Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-02-21 / 8. szám
a legutóbbi választások alkalmával ismét megtisztelte! A parlament megalakulása után teljes bizalommal tekinthetünk a jövőbe, mert reméljük, hogy a szabadelvű párt impozánsan bevonuló többsége, mint egy kompakt egész, teljes erővel, önérzettel •— s a jó ügyhöz mért lelkesedéssel lát a reformmunkálatok\ hoz, melyeket megakaszthat, elodázhat egy időre — a nemzet nagy erkölcsi és anyagi kárára — az izgága ellenzék, de megvalósításukat meg nem akadályozhatja, mert azt a nemzet többsége akarjal A szabadelvű pártnak nincs oka meghátrálni, vagy terrorizáltatni engedni magát olyan ellenzéktől, melynek célja nem a komoly munkálkodás s a nemzet bajainak a viszonyokhoz mért orvoslása, hanem a zavar, a viszály fölkeltése, — melynek homályában igyekszik elérni önző érdekeit! Bizalommal tekintünk tehát a képviselőház uj ciklusa elé, mely igazolni fogja azt, hogy a nemzet az általa választott többségben nem csalódott, mert az minden erejét az ország anyagi és szellemi előrehaladásának fogja szentelni és meg tudja akadályozni az ellenzék káros törekvését, melynek ezúttal nincs egyéb célja, mint a zavarosban halászni, s kétes értékű eredményeket érni el akkor, midőn a szabadelvű párt szilárdan nyugvó alapokon lépésről-lépésre haladva, iparkodik megteremteni a magyar, nemzeti « államot, a szabadelvüség védszárnyai alatt! A Tolnamegyei takarék- és hitelbank részvénytársaság közgyűlése. A „T o 1 n a m e g y e i, ta k a r ó k és hitelbank részvénytársaság“ folyó hó 16-án tartotta a vármegyeháza kistermében évi rendes közgyűlését. Gróf Széchenyi Sándor elnök távollétében Bernrieder József részvényes elnökölt. A tárgysorozatból kiemelendő az igazgatóságnak az intézetnek múlt évi működéséről szóló nagyórdekü jelentése, melyet ez okból alább egész terjedelemben közlünk, továbbá egy uj igazgatósági és felügyelő bizottsági tagnak választása. Az elhalt dr. Sass István igazgató helyébe Borsodi Lajos felügyelő bizottsági tag, utóbbinak helyébe pedig dr. Hangéi Ignác megyei főorvos választatott meg. A közgyűlés elfogadta az igazga- I , 2, ‘ _____________________________ Bá r merre vet ki földi hatalom, A bölcseséget cserbe nem hagyom, Örök hűséget esküvék neki, Hogy majd a sors szivemmel tépje ki, Szivemmel együtt adhatom csak át, Érette tűrök szenvedést, halált! U csillagom a felhős ég felett, Jerünk tehát, bevégzem eskümet ; Ha en, ki érte küzdők szüntelen, Tán egykor öt is elfeledhetem S szeretni kezdek mást is, úgy lehet, — Egy átok sújtsa boldog fészkemet, Ngugtot ne adjon nyugvó pillanat, Tekély borítsa hűtlen ajkamat! Oh égi szikra, mennyei erő! Tied a dal, mely ajkaimra jö, Szeretlek úgy, a mint szerettelek, Anyját a gyermek nem tagadja meg. Letépjem-e a gyöngyös koszorút, Mely fárteimröl homlokomra fiit, Melyet a hir font harmatos virágból ? Ah, messze már e szívtelen világtól, Csevegve hívnak a szelíd habok — Érzem, e percben boldog is vagyok! Egész világ szakadhat már elém, De Istent, Istent feltalálom én! — — fi la flag Sinif. TOLN AVÁRMEGYE. 