Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-01-22 / 4. szám
1893. január 22. TOLNAVÁRMEGYE. Népkonyhánk. Mikor a szegzárdi népkonyha felállításáról volt szó, megvallva az igazat, nem bíztam a sikerben. Ezelőtt valami 5 esztendővel valamelyik nö- egylet (hogy, melyik nem mondom meg, nem akarok asszonyhá borút!) meghívott, hogy szemléljem meg az általa felállított népkonyhát. Örömmel tettem eleget a meghívásnak. A szebbnél-szebb Cice- rónék elkalauzoltak a tágas helyiségben. Megmutogatták a pompás rézüstöket, vasfezekakat, mozsarakat — volt ott talán — még gépezetre járó. malacforgató vasnyárs is. Én persze nem tudtam hova lenni a bámulattól s kínos zavaromban azt találtam kérdezni: ugyan kérem, hát aztán hány száz személyre is méltóztatnak főzetni naponta ?! Azt az indignációt! azt a fergeteget! Végre valaki megmagyarázta, hogy a népkonyha voltaképpen csak a következő évben kezdi meg működését, mert a begyftlt adomány teljesen felment, még elég se volt: a konyha berendezésére. — Azóta, ha népkonyháról hallok, mindig ez a történet jut eszembe ! De most megjártam. — a szegzárdi népkonyhánál — végtelenül csalódtam. S Isten látja lelke- met jól esett ez a — csalódás! Hire, nyoma sincs itt az oknélküli költekezésnek,‘a feltűnni vágyásnak. Zaj nélkül történik minden — de a szegények, a nyomorultak öröme annál hangosabb! — Hire sincs — a drága vas fazekaknak, vagyont érő felszerelésnek, talán csak egyetlen egy számottevő konyha edény van. egy hatalmas rézbogrács, hanem ez aztán kifogyha'atlau, mint ama bibliai olajos korsó. Kifogyhatatlan, de nem azért, mert kevesen ostromolják, hanem, mert jó szivek megtöltik naponta. A tehetősebb közönség ad azt, a mit adhat. Bab. krumpli, egy kis liszt, zsírozó, sok háztól kikerül, a jó testvérek megfőzik. — mások ebédjegyeket váltanak (két krajcár darabja) s odaadják krajcárka helyett a házi szegénynek, a ki aztán felváltja — ebédre. S megvan a népkonyha . . . Olyan egyszerű ez. mint a Kolombns tojása! Egyszerű! csak tessék utána csinálni! Mily határtalan lelkesedés, emberszeretet. odaadás, a női szívnek mennyi leleménye szükséges ehhez a végtelen egyszerű dologhoz I — Most pénteken végig néztem egy tálalást. Megtelt a féludvar szegény néppel. — Ha olvasom, hogy valaki éhezik, talán megindít, — de ha látom megrendít. Egy pár rongyos alak volt köztük csupán, a többi elég tisztességesen volt öltözve. Ezeken még meglátszik a jobb idők nyoma, nevük : a filoxera nyomorultjai ! A tálalás körül maga a népkonyha megteremtője, Simontsits Béláné úrnő őrködik. — Hó, vihar, sár mindegy, o't vau naponként. Triebler Ilma, a jó Ilma kisasszony, a hogy a szegények nevezik, szedi el az ebédjegyekot. Egy,-kettő,-három, kiáltja a szerint, a hány utalvány van, s a szétosztó apáca annyiszor merit kanalával. Minden kanál egy liter meleg étel, a mely talán egy egész családot táplál naponta. Pénteken krumpli leves volt. Az az öröm megható. De elképzelni sem tudom mennyire ujong- hatott ez a szegény nép a múlt hétfőn, a mikor Stankovánszky János ur ajándéka folytán hús ételkülönösen pedig a Smiley zseniális ötletét igy elrontani. A New-York Times holnap meg fogja mutatni, hogy józaneszü amerikai szerkezztőség abban semmi szégyenletes dolgot nem lát, hogy magát a közönségének nyilvánosan is bemutassa. Tehát holnap este ‘/s’? órakor nagy körmenetet rendezünk mi a Broodmay Central Park és vissza ötödik Suenues.“ — Éljen ! rikoltották minden oldalról a különben oly egykedvű zsurnalisták. A parthie meg van nyerve! — Még nincs, mondá a szerkesztő ifjú, de rendkívüli és tapasztalt fejét megrázva. Ezzel csak a Herald sikere van tönkre silányitva, de mi azért még semmit sem értünk el. — Valami uj volna jó, de mi? mondá a ki- ádó vígan dörzsölve kezeit. — Jobb hijján jó lesz a city legszebb karácsonyi mellékletét is kiadni. Egy példány ára egy dollár, előfizetőknek- ingyen. Költségvetés : 300,000 példányban 30,000 dollár. — Miért olyan drágán, sóhajtá a kiadó, hisz az rengeteg pénz! — Hogy nagyon finom és vastag legyen a papirosa, mert arra szép a nyomtatás. — Az ötleted örömére ám legyen, neked kénytelen vagyok hinni, mondá a kiadó. (Vége következik.) hez jutott, vagy amikor Szigeth Gábornó úrnő jóvoltából a pompást delikatest, a tejbe metéltet élvezi! (a jószivü úrnő hetenként 20 liter tejet küld !) Pénteken már hetvenen ebédeltek igy, felekezeti különbség nélkül. Hanem az éhezők száma napról-napra növekszik. Bizony, a mint hallom, fogyatékán van már az a jószivü adomán)', a melyet Bernrieder József, Döry Dénes, Sztankovanszky János, Percei Lajos, Leopold Sándor, dr. Szigeth Gáborné, Borsody Lajosnó, br. Auguszné, Jámbor Antalné. Fejős Jánosáé, Mehr- vert Sándor stb, terményekben küldött e nemes célra, sót még a Bischitz Dávidnó 100, Döry An- dorné 10, Szépauerné 5, br. Auguszné 10, Yhodo- rovics Lajosné 5, Haidekker Bélané 3, az izraelita hitközség 20 1‘rtos és mások adománya is csak egy egy kis cseppecske a nyomorúság enyhítésére. Nemes szivek, önökhöz fordulok, én már eleget láttam, jöjjenek erre a szent helyre, mert minden hely szent, a hol könnyeket törülnek le s lehetetlen hogy nemes lelkesedéssel, a felkeltett ; könyörület s jóttenni vágyás nemes érzetével ne | távozzanak innen. Uraim a mikor kéjólvezetttel szürcsölik délutáni fekete kávéjukat s kinyújtják kezüket a gyufa után, hogy illatos szivarjukra reágyujtsanak, álljanak meg egy pillanatra, tegyék le azt a szivart, nem mindég, de legalább csak egyszer egy héten s küldjék el árát ennek az igazi humánus egyletnek. Hölgyeim a reggeli és délutáni kávézás alkalmával csak egy darabka cukrocskát csúsztassanak félre naponta, ezzel már megtakarítottak heten- ] ként annyit, a mennyi egy szegény család élel- ! móré legalább egy napra elég. Attól a darabka cukroeskától, ha nem is lesz édes a szánandó nyomorultak sorsa, de talán nem is lesz olyan — keserű! Könyörüljünk! — .— VÁRMEGYE. — Tolnavármegye alispánja a vármegyei szervezési szabályrendelet 12 §-a alapján a központi előadói kar munkakörét 1893. évi január hó 1-től további intézkedésig az eddigi beosztásnak hatályon kívüli helyezésével a következőkben állapította meg. Főjegyző: Madarász Elemér, a) Általános vonatkozású, vagy nagyobb jelentőségű adminisztratív ügyek: b) Szabályrendelet alkotás; c) Vármegyei háztartás; d) Tisztviselők fegyelmi ügyei; e) A közkutak és vámokról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos valamennyi ügy ; f) A tisztviselői nyugdíjazásra vonatkozó teendők; g) Az állandó bíráló és igazoló választmány ügyei. Első aljegyző: Dr. Novak Sándor, a) A véd- törvény végrehajtása körül felmerülő összes ügyek; b) Kihágási ügyek intézése; c) Vizjog és hajózás; d) Erdőtörvény és az albizottság előadói teendői; I e) A vármegyei segéd és kezelő személyzet összes, valamint a hozzá utalandó községi fegyelmi ügyek ; f) Tolnai laktanya. Második aljegyző: Simontsits Elemér, a) | Községi közigazgatás; b) Cseléd ügy; c) Ipartör- vóny, sajtó és nyomda ügyek és selyemtenyésztós; d) Vadászati törvény; e) Felekezeti és egyleti ügyek; f) Tisztviselők szabadságolása, fizetési előlegek, szolgák személyi ügyei; g) Hozzá beosztott községi fegyelmi ügyek ; h) Vasúti és telephon ügyek. Harmadik aljegyző: Forster Zoltán, a) Közegészségügyi törvény; b) Állategészségügy; c) Halászat ; d) Honosítás, házalás, tolonc, házasság, utólagos anyakönyvelési ügyek; e) A gróf Styrum-Lym- burg alapítvány ügyei; f) A kisded óvásról szóló törvény; g) Katona beszállásolási pótadó; h) Állattenyésztési ügyek. Negyedik aljegyző: Péchy János, a) Gyámsági és gondnoksági ügyek ; b) Tűzrendészet, tűz jelentések ; c) Kórházi ügyek; d) Szegény és le- I lencügy, köuyöradomány gyűjtés. Gyakornok: Faddy János, a) Phylloxera ügy; b) Illetőségi ügyek; c) Hozzá beosztott kór- 1 házi ügyek ; d) Statisztika, utievél, igazolvány, fordítások. mértékhitelesités, önálló számlák, kézbesítések, posta és távirda, névváltozás, pénzbeküldésekre vonatkozó községi jelentések, körözések, politikai : jogok elvesztésére való büntető ítéletek, orsz. törvénytár