Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-04-30 / 18. szám
Tűzoltóink Szegzárdon. E becses lapok legutóbbi számában megjelent cikk Ö ..........ó aláírással nagyban megörvendeztete tt ; mert ha van humánus intézmény az emberiség közt, a mely iránt édes raindannyiunknak érdeklődnie kell, — úgy a tűzoltósági intézményt elsőnek tekintem. Ez okból kiindulva, inditva érzem magam, megragadni a kedvező alkalmat, hogy t. cikkíró urnák szives érdeklődéséért elismerésemet nyilváníthassam. Teszem ezt pedig oly értelemben, mint Ön is tette, hogy észrevételeimet selyemtakaróba burkolom, de azért a lóláb mégis kilássák alóla. — Annál is inkább teszem ezt igy, nehogy a t. olvasó közönség némi ismeretek hiányában önkéntes tűzoltó egyletünket elitélje. Hogy a t. czikkiró ur milyen szemüvegen keresztül nézte, illetve tanulmányozta a szegzárdi önkéntes tűzoltóságnak beléletét, annak intencióit, valamint ez idejg tanúsított s mindenkor vész idejében is bebizonyított kellő kiképzését s magatartását, nem tudom ; — mért is állításai után különösen a kiképzésre vonatkozólag bizonyosra merem venni, hogy Ön nem tűzoltó! — És ha mégis az! Akkor nagyon valószínű, hogy Ön is azon „40 tűzoltó“ közé tartozik, a kik tűznél nem voltak, vagy ha igen, akkor is csibukból szívott bodor lüstök légbe bocsájtása mellett szemlélte kartársai nagy munkáit; úgy a gyakorlatok megtartására a kürtös jelzéseit szintén csak, mint kellemetlen fülsértőt, ismerheti, szóval az egyenruhán kívül mást nem ismer. Hogy állításomat bebizonyítsam, bátorkodom a következőket fölemlíteni: a szegzárdi önkéntes tornász tűzoltó egylet ez idő szerint a 20-ik évi fönnállását ünnepelhetné meg, még pedig büszkeséggel ! Mert nem volt azóta eset. hogy derék tűzoltóink a legnagyobb vész idejében is a tűznek tovább terjedését önfeláldozóig ne localizálták volna. S ki Szegzárdot ismeri, az bizonyosan meggyőződött arról, hogy községünk lakóházainak nagyrésze még mindég náddal van födve, — s hogy polgártársaink udvaraikban mai napig is elég gyuanyagot halmoznak össze, s mind eme nehézmények mellett a dühöngő vészes elemnek a legnagyobb szélviharban is legfeljebb 3—4 ház esett a lángok martalékává; ezen állításomat bizonyítja, az Önnek aggodalmakkal telt állításait a legutóbbi nagy szélviharban keletkezett tüzeset pedig megcáfolja. — Mind ez oda mutat, hogy a fölsorolt nehózmé- nyekhez mérten tűzoltóink mégis csak kellő kiké- pezóssel bírnak. — És mi több, hogy a kiképezés a tűzoltói hivatásnak minden tekintetben megfeleljen, újabb bizonyítékul szolgálhat az a körülmény, miszerint a vezetőség működő tagjainak kellő ki- képezésére az eddigi hiányt is (a mit Ön kifogásolt) t. i. a katonai rend s menet gyakorlását rendelte el: — de nem úgy, mint azt a cikkíró ur állítja, hogy arra fósulyt fektessen, hanem igen is úgy, a mit az egyenruha csapat mozgalmak között múlhatatlanul megkövetel, hogy a vezényszavakat, test- és fejfordulatokat, úgy a menetrendet, szóval fegyelmet, mint nélkülözhetlen kiegészítését a kiképzésnek minden egymásután következő három vasárnap gyakorolják, a negyedik vasárnap pedig a védelmi eszközök pontos ismertetése és azok mikénti használata gyakorolandó. A miről Önnek ez ideig mint Ö ..........ó-nak tu domása nem volt. De, hogy becses cikkének többi pontjait, illetve szives érdeklődéseit érvényre juttassam, p. o. közkutak, vízhiány, azokra nézve kell, hogy szives fölszólalását legmelegebben pártoljam ; mert viz nélkül még a legkiképzettebb tűzoltó is a szó szoros értelmében semmi. Mégis megnyugtat községünk derék bírójának ez iránti szigorú rendelete, ki is annak szigorú végrehajtásáról magának mindenkor meggyőződést szerez. Végül engedje meg t. cikkiró ur, hogy a magam részéről is szerény fölfogásomhoz mérten, egy jobb indítványt tehessek, t. i. ha van valami kívánni való a tűzoltó testület részéről, úgy azt nem a kiképezésnél kell keresnünk, korántsam, hanem a társadalomban magában; mert nézetem szerint az önkéntes tűzoltóság csak úgy juthat nemes hivatásának igazán magaslatára, ha az anya4. ______________________________________ gil ag és szellemileg támogatva lesz. — Az a 350 frt pártoló tagdíj egy 15,000 lakossal biró városban, minden kivánalmaknak megfelelő tűzoltóságnak fóntartására bizony vajmi kevés. Miért is azon nézetemnek adok kifejezést, ha a tűzoltó egylet, úgy magánosok, egyletek, mint pénzintézetek, úgy a város, mint a megye hatósága részéről némi nagyobb segélyben részesülne, — akkor 20 éves, illetve éveken át megrongált és elavult szerelvényeket, köteleket stb. legalább is 100 működő tag részére kiegészíthetné és a szegényebb tűzoltók részére ruhákat szerezhetne be, valamint az értelmiséghez tartozók is a működő tagok sorába lépnének, a kik arra első sorban hivatvák, akkor nem kellene derék tűzoltóinkat semmi aggodalomtól félteni. frAnek jAftos ö. t. alparaucsnok. H i r e k. — Kämmerer Ernő a szakcsi kerület képviselője, ki mint a közoktatásügyi bizottság tagja, széles körű munkásságával, kiváló buzgalommal közhasznú tevékenységet fejt ki, a kópviselőház április 26-i ülésén, mint a tanitói fizetéseket szabályozó törvényjavaslat előadója, nagy szabású beszédet tartott, melyet érdekes tartalmánál fogva lapunkban egész terjedelemben közlünk. Mint értesülünk, a zsidó vallás recepciójáról szóló törvényjavaslatnak szintén a képviselő ur lesz az előadója. — A képviselőház Bölcske község tüzkáro- sultjainak 100 frtot adományozott. — Uj biró. A szegzárdi kir. törvényszéknél rendszeresített nyolcadik bírói állásra O Felsége Schmidt Imre szegedi kir. ügyészt nevezte ki. — Közjegyzői helyettes. A pécsi kir. közjegyzői kamara Madarász János tamásii kir. közjegyző általános helyettesévé dr. Szopek Gábor tamásii ügyvédet rendelte ki. — Nagylelkű alapítvány. Fölkér Mátyás értényi esperes alapítványként 300 frtot küldött Hanny Gábor szegzárdi apát-plebánoshoz a Szegzárdon létesítendő főgimnáziumnál alapítandó táp- intézet részére. A nemesleikü adakozó alapitó levelében szegény, de jeles tehetségű ifjak kiképzéséhez szükséges „t á p i n t ó z e t“ felállítására teszi le e mustármagot. Kéri az alapítványt addig gyümölcsöztetni, mig a tápintézet felállítható lesz. Ugyancsak a tápintózet részére egy magát megnevezni nem akaró egyén 100 frtot adakozott. A főgimnázium végrehajtó bizottsága hálás köszönetét szavazott a nemes gondolkozásu adakozóknak. — Az egyházmegye köréből. Herger József himesházi káplán Hőgyészre, Sirisaka Ignác püs- pökszenterzsébeti káplán Himesházára, Gombárovits Pongrác uj misós — kit a püspök e hó 9-ón szentelt pappá a saját házi kápolnájában — Püspök- Szent-Erzsóbetre küldettek káplánokul. — György napján, Miké György népszerű újvárosi plébános névünnepón, ennek tuskulánuma valóságos népvándorlás színhelye volt. Felekezeti különbség nélkül, a társadalom minden osztálya szívélyes ovációban részesítette. A szükebbkörü ebéd alatt, a telköszöntő tilalom ellenére, Molnár János tanár üdvözölte a legnépszerűbb papot, úgyis mint a barátság, és úgyis mint a társadalom kedvelt .emberét. Levelek özönnel érkeztek névünnepére. — Hymen. Gyük Ferenc szegzárdi kir. törvényszéki aljegyző, eljegyezte E 11 József mérnök, fürdötulajdonos leányát, Valéria kisasszonyt. — Németh Athanáz állami utmesterfolyó hó 23-án váltott jegyet S c h a 11 e r Mari kisaszszonnyal Szegzárdon. — A népbank köréből. A szegzárdi népbank hosszú ideig volt elnöke, F ö r d ő s Vilmos, elnöki tisztéről lemondván, helyébe Goldberger J. Mór, a kiváló tevékenységű és ügybuzgó alelnök, ennek helyébe alelnöknek pedig Tóth Károly választmányi tag választatott meg. — Dalárdái meghívó. Az alapszabályok értelmében van szerencsém a szegzárdi dalárda működő és pártoló tagjait május hó 7-én délután 5 órára a szegzárdi kaszinó éttermébe közgyűlésre összehívni. Az elnök távollótóben: Borzsák Endre alelnök. TOLNA VÁRMEGYE. — Változások a hajózási és vasúti menetrendben. Május 1-jével úgy a vasútnál, mint a hajózásnál uj menetrend lép