Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-06 / 10. szám
II. évfolyam. Szegzárd, 1892. március 6. 10. szám. TOLNAVÁRMEGYE POLITIKÁI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. —----------, . . - , Kéziratok vissza nem adatnak. Megjelenik minden vasárnap. , r A lap szellemi részét illető közSzerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzardon, Szechenyi-utca 1079. sz. I lemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Főmunkatárs: Hirdetések mérten megépítő« Dr. LEOPOLD KORNÉL. BODNÁR ISTVÁN. Előfizetési ár: Egy évre . . 6 frt — kr.| Fél évre . . . 3 „ — , Negyedévre . I „ 50 Egy szám .... 12 Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- | hivatalon kivill elfogad Krammer Vilmos könyvkereskedése SzegzárdoD. Kéziratok vissza nem adatnak. " A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és-a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Felhívás a közönséghez! Adakozzunk az éhezőknek ! r Ar vavármegyét az éhhalál fenyegeti. \ Messze elhal latszik az éhezők jajkiáltása. Arvavármegye lakossága ma a legárvább széles e hazában. Ezer meg ezer családnak nincs betevő falatja, nincs meg a mindennapi kenyere. Véreink a nyomor és pusztulás iszonyú képét tárják elénk. Adakozzunk ! Segítsünk az éhezőkön ! — Felkérjük a közönséget, hogy adakozásokkal járuljon a szenvedők bajainak enyhítéséhez. Lapunk szerkesztősége szívesen fogad el, nyilvánosan nyugtat és rendeltetési helyére juttat minden legkisebb adományt. Az aláírást ezennel megny itjuk : A „S'cíitavázmcgijc“ szerkesztősége 10frt. Vallásszabadság. — lk. A irónbeszéd ráutalt ama nevezetes feladatokra, melyeknek megoldása az uj országgyűlésre vár. Az államháztartásban az egyensúly fen- tartása, a valuta rendezése, az adótörvények reformja, a közigazgatás újjászervezése, a képviselőválasztások fölötti kúriai bíráskodás, a magánjog rendszeresítése, a bűnvádi és polgári eljárás módosítása, a vallási, közoktatási és közgazdasági téren fontosabb kérdések megoldása és érdekek fejlesztése, lényegesebb vonásokban ama tevékenységi kör, a mely elé az uj országyülés tekint Kétségtelenül egytől-egyig igen fontos és szükséges, sőt alig nélkülözhető, hézagot pótló reformok megvalósításáról van szó, a melyek a törvényhozásnak egész munkaerejét képesek igénybe venni. Minél inkább haladunk előre úgy szellemi, mint anyagi téren, annál nagyobb mértékben keletkeznek igények és merülnek fel közszükségletek, a melyek kielégítést sürgetnek. Az állami élet fejlődésével az állami feladatok köre is tágul és növekszik. A vallásszabadság kérdése egyike a legfontosabbaknak és következményeiben egyike a legmesszebbmenőknek azok közül, a melyek sürgős megoldást várnak. Huszonöt év óta kisért már e kérdés, a nélkül, hogy egy lépéssel is közelebb jutott volna a megvalósuláshoz. Mindössze, a mi eddig érdekében történt, annak puszta konstatálására szorítkozott, hogy e kérdés égető szükséget jelent, melynek mielőbb a törvényhozás porondja elé kell kerülnie. Ez pedig nem egyéb Írott malasztnál. A határ és földmérési jelek büntetőjogi védelméről szóló 1891. évi 61-ik törvénycikk tagadhatatlanul bölcs rendelkezéseket tartalmaz és kiváló jelentőséggel bir, nemkülönben a sommás eljárás és végrehajtási törvény módosításáról most elkészült törvényjavaslat is, de talán a teljes vallásszabadság behozataláról szóló, összesen két paragrafusra kiterjedő törvényjavaslat szintén bir ilyen fontossággal és eljuthatott volna már a képviselőház asztalára. ügy a vagyoni, mint a családi jog terén uralkodó óriási zűrzavaron mindjárt nagyot segítene e törvény. De ezen érdek még alárendeltebb jelentőségű, a kérdés ethikai részével szemben. Modern államban létezzék még oly félszegség, a mely egyik vallásfelekezetről a másikra való áttérést korlátolja, a mely tiltja a különböző vallásfelekczetbeliek között való házassági egybekelést. Valóban botrányos, szégyenteljes állapot, a mely előtt a szabadelvüségnek fülig kell pirulnia. Ezen helyzet a legszigorúbb vallási felfogás szerint is erkölcsileg inkább kárral, mint haszonnal jár, mert vagy áttérést, hi- tehagyot'tságbt provokál, a mit épen vallási szempontból egyik vallás sem óhajt és a mellett ez az erkölcsök lazulásának egyik motora, vagy pedig a törvény kijátszására vezet, a mi erkölcsileg véve szintén nem valami épületes állapot, a midőn a házasulandók százait Ausztriába kényszeríti — mert TÁRCZA. —— A kedves. * — Juda Halévi. — Kubáit könyeiuibe mártja A szívtelen ; Nem kell neki a tenger habja, Selyem ruháit megmoshatja, Ha könyezem. S mi issza fel a sürü könyet: Oh. nem a nap ; Az a parázs ott szeme mélyén, Mely csillagok minden tüzénól Háta1 masabb ! A hős. — Sámuel Hánágid. — Nem hős az, aki vakmerőén Feszíti ijját semmiért, Csak az a hős, az a bátor, Ki legyőzi a szenvedélyt! Ki tiszta fegyvert hord magával És büszkén várja a csatát, Ki amidőn mással csatázik, Már rég legyőzte önmagát! * Mutatvány a szerzőnek közfeltiinést keltő „Zsidó költők“ ciűiü könyvéből, A hollók. — Chárizi. — Mikor még ifjú voltam, A fürtök, mint fekete hollók, Lepték be fejemet. De jött a vónség és a hollók Szivembe rakták- fészküket! Makai Emil. Franczia szellemi szikrák. — Özv. MIHÁLKOVICSNÉ. Egy vak poétának valaki azt mondta: „az ön neje valóságos rózsa“. — „Igen“ — feleié — „töviseiről érzem“. * A nő, ki férjét eszéért imádja, nem azt a szellemet imádja benne, melylyel csakugyan bir, hanem azt, melyet neki mások tulajdonítanak. * Egyedül a nő hoz némi rendet és méltányosságot a társadalomba, neki van meg egyedül a bátorsága, hogy gazdagság és hangzatos névtől eltekintve mindenkinek megteremtse a közvéleményben elismerő tisztelete által, az őt megillető helyet, legyen az akár szegény poéta, avagy ócsárolt művész. * Az asszonyok másutt sokkal kedvesebbek, mint otthon. ❖ Semmi sem tesz oly szeretetreméltóvá, mint a tudat, hogy tetszünk. A siker, uj sikereket szül és azért a nagy művészeknek, kik folyton kételkednek öntehetségeikben oly igen szükséges, hogy folytonosan magasztaltassanak. — A nők szüntelen hízelgések által 'környezve, sikereikben soha- s e m kételkedve, hatalmuk és vonzerejük egy nagy részét e meggyőződésnek köszönhetik. * Az egyptomiaknál az a hit uralkodott, hogy a férfi szive születésétől fogva ötvenedik évéig szüntelenül nagyobbodik, azontúl pedig fokozatosan fogy élte végéig. O ö * A szerelem a pillanat szülötte, a barátság csak hosszas becsülésnek lehet gyümölcse. * Az erényes asszony szivében vagy egy rosttal több van, vagy egygyel kevesebb, vagy érzéketlen ő, vagy nagyon is magasztos. * Csak egyszer engedjünk hatalmat szivünkön a hiúságnak és rögtön zsarnokunk lesz, sokkal mesz- szebbre visz bennünket, mint azt magunk is akartuk vagy sejthettük volna. * Guysieusénó asszonyról, — ki XIY. Lajos korában szerepelt, ■—- beszélik, hogy oly esztelenül szerette a csipkéket és annyit összevásárolt, hogy utoljára már összeapritva és fűszerezve megette. *