Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-04-02 / 14. szám
1893. április 2. TOLNAVÁKMEGYE. 9. földszinti helyet foglalta el, mely már teljesen föl- | szereltetett; intézeti tisztviselők lettek : Mirth Gyula könyvvivő és Hradek Ferenc pénztáros. Az összes nyomtatványok a helybeli nyomdában lettek megrendelve, s a hivatal részére már ki is szolgáltattak. A pénztári orvosok, kivéve a simontornyai járást, az egész megye részére megválaszfattak. A bizalmi férfiak kijelölése végett szintén javaslat tétetett. A pénztár kerületében levő gyógyszerészek elnöki megkeresésre mind % engedményt adni hajlandók. A vármegyei alispán a központi iparos iskolai alapból 300 frt előleget utalványozott, mely összegből több rendbeli kiadások födöztettek. A j felügyelő bizottság elnökévé Adler János, jegyzőnek Haja Béla választatott meg. Az ideiglenes titkár i havi tiszteletdíja 30 írtban állapíttatott meg. Az egyletnek főorvosává dr. Herczegh Gyula kórházi alorvos választatott, ki mint központi orvos már eddig is nagy tevékenységet fejtett ki, s neki ezenkívül még jegyzőkönyvi köszönetét is szavazott meg a gyűlés. TANÜGY. — A tolnamegyei ált. tanítóegyesület kérvényt intézett Tolnamegye országgyűlési képviselőihez, hogy a tanítói fizetés rendezése alkalmával emeljék fél szavukat a tanítók mellett. Erre Busbach Péter a következő levelet intézte az egyesület elnöke, Krammer János szegzárdi polgári iskolai igazgatóhoz: „Igen tisztelt Elnök ur ! A tolnaraegyei ált. tanítóegyesület nevében és megbízásából folyó évi február 28-án hozzám intézett megkeresést vettem. Senki nálam jobban Magyar- ország tanítóinak érdemeit méltányolni nem tudja ; mert ezen tanítói testületnek nemcsak az a feladata, hogy a felvilágosodást terjeszsze és a miveltség alapjait megvesse, a mint az más országban válik feladatává, hanem nálunk még egy különös hivatással is bir, tudniillik e hazának fiait magyarokká nevelni s igy az ország jövőjét, fennállását fiainak magyar nemzeti nevelésében biztosítani. Ismerem a tanítói pálya nehézségeit szellemi és anyagi fáradság tekintetében is; tudom, hogy az ország legtöbb vidékein épen a néptanító az, a ki elszigetelve a kulturális érintkezések lehetőségétől, még azon szellemi üdüléssel sem bir, a mi egy mívelt ember lelki rugókonyságának életfeltétele. Ezért senki nálamnál a tanítói állás jutalmazását inkább nem kívánja. Önök igen jól tudják, — habár a Dunántúl szerencsésebb viszonyai közt ez az eset csak igen ritkán tordul elő, — hogy van az országban és pedig számszerint 5278 oly néptanítói állomás, mely ez idő szerint 100—150 frtnyi díjazással van ellátva. Első sorban tehát ezeken kell segíteni. Midőn tehát a törvényjavaslat most az alapfizetés minimumát lakás és kerten kívül 300 írtban állapítja meg, s ezen fizetés korpótlékok által 510 forintra emelkedhetik : akkor a törvényhozás tiszteletreméltó feladatot old meg, midőn ezen elhanyagolt közmi- velődési intézmény munkásait gondja alá veszi és legalább a legnyomasztóbb helyzetből kiveszi. Nem csekély könnyebbségül szolgál a nyugdíj biztosítása is, és az államnak azon lekötelezése, hogy a hol a község a szabott fizetés és korpótlék viselésére nem elég erős, ezt ő fogja teljesíteni; valamint, hogy a további fizetések az iskola fenntartói által szedetnek be, a nélkül, hogy a tanító azon lealázó szerepre legyen utasítva, a község lakóival kellemetlen súrlódásokba jutni illetményeinek személyes beszedése által, s végül, hogy e fizetés utolsó részlete november hava végén mulhatlan teljesítendő. Igaz, hogy a fizetés minimuma nem megfelelő azon szolgálathoz képest, melyet a tanítói testület az ország irányában teljesit s higyjék meg Önök, hogy ha lehet ezt felemelni, ón azok közt leszek, kik a felemelést párfogolni és magukat e mellett exponálni fogják. De hogy ez 400 frt minimális fizétósnél még magasabbra tétethetnék, ezt nem hiszem, és e részben Ígéretet sem teszek. Minden körülmények között Önök ügye számíthat rokons'.en vemre és támogatásomra azon határokig, a melyek közt az állam pénzügyi helyzete és számos szükségletei mellett e javítást megbirja. Ezen határokat azonban a törvényhozásban respectálnunk kell.“ Fogadja tisztelt Elnök ur szives üdvözletemet, melylyel vagyok Budapest, 1893. március 5-ón igaz tisztelője Busbach Péter, orsz. képviselő. IRODALOM. — A „Fővárosi Lapok“ a napokban rendkívül érdekes küiön mutatványszámot adott ki, melyet az érdeklődőknek kívánatra készséggel megküld a kiadóhivatal. A „FŐVÁROSI LAPOK“ rendkívüli számában a szerkesztő és az újabb és régibb irodalmi gárdából kikerülő munkatársak egész serege a lap változatos rovataiban érdekesen mondják el, hogyan, j mikép készül napról napra ez az egyetlen szépirodalmi és társadalmi napilapunk. A „FŐVÁROSI LAPOK“ előfizetési j ára egy hónapra 1 frt 40 kr, egy negyedévre 4 frt. Az előfizetési összeg legcélszerűbben postautalványnyal küldendő következő címmel: „FŐVÁROSI LAPOK“ kiadóhivatala, Budapest, Ferenoziek-tere 3. — „Téli Rege“, regény egy kötetben, irta Rákosi Viktor. A jeles elbeszélőnek és kitűnő humoristának e legújabb műve a magyar társadalmi életből van meritve és bő alkalmat nyújt arra, hogy a szerző megfigyelő és leírási képességét érvényre juttassa. A mese eleitől végig olyan érdekes, hogy az olvasónak figyelmét állandóan fogva tartja. Hogy humoros részletekben sines hiány, arról kezeskedik a Rákosi Viktor neve, mely tudvalevőleg „Sipulus„- nak erős konkurenciát csinál. Megjelent a kötet az „Egyetemes Regénytár“-ban, amely vállalat hazafias szellemű irányának újabban azzal is bizonyítókat adja, hogy első sorban hazai Íróktól közöl érdekesen megirt regényeket. Egymásután fognak ezután is megjelenni a legkiválóbb magyar Írók tollából olyan jeles kötetek, melyek a közönség érdeklődését a vállalat iránt csak fokozhatják. A Rákosi Viktóriáié „Téli rege“ után jönnek majd Bródy Sándortól, Her- czeg Ferenctől és más elismert nevű Íróktól érdekesnél érdekesebb kötetek. A most megjelent regénynek ára, piros vászonkötésben, 50 kr. Kiadja Singer és Wolfner Budapest. KÖZGAZDASÁG. Kereskedelmi szakoktatásunk reformja. A Az ország minden vidékéről összegyűltek a kereskedelmi iskolák tanárai, hogy rósztvegyenek azon congressuson, melyet a fővárosban tartottak meg a szakoktatás égető szükséggé vált rendezésének ügyében. Nem is hisszük, mily óriási fontossággal bir az, hogy milyen irányban és miképen képeztessenek ki hazánk jövőbeli művelt kereskedői, s valóban örvendetes, hogy a congressus határozatai alapján végre helyes mederbe lesz terelve a szakoktatás reformja. Talán sehol a világon nincsenek ziláltabb viszonyok a kereskedelmi szakoktatás terén, mint nálunk. Sehol nem történik annyi visszaélés, sehol nincs oly zűrzavar a kereskedelmi iskolák alapítása, rendeltetése és működési köre kérdésében, mint hazánkban. Nálunk vannak ugyan elsőrangú kereskedelmi iskolák, de sajnos, nagyobb számuak ezeknél a másod- és harmadranguak. Már ez a különbség is nagy hajt képez, melyet mielőbb meg kell szüntetnünk. Mert mi a kereskedelmi iskolák tulajdonkó- peni célja ? Szakképzett ése mellett modern műveltséggel biró honpolgárokat nevelni az országnak. De Magyarországban még egy különös missziót is teljesítenek ezek az intézetek. Nálunk nagy szükség van egy igazán hazafias, magyar érzelmű kereskedői osztályra, mely a germanizáció nyűge alól nehezen fölszabaduló kereskedelmünkben is a magyarság szellemét juttassa érvényre ! Tömérdek bajban sínylődik jelenlegi szakoktatásunk. A legnagyobb baj az, hogy nálunk derüre- borura alapítják a kereskedelmi iskolákat, nem tekintve, alkalmas-e a hely és az idő erre és, a mi fő, nem rendelkezve elegendő eszközökkel egy modern szakiskola felállítására. Az ilyen kisebb — tanerőkben és minden más tekintetben egyaránt hiányos — intézetek inkább ártanak, mint használnak a kereskedelemnek. Különösen kárhoztatandók az újabb időben keletkezett úgynevezett kereskedelmi magán-tanintézetek, melyek szégyenfoltját képezik jelenlegi szakoktatásunknak. Igen f o n- tos dolog tehát, hogy a kereskedelmi iskolák alapításánál a káros szabad- verseny megszűnjék. Mert hova jutunk, ha ezentúl is ily hallatlan módon szaporodnak ezek az iskolák ? Azt látjuk, hogy innen o'y fiatal emberek lépnek ki a gyakorlati pályára, kiknek képzettsége egyáltalán nem elégiti ki modern korunk fokozott igényeit. Azt látjuk, hogy ezen iskolák con- currálnak elsőrendű szakintézete inkkel és elvonják tőlük a növendékeket. Frappáns módon bizonyltja ezt hazánk első kereskedelmi tanintézetének — a budapestinek — értesítőiben található statisztika. Itt ugyanis 3 évvel ezelőtt még 404 tanuló volt, a következő évben már csak 384 és igy mindig kevesebb ! Világos, hogy ezt a kereskedelmi iskolák túlságos szaporodása idézte elő. A congressus egybehivása tehát igen üdvös és időszerű volt, s teljesen osztjuk ama határozatokat, melyek itt hozattak. A főbbek következők : 1. Csak egyféle címmel és jelleggel biró hároméves kereskedelmi iskolák állhatnak fenn az országban. 2- A szabadverseny kizárandó, s ily iskolák csak ott és akkor létesíthetők és tarthatók fenn, a hol és a midőn az állam ezeket célszerűeknek találja; a felügyelet végzésével pedig az állam kinevezte biztos bízandó meg. 3. Kereskedelmi iskolákban tanárokul csakis oly egyének alkalmazhatók, kik középiskolai tanári oklevéllel birnak és ezenfelül a kereskedelmi szakvizsgát is sikerrel tették le. Üdvözöljük a congressust eme határozataiért és szivből óhajtjuk, hogy kormányunk ezeket mielőbb megvalósítsa ! Gr ab o n a árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 743., 745. Tengeri 1893. máj.—jun. 4-58., 460. Zab tavaszra 5‘58., 5‘60. Meghaltak Szegzárdon 1893. évi március 26-tól április hó 2-áig: Bors László, 1 éves, fertőzési pokolvar. — Péter- bencze Mihály, 6 hónapos, gyomorbélhurut. — Vesztergombi Rozália, 11 éves, szivbillentyüfogyatkozás. — Székeli Katalin, 3 éves, torokgyík. SZERKESZTŐI POSTA. — Nagyságos Búsbach Péter urnák Bonyhád. Fogadja nagyságod legószintébb köszönetünk kifejezését nemcsak a cikkért, melyre büszkék vagyunk, hogy az a mi lapunkban jelenik meg, hanem a figyelemért is, a melylyel annak beküldését jelezni szives volt. — Ft. Sántha Károly urnák. Köszönet. Kívánsága szerint el fogunk járni a dologban és hisszük, hogy sikerrel. — Paksinak. Az illető épen állására való tekintettel nyilvános megrovást, sőt megbélyegzést is érdemel Az ügyet minden részletében ismerjük, méltányoljuk az önök felháborodását és közleményét ezúttal csak azért mellőzzük, mert tudomásunk szerint hivatalos vizsgálat van ez ügyben folyamatban, melynek befejezése után lesz alkalmunk ez ügygyei bőven foglalkozni, a meddig azonban a vizsgálat illetékes helyen be nem fejeztetett, nem akarunk arra hirlapi per traktiáeió folytán bármi irányban is befolyást gyakorolni. A cikk addig sem vészit jelentőségéből. — Matejka Károly urnák. A késedelem nekünk igen kellemetlen, de mi ártatlanok vagyunk benne, — K. I. Kölesd. A papírkosárban látnak napvilágot. II Szegzárdról indul reggel 7 óra 30 perckor, Budapestre érkezik délután 1 óra 40 perekor. Budapestről indul reggel 8 óra 25 perekor, Szegzárdra érkezik délután 4 óra 12 perckor. Szegzárdról indul délelőtt 11 óra 21 perckor, Budapestre érkezik délután 6 óra 45 perckor. Budapestről indul délután 2 óra 20 perckor, Szegzárdra érkezik este 8 óra 10 perckor. Szegzárdra érkezik este 6 órakor. Mohácsról Budapestre indul naponként d. u. 1 óra 15. pkor Szegzárdra érkezik délután 5 órakor.
