Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-02-28 / 9. szám

testvérnek és nagyapának Eausz Béla urnák 1848—49-ki honvéd főhadnagynak hosszú, kinos szenvedés után életének 66-ik, boldog házasságá­nak 38-ik évében folyó évi február hó 26-án reg­geli 4 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, történt gyászos elhunytat. A boldogult hült tetemei folyó hó 28-án délután 3 1j1 órakor fog­nak a rom. kath. szertartás szerint az alsó-sírkert- ben örök nyugalomra elhelyeztetni; — az engesztelő szent-mise áldozat pedig márczius 1-én reggeli 9 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban az egek Urának bemutattatok Szegzárd, 1892. évi feb­ruár hó 26-án. Örök béke lebegjen hamvai felett! Özvegy Eausz Bélánó született Szokoly Mária, mint neje. Szokoly Károly, mint ipa. Eausz Verona, öz­vegy Auber Jánosné, Eausz Antal, Eausz Emilia, özvegy Zöld Sándornó mint testvérei. Eausz Er­zsébet, térj. O'ukly Ignácnó Eausz Gizella, férj. Klieber Györgyné, Eausz Janka, Eausz István, Eausz Mariska, férj. Steinfeld Bélánó. mint gyer­mekei. Eausz Istvánná szül. Gretzmacher Emeline, mint menye, Osukly Ignác, Klieber György Stein- féld Béla, mint vejei. Csukly Mariska, Osukly Gi­zella, Klieber Gizella, Klieber Erzsiké RauszEmmike, mint unokái-j- Halász István. Baranyamegye kir. segéd­tanfelügyelője, Halász István, február 13-án Pécsett meghalt. A miénk is volt s azért szomorú köteles­ségünknek tartjuk róla megemlékezni. Erejét túlfe­szítő, rendkívül terhes munkásságának lett áldozatává. Ezt mondják a pécsiek, a kik őt közelről ismerték. Pályáját, mint tanító B á t á u é s Tolnán kez­dette s e minőségében úgy elöljárói, mint a szü­lők és tanítványai szeretet kiérdemelte. Nagy László, volt tolna-baranyai tanfelügyelő beszélte rá, hogy a tanítói pályát elhagyva, lépjen át a tanfelügye­lőséghez, mint tollnok, a hol sok mellőztetós után 1884-ben segédtanfelügyelő lett. — Ezt a lépést meg is bánta; de azért szorgalma, pontossága, megbízhatósága állal főnöke teljes bizalmát, szere- tetét és barátságát bírta. A tanítóknak készséges barátja és védője volt. Irodalmilag is működött. Társadalmi tekintetben kifogástalan. Néhány éven át szünidejét kü földi utazásban töltötte. Családjának gondos szerető feje volt. Méltán siratták meg neje, gyermekei, a tanítóság és barátai; mert soha senkit szándékosan megbántani nem akart. Vese baja volt, a mely 8 napi kinos szenvedés után, megölte a nélkül, hogy célját — tanfelügyelővé lenni — elérhette volna. Osáky miniszter megígérte ezt neki decemberben, de — fájdalom — már nem várhatta meg.'A Nóptanoda. a melynek alapján ezeu rövid emlékezést közöljük, szép nekrológot irt az érdemes tanférfiról. — Nyugodjék békében I f Fichtel Salamon tiszteletben álló tolnai kereskedő e hó 23-án elhunyt. Haláláról a követ­kező gyászjeleuté.-t vettük: „Alulírottak az összes rokonság nevében fájó szívvel tudatják a szeretett és felejthetetlen jó férj, atya, nagyapa és ipa Fichtel Salamon földbirtokos és Tolna vármegye bizottsági tagjának, folyó évi február hó 23-án délelőtt 10 órakor élte 56-ik és boldog házasságának 34-ik évében történt gyászos el­hunytét. A holdogu't földi maradványai folyó évi február hó 24-én délután 4 órakor fognak a hely­beli izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Tolnán. 1892. február hó 23-án. Béke hamvaira! Fichtel Salamonnó szül: Spitzer Mari, az elhunyt neje. Fichtel Ignátz, Fichtel Paula, férj. Aszódi Sán- dorné, Fichtel Erzsiké, az elhunyt gyermekei. Aszódi Sándor, az elhunyt veje. Aszódi Pistika, Aszódi Erzsiké, az elhunyt unokái“ FARSANG. A „Tolnai csolnakázó egylet“ álarcos estélye. Úgy vagyok, mint aki tarka képes könyveket lap zva, utólagosan elmesélni akarja másoknak a képeket. Lehetetlen. A sok oldalú benyomás, a vég­telen tarkaság élénken reprodukálható képzeletben de másnak elmondani csak egyoldalúm fog sike­rülni. Látni kell azt s végig bolondozni az estélyt. Röviden azt mondhatnék, hogy a mulatság sikerült volt s fényes, elegáns, jó, kedélyes, vig, fesztelen, élénk, változatos mulatság, már évek óta nem ta­pasztalt animóval, jól rendezve, tarka, bolondos stb. De ezzel csak azt mondanék, amit minden jól si­került táncmu'atságról szoktak mondani. En az 1892. február 28. TOLNA VÁRMEGYE. egyéni benyomást, mit a mulatság rám gyakorolt, akarom ecsetelni s mindazt mit láttam, észre vettem. Az elnök szives engedélye folytán kaptam karzati ingyen jegyet. Ott gubbasztottam s vártam az érkezőket, a látni s hallani valókat. Hely szűke miatt egy fehér cilinderes ur (azt hiszem hivatalos bolond volt) rendeletére a cimbalmot helyezték el a hátamon. 8 óra tájban érkeztek az előre küldött mamák, néhány vidéki vendég, kiket csakhamar jelmezes leánykák követtek. Hogy kik voltak ? Azt nem lehet megtudni, a kedves kis arcokat hol fe­kete, hol rózsaszinü vagy fehér fél álarc takarja. A cimbalmos most fejemre koppintott — mint a falu rosszában — ón tapogattam a fájdalmas he­lyet, — rákezdett a banda s húzta vígan a csár­dád. Újra lepislantok: Uram Isten! milyen tarka kép ? Mintha csak a földből teremnének a bolon­dok azaz az álarcosok. Rengeteg káosz.... két magyar legény (csikós) kerget e^y klumpás néme­tet, ki két ájtatos apácánál keres menedéket.... emitt két barát, egyik pocakos, másik sudár gyón­tatja a napot és az eget (már t. i. két kedves kis leánykát, kik a napot és eget ruhának viselik) Ha, ha haa .... mekeg Gebhardt, ráismertem a hangjára — tarka bugyogó és rövid százszinü egye­nesen levágott kabátban, mellette jár a másik Klovn: He-he-heee .... A zene elhallgat, én lerúgtam magamról a cimbalmot ... hát az miféle óriási dáma? Nagy- szeiü! A férfiak bolondulnak utána . . . isteni alak! Telt karok, hata'mas előnyök.... karcsú derék mag 'S .. . selyem ruhában ... pompásan táncol De nini I elájul, sietve rohanok hozzá, fölemelik . . . hoznak orvost ki elszállítását elrendelte .... az apácák, barátok énekelve kísérik s az utána bekövet­kezett pompás jelenet felejthetetlen marad mind­azok előtt, kik annak tanúi voltak. Nap, ég éj, szegfű, dominó, harlekin, pirett. pereces inas ___ összekeve­re dikegy gomolyba, mely folyton hullámzik. Kit fölis­merni vélnek, szökik .... Oly.m az élet mint a párisi világkiállítás bejárata miniatűrben, hol a vi­lág összes nemzetei tarkasága, furcsasága össze­keveredik. Bámulva szemlélem az egész csoportot, melyben fölismerni alig lehet valakit. Méltóság tel­jesen érkezik Luna, Istennője az éjnek, mellöt te jobbról az éj csillagaival ragyogva, bairól a mo­solygó nap — az aranyos kis Miéi, fején díszeleg a nap. Haj-ha! ordítja néhány — s az egész kar utána kiáltja: Haj-ha! utat a télnek.--------Vígan csö rgős szánon jő a tél... fehér prémmel díszí­tett fekete ruhás leánykák jönnek ... dobá nak hó- lspdákkal, az egész teremben kezd havazni . . so­kan komolyan veszik a dolgot s felhúzzák a kifor­dított prémes bundát... a derék Fábián bácsi báránybőr sapkát húz a fejére .... A gigerlik eserenyőt feszítenek . . . mások sietve hagyják el a termet, hogy a szomszédszobában vörös boros ital­lal védekezz mek a hirtelen érkezett hideg tél ellen. A mikor észrevették hogy a tél csak tréfa, foly­tatták a tánzmulatságot s úgy izzadtak az álarcok alatt, akár a gőzfürdőben lettek volna. Sokan már levették az álarcot s akkor lehetett csak rájuk ismerni. — Hát te vagy Pista? — Te voltál Maris? — Mindjárt gondoltam hogy magácska az, ked­ves írónké kisasszony ... — Sz rvus ... na a fene se ismert meg ... én tudtam, hogy te vagy . . . — Vigyázz! a Grosvardainerek jönnek. A zene rákezdte a „Nach Grosvardain“-t Óriási kakas vezetése mellett jöttek a grosvardaini zsidók. Hosszú kaftanokba öltözve, bugyorral, táskák­kal, régi esernyőkkel... végtelen hahota fogadja őket. A terem közepén elénekelték, eltáncolták a grosvardaint. Alig fejezték be a táncot, összesze­dettek a hóhérral és láncra verve vissza vezettet­tek: „Zurück von Grosvardain-“ Szünóra alatt, ha valami vidéki ember vető­dött volna hirtelen a terembe, vagy a mellékhelyi­ségbe, az furcsa gondolattal lett volna megterhelve. A. zene mólabús magyar nótákat kesergett. .. sirt a hegedű s ettek sült malac-pecsenyét salátával kacsát, sonkát, csirkét, kaviárt.. . folyt a bor és pezsgő, s emellett mindenkinek a kezében egy-egy újság a „Panoráma“, az ezen estélyre a rendező­ség által szerkesztett és kiadott vegyes tartalmú bohó-lap . . . akár csak valami nemzetközi olvasó­teremben. A mulatság vígan folyt reggelig. Nem a haj­nali, hanem a dé'előtti órák vetettek véget a mulatságnak. Jelen voltak — én csak azokat írhatom, ki­két felismertem, — asszonyok, leányok és urak (ez egyszer ezeket is jelentem a jelmez miatt). Bockné-Buday Matild (fantasie), Dobrovits Sándornó (ég) Eisenbarth Gyuláné (spanyolnő), br. Eliatschek Edéné (Luna), Garay Antalné (ba­rát) Gebhardt Imréné, Halinné (kadét.) dr. Kissné (olasz cigánynő), Eoboz Jánosné (schvédnő), özv. Rosmayer Ferencné, Szekvényesiné Seinern». Taub- ner Adolfné. Tury Béláné, Thury Lajosné, Wilcsek Sándornó, Wetternó, Wittinger Sándornó. Borovitz Maris, Garay Jolán (tél), Garay Gab­riella (tél), Garay Zsuzsi és Irmus (tél, a szánkó­ban, de csak fél óráig, aztán a jó mama haza 5. küldte őket álmodni), Gebhardt Mariska, Gőzsy Irén, Hercog Hermin (ég), Matejka Janka (harle­kin, Pleszky Gizella, Riemer Matild (szegfű), Ros­mayer Pauia (éj), Salamon Margit (sehottnő), Smeral Ilona (Kotillon). Steindl Emmi (ég), Step- nieka Mici (nap), Szászy Maris (vadrózsa), Wittiu- ger Mariska (divat-világ). Bárdi István (gigerl), Bunn Lajos (Klovn), Dobrovits Sándor (angol), br. Eliatschek («riás nő, hóhér, postás és gigerl), Fugerth K. (harlekin, zsidó), Garay A (barát), Gar.iy B. (pirett), Geb­hardt F. (klovn), Hercog (pereces), Jedlitska (csi­kós), Kováts P. (csikós), dr. Kiss (török pasa), Matejka K. (apáca, kakas), Molnár P. (sváb), Ro- hoz János (apáca, zsidó). Roboz László (kémény­seprő), Rosmayer Eprenc (gigerl), dr. Varga P. (zsidó) stb. Lord-Cynló. — Dombóvári társaskör vigalmi bizottsága Dombóvárott, 1892. március hó 1-én a „Korona“ vendéglő és a „Társaskör“ helyiségeiben műkedve­lői e'őidással egybekötött zártkörű táncestélyt ren­dez. Kezdete 71/i órakor. Jegyek előre válthatók Schnekenberger Róbert ur kereskedésében és este a pénztárnál. A tiszta jövedelem jótékony célra fordittatik Ez alkalommal színre kerül: 1. A kis mama vígjáték 1. felvonásban irta Karczag Vilmos. Személyek: özv. Kocsárdinó Gabriella Váradi Sán­dor Bánvári Kornél Anna szobaleány Kocsárdinó- nál történik Kocsárdinó házánál. Gundy Györgyike k. a. B. Kiss János ur Takács László ur. 2. Az ajánlott levél vígjáték 1. felvonásban irta Labiche Éugóne Személyek: Hortense fiatal özvegy Fran- cine komorna Fougasson amerikai De Courvalin Hektor- államügyész Feketénó Missies Georgine úrnő Radnóti Ödön ur B. Kiss János ur. 3. Szün­óra alatt tréfás zene felvonulás. — A „Bonyhádi Polgárok“ által 1892. feb­ruár hó 27-én Bonyhádon az „Arany-Oroszlán“ vendéglő nagytermében a gymnasium javára tánc- mulatságot tart. A rendező bizottság. Lützenbur­ger István, elnök. Keztyüs István, pénztáros. Wache József, ellenőr. Forberger László, jegyző. Bergmann József, Dávidovics Jakab, Dürr István, Fehórváry István, Fuhrmann Károly, Gehringer Henrik Gold- fiinger Herman. Goldschmidt Gyula, Goldstein Samu, Holc/.hammer János, Holländer Ferenc, Huckstädt Lajos, Huth Tivadar, Jusztinger János, Killer Gyula, Kuppi János, Künsztler János, Lehmann János, ifj. Liebelt Antal Löwy lgnátzi ifj. Pintér József Pirkner József Raubitschek Izór, Reitberger István. Roth István, Sckisz!or József, Schwartz Gyula, Stoll Jakab, Straicher Benő, Szabó Lajos, Szimanitsch Lajos, Vajda Ede, Weber Jakab. — A tamásii kaszinó által folyó hó 20 án megtartott bál fényesen sikerült. Jelenvoltak asszo­nyok: Bajé Pálné, Bóbics An'alné, Fekete Lipótnó (Benceerdő), dr. Frühvirth Jenőné, dr. Gaál Bó- láné, dr. Gottlieb Salamonnó, Gruber Ivánné, Groseh J zsefné (Tabód). Hesz Pálné, Hirsch Ignácnó, Kis Adolfné, dr, Kiss Ernőné, Klein Károlynó, Koppstein Józsefnó (Siófok), Lőwensohn Gáspárnó, Micskey Imréné (Cece), Módly Lászlóné (Szegzárd), dr. Piringer Józsefné, Parragh Bélánó, Eeisner Béláné (Kónyi), br. Rudnyánszky Istvánnó, özv. Schmidt Józsefié, Spindlbauer Imréné, Strausz Antalné, Szakonyi Krist„fné, S/.évald Móricnó és özv. Till Józsefnó úrnők. . Leányos: Alapy Adrienne (Kéty), Barbacsy Blanka, Gombos Hermin, Groseh Etelka (Tabód). Gruber Flóra és Szeréna, Kálmándy Gizella és Vilma, Kún Flóra Kiss Elvira és Ilonka, Kupi Annika Madarász Laura és Margit, Módly Ida és Flóra (Szegzárd),, Pintér Ninuska (Értény), Pot- tyondy Gizella (Értény), Reisner Irma (Kónyi), Sós Hermiu (Cece), Spindlbauer Anna, Jolán és Mariska (Ivakasd), Szévald Elvira és Szvoboda Mariska ki-asszonyok. Felülfizettek: Vargha Bé'a 3 frtot, Lőwensohn Gáspir és Strasser Arnold 2—2 frtot, Bóbics Anta1. dr. Gottlieb Salamon, Horváth Aladár, dr. j Kiss Ernő. dr. Lőwy Mór és dr. Ney Géza 1—1 ! frtot. — S/.illi Alajos úr pedig jegyét utólag 2 | írttal megváltotta kiknek lapunk utján mond kö­szönetét a rendezőség. EGYLETEK. INTÉZETEK. Közgyűlés. A szegzárdi róni. kntli. kisdedóvó és gycrniekmenlielyct fentartó egyesület e hó j 21-ón Közgyűlést tartott. Simontsits Bé­lánó az egylet fáradhatlan és nagy tevékeny- ■ ségü elnöke megnyitván az ülést, elöterjesz- j tette a lefolyt 1891. évről szerkesztett jelentését. ! Ez az előterjesztés hű képét adja az egylet múlt­ban kifejtett nemes irányú működésének, elisme­réssel emlékezik meg ama ügybuzgó tagokról, kik segédkezet nyújtottak a siker eléréséhez, egy azon­ban hiányzik belőle — a mi különben nagyon ter­mészetes — az, hogy a mikor érdem és elismerés­ről beszél megfelejtkezik arról, a kinek az egylet felvirágoztatása körül kétségtelenül a legtöbb ér­deme van: az egylet elnökéről, Simontsits

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom