Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-02-21 / 8. szám

6.

TOLNA VÁRMEGYE.

1892. február 21.

halála. Az elhunyt szeretetreméltó egyénisége, nyilt, nemes modora miatt az előkelő körök egyik kiváló alakja volt, kiről a legenda azt is föl,egyezte, hogy annak idején a legszebb férfi volt az országban. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: „Özvegy jobaházi Báró Döry Lajosné született semsei Sernsey Etelka valamint sógora jobaházi Báró Döry József Biharvármegye főispánja, az összes rokonság nevében a bánattól megtört szívvel tudatják felejthetetlen férjének, illetve fivérének jobaházi b á ró Döry Lajos nyugalmazott tábornoknak a Lipótrtn :i lovagjának stb. stb. folyó évi február hó 14-én reggeli 2/4 9-kor életének 68-ik és boldog házasságának 40-ik évében sziv-szélhüdésben történt váratlan elhunytat. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 16-án kedden délután 3 órakor fognak lakásán beszenteltetni s azután az abbaziai sirkert- ben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozatok Abbáziában, Kis Doroghon és Dombóváron fognak az Egek urának bemut .ttatni. j Abbázia, 1892. február hó 14-én. Béke lengjen drága porai felett!“ —

Súlyos veszteség érte folyó hó I3-án báró Dräsche Richard urat, a tolnai uradalom birtokosát, ki e napon vesztette el Becsben rövid betegség után, állítólag influenza következtében, kedves nejét. A drága halott lelki üdvéért e hó 17-én mutatta be a tolnai róm. kath. templomban Péchy József prépost, két segéd-lelkész assistálása mellett, az ég Urának az engesztelő szent mise áldozatot, melyen jelen voltak az uradalom összes tisztsége, tanítói kara; a tolnai róm. kath. elemi iskola növendékei tanító- és tanítónőikkel együtt s a népből is sokan megjelentek a kegyelet adóját leróui. Áldás és béke legyen a drága elhunyt emlékén! —

Az egyházmegye halottjai. Kóbor Jakab nómet-üröghi plébános meghalt 70-ik évében. Az elhunyt plébános 1822-ben született, pappá szenteltetett 1846-ban, 1854-ben P.-Szt László plébánosává neveztetett ki, 1858-ban pedig Német-Üröghbe küldetett, hol 34 évig hirdető Isten igéjét. — Bence István döbröközi plébános meghalt folyó hó 6-án. Született 1828-ban, pappá szenteltetett 1855 ben, 1865-ben spirituális, 1866 ban pedig plébános lett Dombóváron, honnan 1868-ban a döbröközi plébániára ment. — Szikszay Gyula lovászhetónyi plébános meghalt csütörtökön, mint tudósitónk irja — vórmérgnzés következtében 50-ik évében. A boldogult 1842-ben született, 1866 ban pappá szentelteted. Plébánossá 1877-ben neveztetett ki. Lovász- Heténybe és ez idő óta folyton ott működött. Temetése ma, szombaton megy végbe. — Áldás emlékezetükön. —

Vettük a következő gyászjelentést : Alulírottak úgy maguk, mint az összes rokonság nevében megtört szívvel jelentik forrón szeretett férjének, édes apának, ipának és nagyapának E 11 Jánosnak rövid szenvedés után, életének 75-ik, boldog házasságának 47-ik évében, folyó hó 18-án délután 1 órakor történt gyászos elhunytét. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 20-án délután 3 órakor fognak a helybeli ref. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Szegzárd, 1892. évi február hó 18-án. Béke lengjen porai felett! Özv. Etl Jánosné szü1. Csányi Creseentia, mint neje. Etl József, Etl Teréz, férj. Lőrinczy Józsefné, gyermekei. L'rinczy József, mint vő. Etl Valér, Etl Creseentia, Lőrinczy Irén, Lőrinczy Ida, Lőrinczy Cresontia, Lőrinczy Teréz Lőrinczy Anna, unokái. — Temetése tepnap délután nagy közönség részvéte mellett történt, amikor is Bor zsák Endre ref. lelkész a néhait tartalmas, szép beszéddel búcsúztatta el.

Lapunk olvasói a fővárosi sajtó utján is értesülhettek azon nagy viszteségről, mely Müller Irma kisasszony elhunytéval am. kir. operaházat, s ezzel a magyar művészet -t érte. Müller Irma az opera egyik büszkesége volt; fiatal leány, kinek zenei képzettségéi csak szeretetreméltósága múlta felül, ki rövid idő a'att az egész főváros kedvencéve nőtte ki magát. S ime a kérlelhetlén halál letörte a rózsal-imbót. mielőtt mutatta volna egészen az iideségét, kápráztatott volna sokáig egész bájával ! A nagy fájdalomból hadd vegyük ki mi j

is a részünket, kiknek tudomásunk van róla, hogy a boldogultat Tolnavármegyében is nagyon számosán közelről ismerték és tisztelték ! Temetése óriási részvét mellett kedden ment végbe

A következő gyászjelentést vettük : Alolirot- tak úgy saját, valamint számos rokonaik nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik neje. illetve testvére, menyük és sógorasszonyuknak Eicher Istvánnó szül. Zdrahal Ernesztinának folyó évi február hó I7-ón, életének 25-ik, zavartalan boldog házasságuknak 1-ső évében, influenza következtében beállott gyászos kimultát. A boldogultnak hült tetemei folyó évi február hó 18-án délután 3 órakor fognak a kisdoroghi róm. kath. temetőben örök nyugalomra tétetni ; az engesztelő szentmise-áldozat pedig február hó 19-én délelőtt 10 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Kis-Doroghon 1892. évi február hó 17-én. Áldás és béke lebegjen porai felett! Zdrahal Ferenc testvér, Zdrahal Ferencné szül. Brabeczky Emma sógornő, Eicher Anna és férje K. Kovách Gyula sógor és sógornő, Eicher István férj, Eicher György ipa, Eicher Richter Jusztina anyós, Eicher Erzsébet és férje May József sógor és sógornő, Eicher Vilma sógornő.

VIDÉK.

— Bonyhádon a választás mozgalmait azon barátságos ebéd zárta be, melyet a völgység! járás újonnan megválasztott szeretett képviselője, P e r- czel Dezső saját lakásán folyó hó 17-ón „politikai családja“, a szőkébb körű 15 tagú végrehajtó bizottság körében rendezett.

— Tolna képviselő-tesiülete múlt szerdán a központi főszolgabíró ur elnöklete alatt tartott gyűlésen községi Írnoknak 12 pályázó közül Fugerth Károlyt választotta meg, ki uj év óta már mint helyettes működött ily minőségben.

— A tolnai csolnakázó-ogylet a február hó 20-án tartandó álarcos estélyre egy vegyes tartalmú holló lapot szerkesztett. A lap cime „Panoráma“. Szerkesztője Matejka K., belmunkatárs Dobrovits S. és fő-főszerkesztő br. Eliatschek E. A lap tartalmáról legközelebbi számunkban hozunk egyet-mást.

IRODALOM. ZENE.

— Az „Elet“ 2-ik száma órdekfeszitő tartalommal jelent meg. György Endre „Szólásszabadság a képviselőházban“ címen kitűnő cikket ir a klotiir ellen, ÜLvös-Silberstein Adolf dr. folytatja „4 jövő vallása“ cimen megkezdett, magas színvonalon álló, népszerű bölcsészeti értekezését- Szoma- házi István, a jeles novella iró, „Csak férfiasán!“ című elbeszélést ad, mely után következik egy időszerű vonzóan megirt cikk Domokos Illéstől, „Guy de Maupassantról,“ a most annyit emlegetett hires francia Íróról. Radó Antal dr. befejezi az Ariostó- fele „Hűség próbájáénak mesteri fordítását. Palágyi Lajos „Rám törtek“ cimen gyönyörű költeményt, -— Pápay Káro'y dr. az ismert kitűnő ethnografus és utazó igen nagyérdekü leírást nyújt „Egy orosz falu és számüzöttei“ cimen, a szibériai számüzötteu dolgairól, melyeket a helyszínén figyelt meg. Demo- lius E. francia írótól a „Szocializmus“ című cikk folytatása van e füzetben. Az Irodalom és Művészet című rovat többi közt H. A. (Herrmann An’al dr) tollából a „hazai nép vizsgáló irodalomról,“ továbbá Rákosy V. nj könyvéről (Rejtett fészkek) s a „Magyar Géniuszról“ stb. közöl nagyérdekü ismertetéseket. A színház rovatban két önálló bírálat, a Képzőművészetben „Egy kis helyreigazítás“ cimen Kacziány Ödön ismert festőnktől érdekes cikk van. A közgazdasági rovat „Vasúti politikánk“ c. főcikkét- Sarmay József dr. fővárosi ügyvéd irja s nagy tárgyilagosság melleit kiváló szakértelem jellemzi. A négy lapra terjedő Szemle lebilincsel vonzó tartalmával, ügyes apróságaival. Ebben különösen a nokérdésre vonatkozó közlések nagy figyelemre méltók. —- Látni való, hogy az „Élet“ irodalmi

j színvonal, érdekesség és aktualitás tekintetében ha- sonlithatlanul felette áll összes ilynemű folyóiratainknak, jóllehet olcsóbb valamennyinél. (Ára negyedévre csak 1 frt 50 kr; félévre 3 frt, egész évre 6 frt. Egyes szám: 25 kr. Megrendelhető . Budapest, Árpád-utca 6.)

— Bret Harte, az utolérhetetlen amerikai iró, ki még folyvást bámulatos tevékenységgel bocsátja közre kisebb-nagyobb műveit, az utóbbi időben kevesebbet fordul meg a magyar olvasóközönség előtt, részint talán azért, mert a francia regények mind jobban terjeszkednek, részint pedig azért, mert Bret Harte tömör stilusát az angolból fordítók közül is csakis kevesen tudják megérteni, annál kevésbbó pedig visszaadni. Nagyobb munkái azonban mind megjelentek magyarul is, és az Egyetemes Regeny- tár kiadói érdemes dolgot cselekedtek és valódi szolgálatot tettek a magyar o vasóközönségnek, midőn a hírneves iró egyik legújabb remekét Terba Buena címmel kiadták Fái Béla fordításában s vele a regénytár színvonalát és értékét csak emelték. A regény San Francsicskóban játszik, e bámulatos gyorsasággal nagygyá fejlődött városban, ott az Arany-Kapu melleit, s személyei részben még a régi városalapitók, részben az uj idők emberei. Olyan pompás, igazi amerikai alakot, mint Pendleton ezredes, az Eldorádó-bank igazgatója, maga Bret Harte is keveset teremtett még. s elbeszélésének drámai ereje és meglepő fordulatai bízvást versenyeznek korábbi müveivel. Bájos leány alakja, ki „Yerba Buena“ nevet viseli, meg „Howard Kati“, ki a regi San Francsicskóban a női elemnek úgyszólván egyetlen képviselője, a művészet legnagyobb tökéletességével vannak rajzolva. Egy modern francia pszichologus-regényiró kötetekre laposkotta volna el azt, a mit Bret Harte a maga egyszerűségében másfél kis kötetben elmond. Az Egyetemes Regénytár VII. évfolyama 6. és 7-iki kötete foglalja magában Bret Harte e nagy érdekű müvét, s toldalékul Mrs. Hungorforduak, a mai legkedveltebb angol asszony-írónak egy elbeszélését közli: „A kis makrancos“ címmel, mely csupa elevenség, tűz és kedvesség. A két kötet ára csinos vászonkötésben 1 frt.

FARSANG.

— A „Szegzárdi kereskedő ifjak önképző egylete“ 1892. évi február hó 27-én a városi nagy- vendéglő dísztermében az egylet könyvtára javára Garay Ferenc zenekara közreműködésével zártkörű táncestélyt tart. A rendező bizottság tagjai: Steiner Károly elnök, Bencsik Kálmán pénztárnok, Fischer Jenő jegyző. Bachschitz Károly, Bergmann Vince, Blitz Jakab, Csizinazia József. Csizmazia Jenő, Deutsch Ignácz, Friedmann Soma, Gálfy Géza, Grünbaum Antal. Grünbaum Miksa, Hirsch Ferenc, Jambusz Gyula, Istókuvits Gyula, Krausz Ede, Kohn Ede, Mayer Gyula, Márkus József. Papp Jenő, Pollák Adolf, Preiner Imre Strasser Ferenc. Untermüller Lajos, Wolf Adolf, Zavaros János, itj. Zsigrnond Ferenc Beléptidij személyenként 1 frt. G-aládjegy 2 frt 50 kr. Karzat 1-ső sor 80 kr, a többi sor 50 kr. Kezdete 9 órakor. .Jegyek előre válthatók: Mehrwert Ferenc, Pirnitzer .József és fiai, Salamon testvérek, Ppllák Ignác. Steiner Károly, Ferdinánd Béla, Bencsik Kálmán és Seiner Lipót urak üzletében. Felülíizetések a jótékonycól érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtázta tn ak.

— Folyó hó 13-án az „Iparos i f j a k ön művelődési egylete“ helyiségei szűknek bizonyultak azou kellemes és igazán kedves estélyre, melyet F r á n e k János több családnak s néhány fiatal embernek szerzett; — mert a díszes és kivilágított helyiség oly szép számú közönséggel telt meg, hogy bátran bálnak is beillett volna. —- Az estély, mely társas vacsorával volt egybekötve, 8 órakor vette kezdetét s cs.ik a reggeli harangszó csalhatta haza a jelen- voltakat, kik a legjobb s legszebb emlékekkel távoztak, mert még reggel is a fesz'elen jókedv sa szűnni nem akaró csárdás marasztalta a szép számban megjelent közönséget. A négyest 26 pár táncolta. Az estélyen vagy 70-en vettek részt. Az estély főrendezője Fránek János volt, kit csakugyan megillet az oroszlánrész, mert semmi fáradságot sem kiméivé.csak arra törekedett, hogy az estély minél fényesebb és kelbmesebb legyen. Az estély tiszta jövedelméből utólag még jótékony célra lett fordítva 7 frt és pedig : az „Iparos ifjak önművelődési egyletéinek 2 frt, a helybeli szegé-