Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-02-14 / 7. szám

— Nagyszabású alapítvány. Németh János nyugalmazott agárdi plébános, nagyszabású alapit- ványnyal -koszoruzta meg újabban munkás, tevékeny és áldásos cselekedeteinek sorozatát. jHusz ezer forintot és dunaföldvári értékes házát tette le alapítványul egy Dunaföldvárott alapítandó leányiskolára, mely a Szent-Yince nőnék gondjaira lenne bízandó. így rója le Dunaföldvár nemes szülöttje szülőföldje iránt érzett mély kegyeletét!

— Követték egymást a halálba. Lehrer József, alig 28 éves fiatal ember, a dunaföldvári rom. kath. tanitó-tesiületnek egyik buzgó és rokonszenves tagja, e hó 10-én hajnali 3 órakor meghalt. Két órával később viruló szépségű, 22 éves neje is követ:e őt a halálba. E kettős halálesethez még az is hozzájárul, hogy ezelőtt 8 nappal Lehrer atyja halt meg. — Az elhunytak iránt a dunaföldváriak között általános a részvét.-— Megszökött váltóhamisitó Ismeretes Szeg- zárdon az a hetyke, gyors járású, gigerliskedő fiatal dijnok. a ki Hujdits Károly névre hallgat. Sokak előtt fe'tünt az ő öltözködése, viselkedése, mert tudták, hogy dijnoki fizetéséből nem telhetik ilyen mértékben. Február 9-ike óta már tudjuk, hogy miből s hogyan jutott ismeretes életmódjához. Néhány óv óta váltóhamisításból él s erre csak most jöttek rá a szegzárdi takarékpénztárnál. Lejárván ugyanis egy váltó, Mehrwerth Ftren- czet figyelmeztették, hogy mint egyik kezese rendezze a váltó-ügyet. A másik kezes volt Polgár István. A figyelmeztetésre Mehrwerth F. utána nézett e dolognak s kisült, hogy az ő és Polgár nevére közel 200 frtnyi összegig hamisított a takarékpénztárnál s 300 írtig a hitelbanknál. Mert ők egyetlen váltóra sem írtak alá. A hamisítás —- a mint mondják — oly ügyes, hogy még az illetők is elismerik a Hujditsnak hamisitásbéli ügyességét. Hujdits a múlt óv óta Tamásiban dijnokoskodik, a hová ez ügyben sürgönyeitek s kérték letartóztatását. De neszét vevőn az elfogatási parancsnak, onnan megszökött Ekkor sült ki aztán, hogy Tamásiban ez ideig már szintén közel 800 írtig terjedő adósságot eszközölt. — A fe jelentést ellene megtették s mivel nyomában vannak, valószínű, hogy pár nap alatt kézre kerül.

— Jótékony hagyomány. Özv. báró Gerlicy Yincénó szül. Stankovánszky Erzsébet, Stankova n s z k y János kajdacsi nagybirtokos testvére több jótékony hagyományán kívül a szegzárdi r ó in. kath. gymnásiuinnak 1000, a Fe- renc-kórháznak 700 és a kajdacsi templomnak 500 frtot adományozott.

— Halálozás. Özv. Hódi Ftrencnó szül. Hets Mária úrnő 80 éves korában, végelgyengülésben meghalt'Tamásiban folyó hó 7-ón. —- Az elhunyt a 2 év előtt elhunyt Hets Károly tamásii ügyvéd s országgyűlési képviselő testvórnénje volt.

— Iskolák bezárása. Báttaszéken az iskolákat és óvodát a nagyban uralkodó difteritisz és influenza miatt bizonytalan időre bezárták. A bete- gedósek és halálozások oly nagy mérvet öltöttek, hogy naponként 5—6 temetés is van. Haberschusz nevű ottani polgárembernek b nap alatt 4 gyermekét temették el.

— A pécsi kereskedelmi és iparkamara átiratot intézett Krammer Jánoshoz, az ipariskola igazgatójához, melyben felkéri, hogy február

25-ig az iparos-tanonc oktatásnak az elmúlt évben hatáskörében észlelt állapotáról s ezen intézményről egyáltalán véleményét s esetleg annak javítására vonatkozó javaslatait közölni szíveskedjék. A kamara az 1868. évi YI. t. c. 3. §. értelmében a kereskedelemügyi minisztériumhoz felterjesztendő évi jelentésben akarja ezen adatokat felhasználni.

— Országos tornaverseny. A közönség érdeklődését a múlt évi tornaverseny annyira felkeltette s e verseny általában oly nagy hatást ért el, hogy gr. Osáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter elhatározta, hogy ez évben megint országos lorna1 ersenyt rendeztet Budapesten. Ez czélszerü azért is, mert igy alkalom nyílik a múlt évi országos tornaverseny tanulságait mielőbb a maguk teljességében érvényesíteni, hogy a javított és tökéletesebb kivitel a jövőre nézve erős és eleven tradíciót gyökereztessen meg.

1892. február 14.

— Jótékony adomány. D ö r y József ur 5. frtot adományozott az „Egyesült Szegzárd-Tolnamegyei Nőegylet-“nek.— Az egylet elnöke lapunk utján mond köszönetét a jótékony adományért.

— Részegségének áldozata. Vajda János p.-ózsáki kovácsmester folyó hó 2-án a kutyatanyai korcsmába ment mulatni. Egy kisbérest is leitatván, mindketten részegen indultak hazafelé, s miután elváltak, Vajda a vizeu akart átgázolni, azonban az valószínűleg elragadta, mert hulláját e hó 8-án az apadó Duna partja mellett találták Dr. Drágíts járásorvos a hullán semmiféle külerőszak nyomait nem találta.

— Követésre méltó példa. Gindlicsalád község, mint a D. K. E. alapitó tagja 100 frtot küldött vármegyénk alispánjához, tagsági díj címén. — A községek, mint erkölcsi testületek adománya nagyon vékonyan csepeg. Annálnagyobb dicséret illeti Gindli-Gsalád községet azért, hogy sietett az elsők között lenni.

— Humánus rendelet. Az egész világ arról a fenkölt szellemű rendeletről beszól most, melyet György szász herceg, hadtestparancsnok a szász hadtesthez intézett. A nemeslelkü hadtestparancsnok e rendeletben ostorozza az altiszteknek a legénység, főleg az újoncok irányában tanúsított kegyetlen bánásmódját. A rendelet konkrét eseteket sorol föl e kegyetlenségekről, tudatja a vétkes altisztek büntetését, s kórlelhetet en szigorral elitéli ezek eljárását. „Az ily bánásmóddal,“ mondja a rendelet, „a hadsereg a szociáldemokrácia karjaiba kergettetik.“ Aztán fölemlítvén, hogy néha úgy látszik, mintha a fölebbvalók a bántalmazó altiszteknek fognák pártját a jogtalanul bántalmazott legénység ellenében, még egyszer figyelmezteti a fölebbvalókat, hogy „kérlelhetetlenül a legszigorúbb felelősségre fognak vonatni.“ — Ez a rendelet olyan zubbony, mely bár másra van szabva, kitünően ráillik gyakorta a mi hadseregünkre is.

— Az árvizveazedelem Tolnán és környékén egyidőre elmúlt. A Duna tiszta a jóg'ől s bár nagy a viz, lassankint mégis apad. Egyelőre nincs mitől tartani.

— Halálozás. Váratlan és súlyos csapás érte Koszorú István újvárosi kántortanitót szeretett neje Pájer Lujzának hirtelen történt elhunytával. A néhai Budapestre utazott látogatóba s ott agyszélhü- dés vetett véget életének. Betegen hozták haza s itthon pár napi szenvedés után elhunyt. Temetése február 10-én nagy részvét mellett történt. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Alulírottak fájdalomtelt szívvel jelentik a forrón szeretett nő, testvér, sógornő és nagynéne Koszorú Istvánnó szül. Pajer Lujzának folyó évi február 8-án délután 2 órakor életének 52-ik, boldog házasságának 30-ik évében, a halotti szentségek ájtatos . felvétele után agy szélhüdósben történt gyászos elhunytét. A boldogult földi maradványai február 10-én délután 4 órakor fognak a felső-sirkertben levő családi sirboltba örök nyugalomra tétetni. — Az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanaznap reggeli 9 órakor fog az újvárosi plébániatemplomban az egek Urának bemutattatni. Szegzárd, 1892. évi február 8-án. Koszorú István, mint férj. Dr. Pájer Ferenc, Pájer Róza férj. Dr Komáromy Gyuláné, mint testvérek. Dr. Komáromy Gyula, Kosa Emma férj. Dr Pájer Ferencné mint sógor és sógornő Komáromy Mariska, Pájer Anna, Pájer Ferike, mint a fentebbiek gyermekei.—-A temetést a Pir- nitzer József és fiai cég rendezte és minden olyan rendben és ízléssel történt, mint az a fővárosi első rangú temetkezési vállalatoknál szokott lenni.

— Iparhatósági megbízottak. Döry László, a központi járás főszolgabírója a szegzárdi iparhatósági megbízottak jegyzőjévé Véges János járási írnokot, a tolnaiak jegyzőjévé Matejka Károly ipariskolai igazgatót, a báttaszékiek jegyzőjévé pedig Engel Mór báttaszóki tanítót nevezte ki.

— A tótkeszii anyaegyház magyar r. kath. elemi iskolájához s. tanító kerestetik. Fizetése havonként 15 frt, élelmezés, szoba fűtéssel, nyoszolya, asztal és székkel bútorozva. Tanév junius 30-ig. Az állomás rögtön elfoglalandó. Okmányok a plébániára küldendők.

TOLNAVÁRMEGYE.

________________________________________

— A halálozások száma — egy angol statisztikus szerint — jelenleg a földgömbön percenként mintegy 62. E szerint minden órában 3720 s minden nap 89-280 ember hal meg. Az emberek közül a negyedrész nem éri el a 8-ik s fele a 18-ik életévét s a 100-ik évet 10,000 ember közül csak egy lépi át. Ezer ember közül, kik hetvenedik életévüket elérik, van 24 orvos, 27 tanár s tanító, 32 katona, 33 munkás, 40 földmives s 43 pap. •

— Az uj képviselőház képekben. A „Vasárnapi Újság“, mely eddigi évfolyamaiban is számos arcképet és esoportozatot közölt az országgyűlésből, a most újonnan választott képviselőházat is minél teljesebben akarja bemu’atni. E végből felkéri a megválasztott képviselők barátait és párthiveit, hogy e szándékben támogatni szíveskedjenek, az által, hogy a „Vasárnapi Újság“ szerkesztősége címére beküldik a megvá^sztott képviselőknek újabb időbeli fényképeit a reájuk vonatkozó élet- és jellemrajzi adatokat.

— Erdészeti államvizsgák. A folyó év tavaszán erdészeti államvizsgát tenni szándékozók figyelmeztetnek, hogy a vizsgaletétel engedélyezéseért a fennálló vizsgálati szabályzat értelmében beadandó folyamodványaikat, a szabályszerüleg szükséges okmányokkal és szakbeli leírással fölszerelve, legkó- sőb márczius 26-ig az erdészeti államvizsgáié bizottság elnökéhez, Bedő Albert országos főerdő- mesterhez (Budapest, földmivelésügyi minisztérium) bérmentve küldjék be. A vizsgák napját később fogják közzétenni.-- Magyar hírlapirodalom 1892-ben. Td. Szárnyéi József, a magyar nemzeti muzeum hir- lapkönyvtár őre, mint rendesen minden évben, a „Vasárnapi Ujság“-ban most is közzétette gondosan összeállított kimutatását a jelen évben megjelenő összes magyar ihirlapokról. E kimutatás szerint a jelen évben összesen 676 hírlap jós folyóirat jelenik meg magyar nyelven. Az első magyar hírlap 1780-ban jelent meg Pozsonyban; a második magyar lap 1806-ban Pesten; 1830-ban 10 magyar hírlap jelent meg. 1848-49-ben 86, mig 1850 elején már csak 9 magyar lap; 1864-ben mikor a „Vasárnapi Újság“ megindult, 20 magyar lap volt, 1869-ben már 52 egy évtized múlva 1879-ben már 146-ra, 1860-ban 368-ra. 1890-ben 636-ra szaporodott a magyar hírlapok és folyóiratok száma. Az 1892 elején megjelenő G76 magyar hírlap és folyóirat előfizetési ára összesen 2721 forintra megy. Budapesten 1892 elején 323, a vidéken 142 helyen 350 és külföldön 3 magyar lap jelen meg. Ezenkívül megjelen hazánkban idegen nyelvű lap és folyóirat: német nyelven 122 ; szláv nyelven 36 ; román nyelven 20; olasz nyelven 4; francia nyelven 5, ösze- sen 187; a magyarokkal együtt 863. E szerint 10,905 magyarul beszélő egyénre esik egy magyar hírlap; 16,289 németre egy német; 54.302 szlávra egy sz áv és 129,476 román ajkú egyénre egy román hírlap.

VIDÉK.

— Tolnán folyó hó 7-én, azaz vasárnap, nagy mise alatt volt az újonnan megválasztott és a nagyméltóságu püspök ur által 68/1893. szám. alatt kelt iratával megerősített iskolaszék és hittanács tagjainak ünnepélyes feleskedtetése. Péchy József prépost-plébános egyházi elnök kenetteljes beszéd kíséretében, magyarul és németül, vázolta ama kötelességeket, melyek összekap csői vak ama állással, melyre a nép bizalma a tagokat helyezte, egyúttal szivükre kötötte az egyeseknek azoknak pontos és lelkiismeretes teljesítését. Egész ünnepélyes aktus igen jó benyomást tett a zsúfolásig megtelt templomban levő hivő közönségre.

Másnap, azaz 7-én volt az iskolaszék alakuló gyűlése. Ebben választatott meg közfelkiáltással világi elnökké : V a r g h a József, köztiszteletben álló, értelmes iparos ; gondnokká : M á i x n e r János kereskedő és ifj. Anáigl Ferenc ur, jeles műszövész, több kitüntetéseknek tulajdonosa ; jegyzőjévé az iskolaszéknek egyhangúlag: Kié nie József s. lelkész választatott meg. A gondnokok nyomban le is tették az esküt az iskolaszéki tagok előtt.