Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-12-11 / 50. szám
1892. december 11. TOLNAVÁRMEGYE. 3. dorfer József Szegzárd 304-93, Kródi Mihály Paks 304-21. Fischer Sándor Pincehely 304-20, Köraives Gyula Nak 303-70. Dr. Haidek'ker Béla Szegzárd 303'60, Müller János Tolna 303 39, Bergmann Emil Paks 300 64, Leopold Lajos Szegzárd 297 27, Tiger József Szakály 294-31. Gottlieb Jakab Szegzárd 293-90, Kiss István Némedi 292'84, Szeniczey Ödön Budapest 292-68, Ottrokocsi Nagy Lajos Bonyhád 292-66. Honig Mór Tengőd 290 17, Hónig Albert Izmény 288'85, Fisehof Károly Szegzárd 286-90, Klein Károly Kulcsár-puszta 285 05, Hanny Gábor Szegzárd 2»5-—, Haffner István Gyünk 284 01, Ujváry László Duna-Földvár 283 89, Kókai Pál Duna-Fóldvár 283 07. Steitz Ádám Gyönk 282-30, Stann István Szegzárd 280-80, Holdonner Ferenc Báttaszék 279-32, Märcz Henrik Majos 278’95, Zsikó Mihály Alsó-Nyék 276-74, Dávid Mihály Diós-Berény 275 06, Reich Sámuel Bonyhád 272 51 Szőke István Pilis 268-48, Stauber Sándor Duna Földvár 267-48, Fóliák Jakab Báttaszék 265A8, Leicht Ferencz Hőgyész 263 02, Lengyel Zsiguiond Bonyhád 262-92, Fölkér Mátyás Értény 259 86. Reinitz Gábor Dombóvár 25942, Keller József Duna-Földvár 259 29, Jó Dömötör Dániel Duna-Szent-György 258-11, báró Jeszenszky László Csibrák 258 02, báró Jeszenszky György Csibrák 258 02, báró Jeszenszky Ignácz Tengelicz 258-02 ör. Kovács János Némedi 256 89, Pirnitzer Antal Szegzárd 256-24, Pirnitzer Manó Szegzárd 256-23, László Lajos Szegzárd 256-20, dr. Elbogen Fülöp Bonyhád 255 90, Kelemen László Kurd 255-56, Hirsch József Szegzárd 255*27, Läufer Lipót Dombóvár 255-08, Kühnel Ferencz Bonyhád 254 77, dr. Kain merer Ernő Szántó 252. Berger Sámuel Duna Földvár 250 50, Szondy István Szegzárd 250-08, Tóth Gyula Szegzárd 248-85, Pollák Herman Báttaszék 248 03, Leicht Lajos í Szegzárd 247-99, Fuhrman Simon Hőgyész 247 G2, Weisz Lajos Báttaszék 247-56, Fleischmann Lipót Bonyhád 246 27, Szemennyoi Mihály Iíegöly 242-18, Szentiványi Miklós Paks 24P17, ifj. Waingertnor János Komlód 239'84. Póttagok: Merbl Fülöp Felső Iregh 229- 31, Nagy I. halász Duna-Földvár 239-23, Nászay Géza Uzd-Borjád 239-10, Ujl'alusy Imre Szegzárd 237-52, Bayer Mihály Kurd 237-12, Mayer József Báttaszék 236 89, Bődé József Duna-Földvár 235-62 id. Toth Ferencz Ercsi Duna-Fölvár 233 38, Klein József Szegzárd 231-77, ifj Rüll Nándor Báttaszék 230- 45, Taubner Adolf Tolna 228-96. dr. Gott lieb Salamon Tamási 228É94, Dobrovszky Kálmán Uzd- Borjád 228-15, Németh József Tengőd 225-96, Kohn Gábor Zomba 225.46, Péchy József Tolna 225-36, Goldstein Ignácz Paks 223-70, id. Zsikó János Alsó-Nyék 222-91, Szüts Pál Kónyi 220‘83. Pauncz Adolf Dombóvár 219-90. Veltman Adolf 'Párkány-puszta 219 73, Schvartz Herman Bonyhád 219 72, Eisenbarih Gyula Tolna 218 95, Klein Jakab Regöly 218-17, Fraucz János Báttaszék 217-50, Döme Pál Decs 216 93, Udvardy Sándor Szegzárd 216-74, Varga B. János Decs 215 99, Bosnyák István Bonyhád 215 47. B. Kovács József Kajdacs 214-41, Grünvald Salamon Paks 214 23. — A képviselőház egyes bizottságaiba vármegyénk képviselői közül a következők lettek