Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-03 / 1. szám

■*v

— A „Tolnamegyei Közlöny“ utolsó számában sürgöny cim alatt azt kiirtöli világgá, hogy lapunknak a honvédelmi miniszter párbajáról szóló rendkívüli kiadás utján közzétett távirata nem felel nng a való tényeknek, hanem egyszerűen budapesti levelezőnk felültetett bennünket, vagy pedig ini akartuk felültetni olvasóinkat. A ki felült, az nem volt más, mint ennek a nevetséges hírnek megirója, a ki vagy nem akarta megérteni, vagy, a mi valószínűbb, nem képes megérteni egy sürgönynek tartalmát és megítélni annak azonosságát a való tényekkel. Talán megint távol volt a szerkesztő ur és igy csúszott laptársunk hírrovatába ez újdonság, a minthogy már több ízben megtörtént, hogy a szerkesztő urnák utólag kellett jóvátenni reporterének tudatlanságból vagy ízléstelenségből származó híreit. A párbajnak rendkívüli kiadásunkban előadott lefolyá-a teljesen megfelel és azonos, jóllehet még a napilapokban is eltérő leírások jelentek meg, a párbaj-ségódek által kiállított jegyzőkönyv tártál m á v a 1. A jegyzőkönyvnek erre vonatkozó része a következő- kép szól : „Négy lövés történt, mind a négy hibázott, azután kardra' folytattatván, az első összecsapásnál Ugrón G. képviselő ur egy jelentéktelen és egy súlyosabb sebet kapott, ez utóbbi jobb kezén egy inat átvágván, az orvosi vélemény alapján Ugrón képviselő ur tanúi a h a r e k é p t e 1 e n s é- get kijelentvén, Fejérváry Géza báró miniszter ur tanúi is belenyugodtak és a párbajt egybehangzóan befejezettnek nyilvánították.“ Rendkívüli kiadásunkban pedig a következőket irtuk: „A föltételek igen súlyosak voltak. A pisztolypárbaj kétszeri golyóváltás után eredménytelen maradt, minek folytán a párbajt karddal folytatták, a mi Ugrón harcképtelenségével végződött.“ — Avagy laptársunk tudósítója még a párbajsegódek jegyzőkönyvénél is hitelesebb információkkal bir ?

— Ritka égi tünemény. Sylveszter napján este felé egy északról délfelé húzódó szép szivárványnak voltak tanúi az utcán járók. December végén az ilyen tünemény a ritkaságok közé tartozik. Napjainkban azonban a rendkivüliségek már mindinkább napirenden lesznek.

Egyházi elöljárók választása. A szegzárdi ref. egyházközségben a múlt évi számadások felolvasása, a presbyteriiim kiegészítése, gondnok, kis- kurátor, számvizsgálók választása január 6-án délelőtt 10 órakor lesz.

— Alapszabály megerősítés. A paksi korcsolyázó egylet alapszabályait a belügyminiszter megerősítette

— A csók veszélye. Egy amerikai orvos nagy ellensége a csókolódzásnak, mert mint álitja, huszonkét különféle baktérium van minden ember szájában s a csóklódás által ezek a baktériumok különféle betegségeket visznek át egyik emberről a másikra. Ha már csókolódzik valaki, mondja az amerikai orvos, használjon respirátort. — No hiszen megköszönné ezt a szerelmes Lili!

— Iskolabezáráe. Báttaszéken az iskolát a difteritis miatt e napokban be kellett zárni.

— Francia hangok magzar könyvről. Lévai Dezső irótársunk „Otthon“ eimü kötete mind szélesebb körökben talál elismerésre, mi az általunk annak idején méltatott fiatal tehetségnek életrevalóságát és a hozzá fűzött remények jogosultságát újabban is bizonyltja, A .Revue d’Orient“ nevű frvneia újság Lévai könyvéről a következőket Írja. „Otthon. Sous litre M. Desire Lévai, un jeun éerivain hongrois, vient de publier un joli liere contenant seire nouvelles dans le genre que Sipu- lusz a fondé dans le Literature hongroise. Ily peint la vie des petites villes de province d’ íme niani- ére p'cine d’ humour. L’entrée du préftt, la rencontre de deux rédaeteurs, etc sont Toeurve d un vrai talent ot le livre entier est digne d’attentiön.“ (Otthon. Ezen cim alatt Lévai Dezső fiatal magyar iró csinos könyvet bocsátott közre, mely 16 be- szélykét tartalmaz a magyar irodalomban Sipulusz által meghonosított genreben tartva. A kis városok életét festi tiszta jóízűen humoros előadással. A főispán megérkezése, két szerkesztő civódása stb. valódi teh tség alkotásai, miért is a könyv megérdemli a figyelmet, melyet keltett)

1892. január 3.

