Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-06-11 / 24. szám
TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Hőgyész és környékének ifjúsága folyó évi junius hó 17-én a hőgyészi Nyúl erdőben a „ Vereskereszt-egylet“ javára zártkörű nyári fánc- mu atságot rendez. — Kik* meghívót tévedésből nem kaptak és arra igényt tartanak, szíveskedjenek un gkeresésikkel „Rendező bizottság Högyészen“ alatt a rendezőséghez fordulni. — Veszett kutya harapása. Ritz (iyötgy zombai lakos, a szegzárdi" szólötelepen foglalkozó , vincellérnek 6 éves fiacskáját 9 héttel ezelőtt veszett kutya meg marta. Döry Stefánia úrnő 1 intézkedett, hogy a szerencsétlen gyermek Budapestre küldetett Hogy es Endre intézetébe, a hol Leoltották és hazaküldiék. Itt pedig e hó 5-éu ki- tört rajta a düh s a szegény gyermek másnap iszonyú kínok között meghalt.* — Magyarország városai. Minden modern nemzeti | politika arra törekszik, hogy az ország kultúrájának, ipa- i rának, kereskedelmének ne csak egy központja legyeo, ha- L nem a főváros mellett az ország nagyobb városai teremtse- I nek centrumot, a melyben élet pezsegjen, a mely irányt j szabjou egész környékének. Magyarország városai, dicséretes buzgalommal versenyeznek, hogy társadalmi vagy politikai utón egy arányban fejlődjenek a fővárossal, hogy a ; megyék fővárosai a szó legigazabb értelmében -fővárosok | legyenek, a melyek magukba gyűjtik az erőt, a képességet, í a talentumot, a megye erkölcsi és anyagi tőkéjét. Különösen fontos .ez a jelenség most. a mikor a magyar nemzet a honfoglalás ezredik évfordu'óját, a milleniumot készül megünnepelni. A városok mutatják majd az ország igazi képét, fejlődésék lesz a mi energiánk fényes bizonyítéka. D« vájjon ki ellenőrizheti a városok polgárainak lázas, de zajtalan munkáját, hogyan ismerheti meg Budapest, az ország szive a keletkező apró fővárosok képét, mi ismerteti meg a városokat egymással, hogy jótékony eleven áramlat lüktessen mindenütt ahol munkás kezek dolgoznak a jövő demokratikus Magyarország megteremtésén V A PESTI NAPLÓ váltakozott arra a nehéz, de szép feladatra, hogy az ország városait a magyar közönségnek bemutassa, időközönként egy-egy magyar város kimerítő monográfiáját közli, nem annyira a varos történetét Írva Je, mint inkább jelenlegi képét, eleven, szemléltető formában, hogy a monográfia egyszersmind kellemes olvasmány legyen. Bemutatja a varosok kulturális intézményeit, egyesületei^ hatóságait, iparát, kereskedelmét, irodalmát, embereit és társadalmát, egyszóval értékét és szerepét az ország élőiében. De kiterjednek a Pesti Napló monográfiái azokra a kívánalmakra is. arnelye- kes egy-egy város po'gársága érez s felhívja a városok érdekeinek megvédésére, jogos követelményeik kielégítésére, pártfogásukra és támogatásukra a kormány figyelmét. A közönség nagy szimpátiával kíséri a Pesti Napié vállalatát, és figyelmével, érdeklődésével munkájában elő is segíti. Talán még soha egy magyar újságot a közönség oly feltüuő módon, mint a Pesli Naplót, amióta formát cserélve, tartalmával és szellemével a magyar sajtét dominálja. Ezt az érdeklődést és támogatást megérdemelni lesz főcélja a Pesti Naplé-nak Felhívjuk olvasóinkat lapunk mai szamában közzétett hirdetésére. EGYLETEK. INTÉZETEK/ — A „Szegzárdi kér. betegsególyző-pónztár‘‘ Mehrverth Ferenc elnöklete alatt junius hó 4 ón igazgatósági ülést tartott, melyen mintegy 20 igazgatósági tilg vett részt. Mindenekelőtt az elnök szívélyes szavakkal üdvözölte az igazgatósági tagokat s a gyűlést megnyitotta. A múlt gyűlésen fölvett jegyzőkönyv felolvastatott s észrevétel nélkül hitelesíttetett. A jelen jegyzőkönyv hitelesítésére elnök fölkérte Bauernhuber László és V a- c z e k Lajos igazgatósági tagokat. A kimerítő elnöki jelentésből kiveszszük a következőket: A pénztári tagok bejelentéseit ellenőrző községi elöljárók és e célra fölkért bizalmi férfiak nagy része nem járt el a kellő szigorral a bejelentések alkalmával s csakis igy eshetett meg, hogy a statisztika szerint Tolnavármegye területéről összeállított 6299 alkalmazott közül csak 2930 jelentetett be ; ezek közül már eddig kijelentetett 259. A kerületi pénztári hivatal területén működik 116 fiókpónztár,-25 orvos, 11 község elöljárósága jelentése szerint pedig' községükben nincs segéd vagy tanouc. Az ig- tató szerint 2407 ügy nyert elintézést. Majd tudomására hozta, hogy a pénztári orvosok részére a fuvardíj kilométerenként 20 krban állapíttatott meg, de megjegyezzük, hogy ott, a hol a kilométer pénz nem haladja meg az 1 frtot, ott mindenkor 1 frt fizetendő. Indítványára pénztár vizsgálatra 3 hónapra kiküldettek: Franek János, Pirnitzer Antal és St-einer Károly. Bejelentetett a pénztárra vonatkozólag, hogy jelenleg a kézi pénztárban van 26 frt 03 kr, a postatakarékpénztárban 429 frt, a szegzárdi takarék és hitelbankban 30 frt. Az elnöki jelentés helyeslő tudomás vétele után Sándor Ferenc egyleti szolga kérvénye tárgy altatott. A igazgatóság nevezett szolgának fizetését évi 240 írtban állapította meg. A megszavazott fizetés junius 1-től tétetett folyóvá. — Felolvastatott V é- ges János ideiglenes titkár lemondása. Mehrverth. Ferenc elnök meleg szavakkal emelte ki Véges kiváló érdemeit és ritka szorgalmát, ki a kér. betegsególyzö pénztár megalakulásakor sikeresen működött közre, és ezért neki az elnök indítványára az igazgatóság jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Ennek kapcsán az elnök bejelentette az igazgatózági tagoknak, hogy a megüresedett titkári állásra V á r k o n y i Sándort hívta meg, ki a hozzá ' fűzött bizalomnak a legnagyobb mértékben megfelel. — Ezután dr. Herczeg Gyula pénztári főorvos tette meg érdekes orvosi jelentését, melyben különösen fölemlítette, hogy alig alakult meg a pénztár, már is számos esetben adott a pénztár orvosi segélyt. Az ügyviteli szabályzat kidolgozására kiküldött bizottság 'jelentése egyhángulag elfogadtatott. Miután Mirth Gyula könyvelő augusztus hóban 1893. junius 11. bevonul katonai gyakorlatra, elnök megbizatott. hogy helyettesítéséről gondoskodjék; H i v e r t h Ignác szegzárdi asztalos számlájának átvizsgálására és a bútorok átrótelére felkérettek K u n c z e r János és D e b u 1 a y Imre, kik 1—2 szakértőt maguk mellé fölkérnek. Még több folyó ügy elintézése után az ülés véget ért. TANÜGY. — Ünnepély a polgári fiú- és leányiskolában. Juuius 8-át, mint a király koronázása évfordulóját egy múlt évi miniszteri rendelet szerint a szegzárdi 2 polg. iskola szép iskolai ünnepélylyel s egész napi iskolai szünettel ülte meg. Az ünnepélyt mise előzte meg a belvárosi templomban. — Ezután a növendékek visszatértek az iskolába, a hol a fiuknál Kram mer János igazgató szép beszédben ismertette a nap jelentőségét, mely után a növendékek hazafias dalokat és szavalatokat adtak elő. Ennek utána a lánynövendékek gyűltek össze egyik teremben, a hol Kovácsné Nagy Lujza igazgatónő szintén a nap jelentőségéről értekezett, érdekes visszapillantást vetvé alkotmányunk fejlődése s annak a mai korszakra való kihatására. Ezt ismét hazafias dalok és szavalatok követték, mire a szép ünnepély véget ért. — A szegzárd-központi tanitó-egyiet folyó hó 8-án Tolnán közgyűlést tartott, melyen Schuler József egyleti alelnök bejelenti Holub János egyleti elnök és Horváth Ignác első jegyzőnek tisztök- ről való lemondását, (a lemondás indokait nem találván helyén valónak fejtegetni). Elnöki megnyitó beszéde után felolvasta Rill József kir. tanfelügyelő köretkező távirati üdvözletét:' „Az együvé tartozandóság szent eszméje lelkesítse gyűlésük tagjait. Áldást kíván működésűkre Rill kir. tanfelügyelő.“ Az üdvözlő távirat a tagok által éljenzéssel fogadtatott. —--------Ekkor az ülés megnyittatván, felolvastatott a múlt ülés jegyzőkönyve, melynek hitelesítése után következett a számvizsgáló bizottság nevében Kovács Dávid jelentése. Mint elszomorító tényt említi fel, hogy mig a pénztári készlet 23 frt, addig ezzel szemben az 1 frt tagsági dij mellett is 326 frt hátralékot tüntet ki a pénztári napló. Ebben a körülményben rejlik szerinte az egyesületi tevékenység pangása, mert a tagsági dijak rendes befizetése mellett a .munkakedv élesztőse és fejlesztése céljából legalább minden 3 évben egy jelentékenyebb összegből álló pályadijat kellene kitűzni, mi bizonnyára nagyon hozzájárulna a szellemi tevékenység felpezsdülésó- hez. Jelentése során aztáa néhány tételt sorol fel, melyek a pénztár terhére vannak Írva, anélkül azonban, hogy azoknak az elkönyvelt célra való tényleges odaforditása igazolva volna. A felsorolt igazolatlan tételek összegének megtérítése, vagy esetleges igazolása után a felmentvényt megadan- dónak vélelmezi, mihez a gyűlés szintén hozzájárul. Következett Német Márton fácánkerti tanító felolvasása: „Hasznos madaraink védelméről.“ A feszült ügyeim és a felolvasás közben, valamint annak végén felhangzott hosz- szas éljenzés arról tanúskodtak, hogy a gyűlés j nagy érdeklődéssel kisérte a gyakran költői len- j dületü, szép előadást. Miután a- köznép gyermekei j által a szülők részéről még elősegített fészekpusz- | titásokról és annak káros következményeiről érte- [ kezik. elmondja, hogy Németországban a földószek | gyümölcsöseikben és a szántókat szegélyező fákra j madárházakat függesztenek, melyek a rovarpusztitó J kis énekes madaraknak a fészekrabló ragadozó ma- [ darak ellen biztos menedéket nyújtanak. Bemuta- ■ tott kétféle szerkezetű madárházat, hogy igy még jobban ébreszsze a hallgatóságban az eszme terjesz- | tósót. Elnök azon indítványát, hogy a nagy érdek- j lődóst keltett, szép felolvasásáért Német Mártonnak jegyzőkönyvi köszönet szavaztassák, a j gyűlés újabb éljenzéssel tette magáévá. Követke- ! zett Feldmann S a.m u tolnai tanitónak „Né- [ hány szó a gyorsírásról“ cimü utólagosan bejelen- j tett felolvasása. Kiemeli a gyorsírás által elérhető | roppant időmegtakarítást és annak a mai hírlapirodalomban és a politikai életben nélkülözhetetlen i voltát. Igen érdekes volt a felolvasás azon része, melyben felsorolja, hogy országgyűlésünk kiválóbb tagjai a gyorsiroda megfigyelése szerint percenként hány szótagot mondanak ki. így hallottuk, hogy Szapáry Gyula gr., a ház leggyorsabban beszélő tagja, a gyorsírók e valóságos réme, percenként. 320, Fejérváry honvédelmi miniszter, a leglassubb -szónok 132, Tisza Kálmán 146—192, sőt néha 211, Szilágyi Dezső 178—219, Eötvös Károly 208—296, Polonyi \ 223—240, A p p o n y i 234-264, 0 s á k y 271 és : W e k e r 1 e 252—296 szótagot mondanak1 ki. A gyorsírás tette lehetővé a még legnagyobb sebes- | séggel elmondott beszédet is utána írni. A gyűlés ! a felolvasónak jegyzőkönyvi köszönetét szavazott, j Sorrend szerint elnök- és jegyzőválasztás-következvén, a megejtett szavazás szerint elnökül Schul- 1 e r Józsefet, I. jegyzőnek Német Mártont, alel- nöknek M.atejka Károlyt-és II. jegyzőül Engel Mórt választották. Igen élénk eszmecsere fejlődött ki Horváth .Ignác azon indítványa fölött, hogy tekintettel a sokféle fenálló egyesületre, a központi egyesület vagyonostul olvadjon bele a tolnamegyei általános'tanitó-egyesületbe. Molnár János, Kovács Dávid és 'Schuler József hozzászólása után közgyűlés hozzájárult az indítványhoz,kimondván egyszersmind, hogy az 1893. január óta befizetett tagdijak már a megyei általános tanítóegyesület tagságába lesznek betudandók. Ezzel a gyűlés véget ért, hogy a közebéden folytassa tányérok és poharak csengése mellett élénk eszmecseréit. Sok nagyon sikerült pohárköszöntó után Parti szólalt fel. Sok mindenről hallott itt beszélni — úgymond — csak egy itt hiányzóról, ki minden eddigi ta- nitógyülésen részt szokott venni, Dem tett senki említést. A közebéden jelenlevők azonnal megértették, hogy Varas dy Lajos, Tolnamegye volt kir. tanfelügyelőjéről van szó, és hogy a mulasztást 1 jóvá tegyék, a következő táviratot menesztették hozzá: „A központi tanitó-egyiet tagjai üdvözlik tanfelügyelő urat, mint a tanítóságnak igaz, törhetetlen barátját Erdély bércei között. Isten tartsa meg honunk népoktatásügyének előmozdítására még számos évig. A közebóden együttlévő tagok nevében Schuler elnök.“ Általános jókedv és vidám beszélgetés még sokáig együtt tartotta a társaságot. KÖZGAZDASÁG.- — A pécsi kereskedelmi és iparkamara legutóbb tartott közülésén L i 11 k e József elnök bejelentette, hogy a kamara kerületében levő gyárak és nagyobb iparvállalatok megvizsgálásával ez évben Magyaríts Ágost iparfelügyelő bízatott meg a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által. Felkérte a kamarai tagokat, hogy nevezett iparfelügyelőnek eljárásában előzékenyen segédkezet nyújtani, esetleges kívánalmaikat, sérelmeiket előterjeszteni s ez által nehéz feladatának minél sikeresebb megoldását megkönnyíteni szíveskedjenek ; — egyszersmind figyelmébe ajánlotta a tagoknak, hogy ezen gyárvizsgálatoknál kiváló gond fordit- tatik a munkások baleset elleni biztosítására szolgáló intézkedésekre s amennyiben egyik-másik gyárban talán némi hiány mutatkoznék e tekintetben, az már a törvéuy ide vágó szakaszainak ren- de’kezósónél fogva, de a gyáros jóhirneve érdekében 1 is mielőbb eloszlatandó. A pécsi kereskedelmi és iparkamara közgyűlésén szóba került újra egy kamarai ház vétele, mely különben elvileg már egy korábbi közgyűlés által elfogadtatott. A megvalósítást több körülmény sietteti, s különösén elősegíti az, hogy a kamarához újabb időben több házeladási ajánlat érkezett. A közülés, minthogy concrót adatok nem állottak rendelkezésre s különben is a kamara intentiója az, hogy vagy olcsó funduson felépítéssel vagy egy jókarban levő ház átalakításával a kamara hivatásához illő helyiséggel rendelkezzék s’ez által Pécs monumentális épületeinek számát szaporítsa, — Zsolnay Vilmos elnöklete alatt egy szükebb körű s szak-, férfiakból álló bizottságot küldött ki, melynek feladatává, tette, hogy. az ajánlott házakat használhatóságuk — és célszerűségükre nézve vizsgálat alá vegye, tudakozódjék egyszersmind, hogy kik hajlandók megfelelő házat vagy telket eladni s az igy beszerzett adatokat javaslatával együtt olyképen készítse elő, hogy azok felett a jövő hó első hetében tartandó közülés már döntő határozatot hozhasson. Az ezredéves országos kiállítás XX. csoportbizottsága átiratot intézett a kereskedelmi és iparkamarához, melyben felkéri, miszerint, mivel a kiállítás háziipari és ethnografiai csoportja úgy van tervezve, hogy az mint egységes falu feltüntesse az ország nevezetesebb vidékeinek típusait, a legjellemzőbb parasztházakról fénykép felvételeket készíttessen. A közülós megbízta titkárt, hogy hivatalos körútja alkalmával az ide vonatkozó adatokat részint közvetlenül, részint a kamarai kültagoktól főszolgabiráktól beszerezze s azokat az elnökség a csoportbizottságnak rendelkezésre bocsássa. A pécsi kereskedelmi és iparkamarához intézett kereskedelmi miniszteri leirat szerint az „Adria“ m. kir. tengerhajózási részvény-társaság a múlt évben Algírba 10 gőzöst irányított, Tángerba pedig minden hónapban járatokat hirdetett. A társaság áldozatkészsége1 minden valószínűség szerint kereskedelmi közegeink tájékozatlansága miatt nem járt a kellő eredménynyel, mert Marokkóba épen semmi, Algírba pedig elenyésző csekély mennyiség szállíttatott hazai termékeink közül, jóllehet hazai
