Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-13 / 11. szám

1892. március 13. TOLNA VÁRMEGYE. 3. Károlyét tartjuk, a mely komoly politikai tanulmány, államférfiul stylben tartva és tartalmánál fogva, jól­lehet a 67-es alap ellen fordul, áltelános érdekű. Nagyon sikerült beszédet mondott Szapáry Gyula gróf, miniszterelnök; beszéde gazdag volt találó érvekben, nyugodtan, de azért finom éllel és erő­vel cáfolta az ellenzéki szónokokat. Szapáry ösz- szes miniszterelnöki nyilatkozatai között válaszfel­irati beszédét tartjuk a legkiválóbbnak, a mi mel­lett annak általános frappáns hatása is bizonyít. A válaszfelirati vita valószínűleg egész március hónapot igénybe veszi. VÁRMEGYE. — Közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága e hó 31-én tartja meg szokásos tavaszi közgyűlését. — A tolnai lovas-laktanya ügye. A tolnai kaszárnya ügye úgy látszik végre-valahára, megol­dást nyer. — Tolnavármegye múlt óv október 15-én tartott közgyűlésén azt határozta, hogy eltérően az előbbi határozatoktól, a már megajánlott 70 ezer forint vételár helyett 85 ezer forintot ád a község­nek mostani laktanyájáért. Tolna ezt az ujabbi ajánlatot sem fogadta el, sőt felebbezéssej ólt; — hagsulyozván felfolyamodásában, hogy a kaszárnyát maga akarja felépíteni s hivatkozva az 1879 évi t. cikkre kimutatni igyekezett, hogy őt a vármegye építkezésében anyagilag is támogatni köteles s kö­vetelte, hogy a vármegyei katonabesszállásolási alap — 170 ezer forint, rendelkezésére bocsáttassák, a mikor a katonabesszállásolási kivetés az egész vármegyére nézve megszűnik. — A beadott felebbezésre a múlt héten érkezett meg a miniszteri leirat. — A miniszter először is helyben hagyta a vármegyei közgyűlés ama határozatát, hogy a kaszárnya 85 ezer írttal megvétessók. — De egyúttal utasította a vármegye közönségét, hogy ha Tolna ez ujabbi ajánlatot nem fogadná el, egy három század részére szolgáló tel­jesen uj kaszárnya részletes tervét s költségvetését mihamarabb készíttesse el, hogy a kaszárnya építés soká húzódó ügye valahára megoldassák. — Ezzel a leirattal Tolna község felebbezése is elintézést nyert s az abban kifejezésre talált téves felfogás hely­reigazolásául a miniszter azt is kimondta, hogy „az 1879 évi t. c. csakis felhatalmazza a megyei tör­vényhatóságokat arra, hogy az egyes községeket laktanyák s más férő helyek létesítésében' támogas­sák, de arra őket nem kötelezi.“ Tolna község abbeli nyilatkozatának megtételére, hogy átengedi e 85 ezer forintért kaszárnyáját a vármegyének, 10 napi meg- fontolási időt kapott. S a mint tudjuk a képviselő- testület ma tanácskozik Tolnán ez ügyben s való­színűleg elfogadják az ujabbi ajánlatot. Egyszerre Acél felugrott, az ablakhoz lépett s jobbról-balról nézegette a bankót. Hirtelen Y. felé fordult. — Barátom maga meg akar engem megcsalni? — En ? uram, dehogy. — Ismeri, hogy miknek kell lenni a bankókon? — Nem ismerem. Na úgy más. Akkor magát csalták meg Hisz ez a bankó hamis. — Hamis? — Bizony az. Siessen haza, hozza a többit is, vájjon ilyen-e? Ha csak ezzel csalták meg, még nem sok, siessen. — Megyek uram. És úgy hiszem, fogom tudni a vevő nevét is. — Úgy, hisz eddig nem akarta tudni. — Gondolkoztam azóta. De sietek. Nemsokára lihegve jött vissza Y. — Itt vannak uram. Tessék megnézni. Acél elvette. — Hát barátom ez mind olyan hamis, mint az első. Hanem mégis ón azt hiszem, legjobb az egyenes ut, legjobb beesületesnek lenni, mert ha e földön nem is, de a másvilágon meg kell ért# bűn­hődni. Lássa, barátom, ha gondolkozott s azóta már a vevő neve is eszébe jutott: ón is gondolkoz­tam s becsületes szeretnék maradni Ezzel kikiáltott. Az árvamegyei ínségesek javára szerkesztőségünkhöz a következő adomá­nyok érkeztek: Péchy József tolnai prépost . . 5 frt. N. N. Tevel .........................................1 „ Leo pold Sándor.............................10 „ A múlt számunkban kitüntetett . 10 „ Összesen . 26 frt. — Ágoston Károly megyei főszámvevő — hosszabb szabadságideje letelvén — hivatalát ismét átvette. — Áthelyezés és kinevezés. Ő Felsége dr. H o d o s s y Géza paksi járásbirósági albirót saját kérelmére a szabadkai járásbirósághoz helyezte át. A paksi járásbirósághoz pedig Hatvány László sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki jegyzőt nevezte ki. — Jótékony alapítvány. Özv. Hanzely Fe- rencné úrnő Budapestről 500 frtos alapítványt tett egy a szegzárdi Ferenc-közkórházban felállítandó uj ágyra. Az e fajta nemes cselekedet maga-ma­gát dicséri. — Járási végrehajtó. A központi járás vég­rehajtójává Behr Ignác neveztetett ki. — Matinéé. A polg. iskolai tantestület az is­kola hangszeralapjának növelésére folyó hó 13-án vasárnapon délelőtt 11 órakor az intézet rajz- és zenetermében matinéét rendez, melyre a nagyér­demű műpártoló közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. Külün meghívók nem bocsáttatnak ki. Beléptidíj szemólyenkint 40 kr, tanulóknak 20 kr. Műsor. 1. Haydn 1-ső Symphoniája. Előadják zon­gorán négykózre Arlow Mari k. a. és Moudry Hugó űr. 2. Vörösmarty M. Szép Ilonka. Szavalja Papp Vilma k. a. 3. Weber—Tauszig. Fölhívás keringőre. Előadja zongorán Sust Viktor úr. 4. Abt-nak egy magándalát előadja dr. Steiner Lajos úr, zongorán kíséri Krammer Jánosné úrnő. 5. Ch. Beriot 7-me Concerto. Előadják hegedűn és zongorán Bedő S. úr és Krammer Jánosné úrnő. A jövő vasárnapon március 20-án lesz a növendékek matinéóje, melyre melyre már előre is fölhívjuk a szülők s érdeklődő közönség figyelmét. A folytatólagos raatinóekre a mai napon szereplőkön kívül megígérték már szives közreműködésüket Steiner Károlynó úrnő Gőzsy I. Szendrődy S Weininger I Tóth Ida kisasszonyok, Borzsák E. Bodnár L, Buday K., Lienhardt J. és Stockinger I. urak. — Magas életkor. Grätzer Mór volt gyönki izraelita tanító özvegye, szül. Merbl Eszter, folyó hó 5-én Tamásiban 102 éves korában el­hunyt. Egy leánya, 3 fia, 29 unokája és 49 déd­unokája volt. A másik szoba ajtaja megnyílt s belépett Móric és két őr. — Móric — szólt a biró — ismét kikerültél a bajból. Itt van a pénzed mind, de őrizkedjél még egyszer a kezembe kerülni, mert én még azt sem tűröm, ha valakinek a hire gyanús. Neked a tetteid voltak gyanúsak. — Uram, mógahiremetis megjavítom. ígérem. — Jó. Most pedig Y. barátom, mi indulunk együtt. Lejtőre lépett, meglátjuk milyen lesz esése. S itt befejezem, mert az emberi romlottság festése, — dacára, hogy legszebb erény s erélylyel van szembeállítva — nem kedves feladat. A vizs­gálóbíró felelőssége óriási, mert lelkekkel játszhatik. Ha egy feddhotlen ember a sors szeszélye s em­berek által növelt, élesztett gyanúk folytán vád alá kerül s a biró készpénzül fogadja el a vádat, az eddig mocsoktalan lélek oly kétségbe kerülhet, melyből nem a lélek, hanem a test kerül ki győztesen. A börtönbe bekísért egyénnek soha nem lehet mondani azt, a vádlott soha nem olvashatja a' bőr tön ajtajáról azt, a mit a pokol kapujára irat Dante : „Lasciate ogni speranza, voi, ch’ entrate!