és rendeletek tára, rendőri közlöny, fegyvertartási ügyek, az itt felsorolt ügyekre vonatkozó, vagy azokkal lényegileg kapcsolatos szabályrendeletek alapján való iuiézkodés szintén ugyanazon előadó teendőjét képezi, a kinek munkakörébe maga az ügy beosztva van. Ujoncozás vármegyénkben. A múlt számunkban már hoztunk egy rövidke hirt a vármegyénkben megejtendő ujoncozásról s most közérdekű voltánál fogva az alábbiakban kö- közöljük az egész sorozási tervezetet. A miniszter a polgári elnöki tiszttel mint már említettük dr. Novák Sándor I só aljegyző. tb. főjegyzőt bízta meg. tehát valamennyi sorozó járásban ó lesz az elnök. — A sorozó járások székhelyeinél némi változás állott be. A simontornyai járás eddig Kölesden sorozott, de a miniszter beleegyezésével a székhely most Gyöukre lett helyezve. A tervezet következő : A központi sorozó járás. Szegzárdon március 1—2—3—-4—6—7. napján, orvos dr. Hangéi Ignác vármegyei főorvos, polgári bizottsági tagok: Totth Ödön, dr. Szigeth Gábor. Hadkötelesek száma : I-ső korosztályban 411, II-ik korosztályban 288, III-ik korosztályban 198. Völgység! sorozó járás. Bonyhádon március 9—10—11 —13—13—15. napján, orvos ugyanaz, bizottsági tagok: Bárány Sándor, Pozner József. Hadkötelesek száma : I-ső korosztályban 353, Il-ik korosztályban 262, III-ik korosztályban 209. Dombóvári sorozó járás. Sorozóhely: Tamási március 17—18—20—21—22—23—24. napján, elnök, orvos ugyanaz, bizottsági tagok : Madarász János, Németh Ferenc. Hadkötelesek száma : I-ső korosztályban 579, Il-ik korosztályban 438, III-ik korosztályban 331. Simontornyai sorozó járás. Székhely: Gyönk április 17 — 18—19—20—21—22. napján, orvos dr. Györky Lajos tb. főorvos, bizottsági tagok: Vizsolyi Ákos, Tafner István. Hadkötelesek száma: I-ső korosztályban 410, Il-ik korosztályban 293, III-ik korosztályban 267. Dunaföldvári sorozó járás. Székhely: Paks április 24—25—26—27—28—29. napján, orvos Hangéi Ignác vármegyei főorvos polgári biztos Novák Imre, ! Szenicey Ákos. Hadkötelesek száma: I-ső korosztályban 470, II ik korosztályban 373. III-ik korosztályban 273- E szerint összesen 5166 újonc áll a bizottság elé. Hírek. % — Kinevezés. Az igazságügy miniszter Varjas Ödön kir. törvényszéki joggyakornokot, a szegzárdi kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. — Pályázat. A szegzárdi kir. járásbíróságnál egy albirói állásra pályázat van hirdetve. — A tél Nem hiába, hogy az idei (már t. i. a kemény) tél jóformán a farsanggal köszöntött be, de legénykedik is ám, akár egy menyegzőre készülő vőfély. Azt hiszi, most az egész világ az övé. Különösen az utolsó napokban épen nem ismert natárt szilaj, szeszélyes jó kedve. Minden nap más más arcot mutatott, akár csak Szilágyi Dezső. A hét elején 18 — 19 foknyi hideggel állított be, mintha csak tudta volna, hogy már megint nem lehet szenet kapni Szegzárdon, mint már any- uyiszor e tél folyamán. De látva, hogy csak mégsem fog ki a szénkereskedókön, mert azok időközben nagy lassan mégis csak kerítettek megint 1—2 vaggon szenet, hirtelen egyet gondolt, s látva, hogy a szegény napszámosoknak nincs most semmi keresetük, oly nagy mennyiségű havat zúdított a fejünkre, hogy Jesz még hetek múlva is dolga a munkásoknak, mig attól megszabadítják a város lakosságát. (De a város csak hagyján! hanem az utak, a vonatok, postakocsik?).Most mintha kissé beleunt volna a játékba, a hét közepe táján meglágyult a szive és kezdett engedi a 48-ból; leszállt, a meddig csak leszállhatott, egész a 0 fokig, úgy hogy azt hihetné uz ember, elég lesz a tréfából. Pedig dehogy ! pénteken már megint elkezdett csintalankodni, és csakhamar 6—8 fokra fel, illetőleg lehuzódott, és azóta szépen fokozatosan halad előre. No majd meglássuk, mit gondol ki megint a jövő hétre! — Kitüntetett tanítók. Bitter Péter apari r. k. és Schmirraund János kalaznói ág. ev. néptanítóknak a vall. és közokt. m. kir miniszter a magyar nyelv oktatásában kifejtett kitűnő buzgalmuk elismeréséül egyenkint 25—25 frtnyi jutalmat engedélyezett.