1892. február 21. tóság összes előterjesztéseit, köztük azt is, hogy a tiszta nyereségből minden részvényre 8 frt jutalék ; osztassák ki. Az igazgató tanács tagjai közül kisorsoltak | névszerint: Döry Jenő (Dombóvár), Hanny Gábor, Jlikó György, Leopold Lajos, újból megválasztattak Mayer János, a ki hivatkozva öreg korára, lemon- | dott, helyette tehát Fördős Vilmos lett az igazgató- I tanács tagja. Jótékony célra a következő adományokat határozta a közgyűlés: Garay-szobor alapra 50 frt, 16 község (melyekben a banknak fiókja van) iskolás gyermekei jutalmazására 5—5 frtot, összesen 80 frtot, az újvárosi gyermekmenhelynek 20 frtot, | alapnevelési-egylet által fenntartott és róm. kath. óvodának 20—20 frtot, a róm. kath. két, ev. ref. és izr. iskola szegény tanulóinak ruházatára 10—10 frtot (összesen 40 frt), a polg. iskolának jutalmazásul 10 frt, és helybeli szegényeknek 80 frtot. Az igazgatóság jelentése következő : Tisztelt közgyűlés! A vezetésünk atatt álló intézet 1891-ik évi működésének eredményét feltüntető zárszámadást és mérleget van szerencsénk ezennel a tisztelt közgyűlésnek bemutatni, az ezt kisérő évi jelentésünket pedig tisztelettel a következőkben terjesztjük elő: Az évi összforgalom intézetünknél az 1891 ik évben 6.775.296 frt 49 krt tett ki, a mi összehasonlítva a megelőző óv 4.997,799 frt 28 krnyi összforgalmával 1.757,497 frt 21 krnyi emelkedést mutat. Az összvagyon, mely 1891. óv végén az igazgatóság kezelése alatt állott 1.426,648 frt 12x/2 krnyi értéket képviselt, a mely összeg az évi zárlat időpontjában következő czimleteken volt gyü- mölcsözőleg elhelyezve: 1. Váltókban ............................. 590,554 frt 31 kr. 2. Jelzálog kölcsönökben. . 299,154 frt 84 kr. 3. Hitelszövetkezeti köles. . 112,378 frt 82 kr. 4. Kezességi kötvényekben . 42,438 frt 70 kr. 5. Értékpapírokra adott előlegekben ............................. 44,534 frt — kr. 6. Havonként törlesztendő kötvényekben .... 7. Idegen pénzintézeteknél elhelyezett tőkék . . . 8. Ezeknek tőkésített kamatai 9. Az intézeti ház értéke 10. Hátralékos kamatokban . 11. Bútor és felszerelés értéke 10% leütés után . • . 12. Perköltség élőién: . 13. Folyó számlái követelésekben ..:.... 153,970 frt 41 kr. 14. Váltó űrlapok és bélyegekben. '............................. 100 frt — kr. 16 3 frt 75 kr. 33,438 frt 71 kr. 5,747 frt 70 kr. 20,918 frt 57 kr. 3 610 frt 43 kr. 1,963 frt 11 kr. 98 frt 02 kr. 15. Sorsjegyek, szelvények és pénznemek....................... 803 frt 38 kr. 16. Pénzkészlet 1891. deczembér hó 31-én . . . . 16,767 frt 87 V, 17. Bészvénvesek tartozása (be nem fizetett alaptőke) 100,000 frt — kr. Összesen . 1.426,648 Irt 121/* Ezen összvagyon ellenében az intézet tartózási állapota 1891. évi deczember 31-én a következő volt: 1. Alaptőke ............................ 20 0.000 frt — kr. 2. Általános tartalékalap 12,000 frt — kr. 3. Hitelszövetkeze i tartalékalap ................................. 1,933 frt 55 kr. 4. Hitelszövetkezeti biztositéki alap ............................ 8, 965 frt 28 kr. 5. Tisztviselők nyugdíjalapja 774 frt 64 kr. 6. Betétek és ezek tőkésített kamatai ............................ 11 44,119 frt 167i 7. Folyó számla .... 19,386 frt 06 kr. 8. Előre fizetett házbér . 11 frt 35 kr. 9. Előre fizetett kamatok 15,443 frt 92 kr. 10. Ideiglenes betét . . 2,478 frt 35 kr. 11. Fel nem vett osztalékok . 161 frt — kr. Összesen . 1405273 frt 31 Va A két összegnek I. vagyon . 1426,648 frt 121/, II. teher 1405,273 frt 311/, egybehasonlitásából . . . . 21,374 frt 81 kr. mutatkozik, mint a lefolyt üzleti év tiszta nyereménye, vagyis a nyeremény áthozatokat is figyelembe véve 3336 frt 73 krral több, mint a megelőző év tiszta üzleti eredménye. Hogy a tisztelt közgyűlés a felhozott számadatok benső értékéről, illetve azokból intézetünk fejlődéséről általában is, az egyes üzletágakéról különösen, közelebbi tájékozást szerezhessen, bátorkodunk a most lefolyt és az azt megelőző óv üzleteredménye között a főbb üzletágakat illetőleg ösz- szehasonlitást tenni a következőkben: A váltó-bárca 1890. óv végével 502,223 frt 82 kr értéket képviselt: a most előterjesztett mérleg szerint pedig a váltó állomány 590.554 frt 31 kr; az emelkedés tehát a váltó-bárcánál 88,330 frt 49 kr; a jelzálog-kölcsönök állománya 241,189 frt 91 krról 299,154 frt 34 krra, a betétek állománya 1000,957 frt 99 krról 1.144,119 frt 16 krra, a folyó számlái követelések 67,063 frt 45 krról 153,979 frt 41 krra; a hitelszövetkezeti kölcsönök főösszege 97,887 írt 55 krról 112,378 frt 82 krra; az üzleti összforgalom pedig 4.997,799 frt 28 krról 6.755,296 frt 49 krra emelkedett. Viharban. — Egy nő naplója után. — Csupán egynéhány megsárgult lap fekszik előttem, s ezek annyira megindították szivemet, hogy sokáig nem bírtam benyomásuktól szabadulni s még most is részvéttel gondolok Írónőjükre. Lemásolom e sorokat, hadd ismerkedjenek meg olvasóim is egy szeszélyes, de mélyen érző női szív szerfelett fájdalmas óráival. Ha megismerték azokat, bizonyára velem fognak érezni. Rohamosan rajzolt jeleneteket, enyelgő gondolatokat, az édes mitsemtevés álmait s egy egyeneslelkű férfiszivvel űzött pajkos játékot, s ebből folyó, a lelket rázó kétségbeesésnek kitörését tartalmazzák e sorok, ügy közlöm, a mint találtam s az elbeszélő fonalat magának a napló Írójának kezébe adom. íme a történet. * * A fővárosban keltünk össze s azután Vilmos birtokára hozott, mely nem messze feküdt a Balatontól, úgy, hogy a kastély ablakaiból jól láthattuk a tavat, melynek üdítő levegőjét a szél hozzánk elfujta, s sétáink alkalmával a parton a hullámok suttogását hallgattuk. Mily boldognak éreztem magamat olykor-olykor, s mily boldognak kellett volna mindig lennem e csendes, békés hajlékban, megelégedve a hű szerelemmel, s férjem lélekemelő társaságával. S még. sem úgy volt, —- s talán nem egészen az én hibám miatt. Én a fővárosban növekedtem fel s 16 éves koromtól fogva szivet lelket bilincselő mulatságokban, színházakban, bálokban hangversenyekben, mindenféle kiállításokban éltem; csillogó, irigyelt helytet foglaltam el a társaságban, a nélkül, hogy mindezt a legkevésbé is meguntam volna. Ellenkezőleg. Előre elképzeltem magamnak, hogy mint előkelő, jómódú ember nejének még több szabadságom s alkalmam, több jogom és eszközöm lesz az élvezéshez, mint eddig, s menyasszony koromban arról álmodoztam, hogy örömeim ezentúl megkétszereződnek. S ime, egyhangú csendben találtam magamat, egy hallgatag birtokon a Balaton partján, s harmadrészével is megelégedtem volna leánykori mulatságaimnak, de annyi se volt. Csaknem egy év telt el igy. Az ősz vége felé járt, s a komor esték mind hosszabbak-hosz- szabbak lettek. Egy reggel levelet kapok; már a címzésről felismertem, hogy kitől jő s gyorsan szakítottam fel a borítékot. — Lilatintával irt, kis levél hullott ki belőle. — Én sebesen olvastam. — Vilmos — mondám aztán — régi barát- nem Kőszegi Jolán ir. Alkalmasint emlékszel még reá. Vilmos letette az újságot, melyből éppen az országgyűlési tudósítást olvasta. — Igen; nemde ő volt az a fiatal lány, ki oly hasztalan igyekezett az öreg Z. bankárt meghódítani ? — Jolán sohasem igyekezett azon, hogy valakit meghódítson —' mondám akaratlanul, sőt