beválasztva. A közigazgatási bizottságba : Percei Dezső, ki, a mint a fővárosi lapokban olvassuk Bokross Elek helyébe, ezen bízott ág elnökévé is ki vau szemelve. A pénzügyi bizottságba Bus bach Péter. — a közoktatásügyi és könyvtári bizottságba pedig Kämmerer Ernő dr. — Ragályi Lajos — ki különben tőlünk elpártolt, az igazságügyi bizottságba lett beválasztva. Hirek. — Kinevezés. M ó d I y Bélát, a szegzárdi kir. törvényszék eme szép készültségü aljegyzőjét s társas életünk közkedveltségéi tagját az igazságügyi miniszter Pécsre nevezte ki törvényszéki jegyzőnek. Szívből gratulálunk az előléptetéshez. — Az országos gazdasági egyesület növénytermelési szakosztályának elnökéül : gróf D e z s e- ő f f y Aurél, alelnökéül: P e r c z e 1 Dezső választatott meg. — Fehér holló, Decs községnek újévtől kezdve nem lesz doraesztikája, mert a községnek semmi adóssága sincs s igy kiadásait a község vagyonából fedezi. A milyen ritka, oly jól esik az embernek ebben a 35—40 %-os világban valahára ilyent is hallani. — A pécsi egyházmegye köréből. A pécsi püspök Mártin Antal dr. dunaszekesói segéd lelkészt betegsége miatt felmentette a papi funkciók végzése alól. A képzett fiatal lelkész Meránba megy, a honnan hisszük, hogy gyógyulva tér vissza. — Egy ügyvéd balesete. Fentartással közöljük a következő szenzációs hirt : Cholnoky Imre dunaföldvári ügyvéd végrehajtáson volt Cecén. — Haza felé menve kétszer is felborult kocsija a nagy hófúvásban. Az ügyvéd erre megharagudott s a kocsissal kifogatta a lovakat s egyikre felült, hogy azon haza megy. A ló gazdátlanul ért Oecére. Az eltűnt ügyvédet még máig sem találták meg. A történet eddig tart. Hogy mi igaz belőle, nem tudjuk. -------Nagyon valószínű, hogy jövő számunkba n megcáfoljuk, mert a mai hófuvásos világban nagyon sok megtörtént, a mi voltaképpen nem történt meg. — A Baross-szobor bizottságának kérelme. A Baross-szobor bizottsága egy kéréssel fordul a közönséghez, melynek teljesítésével szépen szaporíthatná a közönség a szobor alapját. Az a bizottság kérése, hogy a farsangi mulatságok felét fordítsák a rendezők a Baross-szobn- költségeire. Ezen a réven úgy ineguövekedhetuék a szoboralap, hogy remélni lehetne a Baross-szobor felállítását az 1895- iki kiállításra. A bizottság legutóbbi kimutatása szerint 8078 frt 69 kr gyűlt össze eddig a szoborra. — Pótvásár. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy Báttaszéken a kolera járvány miatt minap elmaradt vásár helyett e hó 12-én vagyis hétfőn pótvásár tartassák. — Hófúvás mindenfelé. A hófúvás iszonyú galibát okozott a múlt héten mindenütt. A közlekedés az ország nagyon sok részén megakadt. Mi szegzárdiak hétfőtől—csütörtökig teljesen el voltunk zárva a világtól. — Újságot nem olvashattunk három napon keresztül. — A régiek ezelőtt úgy 30—40 esztendővel — egy, két hét múlva kapták a legfrissebb hirt s meg voltak elégedve, de mi elkényeztetett unokák nagy zúgolódással fogadtuk a lapok elmaradását. Kedden délután elindult ugyan egy vonat Budapestről. No de ennek utasai megadták az árát a kegyetlen hófúvásnak. Teljes két napig rostokoltak Sárbogárdon, hol körülbelől 400— 500 lehetett az ott rekedt utasok száma. A vonat Szegzárd felé el sem indult, mert Nagy-Dorogh táján egy hatalmas hófúvás keletkezett, a melyet csak csütörtök délre tudtak eltávolitani. — A közlekedés Sárbogárd és Budapest közt is teljesen szünetelt. — Ercsi- és Sárbogárd közt egy pár vasúti kocsi kisiklott s azokat toronymagasságnyira elborította a hófúvás. — Ezt az akadályt nem tudták elhárítani. Végre valami nagy nehezen péntekre rendet csináltak. — A hóvihar, a mint a lapokból olvassuk, fél Európára kiterjedt. Természetesnek találjuk, hogy a vasutigazgatóság nem szabhat mindenütt határt a természet hasonló jókedvű tréfájának. De hát talán mi nálunk azért mégis lehetne tenni valamit. Evről-óvre ismétlődik ez a komédia. A felsőbb vidékeken is vannak átvágások és kanyarodások, de vonat fennakadás, a nagyobb mérvű havazás dacára sincsen annyi, mint erre mifelénk. Jó lenne tehát, ha a vasutigazgatóság nagyobb figyelemre méltatná azokat a veszedelmes helyeket, s a védő sövénykeritósek helyett magasabb építményeket alkalmazna. Aztán meg a hó a vasútvonalnak csak egyes részeit teszi járhatatlanná, gondoskodni Ieh -tne arról is, hogy a posta vagy kocsin, vagy más közlekedési utón továbbittatnók. A közönség kényelme mindenese re megkövetel ennyit. — Fizetési pótlék. A polgári iskola tanárainak a vallás- és közoktatásügyi miniszter már megküldte a kriszkindlit, a mennyiben a tantestület minden tagjának a julius-decemberi félévre 50-50 frtnyi fizetési pótlékot uta ványozott. — Halálozás. Dr. Horváth László szakcsi plébános, címzetes kanonok dombóvári kerületi esperes, zsinati vizsgáló, aranyinisós pap meghalt december 4-én. A boldogult 1815-ben született, 1838-ban pappá szenteltetett és 1848-ban elnyerte a szakcsi plébániát, hol tehát 44 éven át működött közkedveltségben. Áldás emlékezetén ! — A magyar nyelv. A Dunagőzhajózási társaság igazgatósága intézkedett, hogy a magyar nyelv a jövő tanévtől kezdve a társulat összes hazai iskoláiban tannyelvül behozassák. A vallás és közoktatásügyi miniszter elismerését nyilvánította a társulatnak. teljes mozdulatait, hogy mi is hasonlókká legyünk ! hozzá. O mennyi szín. mennyi kolorit volt mind- ! eme játékokban, sétákban produkciókban, csupa ragyogás és fény, minden még maga a szomorúság is szebbet mutatott akkor, mikor betegek voltunk, nem irtóztunk annyira az ágytól, mint mostan, nem féltünk cseppet sem a párnák izomlankasztó elgyengítő hatásától. A doktorom egy kopaszfejü agglegény minden etikette s kopogtatás nélkül lépett be a szobába, s köszönés helyett hosszan elnyújtott „áh“-t hangoztatott, miközben asztrahán sapkáját letette fejéről s titokzatos arccal közeledett felém Oly kimondhatatlan megnyugtató hatásai volt reám látása, hogy egész biztosra vettem mindig fegyógyulásomat. Nagyon jó ember volt, sohsera irt keserű orvosságot, hanem azért mégis mindig csodálkoztam rajta, hogy nekem soha sincsen olyan bajom, melyre keserű panacea volna kívánatos. — A rokonaink mind kivétel nélkül jóravaló őszinte emberek voltak, minden hamisság, intrika nélkül, mikor meglátogattak bennünket, üres kézzel sohsem jártak, mindig tudtak magukkal hozni valamit, egy kis csecsebecsét, a melynek örvendezni kellett. — Mikor téli estéken szüléink fedezete alatt benéztünk vacsora után ismerőseinkhez, ott találtuk az egész családot a nagy gömbölyű asztal mellett ülve a falról lelógó bronzirozott lámpa barátságos derűs fénye mellett. Nem készülték sehova se menni, épen nem hoztak áldozatot otthon maradásukkal — örömest servirozták a frissítőt, a dunsztos üvegeket is szívesebben bontogatták fel mint manapság, bár „asztal futok“-ra kevesebb súlyt fektettek. A kis „mádi“ fontoskodva betüzgetett a Flóra könyvében, minek aztán az lett az eredménye, hogy elszaval- tatták vele a „Csiszonbá“-t meg a Cica és a Vica tragikus históriáját,, melynek végül általános bravó- zás lett természetesen az eredménye. Azóta bizony nagyot változtak az idők, vagy hogy egy kis banalitással éljek, nagyot fordult az idő kereke. Azóta minden más formát nyert, más színbe öltözött. Nem állunk meg többé a kirakatok előtt, mintha nem is léteznék, oly közönynyel haladunk el mellette, bármennyi ambícióval működött is közre létrehozatásán a derék boltoslegény. Minden szin- pompának vége van. olyan minden, a milyennek szemeinkkel látjuk. Nem megyünk ki többé a tó partjára csiborokat, merüket fogdosui, irtózunk, félünk a rovaroktól, bogaraktól, különösen ha embertársaink bogarairól van szó. Nem dicsekszünk erőnkkel többé, mert kinevetnek bennünket. A szomorúság igazán fáj a szivnek s a bánat igazán lever bennünket. Ha betegek vagyunk, irtózunk, félünk az ágytól, mely elrabolja tőlünk legdrágább kincsünket — a szabadságot, rettegünk tőle, mert tétlenségre, bénaságra kárhoztat bennünket, s egész közel hozza hozzánk az Örök elmúlás gondolatát. A doktorok finom udvarias emberek, a kik nem asztrahán sapkát, hanem kemény kalapot viselnek, kopogtatás nélkül sohsem lépnek be hozzánk, de azért rendesen keserű orvosságot Írnak. A rokonaink se mind azok a derék őszinte emberek többé, lega'ább velünk szemben nem, saját magukat sokkal jobban szeretik, mint bennünket, s ha meglátogatnak, mit sem hoznak magukkal a minek örülni kellene — legío’ebb egy tiszteletet az otthon levőktől. A vacsora utáni látogatások is vesztettek varázsukból. Rendesen menni készülődnek valahová, mert kabátok, kendők a székekre vannak rakva, de azért biztosítanak bennünket hogy amúgy is jobb, ha itthon maradnak, mert megvannak hülve, tt-hát még jótétemény a látogatásunk. O mi mindnyájan nagyot változtunk. Ideges, türelmetlen, skeptikus emberekké lettünk az ábrándos gyermekekből. Eljárunk a kaszinóba esti lapokat lesni, piccolót s/.ürcsö'ni s felugrunk, s össze futunk, mint vízben a halak a leesett morzsára egy „originális kontra“ hallatára. Egyik nap a másik után tűnik el az örök semmiségbe, s mi czipeljük az élet terhét tovább, tovább. Olyan egyforma, monoton minden s az életben is oly egykedvűen, gépiesen játszuk el szerepünket, mint akár egy olcsó kaláber pártiét a kávéház zöld asztalán, s megyünk, játszunk tovább, inig végre aztán eljön az élet ura, a halál s megkontrázza e blattot s akkor aztán igazán vége van a játszmának. ft
