Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-06 / 10. szám

6. _________________________________________________ fö ldvári izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Kelt Dunaföldvár, 1892. február hó 28. Béke és áldás poraira! Hirsch Henrik, Hirsch Gizella férj. Ehrenfeld, Hirsch Frida mint gyermekei; özv. Fischer Jakabné szül. Hirsch Rozália, Hirsch Fe­renc, Hirsch Mór mint testvérei; Hirsch Henriknó szül. Goldschmied Sarolta mint menye; Ehrenfeld Mór mint vő; Ehrenfeld Flóra, Hirsch Ibolyka mint unokái. FARSANG. — A kereskedő ifjak táncestélye, melyet az idén alakult kereskedő ifjak önképző köre ren­dezett, az elmúlt szombaton folyt le a nagyven­déglő dísztermében és igen jól sikerült. Közönség volt szép számban, különösen tüzes táncosok, leg­nagyobb részt kezdő bálozók, kik tele animóval jár­ták a táncokat, minek folytán a jelen volt hölgyek igen jól mulattak, sokat táncoltak, a mi a mai blazirtnak mutatkozó fiatalságnál esemény számba megy. A hangulatot különösen az emelte, hogy nemcsak a kereskedő ifjak, hanem főnökeik is csak­nem teljes számban megjelentek az estélyen. Jelen voltak. Asszonyok: Bien Arminné, Bencsik Kál­mánná, Csillag Ignácné, özv. Dürnbach N.-nó, Grünhut Ignácné, Grosmann Sámuelnó, Heiszler Richardnó, Isgum Károlyné, Kiss Mihálynó, Klein Arminné, Müller Józsefné, Markusz Gáspárné, Pir- nitzer Antalnó, Pirnitzer Mauóué, Piperkovics Mi- losnó. Popper Jakabné, Reichl Sándorné, Eédey Adolfnó, Schloss Lajosné, Pauszig Adolfné. Weiez Zsigmondné, Weisz M. L.-nó, Wohl .Józsefné stb. Leányok: Bencsik Irma, Bien Szerafin, Dürnbach Milike, Freund Hermin, Grünhut Regina, Isgum Katica és Linka, Kiss Juliska, Klein Josefin, Már- kusz Sarolta, Müller Róza, Pirnitzer Ella. Popper Regina, Rédey Teréz, Weisz Gizella, Wohl Heléu stb. — Álarcos bál. A farsang utolsó vasárnap­ján nálunk szokásos á'arcos bál az idén is jól si­került, a mennyiben sokan jelentek meg álarcosok és álarc nélküliek a bálon, szép összeget juttatván a jótékony célnak. — Bonyhádon február 27-ikén, a helybeli algymnásiumnak főtanodává való kiegészítése javára rendezett bizalmas jellegű polgári bál jól sikerült, bár a cél, közkedveltségénél fogva, a miéit ez utolsó farsangi mulatság rendeztetett, nagyobb közönségre is lehetett volna számitani. A jókedv este 9 órakor vette kezdetét és tartott egész vilá­gos reggelig, mikor is midenki csendben eltávozott s a hoppon maradt Farsang néne könnyezve tekin­tett vissza hosszú uszályára, melyet alig 48 óra múlva a komoly böjti napok bus fátyola takar el. Azelső négyest 60 pár táncolta. Összes bevétel volt 281 frt és 75 kr. Felülfizetós 80 frt, tiszta jótékonysági célra megmaradt 170 frt Legyen ez összeg is egy része ama hatalmas alapnak, mely Ronyhád számára nemsokára „aere perenniust“-t szándékszik fölállítani. — A Dombóvári olvasókör folyó hó 28-án társas vacsorával egybekötött táncvigalmat rendezett, mely tekintetbe véve ezen estén rendkívüli kelle­metlen, esős, sáros időt még is sikerültnek mond­ható ; tánc alá ugyancsak ropogósán húzta Ba­bári zenekara a szebbnél szebb nótákat. Paimz Soma, mint az olvasókör elnöke —nagyon helyesen fogta fel funkcióját ezen egyesülettel szemben, mi­dőn ily estély megtartását indítványba hozta, mert mai napság sajnos már a vidéken is nagyon hiány­zik a társas élet; össze jöveteleket már máskép nem is lehet eszközölni, mint ily módon. Je'en voltak közül felemlítjük Blum I-né, Friedenthalné, Freiné, Hanzerné urhö'gyeket, továbbá következő kisasszonyokat: Schlesinger nővérek, Steinbock k. a. Frei Berta k. a. Böhm Mariska, Blum Róza, Hauzer k. a. stb. — A tolnai csolnakázó egylet jelmez esté­lyén, melyről múlt számunkban részletesen referál­tunk, a rendezőség „Panoráma vegyes tartalmú bo­hóc lap“ címmel alkalmi újságot adott ki. melyet a bálban éjfélkor osztottak szét. A lap mindvégig humoros tartalmú. Izleltetőül ide iktatjuk a hírek és hirdetésekből következőket : — Dr. Y. Pál lemond az orvosi pályáról és amint hírlik, kanári madarak eladásával fog foglal­kozni. — M. Károly a csolnakázó-egylet álarcos estélyére lábvizet vett. — A legolcsóbb cognac kapható R. Ferencnél (délelőtt, ha látogatóba megyünk hozzá.) — H. Antal és E. Gyula legközelebb brú­dert isznak. — Egy bokáig érő szalonkabát még jó kar­ban, eladó ifj. P. Antalnál Faddon. Ugyanott szilva­lekvár megvételre kerestetik­— Egy forintos havi részletfizetés mellett eladó egy jókarban levő gőzhajó Rosmayer Ferenc­nél Tolnán. — A tolnai csolnakázó-egylet eladja a „Rózá“-t és „Gábriellá“-t; mindakét jármű még jókarban megvehető. Az elsőnek az ára 25 frt, a második­nak 10 írt, TOLN AVÁFMEGYE. ________ KÖ ZGAZDASÁG. A vármegyei fillokszera bizottság február 18 án tartott ülésében N i t s István fillokszera biztos jelentést terjesztett a biz. elé, a melyben múlt évi működéséről részletesen beszámol. A jelentést köz­érdekű voltánál fogva egész terjedelemben közöljük. Nagyságos alispán úr! Tekintetes bizottság! Yan szerencsém mólv tisztelettel beterjeszteni az 1891. évi működésemre vonatkozó jelentésemet. Az elmúlt évben elintézett ügydarabok száma 267 volt, melyek a legnagyobb részben a várme­gye különböző vidékeiről, a szénkéneggel való gyé- ritési eljárás és más hasonnemü ügyekre tett megkeresésekre vonatkoztak, kisebb részben pedig az amerikai szőlő- és homok kultúrát tárgyalták. A vármegyei fillokszera bizottság céljának s jellegének megfelelőleg működésem súlypontja volt, mely körül egész igy ekezetem s törekvésem moz­gott, a szénkénegnek, mint az egész világon elfo­gadott, és még ez ideig legjobbnak talált fillokszera irtó szernek, a vármegyei szőlőbirtokosság körében, minél kiterjedtebb mérvben való alkalmazása. Erre törekedtem akkor, midőn egy. szénkéneg és fecs­kendőgépnek a Nagyméltóságu Minisztériumtól bi­zományba való vételére szerény javaslatomat Nagy­ságod elé terjesztettem, melyet nagyságod s a tekintetes filloxera bizottság magáévá tett és épít­tetett, a 6zegzárdi szőlészeti-kertészeti tanfolyam által átengedett területen, 629 frt költséggel egy szénkéneg raktárt, melybe a nagyméltóságu föld- mivelésügyi m. kir. minisztériumtól bizományába vett szénkéneg és fecskendő-gép helyeztetett el. mi által uem csak azon kedvezmény volt nyújtható a vármegyei szőlőbirtokosságnak. hogy a fecskendő­gépet az előállítási áron, a szénkéneget métermá­zsánként 15 frt 80 kr kezelési költség hozzászámi- tásával kaphatta, hanem gondoskodva lett arról, hogy a raktári készlet soha ki ne fogyjon és hogy az év bármely szakában, s a nap bármely órájában a szénkéneg a szőlőbirtokos által kapható legyen. Jóllehet, a fillokszera vészszel szemben a gyéritő eljárás lehető kiterjedtebb módon való al­kalmazására — s a vármegyei szőlőbirtokosok kö­zött való elterjesztésre semmi alkalom sem lett el­mulasztva, s mint fentebb említeni szerencsém volt, a tek. bizottság a bizományi raktár létesítésével tel­jes mérvben a birtokosság kezére játszott, és jóle­het az elmúlt évben az egész vármegyében csak­nem annyi szénkéneg használtatott fel gyérítésre, mint az előző években összesen, mindazáltal viszo­nyítva a gyérítéssel kezelt szőlőterület csekély ki­terjedését, a vármegyének veszélyben forgó óriási szőlőterületéhez, kitűnik, hogy a vármegyében az elmúlt évben 500 m. m. szénkéneggel meggyérit- tetett 500 magyarhold szőlőterület, mely a várme­gye 50.000 hold kiterjedésű szőlőjéből 1 °j0 szén­kéneggel védett területnek felel meg. Ezt tehát ki­elégítő eredménynek mondani épen nem lehet, nem akkor, midőn a borárak oly magasak, hogy csak egy hektoliter bornak az ártöbblete, az előbbi évek­hez viszonyítva, csaknem fedezi az egy hold sző ő gyéritési költségét és ha hozzávesszük — a mit joggal lehet következtetni, hogy a borárak a jövő­ben még emelkedni fognak, mi által a gyéritési költségek még inkább megtérülnek, legalább is könnyelműnek lehet nevezni az oly szőlőbirtokost, ki összetett kézzel nézi szőlőbirtoka pusztulását s valami véletlentől, természetfölötti tüneménytől várja a fillokszerától való megszabadulást. A gyérítés iránti ellenszenv és közönyösség leginkább a földmives népnél lapaszta'ható, azon­ban az intelligens szőlőbirtokosság egy része sem egészen ment némi idegenkedéstől, a minek oka most már nem annyira a szénkéneg hasznának nem ismeretében rejlik, mint inkább a gyéritési költsé­gek hiányában, és abban, hogy szőlőmiives népünk j hajlamával inkább megegyezik a védekezésnek egy másik természetesebb módja, az amerikai szőlők kultiválása. A kezelésemre bízott szénkénegraktár múlt évi forgalma a következő volt: a nméltóságu föld- mivelésügyi m. kir. minisztérium által bizományi eladásra küldetett 874 hordóban 38060 kgr. szén- kéneg és 25 drb fecskendő gép, ebből "kiadatott 316 hordóban 32129 kgr. szénkéneg és 23 drb fecskendő gép, maradt tehát raktáron 5931 kgr. szénkéneg és 2 drb fecskendő gép. Az eladott szén­kéneg és fecskendő gépért bevétetett 5362 frt 6 kr. ebből a szegzárdi m. kir. adóhivatalba szállít­tatott 4825 frt 24 kr. Mint beszedett kezelési költ­ség a fillokszera alapba beszolgáltattatott 93 frt 86 kr. Szénkéneg és üreshordók vasúti szállításáért kifizettetett 442 frt 96 kr. A fillokszera bizottság amerikai vessző ado­mányozása folytéin az 1889—90. és 1891. évben a vármegyében 29 községi amerikai s/.őlőtelep léte­sült, mely telepek vesszőtermelési célra szolgálnak és arra, hogy az egyes községekben meg legyen azon kísérleti tér, a hol az érdekelt szőlőműves és szőlőbirtokos közönség, az amerikai szőlőültetés, metszés, fás- és zöldojtásába bevezethető legyen, szóval, hol az amerikai szőlő kultúra egyes mód­jait eltanulhassa. Hogy ezen telepek már kezdettől fogva is i némi szakértelemmel kezeltessenek és munkáltas- i 1892. március 6. sanak, e végből a múlt évi március hó 19 20. és 21-ik napjaira a nagys. alispán ur által a községi vincellérek három napos időszaki tanfolyamra be­rendeltettek, melyet tisztelettel alulírott a helybeli szőlészeti tanfolyam telepén tartott meg. A tanfo­lyamon a berendelt vincellérek közül huszonhatan jelentek meg, kiket a tek. bizottság a vármegyei fillokszera alapból napi 80 kr díjazásban részesí­tett. Ezen tanfolyamnak az volt^ a célja, _ hogy ^ a vincellérek az amerikai szőlőültetés, metszés, ojtas, általában az amerikai szőlő kultúra és a szénké- neo-o-el való gyéritő eljárás kezelésébe begyakorol­tassanak, hogy aztán ne csak a reájuk bízott köz- séo-i telepeknél érvényesítsék szerzett tapasztalatai­kat, hanem esetleg bármely szőlősgazdának is út­mutatással szolgálhassanak. Enm k eredményéül tudható be részben a gyé­rítés terjedése a vármegyében, részben pedig az. hogy a folyó évben több százezer amerikai vessző lesz beszállítva a vármegyébe. Óhajtandó, hogy ily tanfolyam évrol-evre tartassek, mert itt adatik al­kalom a szőlőmüveseknek, vincelléreknek és szőlő- birtokosoknak, hogy az évközben a védekezés terén elért újabb vívmányokkal megismerkedjenek. A helybeli szólőszeti-kertészeii tanfolyam á'- tal rendezett 5 hónapos vincellér tanfolyam meg­tartásához. mely tisztelettel alulírott vezetése alatt tartatott meg és a melyen 11 havi díjas vincellér vett részt, a tek. bizottság a múlt évben, a községi telepek kezeléséhez képzendő vincellérek részére 5, egyenként 75 fitos segélydijjal járult, melyből azon­ban csak 4 vétetett igénybe, miután 1 vincellér 60 éves koránál fogva nem volt alkalmas a kitanitásra, az ezt helyettesíteni berendelt döripatlani vincellér pedig hanyagság miatt bocsájtatott el A 10 vin­cellér közül 3 szegzárdi, 7 pedig vármegyebeli il­letőségű volt. Hogy az ily irányú vincellér képzés csak­ugyan a közszükségletnek, a szőlőbirtokosság igé­nyeinek felel meg, bizonysága, hogy a tanfolyamon részt vett vincellérek, már annak bevégezte előtt a vármegye egyes birtokosainál álláshoz jutottak és pedig : 2 vincellér van a főispán ur ő méltósága szőlészeténél, 1—-1 Sztankovánszky János. Csapó Vilmos, dr. Szigeth Gábor, Yizsolyi Jenő, Bezeródj Andor nagybirtokosoknál nyert alkalmazást, 1 Ma­darász kir. közjegyző urnái, 1 Rül Nándor báta- széki lakosnál, 1 pedig a saját szőlőjét munkálja Pakson. Azon törekvés azonban, hogy a tanfolyamra az egyes községek által küldött községi vincellérek a tanfolyam bevégeztével ismét a községükben ér­vényesítsék szerzett ismereteiket, nem volt elérhető, s még néhány évig nem is lesz, inig jobban fize­tett állást nyernek privát szolgálatban. Ámbár a vármegyei fillokszera bizottság ere­deti célja a szénkéneggel való védekezés elősegítése, — megkönnyítése s keresztülvitele volt, de most mi­dőn a szőlőbirtokost a íillokszerán kívül a Pero­nospora, Block-Rot, Blank-Rot stb. veszedelmek is szorongatják és mindinkább kétségessé teszik rá­nézve a szorgalma verejtékével szerzett gyümölcsé- nak élvezetét, minden irányban támogatni óhajtja a küzdelemben már már lankadó szőlőbirtokost. — Ezt célozza a tekintetes bizottságnak azon nagy- értékű intézkedése, midőn javaslatomra Szegzárd nagyközségtől bérbe vett 23-500 □ öl területen, melyen amerikai szőlőtelepítést létesít, hogy az innen njerendő vessző mennyiség olcsón való el­adása által, a vármegye szőlőterületeinek átalakí­tásánál az érdekeitek segítségére lehessen. — A bérbe vett terület, az általam beterjesztett s a t kintetes bizottság által elfogadott terv alapján ma már beosztva s 70 cm. mélyen megforgatva készen áll, hogy tavaszszal a nagyméltóságu mi­nisztérium á'tal adományozandó vesszővel bete- lepittessék. Nem hagyhatom megemlítés nélkül azon nagy csapást, mely a peronosporának az egész várme­gyében felléptével a szőlőbirtokosságot érte. A veszedelem oly hirtelen és pusztitólag tört ki, hogy ; rövid pír hét alatt, nyár közepén teljesen lombta­lan. kopaszon álltak szőlőhegyeink. Dacára az ellene való védekezés olcsóságának és kétségtelen sikeré­nek, de mivel permetező gép a rendkívüli kereslet miatt _ beszerezhető nem volt, a szőlőbirtokosság nagyrészének tétlenül kellett néznie szőlője pusz­tulását. Hogy mily óriási azon kár, melyet a pe- ronoszpora puszii ás folytan a szőlőbirtokosság ; szenvedett, megítélhető nagy általánosságban azon értékkülönbözetből, mely egy hektoliter permetezett tőkén termett bor, s egy hektoliter nem permete­zett tőkén termett bor ára között a múlt őszön volt. amaz 80—35 frt. emez 14—25 frt közt vál­takozott, nem is számítva még azon mennyiség csökkenést, mely a nem permetezett szőlőnél a peronospora miatt beállott. — Kétségtelen azonban, lmsy a tekintetes bizottság e tekintetben is segé­lyére siet a birtokosságnak s permetező készülék, rézgálic és^ szóda raktárra szerzésével már a folyó évben olcsóbbá és általánosabbá teszi a védékezést. Yégül a felsorolt s a múlt évben kifejtett te­vékenységemhez csak azt vagyok bátor még hozzá tenni, hogy alig van községe a vármegyének és a vármegyében nagyobb szőlőbirtok, hol gyéritési amerikai vagy európai szőlő telepítési ügyben egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom