Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-06-05 / 23. szám
II. évfolyam. 23. szám. Szegzárd, 1892. junius 5. TOLNAVARMEGYE Előfizetési ár : Egy érre Fél évre . , Negyedévre Egy szám . 6 írt — kr.| 3 „ - „ I „ 50 „ . . 12 „ POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik: minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szsgzárdon, Széchenyi-utca 1079. sz. Előfizetéseket és hit detéseket a kiadó- | hivatalon kivül elfc gad Krammer Vilmos könyvkeresi edése Szegzárdon. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Főmunkatárs: BODNÁR ISTVÁN. Kéziratok vissza nem adatnak. I A lap szellemi részét illető köz-1 lemények. valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer-1 kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított | árszabály szermt számíttatnak. Gyűl a négy tájról a magyar Budára, Mely fényben úszik és virágban áll; Kicsap medréből a Dunának árja, Tapsolnak a fák, dal hangjainál; Reszket a lelkünk s így zaj dúl imája: Viruljon a bon! Kljén a Király! Negyedszáz év iramlott el fölöttünk, S ifjúit erőben ünneplésre jöttünk. A tenger-gyászra téged ritka ünnep Az ég nekünk jó kedvéből adott; Kik múlt ködébe mélán elmerülnek, Ragyogni látnak: fényes csillagot. Szemünkben édes — fájó könnyek ülnek: Hazánk feltámadt, többé nem halott! Szent főre szállt Szent-István koronája, S az Isten áldást harmatoz reálja. Széchenyi, sződd be álmod fátyólába A megvalósuló szép jósigét! Költők, nem zengett dalotok hiába, Mely a nemzetnek egy jobb kort ígért; Ti árnyak ott lenn, földi kín dijába’ Vegyétek most a földöntúli bért! Emléknapunk ez: a hon születése, Virágzásunknak gazdag magvetése. Mustármag nőlsz és árnyas fád tövében Boldogság s béke csókolódzanak; Alkotmány állsz, a hon bástgája-képen, Hűség, jog, törvény: három az alap. Oh haza Bölcse, sírod rejtőkében Nép milliói áldia-áldanak; A hont, mit szerzett Árpád hősi karja, Deák tartá meg s hagyta a magyarra. S a honmegtartó, magyarok Királya Te vagy, királyi lelked az s szived! Jó angyalunk, Királynénk, könnyed árja Könnyűé rajtunk. Hálánk a tied. Áldozatát az oltár zsámolyára E nép letenni nagylelkűn siet; A szív csordultig telt engesztelővé, S sziklák között is megy hajónk előre. Sziklák között, szörnyű kétségbe sésben Kidőlt cédrusfánk, csillagunk letűnt! De mint a gyémánt ragyog a setéiben, A gyászban még tiindöklőbb lett hitünk, S szived, Királyunk, még fény esb az éjben, Veled mi nem, meg nem rendülhetünk: Király a népért, a nép a Királyért, Király és nép a szent magyar hazáért! Fel, egyesült erővel! Ezredéve Mienk a hármas bérc s a négy folyó. Termő e föld, áztassa honfi vére, Hulljon verejték most, el nem fogyó! / Áldás, dicsőség a Király fejére, Ki hódít, mert munkánknak hódoló! Király 0: trónt a hű szivekben állít — Ég, koronázd meg jóval mindhalálig! Fel, ünneplésre, nép apraja-nagyja! Pünkösdi honszereleni, tégy csodát! Jövel Szentlélek hófehér galambja, Borítson bércd-völgyet olajág! n Os Budavárát Mátyás lelke lakja, S rá a szabadság tűzze zászlaját! A Gellérthegy világgá ezt dörögje: Híred, Király s magyarság, él örökre! Sántha Károly. Éljen a király! Üdvözlégy te szép, verőfényes pünkösd, örömtől repeső szívvel köszöntjük hajnalhasadásodat. A természet újjáéledésének ünnepén ünnepli a magyar nemzet is ujjáébredésé- nek, egy szép és dicsőséges korszak megszületésének huszonötödik évfordulóját. Huszonöt éve annak, hogy apostoli királyunk alkotmányosan trónra lépett és hogy Szent István koronáját viseli. A koronázás ünnepén öröm és lelkesedés uralkodott Magyarországon, egy szebb jövő reménye élt a szivekben, fátyolképeken keresztül egy boldogabb jövendő derengett a magyar nemzet elé. És a remények beteljesülének, a szebb korszak és boldogabb jövendő bekövetkezett. A múltnak sötét képei, szomorú emlékei elfeledve, eltemetve. — — Könny és vér tapad Magyarország huszonötév előtti történetéhez, sivárság, tes- pedés volt a magyarnak élete. De, mintegy varázsütésre, egyszerre eltűntek a könnyek, nem foly többé honfi- vér, uj életre kelt e hazában minden, a a megliasonlást szeretet, a viszályt s egyenetlenséget béke és áldás váltotta fel. Áldott e hon, mert áldott királya van. A nemzet és királya együtt éreznek — összeforrtak. Nincs nép széles e világon, mely nagyobb szeretetet, bensőbb ragaszkodást és több hűséget tudna érezni fejedelme iránt, mint a magyar érez királya iránt. De nincs is koronás fő, ki alattvalóinak szeretetére és ragaszkodására méltóbb volna, mint dicsőségesen uralkodó királyunk, kinek jogara alatt jog és igazság, jólét és szabadság uralkodik. Atyai szeretettel öleli királyi szivéhez népét, megérti és teljesíti, a mit nemzete kivan, megosztja népével a bút és örömöt, jóságos szivének minden dobbanása alattvalóié, népeié. Szabadnak és boldognak kívánja nemzetét, nem lankad, nem pihen soha, csakhogy nagygyá, hatalmassá tegye népét. Leghívebb őre alkotmányunknak, legelső munkása az országnak. Kiváló, kimagasló fejedelmi erényei csodákat míveltek e hazában. Magyarország a letűnt huszonöt év alatt eddig nem ismert, de nem is képzelt magaslatra emelkedett. Minden, a mi e hon javára szolgál, a mi a haladáshoz, a felvirágzáshoz vezet, a mi csak a jóléthez és nagysághoz szükséges, a mit csak fénynyel lehet körülövezni — felséges urunk atyai gondját, uralkodásának vezérlő csillagát képezi. De nem is volt Magyarország soha nagyobb, soha hatalmasabb, mint ma. Tekintélyét tiszteli a külföld — elismeri az egész világ. És ez első sorban jóságos királyunknak köszönhető, ki bőkezüleg és nemes szívvel, odaadással és magasztos kötelességér- zettel teljesíti uralkodói hivatását. Ezért örül a mai napon Magyarország, ezért ünnepel a koronázás 25 éves jubileumán Magyarország népe. Ezért honol öröm a szivekben, lelkesedés az arcokon, ezért ül örömünnepet a haza minden gyermeke, ezért úszik fényáradatban az ország, ezért a pompa, a ragyogás, ezért magasztos, fenséges a mai nap, ezért az alattvalói hűség és szeretet, hódolat és rajongás lelkesült kitörése, üdv és hosánna minden ajkon, ezért harsog végig hegyen és völgyön, bércen és síkon át az üdvrivalgás : Éljen a király ! L—Id. K—I. ILa.p-u.ixlc xexslí szá-rexa. IS oldalra terjed.,