“ Az ember tetteit akarata vezérelheti, hanem a következmények, a tettek súlyát a sors is mérle­geli ; néha magunknak tulajdonítunk valami bajt, pedig mások készítették elő azt nekünk. Hírek. — Rabbibeiktatás. A szegzárdi izr. hitközség dr. U n g á p Simon rabbija e hó 22-én lesz ünne­pélyesen beiktatva. A beiktatási ünnepély rendezé­sére rendező-bizottság alakult, a mely már el is készítette a programmot. A rabbi 22-ón a délutáni vonattal érkezik Szegzárdra, a mikor is dr. L ó v a y Ignác vezetése alatt kiildö'tsóg fogja őt a vármegye határán— Nagy-Doroghon üdvözölni A megérke­zéskor a helybeli vasútállomásnál, a hitközség kép - viselő-testülete és a rendező-bizottság fogadják a rabbit, kihez dr. Pirnitzer Béla fogja az üd­vözlő beszédet intézni. Ezután bevonulás a temp­lomba, a hol a beiktatási szertartás veszi kezdetét. A szertartás hitközség elnökének, L e 0 p 0 1 d Sándornak üdvözlő és beiktató beszédéből,' majd a rabbinak székfoglaló beszédéből és a templomi kar énekéből fog állani. Este pedig a városi nagyvendéglő dísztermében díszvacsora. A beiktatási ünnepélyhez úgy a szomszéd községek hitfelekezetei és rabbijai, valamint helyből az ösz- szes felekezetek képviselői és a hatóságok lesznek hivatalosak. — Műkedvelői előadás. A virágvasárnapon Szegzárdon a nőegylet javára megtartandó m ű- ked velői előadás éstáncestóly érde­kében nagyban folynak a rendező-bizottság részé­ről az előkészületek. Különösen a nőegylet elnöke, Theodorovics Lajosné fejt ki lelkes tevékeny­séget az ügy éi’dekóben. A farsangban a nélkül is alig jutott ki a tánc és mulatságból, annál inkább várható és a cél érdekében óhajtandó a minél fényesebb eredmény. — Öngyilkosság hiúságból. Párját ritkító ön- gyilkosság történt Dunaföldváron. Dunaföldvár leg­nyalkább parasztlegénye volt Bodor János, a leá­nyok sírtak utána, mikor a minap katonasor alá került. Megtörtént azonban, hogy a sorozó bizott­ság u n t a u g 1 i c h-nak találta valami testi hiba miatt a dunaföldvári Don Juánt. Ilyen bizonyitvány- nyal Bodor Jancsi nem mert többet a dunaföldvári leányok szeme elé kerülni, hanem mihelyt a soro­zásról hazament, felakasztotta magát. — Gödé Károly emléke. A református zsina e hó 9-ón nyílt meg. Több elhunyt tag, többek közt Gödé Károly decsi volt lelkész emlékét is — jegyzőkönyvbe iktatták. — Katonai lóvásár. Tolnamegyében az éven­ként tartatni szokott katonai lóvásár következő na­pokon tartatik meg: Simontörnyán március 20 án, Hőgyószen ínárcius 22-én és Dombóváron március 24-én. — A vasárnapi munkaszünet módosítása. A vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendelet meg­jelenése óta az ország különböző vidékein hol egyik hol másik iparág munkásai, majd pedig a keres­kedők állottak elő kérelmeikkel, panaszaikkal, me­lyeket a rendelet szakaszai okoztak és okoznak. A fölmerült sok kívánságokat és panaszt Baross Gá­bor kereskedelmi miniszter most figyelembe vette, a régi rendeletet ezekhez képest sok pontjában meg­változtatta s egy egészen uj, az összes kivételeket magában foglaló rendeletet bocsátott ki, mely által a régi rendelet teljesen hatályát veszti és kizárólag az uj rendelet lesz irányadó. Az uj rendelet leg- i fontosabb intézkedése az, hogy az összes üz­leteket jövőre, junius és julius hónapok kivéte­lével, midőn 20,000 lakosnál nagyobb népességű városokban ezentúl is délelőtt 10 órakor kell be­zárni az üzleteket, déli 12 óráig nyitva szabad tartani. A fodrászok ezután délutáni 2 óráig tarthatják nyitva üzletüket. A különböző üzletek és gyárak, valamint ipari intézetek irodái­ban 12 óráig szabad ezentúl dolgozni. A dohány­tőzsdék adhatnak egész vasárnap gyufát, szivarka- papirost, pipát, pipaszárat és egyszerű fa- és papir- szopókát. Az uj rendelet március 20-án már életbe lép. A selyemiparnál végezhető lesz a gubók be­váltásának ideje alatt a gubók átvétele, továbbítása, fojtása és gondozása körüli munkák, a selymérpete készítés által igényelt munka. — Az egész ren­deletet annak idejében a községek lakosai között ki fogják hirdetni. — Jutalom a megtalálónak. Egy női meltú elveszett. A tulajdonos azt, ki a meltűt megtalálja s a városi bíróhoz beszállítja, jutalomban részesíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom