Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-18 / 25. szám

— Az évzáró rendes vizsgák a szegzárdi polg. iskolában pénteken megkezdődtek és tartanak egész junius 25-ig. Eddig a fiúiskola I. és II. osztálya vizsgázott a szokott jó eredménynyel. Egyébként adjuk az egész vizsgarendet: Junius hó 10-én délelőtt 8—12 óráig a róm. kath. növendékek hittani vizsgája a polgári fiúiskola I —VI. osztályában. Junius hó 10-én délelőtt 11—12 óráig az ev. ref. és ág. ev. növ. hit. vizsgája a polgári fiúiskola I—TI. osztályában. Junius hó I4-ón délután 2—6 óráig a magántanulók írásbeli vizsgája. Junius hó 15-én délelőtt 8—12-ig és délután 2—6 óráig magánvizsgák. Junius hó 16-án délelőtt 7—12 óráig osztásyvizsga a rpolgári finskola I. osztályában. Iskolaszéki biztosok: Ágoston István, Borzsák Endre. Junius hó 16-án délelőtt 8—11 óráig a róm. kath. növendékek hittani vizsgája a polg. leányiskola I—IV. oszt. Junius hó 16-án délután 2—3 óráig az ev. ref. és ág. ev. növ. hit. vizsgája a polg. leányiskola I—IV. oszt. 16-án délután 3—5 óráig az izraelita növendékek hittani vizsgája a polg. leányiskola I—IV. oszt. Junius 17 én délelőtt 8—12 óráig osz- tályvizsga a polgári fiúiskola II. osztályában. Iskolaszéki biztosok: Dr. Drágíts Imre, Geiger Gyula. Junius hó 17-én délután 6—8 óráig tornavizsga versenynyel egybeköive a polgári fiúiskolában. Is- kolaszéki biiztosok: Boda Vilmos, Dr. Szigeth Gábor. Junius hó 19-én délelőtti 8—12 osztályvizsga a polgári fiúiskola III. osztályákan. Dr. Hangéi Ignác, Kramolin Emil. Junius hó 19-ón délelőtt 8—12 óráig osztályvizsga a polgári leányiskola I. osztá- lyábáan. Iskolaszéki biztosok: Módly Lásztó, dr. Drágíts Imre. Junius hó 20-án délelőtt 8—12 óráig osztályvizsga a polgári fiúiskola IV. osztályában. Iskolaszéki biztosok Boda Vilmos, Mikó György. Junius hó 20-án délelőtt 8—12 óráig osztály vizsga a polgári leányiskola II. osztályában. Iskolaszéki biztosok : Hirling Adám, Török Béla. Junius hó 21-ón délelőtt 8—12 óráig osztály vizsga a polgári fiúiskola V. osztályában. Iskolaszéki biztosok i László Lajos, Dr. Lévay Ignácz. Junius hó 21-ón délelőtt

8—12 óráig osztályvizsga a polgári leányiskola III. osztályában. Iskplaszéki biztosok : Dr. Haidekker Béla, Totth Ödön. Junius hó 21-ón délután 3—5 óráig az izraelita növendékok hittani vizsgája a polgári fiúiskolában. Junius hó 22 én délután 8—12 óráig osztályvizsga a polgári fiúiskola VI. osztályában. Iskolaszéki biztosok: Dr. Szigeth Gábor, dr. dr. Haidekker Béla. Junius hó 22-éu délután 8 —12 osztályvizsge a polgári leányiskola IV. osztályában. Iskolaszéki biztosok : Kramolin Emil, Mikó György. Junius hó 23-án délután 8—12 óráig vizsga a latinnyelvből a polgári fiúiskola I—IV. osztályában. Iskolaszéki biztosok : Hanny Gábor, Mikó György. Január hó 23-án délután 3—5 óráig vizsga a francianyelv s gyorsirászatból a polg. fiúiskola I—VI. osztályában. Iskolaszéki biztos Tóth Károly. Junius hó 23-án eólután 3—5 óráig vizsga a fraucianyelv- kól a polgári leányiskola I—IV. osztályában. Tsko- laszéki biztos : Totth Ödön. Junius hó 24 délután 5—8 óráig tornavizsga a polgári leányiskolában. Iskolaszéki biztosok: Dr. Szigeth Gábor, László Lajos. Junius hó 25-én délelőtt 9—11 óráig záró- ünnepély a polgári fiú- és leányiskolában. Iskola- széki biztos : Dr. Szigeth Gábor.

— Választmányi ülés. A belvárosi róm. kath. kisdedóvoda és gyermekmenhelyet fentartó egyesület választmánya holnap 11 órakor ülést tart.

— A szegzárdi izr. népiskola évzáró vizsgái folyó hó 26-tól 29-ig lesznek, mindig délelőtt 8-tól 11 ig. 29 én pedig tornavizsga és zárünnepély.

— Tüzek. Kollár József szegzárdi lakos Ócsény községhez tartozó Almás hegyen levő lakatlan tanyája ismeretlen okból kigyult és 150**írt értékben elégett. Biztosítva volt 120 írtig. — Az Almás-hegy egy második részén meg másnap Kecskés János szegzárdi lakos náddal fedett tanyája a kémény mellett szintén ismeretlen módon kigyult és Kecskés József tanyájával együtt leégett. Ezek kára 300 írt. Biztosítva voltak 450 forintig.

— Az alsósétatéren minden este hűségesen megjelen 20—30 pógárlegény, kik éktelen zsivajukkal és trágár beszédekkel a sétáló közönséget a sétatér azon tájáról, a hol ők letelepedtek, annak gyors elhagyására késztetik. S ha aztán egyedül vannak, elkezdenek taszigálódni, birkózni és cigánykereket hányni, úgy hogy ha véletlenül valaki mégis arrafelé téved, folyton veszélyben forog, hogy elütik a lábáról. S az a sétáló, nehogy feddésre, rendre utasításra nyissa a száját, mert az a guny- kacaj, melylyel a megtámadott támadók onnan fkiüldözik, könnyen eszébe juttatják Ádám és Éva futását a paradiscomból. Bizony nem ártana, ha esténként egy rendőr járna ott s tartana egy kis rendet, hogy a sétatér azon céljának, hogy a szellemi munkásoknak üdülő helyül szolgáljon, megfelelhessen. Ajánljuk ezt derék városi biránk figyelmébe.

— A sztrájk vége. A pécsi bányasztrájk véget ért. A munkások nagy része ismét munkába állott.

1893. junius 18.

— Udvari szállítók. A „M e s t i t z Mihály és fiai“ kolozsvári butorgyáros-cég, ó felségétől az udvari szállító címet nyerte. Örömmel jegyezzük meg, hogy a cég egyik beltagja K r o n Sámuel, helybeli derék kereskedő veje.

— Az első kaszinói estély az ujonan restaurált nyári táncteremben tegnap este tartatott meg.

— Százas bankó a szemetes ládában. Tauber Henrik ráckozán lakos az ódombovári vasúti vendéglőben a vonatra várakozva, elaludt. Mire felébredt, eltűnt a zsebjéböl a tárcája, melyben egy százas meg egy tizes bankó volt; de eltűnt az a fiatal ember is, ki szintén a vonatra várakozott, s kivel eddig beszélgetett volt. A nyomozás folytán elcsípték a fiatal Embert. Kichtmann Jakab kosaróci (Zemplénmegye) 17 éves tanulót, de a pénzt nála nem találták; tehát elbocsátották. De mivel a vasúton II. oszt. jegyet váltott Budapest felé, holott azelőtt az ellenkező irányban, gya'og utazott, gyanússá tette magát, és ezért csakhamar ismét előteremtették s hosszas rábeszélés után végre kivallotta hogy a pénzt csakugyan ő lopta el, de csak a tízest használhatta, mert a motozás alkalmával a százast észrevétlenül az asztal alá csúsztatta, hogy később felvegye; de annyira figyeltek minden mozdulatára, hogy e szándékát végre nem hajthatta. — Rögtön útnak indították tehát 0- Dombovár felé, de természetesen a 3 nappal előbb eldobott százas már nem fekhetett az asztal alatt, tehát kutatni kezdtek minden felé, és elég szerencsés irányban kutattak tovább, mert miután a cseléd a bankót, állítása szerint, söprésnél nem találta meg, jól sejtették, hogy azt a szemét közt kisöpörte. A szemetes ládából tehát a 3 nap óta oda gyü- lemlett szemetet nagy gonddal kirakták, és a százast jól össze-visszagyürve és a 3 napi esőzéstől alaposan összeázva meg találták. A pénzt a tulajdonosának visszaadták, a fiatal gonosztevőt pedig a tamásii kir. járásbíróságnak átszolgáltatták.

— A szegzárdi iparos-tanonc iskola évzáró vizsgája ma délután 2 órakor lesz a polg. iskola helyiségében.

— Tűz Gyünkön. R e i d 1 Konrád gyönki lakos istállója folyó hó 5-én ismeretlen okból kigyult és leégett. A kár körülbelül száz forint. Biztosítva nem volt.

— Betöréses lopás. Folyó hó 6-án virradóra Tury Lajos tengelic-pusz'ai intéző irodafalát ismeretlen tettesek aláásták és onnan 100 írt készpénzt, egy 6 lövetű forgópisztolyt és egy ezüst órát elloptak. Ennek nyomozására a paksi csendőrség rögtön kiment, de eddig eredményre nem jutott.

— A bankóprés. 6 tolnamegyei föld míves, névszerint Ga 11 ai Imre, Takács János, Janeskó István, Perei József, Farkas András és W e i- c z i n g e r János fölött, kik Schember, budapesti gyárosnál egy másoló gépet vettek, hogy azon hamis bankót csináljanak, a budapesti kir. törvényszék még 1892. december 20-án Ítélt, az ügyészség által hamis pénz gyártására alakult szövetkezet bűntettével vádoltattak. — Az ítélet minthogy egyenkint 6 heti fogházra szólt. De ők megfelebbez- ték az ügyet. E hó 6-én hirdették ki előttük a kir. tábla ítéletét, a mely — nem látván a szövetkezet tényét bebizonyítva, — mind a 6 vádlottat felmentette. A közvádló az ítélet ellen felebbezett.

— Ref. hittani vizsgán.

Hitoktató: Hány fia volt Jákobnak ?

Fiú : Tizenkettő.

Elnöklő lelkész : Milyen vallásuak voltak ezek?

Fiú : Reformátusok.

Lelkész : ügy van! magyar reformátusok !

Elcsípett tolvajok. Múlt hó 20-án P i 11- ner Ádám nagyvejkei lakosnak a kamaráját, miután ajtaját kifeszi tették, alaposan kiürítették, a mennyiben jó nagy mennyiségi húst, zsírt és egyéb élelmi szereket elloptak. Azelőtt nem sok idővel Nőbl István ép igy járt, s ezeken kívül Nagy-Vejke és vidékén az utolsó időben több kisebb, nagyobb betörés történt, mígnem a teveli csendőrörsparancsuok, Kohár István őrsvezető negyed magával a nyomozást megindította, s rövid idő alatt sikerült neki a lopott zsírt húst és sonkákat K ö s z e g h i György kisvejkei lakosnál tartott házkutatás alkalmával egy megnevezhetlen hely fenekén a föld alá elásva megtalálni. Ezeken kívül találtak Fülöp Jáuos és E p r é n y i Károly pincéjében, a földbe elásva 2 vendely zsírt s 3 sonkát. Egy 4-ik cinkostársuk még idejekorán megugrott, de azt gon- dondolva, hogy előbb utóbb úgyis az igazságszolgáltatás kezébe esik, legalább addig is nem bujkál előle, tehát önként jelentkezett a bonyhádi kir. járásbíróságnál, a hová a másik 3 társát is kisérték volt.

— Lopott lovak. J a b u k a György gyula- jováncai. lakosnak 2 lovát kóbor cigányok, miután a bezárt istálló ajtaját darabokra törték, ellopták. A csendőrök rögtön megindították a nyomozást, s a lovakat a lengyeli erdőben meg is találták, de a tettes, ki, ugylátszik, az üldözőket észrevette, megugrott, hogy azóta sem bírtak a nyomára akadni.

TOLNAVÁRMEGYE.

5.

— A dombóvári betöréses lopás. A dombóvári W u r ra-féle 3600 frtos lopásban a nyomozást

; vezető B u d a y Gyula csendörhadnagy, szakaszpa- ! rancsnok, a betöréses lopással alaposan gyanúsított Deveeseri József\és Ferenc dombóvári lakosokat, kik előző napon Wurm cselédjénél na- i gyón behatóan tudakozódtak a ház belső berende- ! zéséről s kiket akkor éjjel is láttak a ház körül járkálni, letartóztatta és a tamásii kir. járásbiróság- | nak átadta. Wurm 300 Irtot tűzött ki annak, ki a tettest feljelenti, vagy annak helyes nyomára vezet.

— Két pisztoly. Keceli József naki legénynek 2 pisztolya is volt, fegyverengedélye meg egy sem. Ezzel a két engedély nélküli pisztolylyal sok meg nem engedett ijesztegetést követett el a község lakosságán, mígnem végre múlt hó 24-én por- tyázó csendőrök épen akkor értek Nakra, midőn megint lövöldözött. Hogy valakit bántani akart-e, vagy csak szórakozásból mulatott-e igy, azt nem vallotta be. Tekintve azonban, hogy a vigyázatlanság következtében a tüzesetek igen gyakoriak, s hogy a közbiztonság az ily lövöldözések által szintén veszélyeztetve van, tőle a két pisztolyt elkobozták, őt pedig feljelentették a tamásii főszolgabírói hivatalnak.

— Lopás. W e i s z János möcsényi határbeli Krancer malmi lakosnak a kocsiját ellopták. A tettesek valószínűleg kóbor cigányok voltak, kik előző napon Szebóny községben 2 lovat loptak és a szak- csi erdő felé menekülve, a szegzárdi hegyeknek vették utjokat. Itt azonban megtudták, hogy a csendőrök nyomukban vannak, a 2 lovat tehát ott hagyták és elmenekültek. A nyomozás folyik.

— Verekedők. Németh József bölcskei la- lakos Sulák Pálra már hosszabb idő óta haragudott valamiért, de egymagában bántani még sem merte. Rábeszélte tehát 2 jó barátját: Bakos Jánost és Klárik Györgyöt, hogy segítsék elverni ellenségét. Ok erre rögtön késznek nyilatkoztak és még azon éjjel meglesvén Sulákot, az utcán megtámadták s miután Németh botjával ráütött, a többi is derekasan hozzálátott s vérében otthagyták. A csendőrök másnap kimenvén a hely színére, csakhamar tisztába hozták a dolgot, de maga a felbujtó nem volt kikérdezhető, mert ép az nap reggel a dunaföldvári kir. járásbírósághoz volt megidézve egy régebbi verekedés miatt. Az ügy a paksi főszolgabírói hivatalnak feljolentetett.

— Elkobzott fegyver. Michelhans Pál

őcsényhegyi gurovicavölgyi lakost a csendőrök orv- vadászaton tetten érték, midőn az fegyverével a kezében a m. kir. közalapítványi uradalom erdejében a sűrű bozótban lesben állt. A fegyvert tőle elkobozták, mert arról adót nem fizet, de különben sem tarthatta volna meg mint tetten ért orvvadász — a fegyverét. Feljelentették a szegzárdi főszolgabírói hivatal — és a m. kir. pénzügyigazgatóságnak.

— A boszu. Ratilland György és Scheibl József Tolnán folyó hó 14-én Schmied An'al ugyanottani lakost megtámadták és először csak bottal ütögették, de ebbe utóbb mégis beleuntak, hogy tehát gyorsan végezzenek vele, kést szúrtak belé, még pedig úgy, hogy aligha bele nem hal mert a kés tüdejét is keresztül szúrta. A tettesek beismerték a merényletet, okul pedig azt adták, hogy Ratillandnak 13 fit 50 krnyi követelése volt Schmieden, a melyet nem birt tőle megkapni, mig Scheibl meg előadta, hogy ezelőtt 3 évvel Schmied őt 3-szór arcul ütötte, ezért töltötte ki most rajta boszuját. A testeseket a szegzárdi kir. ügyészségnek átadták.

— Magyarország városai. Minden modern nemzeti politika arra törekszik, hogy az ország kultúrájának, iparának, kereskedelmének ne csak egy központja legyen, hanem a főváros mellett az ország nagyobb városai teremtsenek eentrmnot, a melyben élet pezsegjen, a mely irányt szabjon egész környékének. Magyarország városai, dicséretes buzgalommal versenyeznek, hogy társadalmi vagy politikai utón egy arányban fejlődjenek a fővárossal, hogy a megyék fővárosai a sző legigazabb értelmében fővárosok legyenek, a melyek magukba gyűjtik az erőt, a képességet, a talentumot, a megye erkölcsi és anyagi tőkéjét. Különösen fontos ez a jelenség most. a mikor a magyar nemzet a honfoglalás ezredik évfordu óját, a milleniumot készül megünnepelni. A városok mutatják majd az ország igazi képét, fejlődésók lesz a mi energiánk fényes bizonyitéka. De vájjon ki ellenőrizheti a városok polgárainak lázas, de zajtalan munkáját, hogyan ismerheti meg Budapest, az ország szive a keletkező apró fővárosok képét, mi ismerteti meg a városokat egymással, hogy jótékony eleven áramlat lüktessen mindenütt ahol munkás kezek dolgoznak a jövő demokratikus Magyarország megteremtésén ? A PESTI NAPLÓ vállakozott arra a nehéz, de szép feladatra, hogy az ország városait a magyar közönségnek bemutassa. Időközönként egy-egy magyar város kimerítő monográfiáját közli, nem annyira a város történetét Írva le, mint inkább jelenlegi képét, eleven, szemléltető formában, hogy a monográfia egyszersmind kellemes olvasmány legyen. Bemutatja a városok kulturális intézményé t, egyesületeit, hatóságait, iparát, kereskedelmét, irodalmát, embereit és társadalmát, egyszóval értékét és szerepét a* ország életében. De kiterjednek a Pesti Napló monográfiái azokra a kívánalmakra is, amelye- kes egy-egy város polgársága érez s felhívja a városok érdekeinek megved-sére, jogos követelményeik kielégítésére, pártfogásukra és támogatásukra a kormány figyelmét. A közönség nagy szimpátiával kiséri a Pesti Napló vállalatát, és figyelmével, érdeklődésével munkájában elő is segíti. Talán még soha egy magyar u ságot a közönség oly feltűnő módon, mint a Pesti Naplót, amióta formát cserélve, tartalmával és szellemével a magyar sajtót dominálja. Ezt az érdeklődést és támogatást megérdemelni lesz főcélja a Pesti Napló-nak Felhívjuk olvasóinkat lapunk mai szamában közzétett hirdetésére.