életbe, mely a mostanitól csak kevésben tér el. Ha már megváltoztatták a mostani menetrendet, legalább úgy csinálták volna, különösen a vasútnál, hogy igazán előnyös lett volna az utazó közönségre nézve; ez pedig csak akkor történhetett volna, ha az egyik vonat este, a másik reggel megy. De ha nem igy történt, úgy kell elfogadnunk, a hogy van. Talán majd idővel még igy is lesz. A vasúti és hajójáratok különben a következők lesznek: A vonat indul Szegzár d- ról naponként reggeli 7 óra 35 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perckor. A déli vonat indul Szegzárdról 12 óra 02 perckorj Budapestre érkezik este 7 óra 15 perckor, Budapestről indul reggel 8. ó. 15 p., Szegzárdra érkezik d. u. 3 ó. 30 p. Budapestről indul a gyorsvonat d. u. 2 ó. 20 p., Szegzárdra érkezik 7 ó. 54 perckor. — A hajó Budapestről indul este 10 órakor, Szegzárdra érkezik 4 ó. 45 p. reggel. Szegzárdról indul este 11 órakor és Budapestre érkezik 8 ó. 30 p. reggel. — Herczegh Ferenc utazása. Hercegh Ferenc kitűnő Írónk külföldi utón van. Jelenleg Korfuban időzik. Innen Athénbe megy, s bejárja Görögországot. Útjáról érdekes tárcasorozatot kezdett meg a Budapesti Hírlapban. Zárát, elvesztett kikötő városunkat irta le megkapó elevenséggel. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Sch eure r Károly szegzárdi kir. törvényszéki joggyakornokot a nagy-atádi kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. — Adomány a bölcskeieknek. A tolnamegyei takarék- és hitelbank a bölcskei tüzkárosul- taknak 25 frtot adományozott. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter OhityiI Pál jegenyési tanítót, a gyekési (hontmegyei) állami népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. — Eső. Az általánosan óhajtott eső végre péntek délután délnyugoti szól mellett megjött, a gazdáknak megmérhetlen örömére, kik a hosszú szárazság miatt már egészen kétségbe voltak esve. — Pályázatok. Az előléptetés, illetve halálozás folytán megüresedett szegzárdi és dunaföldvári kir. aljárásbirói állásokra az igazságügyi miniszter pályázatot hirdetett.-- Áthelyezés. A zágrábi m. kir. vasúti üz- letvezetösóg P a u e r István fiumei pálya-felvigyázót, a szegzárdi vasúti állomáshoz helyezte át. — Tüzek. Folyó hó 9-én este 8 órakor S i n- g e r József tótkeszii lakos lakatlan háza ismeretlen módon kigyult és szomszédja, Tűri József házát is csakhamar felgyújtva, több melléképülettel együtt leégett. A kár 800 frt; a Phőnixnól biztosítva volt 600 írtig. — Folyó hó 17-en Kocsolán P r á v i e s János háza kigyult és több ház, számos melléképület és gazdasági eszköz, élelmi cikk stb. a lángok martalékává lett. A tűz alatt az a hir volt elterjedve, hogy Právicsék közvetlenül a tűz kitörése előtt lámpával járták a padláson, a mi a károsult lakosság közt nagy elkeseredést szült; de ez rájuk bizonyítható nem volt. — Folyó hó 18-án Juhász József felsőnyéki lakos tulajdonát képező 6 öl hosszú buzaszalmakazal ismeretlen módon kigyult és teljesen leégett. A kár 75 frt; biztosítva nem volt. — K a r t e 1 Jakab alsónánai lakosnak a község mellett levő zab- s árpa-szalma kazala leégett. A kár 160 frt; biztosítva volt 120 frt erejéig. A tűz keletkezésének az oka kipuhatolható nem volt. — Kocsolán kedden délben tűz támadt, mely pár óra alatt 12 lakházat pusztított el a melléképületeivel együtt. Az épületek legnagyobb részében minden benn égett, úgy hogy sokan a leógettek közül minden vagyonukat vesztették. — Szegzárdon szerdán délben, épen midőn a delet elharangozták, a harangozást nem is hagyták abban, hanem csak a harangszót változtatták meg: kongattak. A lakosoknak még élénk emlékezetében volt a minapi bartinai tűz, és amúgy is az országban most oly sűrűn előforduló tüzesetek által felizgatva, mindenki sietett a „Mérei“-utca felé, a hol a „Kocsi“-fóle nádas ház égett. Szerencsére a heteken át tartott szélvész ép az nap állt meg, és a tűzoltóság is azonnal kéznél lóvén, a tüzet csakhamar lokalizálta. 1893. április 30.