett Szegzárdon. A tataiak 'tehát csak örülhetnek, hogy megnyerték. — Választmányi ülés. A kaszinó választmánya augusztus hó 30-án ülést tartott. Valacher Lajos népbanki könyvelőt bevették tagnak s elhatározták, hogy a kaszinó helyiségeit kifestetik. — Tanitói állomások betöltése. Saághy j Gyula tolnai segédtanító Puszta-Jegenyósre rende« tanitóvá, — Horváth Ferencz oki. tanitó pedig Tolnára segédtanítóvá neveztetett ki. — Tolna- ! Kömlódön a rendes tanitói állásra Roth József, a segódtanitói állásra Blau Ferenc választattak meg. — Bíró-választás A pilisi községi bíróvá I Szőke Sándor választatott meg. — Kitűnő cirkusz. Városunk falai között még nem volt sem az idén sem egyébkor olyan kitünően szervezett, előadásaival* igazi élvezetet nyújtó cirkusz, minő a szerda óta Szegzárdon működő Enders-féle. Tágas, szépen elkészített, gázvilágitás- sal berendezett, fedett helyiségben tartja Enders cirku8 igazgató előadásait. Szép és nagyszerű idomított nagyszámú lovai, úgyszintén a kiválóan ügyes lovasok és lovarnők, a szemfüles bohócok, a tornászati mutatványok, gazdag, változatos és érdekes műsort nyújtanak a közönségnek, mely jól teszi, ha a sok öszvéres trupp után ezeket veszi pártfogása alá. — Egy tál palacsinta a törvényszék előtt. H. megye egyik városkájában uton-utfólen beszélték, hogy egy K. nevű uraság, a kinek elég csinos és szellemes kis felesége vaD, mellékesen egy más hölgynek is udvarolgat. Ez a hir fülébe jutott a feleségnek. A férj egyszer későn talált hazamenni ebédre, s miután az asszonykát megcsókolta, asztalhoz ült. Felesége észrevette, hogy urának nem gén ízlik az ebéd s a mint az véletlenül a tükörbe pillantott, nagy meglepetésére azt vette észre, hogy arca a csók helyén lekváros. Egy közelebbi pillantás a férj bajuszára, világossá tette előtte, hogy a férje azért nem eszik, mert már ebédelt. Leküzdhetetlen gyanúja támadt s ogyszersmind merész terv villant meg az agyában. — Ezt a tervet végre is hajtotta. A mint férje belemélyedt az újságolvasásba, ó visszavonult és térjenek a névjegyére ezeket irta : „Drága Mucuskám ! Feleségem nem lesz itthon ma, a cselédre bízta a vacsora készítését. Szívesen repülnék hozzád, de oly sürgős dolgaim vannak, hogy lehetetlen kimozdulnom a házból! Ne vedd szerénytelenségnek, ha arra kérlek, küldj nekem abból a pompás lekváros tésztából, a miből ma délben, abban a kedves órában együtt ettünk. Ugyebár megengeded ezt a hóbortot a te báránykádnak, a ki mindig csak reád gondol? Pá!!“ Gyorsan borítókba zárta a levelet, átadta a szolgálójának s meghagyta neki, I hogy vigye el a címzett nagyságának és ha kérdezik, hogy itthon van-e ő, felelje azt, hogy ebéd után elutazott. A cseléd eltávozott, az asszonyka pedig dobogó szívvel vart. Szinte bánni kezdte, a mit tett, midőn a cseléd kezében egy asztalkendőbe kötött tányérral s egy levélkével visszaérkezett, az asszony izgatottan fedi föl a tányért s ime pompás lekváros palacsinták mosolyogtak feléje. Azután a levelei bontotta fel. Ebben a következőket olvasta: „No ugyan magának furcsa fogalmai vannak a szerelemről ha azt tőlem palacsinta képében kívánja! Mondhatom, nem rossz gusztus. De, hogy ne panaszkodjék, hogy szeszélyeit nem teljesítem, itt küldöm a palacsintát, jó étvágyat hozzál Hanem az égre vigyázzon, mert ha a felesége meg tud valamit, akkor a szemem elé ne kerüljön többé! A magáé vagyok egészen, de kompromittálni nem hagyom magam. Szerető mucus- kája.“ Az asszonyka rögtön elhagyta a hazat s másnap benyújtotta férje ellen a válókeresetet. A keresethez bizonyító erejű mellókletképen az idézett levélke s egy tál palacsinta van csatolva. — Lajos napja. Augusztus 25-ón minden évben ünnepet ül minden magyar ember. Esterházy Géza gróf Kossuth n a k tavalyi nevenapjára egy láda saját gyárából való finom cognacot küldött, melyre nagy hazánkfia a következő köszönő levelével válaszolt: Méltóságos Gróf Esterházy urnák Budapesten. Tisztelt gróf ur ! Becses küldeménye megjött, gyártmányát kitünően jónak találom s nem lehetne eléggé buzdítanom Önt, hogy folytassa kitartóan haladni a Cocgnac ipar meghonosítása terén. Iparszerúleg feldolgozni a föld termékét, oly feladat, mely felé minden polgárosodott társadalom törekszik; ezen törekvés azonban kétszeres érdem olyanoknál, kik. mint Ön tisztelt Gróf ur, a társadalom magas köreiben születve, legyőzik azon előítéleteket, melyek . mindenütt, de kivált nálunk, gátat emelnek a születés és az ipar igényei közt; — midőn tehát egy magyar főnemes ipart alapit: szolgálatot tesz houáoak és példával jár elöl, melyet nem lehetne eléggé nagyra be- csülui. Nálam, e nagyrabecsülést fokozza elismerésem azon gyengéd gondolata iránt, hogy nekem a legelső töltésű palackot megküldé : —" a legelső töltésű palackból az első poharat az Ön, egészségére ürítem, azon óhajjal, hogy a hazafias magyar Gróf angyalföldi cognacgyára gyarapodjon és szolgáljon például annak, hogy a hasznos tevékenység a társadalom minden fokozatát disziti. Fogadja Gróf ur őszinte nagyrabecsülésem kifejezését. Kossuth Lajos m. p: