Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-09 / 15. szám

tel és műszaki szolgálat koronkénti megvizsgálására és felügyeletére nézve megillető jog, kik által és miként volna legcélszerűbben és leghatásosabban gyakorolható. — Szerbek és horvátok. Az „Agramer Zei­tung“-ban Zsivkovics báró volt osztályfőnök érdekes cikket közöl „Szerbek és Horvátok“ cira alatt, mely a szerzőnek és szerb ellenzék elvtársai­nak visszautasításaként tekinthető az egyesült hor- vát ellenzékkel szemben. A cikk szerint a szerbek Horvát-Szlavon és Dalmátországokban nemzeti egyé­niségükről és szerb nevükről soha és semmi árért sem fognak lemondani, tehát a horvát ellenzéki programm kedvéért sem, amely jogtörténeti alap­jában valótlan és különben keresztülvihetetlen. Ugyanezen lapnak félhivatalos kommünikéje azt mondja, hogy P 1 i v e r i c s József tanár, az ismert horvát államisági tlieoria szerzője elfogadta a har­madik zágrábi választó-kerületben a neki a nemzeti párt részéről felajánlott jelöltséget, minthogy ille­tékes oldalról kijelentették előtte, hogy tudományos nézetei nem szolgálhatnak akadályul arra nézve, hogy a párt kebelében működjék, annál kevésbbé, mert az ő nézetei a magyar-horvát viszonyok in­kább doctrinär, mint politikai felfogását érintik s magában a nemzeti pártban erre vonatkozólag kü­lönféle felfogások léteznek. — Nász és politika. A „Pol. Corr.“ egy pé- tervári tudósítása felemlíti az ottani politikai körök­ben fennálló ama nézetet, hogy az orosz kor­mány körjegyzőkének a bolgár alkotmány­módosítás tárgyában másodsorban az az irányzata is volt, hogy Róbert pármai hercegre erkölcsi nyomást gyakoroljon s őt rábírják, hogy ejtse el leányának egybekelését Ferdinánd bol­gár fejedelemmel. Ez az óhaj orosz lapokban nyíltan kifejezést is nyert, azzal az indokolással, hogy a fejedelem jövője bizonytalan. — Egy őrült merénylete. Az Umbertó ki­rály ellen elkövetett merénylet után Vilmos császár táviratban fejezte ki a királynak sajnálatát, hozzá- tevón, nem kétkedik benne, hogy a király nem sokat törődik egy őrült vagy elvetemedett egyénnek eme tettével. — Az állami állatorvosok létszámának sza­porítása. A földmivelósiigyi minisztérium azon ok­nál fogva, mert az állategészségügyi törvény rend­szeres végrehajtása megköveteli az állalorvosok foly­tonos szaporítását, újabban ismét 12 állatorvosi ál­lásra pályázatot hirdet, mely állásokra a kérvények benyújtásának határidejét folyó évi április hó 15- ére tette. 1893. április 9. VÁRMEGYE. — Közigazgatási bizottsági ülés. Tolname­gye közigazgatási bizottsága e hó 15-én ülést tart. — Jegyzői szigorlat. E hó 5- és 6-án jegy­zői szigorlat volt a vármegyénél. A vizsgára hatan jelentkeztek s mindannyian képesítve lettek. A vizs- j gázók névsora következő : L i p i c h Zoltán, Hor­váth László, Göth Ferenc, Berényi Jenő, Simon Lajos és D e 1 y Gyula. — Értékpapírok eladása. A m. kir. belügy­miniszter jóváhagyta Tolna vármegye közgyűlésé­nek ama határozatát, hogy a gyámpénztár és tar­talék alap tulajdonát képező 123 ezer forint név­értékű aranyjáradék-papír eladassék, hogy igy a befolyó összeg mint gyámpónztári kölcsön egyes feleknek kiadható legyen. Nem érdektelen felemlí­teni, hogy ezen 123000 frt névértékű papirt ezelőtt körülbelül tiz évvel szerezte a vármegye, százan­ként 88 írtjával s most 115 írtjával értékesíti, vagyis a 107.240 frt beszerzési ár helyett 141,450 írtért adja el, tehát 33210 frtot nyer rajta, holott évente azóta a 4-7 % kamatot is élvezte utána. Előfizetési felhívás! 1893. évi április hó 1-vel uj előfizetés kezdődött a „TOLNAVÁIIMEGYE“ politikai heti lapra. A „TOLNA VÁRMEGYE“ hetenként legalább 8 oldalnyi terjedelemben jelenik meg és arra törekszik, hogy a köz- és tár­sadalmi élet minden terén gyors és meg­bízható értesülései legyenek és hogy érde­kes, változatos és igazi zsurnalisztikái színvonalon álló tartalmával mindennemű igényeknek megfeleljen. Rovatai felölelik a politikai, vármegyei és községi élet, úgyszintén az irodalom, törvénykezés, tanügy és közgazdaság kö­rébe vágó eseményeket és azokat mindenkor tárgyilagosan ismertetik; szépirodalmi ré­széiben szintén választékos és gazdag tar­talomra törekszik. Előfizetési ára: Egész évre . . 6 frt (12 korona). Fél évre ... 3 frt (6 korona). Egy hóra ... 50 kr (1 korona). Hirdetéseket mérsékelt árszabály mel­lett közlünk. A „TOLSAYÁRMEGYE“ kiadóhivatala. ________TOLNA VÁRMEGYE. ___ — Hátralékos előfizetőinket sür­gősen kérjük, hogy a hátralékos elő­fizetési összegeket minél előhb hoz­zánk juttatni szíveskedjenek. Az elő­fizetési pénzek legegyszerűbben pos­tautalványon lapunk kiadóhivatalá­hoz Széchenyi utca 1085. sz. a. kül­dendők. Hírek. — A gerjeni vizkárosultak javára szerkesz­tőségünkhöz eddig beérkezett: A tolnamegyei takarék- és hitelbank­tól Szegzárdon.........................25 frt — kr. A pozsonyi kir. adóhivatal tisztikara a „Nyugatmagyarországi Híradó“ szerkesztősége utján.....................8 „ 10 „ A szeged csongrádi takarékpénztár 10 „ — „ Hozzáadva a már eddig kimutatott 107 „ 60 „ Összesen 150 frt 70 kr. — Ezredéves kiállítás. A kiállítási terüle­ten egyesek által létesítendő pavillonok és egyéb építkezéseket illetőleg már most élénk az érdek­lődés. Minthogy pedig a kiállítási terület végle­ges megállapítása előtt a kiállítási főépületeken kívül a magán-épületek és pavillonokra nézve is kellő tájékozással kell bírnia a kiállítási orszá­gos bizottságnak, az igazgatóság felkéri mind­azon társulatokat, testületeket, cégeket és magá­nosokat, kik és a melyek a kiállítás céljaira szol­gáló pavillonokat és egyéb építkezéseket, úgy nem különben kávéházakat, vendéglőket és efféléket terveznek, hogy ebbeli szándékukat az épület rendeltetésének és alapterületének megjelölésével a kiállítás igazgatóságával, folyó évi április 30- áig, közölni szíveskedjenek. — A selyemfonógyár megvalósításához ismét egy lépéssel közeledtünk. B e z e r ó d j Pál ugyanis a napokban a Csörgető vizéből Budapestre küldött vegyelemzés végett. (így legalább, mire a Csörgető, mint fürdő, megszűnik, mi is megtudjuk, mi gyógyerő is rejlett ebben.) A gyorsaság, melylyel Bezerédj a szép eszme kiviteléhez hozzá fogott, eléggé mutatja, mennyire komolyan veszi ő Szeg­zárd felvirágzását. — Eskületétel. Dr. Szabó Gyula, a szegzárdi kir. törvényszék újabban kinevezett bírája, e hó 1-én tette le a hivatalos esküt. — Pályázat. A szegzárdi kir. törvényszéknél előléptetés folytán megürült másodjegyzöi állásra pályázat van hirdetve. — Lemondás. Erhardt József szárazdi jegyző állásáról lemondott. Az igy megüresedett jegyzői állásra e hó 29-ig pályázat van hirdetve. _____________________ olyan Sámsont ábrázolni, ki két oszlopot ölel át egyszerre. Ebben azonban nem nyughatunk meg, mert a ki a román Ízlés korabeli naivságát ismeri, tudja, hogy ennél sokkal nehezebb feladatokat is, néha mosolyt keltő gyermekes phantasiával, néha igen ügyesen old meg, de soha semmi akadályt ki nem kerül. Sőt, akár itt e képsorokon, látha­tunk még ennél merészebb feladatokat is, a me­lyek megoldása kiváló találékonyságra mutat. Azért ezt a magyarázatot Henszlmann sem hajlandó el­fogadni. 0 inkább arra a véleményre hajlik, mely Sámson első alakjában a Gáza város kapujának el­vitelét látja. De mit ér ez a feltevés, ha meggon­doljuk, hogy Sámson Gáza város kapuit akkor vette vállára, mikor még nem volt megvakitva ? (Bir. XVI. 1—3.) Itt pedig világosan látni, hogy a mű­vész vak Sámsont akar ábrázolni. Mindezekkel szemben azt hiszem, sokkal kö­zelebb fekvő magyarázata e képnek az, hogy Sám­son kettős ábrázolása két külön jelenetet állít elénk magában a lakoma épület belsejében. E szerint az első jelenet elbeszéli, hogy Sámson a filisteusokat mulattatta, mikor két oszlop közé állíttatván, „ját­szik elötttík.u Az első oszlop ölelése tehát, mely­nél Sámson lábait szétterpeszti, talán bohócrautat- vány, míg a másik a tulajdonképeni házösszeom­lás jelenete. Ez a túlságos részletezés, ez a min­dent elmondani akarás, mint képsoraink más he­lyei is mutatják, a román ízlésű kor művészeinek egyik kiváló ismertető jele. így azt hiszem, a két tok symbolikus értelme részleteiben egyáltalán nem következetes és csakis egészben és nagyban ért­hető. Az egyházatyák és szentirás magyarázók Sám­son életét kapcsolatba hozták Jézus életével; igy Sámson születését is angyal jelenti meg anyjának, ennélfogva körülmetélését is Jézus felavatásának előképe gyanánt fogta fel a buzgó keresztény hivő. Csakhogy székesegyházunkban Sámson életének épen e két jelenete hiányzik, mig annak teljesü­lése, t. i. az angyal megjelenése Máriánál s ennek látogatása Erzsébetnél, második sorban látható. Sámson legyőzi az oroszlánt. E jelenet Krisz­tusnak a halál és poklon nyert diadalát ábrázolja, a ki, mig teste a sírban nyugodott, a poklokra szállá és kiszabaditá az ő eljövetelére várakozó jám­bor lelkeket. Itt meg e symbolum teljesülésének képe hiányzik, azaz Sámson és az oroszlán jelenete semmiféle, itt ábrázolt uj-testamentomi képpel kap­csolatba nem hozható. Ellenben világos a vonat­kozás a következő képnél, mely a szamár-állkapocs- esal hadakozó Sámsont állítja elénk. A keresztény Symbolika szerint ez annak a jelenetnek előképe, mikor Krisztus a Gethsemane-kertben a fegyveres szolgák elé lépve, azt kérdezte: kit kerestek? Es ezek földre esének. Mint láttuk, a felső sorban Jé­zus elfogatásának képe épen e jelenet fölött áll. Delila árulása szintén előkép. Ábrázolja Ju- iás árulását, mely fölötte látható. Ilyen kapcsola­tot azonban a többi Sámson-fóle és újszövetségi képek közt hasztalan keresünk. A bibliában annak a két jelenetnek, hol a vak Sámsont egy ifjú ve­zeti és a hol ő egy fát tövestől kitép, semmi nyoma. Elbeszéli ugyan az irás, hogy Sámsont megvakitva Gázába vitték (Bir. XVI. 21.), de ez a jelenet már látható a baloldal utolsó csoportján. Még rejtélye­sebbé teszi e képsort, hogy a Sámsontól kitépett fa koronájából madarak repülnek ki. Ilyesmiről a j biblia nem szól, s igy itt bizonyosan önkényes sym- bolismussal van dolgunk, melyet még sem tudunk megfejteni. Henszlmann megkisérlette ugyan az an­tik mythologiának Krotoni Miionról szóló elbeszé­lésével hozni kapcsolatba, sőt Ipolyi mindvégig a megvakitott Péter király ábrázolását látta benne, de mind a két magyarázat szembetűnően erőszakolt. így vagyunk a következő két képpel is, me­lyeken Sámson egy-egy oszlopot átölel s a máso­dikat összezúzza. A biblia azt beszéli, hogy midőn Sámson haja ismét növekedni kezd vala, a filisz- teusok egy hálaadó áldozati lakomájuk végén elő­hivatták, hogy mulattassa őket. Sámson két osz­lop közé állíttatván, játszók előttök ; aztán megra­gadván mind a két oszlopot, melyeken áll vala az épület, az egyiket jobbkezóvel, a másikat balkezé­vel tartván, monda: Haljak meg a filisteusokkal együtt. Es megrázván erősen az oszlopokat, lesza- kada a ház a fejedelmekre és az egész népre, mely benne vala. (Bírák XVI. 22—31.) A művész fel­fogása ettől az elbeszéléstől sok tekintetben eltér. Itt Sámsont kétszer ábrázolja. Koller e különössé­get úgy magyarázza, hogy a művész nem tudott

Next

/
Oldalképek
Tartalom