Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-09 / 15. szám

1893. április 9.

TOLNA VÁRMEGYE.

— A húsvéti ünnepek ez idén csakugyan beváltak ünnepeknek ; mert legtöbbször az időjárás szokta a hangulatot megrontani. De ezidén az időjárás oly kedvező volt, hogy szebb húsvéti ünnepeket képzelni sem lehetett. De meg is látszott úgy az utcán, meg a templomokban, valamint a szabadban is, h"gy csakugyan itt a tavasz. Mindenki sietett a téli ruháktól szabadulni. A téli kalapokat a prémes kabátokat elfujta a tavasz első lehelete. Szóval valóságos ünnepnapok voltak ezek, még pedig annyira ünnepnapok, hogy ez idő alatt nem is történt semmi említésre méltó Szegzárdon. Egy pár pincét feltörtek, egy pár mulató legény fejét beverték, egy néhány pár húsvéti sonkát loptak el, no meg az emberek templomba jártak, sétáltak, egymást látogatták stb. egyszóval ünnep volt.

— Az időjárás csakugyan megfelel annak, a mit az áprilistól rendesen várni lehet. Még csak egy hete tart ez a változatosságáról hires hónap, de már sokkal több alakban mutatkozott, mint a hány napot számlál. Az első pár nap pompás volt; de csakhamar csúnya szél kerekedett, mely a sétáló közönségnek ugyancsak port hintett a szemébe. Este szépen villáralott, s mindenki meg volt győződve, hogy eső lesz; de nem lett. E helyett jött kedden valóságos nyári forróság, hogy az emberek siettek az árnyas oldalra. Este meg fűteni kellett. Másnap reggel derült, délben szél, este hideg s igy tovább az egész héten keresztül. Szóval valóságos áprilisi időjárás.

— A nagyvendéglő nyári helyisége és udvarának parkírozása rohamosan közeledik befejezéséhez, úgy bogy május elsejére, (ha az időjárás is úgy akarja) a közforgalomnak átadható is lesz.

— A4 méteres járda. Midőn tavaly a nagykorcsma'előtt a járdát 4 méterre kiszélesítették, szó volt róla, hogy ez a vendéglőtől a Mayer-féle vaskereskedésig fog folytatódni, még pedig a ta- vaszszal. Azóta Szegzárdon a tavaszi építkezések az egész vonalon megindultak, de a járda kiszélesítéséről, úgy látszik, szó sincs, de igen is megtörtént az, hogy a korcsmajárdának a vége, a hol az uradalmi épület előtti árök széléhez ér, a tél folyamán meglazult s onnan több tégla kihullott, a minek, tekintve hogy sötét éjszakákon nálunk a lámpák nem mindig égnek, egy nem eléggé óvatos járó kelő nagyon drágán adhatja meg az árát.

— A Garay-tór díszét, mióta a Pollák-féle kényszerüzlethelyiséget lebontották, vagy jobban mondva, mióta az utcák tisztántartását Szegzárdon foganatosították, egy a tér közepén felhalmozott homokbucka, meg az utca egyik oldalán egy rakás vasgerenda képezi. A ki ennél szebb utcadíszt nem látott, jöjjön ide és gyönyörködjék benne.

— Öngyilkos őrsvezető. Paksról Írja levelezőnk, hogy ott Gr é v a i csendőrörsvezető, akit mindenki pontos és szerény embernek ismert és akit mindenki szeretett, szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Az öngyilkosság egy mulatozásnak a befejezése, a mikor is Gévai mámoros fejjel olyan dolgokat követett el, melyek miatt szigorúan megbüntették volna. Az eset a következő. Husvét másodnapján Gévai csendőr- őrsvezető és Magyar közcsendőr egész délután a P i 11 i-féle vendéglőben mulattak. Később Kern Ferenc, fiatal fiakkeros is csatlakozott hozzájuk. Borozás közben Gévai megkérdezte Kernt, nem lenne-e hajlandó őt és társát hajnalban Német- K é r r e kivinni, ahol neki szolgálati ügyben 6 órakor meg kell jelennie, Kern erre azonnal késznek nyilatkozott. Mindhárman éjféltájban egy másik korcsmába mentek mulatni. Három óra körül az örsparancsnok Magyart haza küldte, hogy hozza el szolgálati ruháját és felszólította Kernt, menjen és készüljön az indulásra. Kern ekkor hijelentette, hogy ő bizony nem megy ki Német-Kérre. Konok ellenkezése a ny- nyira felbőszítette az időközben visszaérkezett Magyar csendőrt, hogy o1da 1fegyveróve1 több súlyos sebet ejtett rajta. Gévai is bántalmazni kezdte a kocsist, mig végre a korcsmáros kijelentette, hogy majd szerez ő kocsit, csak ne bántsák többé Kernt. A csendőrök el is mentek Német- Kérre és a mikor onnan visszaérkeztek, elmentek a sülj os betegen fekvő Kernhez és egyezkedni akartak vele. Könyörgésre fogták a dolgot, hogy ne jelentse föl őket, bocsánatot kértek tőle, de Kern szülei semmiféle engedményről nem akartak tudni, Gévai ekkor hazament és a bünletóstől való félelem miatt szivén lőtte magát. Magyar csendőr, aki az egész dolog okozója, olyan zavart magaviseletét tanúsított Gévai öngyilkossága után, hogy Orosz főszolgabíró szükségesnek tartotta letartóztatását.

— A csörgető jövője. Ki ne örülne, ha rá gondol, hogy a Osörgetőnél felállítandó selyemfonógyár milyen előnyöket biztosit Szegzárdnak va- gyonilag. De bezzeg nincs mit örülniük azoknak, kik nyáron ki szoktak oda járni fürdeni, mert mihelyt a gyár megkezdi működését, a fürdő megszűnik. Tehát még egy nyár az élet! Hogy azután mi lesz, tudja a jó Neptun! Most már erre az egy nyárra csak az kellene, hogy Etl, a Csörgető fürdővé alakítási eszmének genialis feltalálója olyan vendéglőst találna, ki a helyzetet ki tudná zsákmányolni és ott jó ételek, italok és mulatságok

vájjon azok páronként, illetve hármanként összeillenek és adnak-e értelmet vagy sem ? Az első feltevésnek *hive Henszlmann. 0 az összes szabálytalanságot s az időrendi zűrzavart a tervező tudatlanságának tulajdonítja; főkép mivel sikerült megbi- zonyitani, hogy Bertalan püspök a hittudományokban járatlan volt. De ez a vélelkedés igen gyönge alapon áll. A második véleményre, hogy t. i. e kőképek valamely más eszmének, vagy eseménynek symbolikus előadásai: Ipolyi Arnold hajlandó. Ü állította először és állandóan, hogy a megvakitott Sámson jelentés a megvakitott Péter magyar királyra vonatkoztatható, s ebben az esetben a Gedeonnak nevezett alak, a képsor végén nem gyapjút és sisakot, hanem a királyság jelvényeit tartja kezében, mint a melyek ábrázolnák, hogy Sámson megvakitásával épen úgy vétetett el tőle a vezér- ség, mint Péter királytól a korona. Ez a magyarázat azonban már akkor is igen erőltetett volt, mikor a lejárati kőképekből csak néhány töredék volt ismeretes, mennjuvel inkább hiábavaló most, midőn az előkerült töredékek még inkább megbi- zonyitották, hogy a két lejárat összes képei együtt véve a három nagy bibliai korszakot akarják sym- bolikusan elénk állítani. Képtelenség volt, mondom, e magyarázat már akkor, mert el sem képzelhető, hogy egy királynak, vagy bárkinek síremlékére az ő kegyetlenségének symbolumát (itt Heródes képét, mint Ipolyi véli) faragták volna ki s mágis, fájdalom, ez a föltevés Ipolyi nyomán számos könyvbe ment át már azóta.

Mit tartsunk tehát a képek typológia órthe- tetlensége chronológiai zűr-zavairól ? Azt, hogy a tervezőnek nem is volt szándékában a képek rainu- tiosus pontosságú összeválogatása, mert az ő idejében a Symbolismus már hanyatlóban lehetett, s inkább csak az említett három (Ante legem, Sub lege, Sub grátia) nagy korszaknak összes jelképi ábrázolását tartotta szem előtt. Különben is tudjuk, hogy a közép korban az ó-testamentum jeleneteit a próféták jövendöléseit és egyáltalán a biblia szavait számtalanszor igen erőltetett, ma egyáltalán nem is érthető összefüggésbe hozták a uj-testamen- tura jeleneteivel. Sőt a Szegények Bibliájában is több helyt igen zavaros a kapcsolat, s néhol még a korszakok is felcseróltetnek. Képeink tervezője tehát legföllebb önkényes eljárással, de semmiesetre sem vádolható tudatlansággal.

Épen ebből kifolyólag nincs kizárva a lehetőség, hogy képeink főképen Jézus gyermekkorának történelmi és symbolikus ábrázolását célozzák, mert feltűnő, hogy Jézus gyermeksége nyolc, mig egész későbbi élete csak öt képen ábrázoltalik; valamint sajátszerü részletezéssel beszéli el itt a tervező a világ és az ember teremtését, valamint Sámson életét is. Ötletként pedig felemlítem, hogy az egyházi ünnepek, vagy valamely ünnepkör elvont dogmatikai jelentése is lebeghetett a tervező szemei előtt; de mind e föltevések fejtegetése igen messze vinne.

X.

w

0.

rendezése által a Csörgetöt keresett helylyé tudná tenni. Végre pedig jó volna, ha megint egy uj, alkalmas fürdőhelyiséget találna, hogy a közönség a selyemgyár nyújtotta előnyök által hátrányokat ne legyen kénytelen szenvedni.

— A szegzárdi szücscéh utolsó maradványai

is szétfoszlottak. Husvét hétfőjén a még a régi jó időket sirató és a kormánynak a cóhreudszert megszüntető s helyette a szabad ipart megengedő intézkedésével meg nem elégedett tagok összegyűltek még egyszer és utoljára, hogy a régi dicsőség hírmondóit, az ismeretes céhládát, pecsétet, a még a múlt század érdekes eseményeiről is regélő jegyzőkönyveket stb. stb. egymás közt elárverezzék, hogy még a késő unokáknak is mutogathassák és lelkűkre kössék e szent ereklyéket, mert ki tudja, hátha még egyszer valaha

............A begyült körü

lbelül 20 frtnyi összeggel nem tudván jobbat kezdeni, meguk közt felosztották.

— Gödé Károly emléke. Gödé Károly, Decs község korán elhunyt derék lelkészének díszes síremlékét, melyet a rokonság állított husvét másod napján leplezték le az ottani református temetőben. Bus Lajos, az elhunyt hivatalbeli utódja, szép beszédet tartott a sírnál, a hol meg jelent az egész község apraja, nagyja, ezáltal is kifejezni óhajtván az elköltözött iránt táplált ragaszkodását s kegye- letes érzését. — A síremlék sziléziai gránitból készült s rajta a következő sorok olvashatók:

Itt nyugszik

GÖDÉ KÁROLY

előbb sepsiszentgyörgyi, majd deesi reform, lelkész, szül.

1844. m. h. 1891. dec. 21-én.

Mindég futott, de célhoz soh’ sem ért,

Mindég csalódott, de újra remélt.

Küzdött szüntelen, nem győzött soha

Hitt, de hite meg nem valósula.

Egy új világot rejtett a szíve,

De az temetve lett, sírba víve,

8 mégis hittel, reménynyel bizalommal

S megbókülve elegyült a siriporral 1 Gödé Károly a költészettel is foglalkozott s egy pár gyönyörű költeménye meg is jelent a „Vasárnapi Ujság“-ban és másutt, Ezt a sírfeliratot is maga készítette, irományai között találta egyik barátja.

— Árverések. Schuberth Kornélia 2885 frt 11 krra kecsült ingatlanai (a gőzfürdő épületei) május 20-án nyilvános árverésen el fognak adatni. — Hermann Zsigmond ingóságai 5563 frt értékben, ápril 18-án árvereztetnek el Pakson.

— Okirat-e a számla ? Egy közelóbb Ausztriában lefolyt bünperben kimondatott, hogy a kereskedő számlája a törvény értelmében okiratnak tekintendő. Valaki, a ki egy ily számlát kapott, a mely záradékot tartalmazott egy őt kötelező feltétel tekintetében, ezt a számla legvégén alkalmazott záradékot levágta, hogy következményeitől megszabaduljon. Az ügy törvényszék elé került, mely az illetőt okiratiramisitás miatt 3 havi fogházra és pénzbüntetésre Ítélte.

— Tanffy Károly nevelő urnák Szegzárdon levele van — a nagyszombati kir. kath, tanítóképző- intézet igazgatójától — szerkesztőségünkben letéve. Mint ismeretlent nem találták, s igy a deponált levelet bármikor átveheti.

VIDÉK.

— Bonyhádi hírek. A bonyhádi műkedvelők, a gerjeni árvizkárosultak javára, folyó hó 16-án hangversenynyel összekötött műkedvelői előadást rendeznek. — A jóhirnév- nek örvendő tánctanitó : Blitz Manó, folyó hó 22-ón az „Arany oroszlán“ eimü vendéglő nagytermében, növendékeivel táncpróbát tart, melyen a tanuló ifjúsággal kivált magyar táncokat akar bemutatni. — Halálozás. Özv. Hucker Erzsébet, Müller József róm. kath. tanító 73 éves napa, március 5-én elhunyt Bonyhádon. — N i t s István a szőlőszet-kertészeti tanfolyam vezetője pár napra Bonyhádra rándul, hogy ott szőlő-mintatelepeket (állítson) szervezzen.

— Báttaszéken folyó hó 3-án a dalárda által tartott dalestóly, — melynél csupán az volt a kár, hogy sokkal többet hallottunk zongorázni, mint énekelni, — igen jól sikerült. A hangversenyen közreműködtek: Késmárky Yilma k. a., Rovaesek Pál ur, Gyüszü Aranka k. a., Hübner József ur, Joó Károly ur, Szániel Károla k. a., Gyüszü Margit k. a.. Pollák Gizella k. a. mind kitünően játszottak és viharos tapsot arattak.