Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-03 / 36. szám

Szegzárd, 1893. szeptember 3.

III. évfolyam.

36. szám.

TOLNAVARMEGYE

Előfizetési ár :

Egy érre Fél évre. . . 3 „ - „ Negyedévre . I „ 50 „ Egy szám .... 12 „

Előfizetéseket ás hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Kram mer Vilmos könyvkereskedése Szegzárdon.

POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Megjelenik minden vasárnap.

Szerkesztőség .és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos:

Dr. LEOPOLD KORNÉL.

Főmunkatárs:

BODNÁR ISTVÁN.

| Kéziratok vissza nem adatnak.

A lap szellemi részét illető kö*- , lemenyek, valamint az előfize- | tések és a hirdetések is a szer- ; kesztőséghez intézendók.

Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerin számíttatnak.

Bonyodalmak.

Hazánk politikai égboltján komor felhők vonulnak ide s tova, villámok cikkáznak, melyek után alig fog késni a zivatar.

A legszebb reményekkel voltunk az országgyűlési szünidő iránt.

Hittük, hogy az egyházpolitikai kormányjavaslatokkal szemben mesterségesen szított szenvedélyek le fognak csillapulni, hogy az ellenzéki pártok személyes okokból és taktikából még sem fogják cserben hagyni azokat az elveket, melyeket éveken át hirdettek; a politikai célok szolgálatában elvhűséget, a szabadelvű eszmék érdekében komoly munkásságot vártunk az ellenzék részérói, nem pedig alacsony személyeskedést, ámítást és demagógiát.

A kormány becsületes igyekezettel teljesítette ígéretét, az ígért törvényjavaslatokat, bámulatot igénylő tevékenységet fejtve ki, a legrövidebb idő alatt elkéüíitolto és* inár nagyrészét be is nyújtotta a képviselÓ- háznak, a polgári házasságról szólót szintén már legközelébb beterjeszti.

És ezzel szemben az ellenzéki pártok részéről mit tapasztalunk ?

A nemzeti pártról nyílt titok, hogy ott nagy számban vannak, kik o javaslatokat nem fogják megszavazni.

Maga Apponyi gróf is igen sok fő- és mellékföltételhez köti az ó szavazatát, sót ki is jelentette, hogy ő igen jól megtud lenni pártjában olyanokkal is, kik határozott ellenesei e javaslatoknak, a mi más szóval kis buzdítást is foglalt magában azok részére, kik nemmel szavazni készülnek avagy még haboznak állást foglalni.

A függetlenségi és 48-as párt kebelében pedig a legszomorubb jelenségekkel találkozunk.

Irányi Dániel halálával annak szelleme is teljesen elköltözött e pártból.

Nincs igazuk azoknak, kik kiváltak a pártból és még kevésbbé azoknak, kik bentmaradtak.

A kiváltak sokat vesztettek a közvélemény előtt, hogy ugv közjogi tekintetben, mint a szabadelvüség kérdésében követeléseiket 5-szer és x-féleképen módosították, azokat parányi időtartam alatt, majd a legmesszebb menve tágították, majd pedig a lehetőségig összezsugoritották, egyszer harci riadót fújtak, másszor pedig olajágat kínáltak, olyannyira, hogy eme folytonos ingadozás és következetlenség megvonta tőlük, valamint elveik és szándékaik komolyságától a bizalmat.

Ehhez járultak még Eötvösnek egy pártvezér állásával össze nem egyeztethető múltkori védői szereplése és a Rimler-fóle leleplezések, melyek szerint az Eötvössel kiváltak és hozzá legközelebb állók oroszfrancia pénzt, vagy szebben mondva: sub- venciót elfogadni hajlandók lettek volna.

Az anyapártbeliek jobbjai, Helfy és Jasth, kik egynémely társaikkal tiszteletre méltó kivételek a pártban, hasztalanul erőlködnek fenntartani a pártnak tekintélyét és tradícióit, az nekik nem sikerül, hasztalanul hirdetik, hogy ók változatlanul állják a régi programmot, a 48-as elveket és eszméket, az nem talál hitelre.

Szomorú, de való, hogy e párton a használt jelszavak csupán cégérül szolgáltak, csak a felszínen kóvályogtak, és mire a megvalósulás elé jutottak volna, alámerültek,

Az a hir, hogy a függetlenségi és 48-as pártnak 30—35 tagja adott a választások alkalmával a/ esperes és apát urak.. 1 , .. 1 Mf lÜííllO , í » 1 » 1 1

Üciü, ti »*SÍlÚí>L* ttíÚCnh' * /dj'i 't 7*6**

versálist (48-asság és reversális épen olyan, mint fából vaskarika) még mai napig sin- osen megcáfolva.

A függetlenségi és 48-as pártnak egyik oszlopos, — és legbefolyásosabb tagja, sót a pártnak elismert vezéregyénisége, kinek tervei és kedve szerint történik minden e pártban és a kiben volt annyi ügyesség, "hogy névleg másra ruháztatta a pártvezetést, de csak azért, hogy ö tényleg annál többet hathasson — Polonyi Géza nagy hazánkfia, líajdu-Szoboszló és özv. Yásonkeőyué hírneves képviselője, minapában olyan program mot vallott a szoboszlói piacon, a mely a 48-as politikától és hagyományoktól legalább is olyan távol áll, mint a milyen közel áll Polonyi Géza ur a demagógiához. Még az ellenzéki lapok is kénytelenek voltak Polonyi ur beszédéről bevallani, hogy az nagy méretű volt — az alakoskodásban, kétszinüségben és képmutatásban.

Az, tisztelt urak a függetlenségi és 48-as párton, nem helyes politika, a mely nem célokért küzd, hanem személyeket piszkok a mely csak azért hirdet szabadelvű politikát, hogy azt reklámul használja és meg ne tartsa; az ellenzéki politika nem az, a mely — példaképen — a katonai levelezések címén mindenáron botrányt és viszálykodást törekszik előidézni, a mely, akarva, nem akarva, az ország erejének és tekintélyének megrontására és elharácsolására vezet.

S mikor anélkül is elegendő baj van ebben az országban, mire való még csupán személyes okokból fölösleges izgalmakat és súrlódásokat provokálni?

Itt vannak első sorban a nemzetiségi bajok. A nemzetiségi kérdés — mely éveken át a békés megnyugvásnak és a jogok kölcsönös tiszteletben tartásának kielégítő képét mutatta — ismét felburjánzott — tüzet fogott.

Minden oldalról kisért a nemzetiségi kérdés és az állam részéről sürgős intézkedéseket igényel.

A szlávok, románok és oláhok körében veszélyes izgatások folynak, vak haraggal és szenvedélylyel tombolnak és hadat üzennek a magyar nyelvnek, a magyar alkotmánynak, a magyar állameszmének, szemérmetlenül űzik a hazaárulást, melyet nemcsak megtorolni, hanem e bajokon segíteni is égetően szükséges.

Ha nem használ a türelem, elnézés és nagylelkűség, majd használ a szigor, eróly és kíméletlenség.

Itt van továbbá a kolera réme.

Az ázsiai kolera fenyegeti ismét hazunkat, már több helyén felütötte hydra fejét.

Lehet, hogy e miatt a kőszegi hadgyakorlatok is, melyekre már hónapok óta folynak az előkészületek, elmaradnak, a mi még nein volna baj, ha ezzel egyúttal a német császár látogatása is el nem maradna.-------Galanthai gróf Eszterházy Miklós Móric és társai katholikus nagygyűlést tartanak e hó 10-én Szabadkán, hogy folytassák azt, a mit Komáromban és Sopronban megkezdettek.

Célja e nagygyűlésnek, hogy tiltakozzanak a szülök jogainak elkobzása ellen, hogy a katholikus öntudatot és hitéletet ébresz- szék, hogy katholikus köröket alakítsanak és katholikus sajtót alapítsanak, szóval, hogy a kormány támadásaival szemben a katholikus világot megmentsék. Pedig a kormánynak vagy másnak esze ágában sincs a katho- kusoktól, a legparányibb jogokat is elkobozni, a vallást sérteni, a hitéletet érinteni, csak azt akarja, a mit más katholikus államok, Franciaország, Olaszország, Spanyolország stb. már régen meghonosítottak.

Ámde Eszterházy gróf és társai nem hiszik el a katholikus Wekerlének és a katholikus Csáky grófnak, hogy ók a katholikus vallást nem akarják "veszélybe dönteni, hogy ók is szeretik és ápolják vallásukat, de e mellett jó magyarok és jó hazafiak is tudnak lenni, és midőn azt a tisztes magyar népet a szabadkai nagygyűlésre összecsó- ditik, ók nem védelmet teljesítenek vallásuk mellett, hanem vétenek az ország békéje és nyugalma ellen. Nem elég a nemzetiségeknek szétmálásra és szóldarabolásra