TOLNA VÁRMEGYE.

— Képviselőjelölések Baranyában. Pécsett, mint Perczel Miklós Erreth pártelnökhöz intézett levélben tudatta, nem óhajt többé mandátumot vállalni, ennélfogva a szabadeloüpártnak újbóli győzelme e városban bizonyosnak tekinthető. Jelöltül Baross Gábor minisztert szeretnék megnyerni; emlegetik azonkívül Dr. Antal Gyula egyetemi tanárt is, a ki Percei előtt képviselte e kerületet. A pécsi kövületben Vajai István rácpóteri káplánt emlegetik pártonkivüli programmal. A szentlőrinczi kerületben Jeszenszky Ferenc függetlenségi képviselő eddig ellenjelölt nélkül áll. A hegyháti kerületben Szily Pongrác, Szily alispán fia, lesz a szabadelvű- párt jelöltje. Siklóson Perczel Béni szolgabiró, sza- badelvüpárti je ölt ellen Dr. Czierer Ákos Ugron- párti lépt fel. A mohácsi, kerületben Jagics József ügyvéd nemzeti párti, egyedül áll; a dárdaiban Dr. Antal Gyula egyetemi tanárt Szendrey Ger- zson ellen, a pécsváradiban pedig Toszt Gyula főtisztet emlegetik Simonjfay János jelenlegi függetlenségi ellen.

— Januári' holdváltozások. E!ső negyed 7-ón reggel, holdtölte 14-én reggel, utolsó negyed 22-én, ujhold 29-én délután lesz. A nap hossza 1-én 8 óra 49 perc. A nappal e hónapban egy órával hosszabbodik.

— A tűzoltó-egylet alparancsnoka, Mihályi! Lajos ezen állásáról lemondván, az nj alparancs- nok az egylet január havi közgyűlésén fog megválasztotta.

— Halálozások. A következő gyászjelentést vettük*: „Polgár István a maga, valamint gyermekei: Polgár Alajos s neje Kelemen Szeréna, iíj. Polgár látván, — nevelt fia: Kalliwoda Ferenc s neje Klézl Erzsébet és nagyszámú rokonság nevében fájdalmas szívvel tudatja feledhetetlen nejének, illetőleg a legjobb anyának, anyósnak s rokonnak P o 1 g á r I s t v á n n é szül. Kallivoda Annának 1891. évi december hó 27-én éjjeli 10 órakor életének 67-ik, boldog házasságuk 35-ik évében, egy heti kínos szenvedés után, tüdolob következtében történt gyászos elhunytat. A megboldogult hült tetemei folyó hó 29-én délután 3 órakor fognak a rom. katli. egyház áldása mellett a- felső-sirkertben örök nyugalomra tétetni; — az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanaz nap délelőtt 9 órakor fog a belvárosi plébánia templomban a mindenhatónak bemutattatni. Szegzárd, 1891. évi december hó 28-án. Áldás feledhetetlen emlékén!“ Az általános tisztelet ben állott elhunyt matróna temetése nagy részvét mellett ment végbe. — Endrei Ákosné szül. Keiner Rózsa, Reiner Adolf köztiszteletben álló tekintélyes dombóvári kereskedő nővére, a csurgói felső leányiskola igazgatónője, ki pár év előtt a szegzárdi izr. népiskolánál, mint tanítónő működött és ismerősei között kedves emléket hagyott vissza, 31 éves korában elhunyt. Béke hamvaira ! — Vettük a következő gyászjelentést: Bencze Péternó született Guszter Erzsébet maga, úgy' férje Bencze Péter és gyermekei nevében is fájdalmas szívvel jelenti szeretett nagynénje és nevelő-anyjának Szópauer Katalinnak 1891. évi december hó 30-án esti 10 órakor, elekének 92 ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, végelgyengülésben történt gyászos elhunytat. A boldogult'földi maradványai 1892, évi január hó 1-én délután 3 órakor fognak a felső-sirkertben a családi sírboltba őrök nyugalomra helyeztetni; — az engesztelő szent-mise áldozat pedig január hó 2 án reggeli 9 órakor fog a belvárosi rom. kath. templomban az egek urának bemutattatni. Szegzárd, 1891. évi december hó 31-én. Áldás és béke lebegjen a kedves halott hamvai felett!“ — Szegzárd és környéke egyik érdekes alapja, az 50-es évek hírneves zsandárjk, Irzska meghalt. Nyugodjék békében azon földben, melynek polgárai között oly rósz emléket hagyost maga után.

— Tanitók összeírása. A vallás- és közok- ! tatásügyi miniszter rendeletet küldött a kir. tanfel- ■ ügyelőkhöz, melyben utasította őket, hogy a hatóságuk alatt levő tanítókat, fizetéseiket a mellékel!

Ö

űrlapokon Írják össze. Ezen intézkedés azért szűk- j séges, mert a tanítói nyugdíj- és gyám-alapot 1892-re megillető járulékokat ezek alapján kel ; kivetni.

— A szemölcsök ellen. Egy hannoveri fiatal építész a múlt héten gyanútlanul sétálgatott a Worbis mellett elterülő erdöcskében. mikor egyszerre csak mélyen befátyolozott hölgygyei találkozott, a ki száraz ágat tartott kezében es félénken közeledett feléje. Egyszere csak maga mögé dobta az ágat, fölemelte fátylát és két csattanós csókot ezupantott a fiatal ember orczájára. A fiatal embernek annyi ideje sem volt, hogy a -csókokat visszadja, mert a hölgy mélyen elpirulva bocsánatot kért tőle ezért a gyöngéd figyelemért és egy könyvecskét mutatott Deki, melyben a következő reccipe volt olvasható . „Háziszer a szemölcsök ellen. Eredj ki az erdőbe, sétálj lehetőleg egyedül, kezedben száraz ággal, mikor aztán egy fiatal emberrel találkozol, dobd az ágat magad mögé, őt pedig csókold meg kétszer.“

I A kisasszony szemölcsei ugyan nem múltak el, de a megcsókolt fiatal ember midnennek dacára is eljegyezte a vállalkozó szellemű fiatal leányt.

— A r. k. ovoda és népkonyha javára Szyl- j vesztei- este rendezett estély összjövedelme 330 írt

80 kr volt. Jegyeiket megváltották : Antal F. 1.50 kr, Kramolin E. 5 frt, Leopold K. 5 frt, Goldberger M. 3 frt 50 kr, id. Perlaky Józsefi frt 50 kr, br. Rud- nyánszky Istvánná 5 frt, özv. Todorovics Lajosné 5 frt,Hamza Géza 3 frt, Horváth Kálmán és Aladár 3 frt Tribler Ilma 3 frt. Miké György 2 frt. Felülfizettek: Bernrieder József 5 frt, Simontsits Béla 5" frt 50 kr, Simontsits E'emér 50 kr, dr. Leopold Kornél 4 frt 50 kr, Omeisz N. 50 kr, Kulin Sándor 1 frt, Csizmazia József 50 kr, dr. Spá- nyi Leó 3 frt 50 kr, Leopold Sándor 2 frt 50 kr, Yeininger Sándor 1 frt, Dezseöffy Géza 4 frt, Leopold Lajos 1 frt 50 kr, Rassovszky Julián 2 frt, N. N’ 10 frt, Abaffy Gyula 2 frt. N. N. 20 kr. Dieenty Pál 50 kr, Bátori 50 kr, Mayer (Kéty) 50 kr, dr. Hangéi 1 frt, ifi. Zsigmond Ferencz 50 kr, N. N. 50 kr, Dragics Imre 1 frt, Lipieli Aladár 1 frt, Buday Gyula 2 frt 50 kr, Baján Lajos 50 kr, Matzon Kálmán 50 kr, Adler János 50 kr.

— Schád János sárszentlörmci tanítónak 6 éves kedves, szép kis gyermeket e napokban a Sár-Szent-Lőrinceu uralkodó difteritisz járványnak áldozatává lett. A kis halott ravatalánál Sántha Károly lelkész a következő, gyönyörű költeményét szavalta el.

SCHÁD JULI A felett.

— f 1391. dec. 26, hat éves korában. —

Szép vagy karácsony, boldog gyermekeknek Télen mosolygó kedves tavasza,

Ártatlan ajkak szent imát rebegnek,

Mert égi angyal örömöt hoza.

Hogyan örültél kis leány előre E nap jöttének ! S zeng a gyászima,

A könny záporként hull e szenfedőre —

Te meghaltál kedves kis Júlia!

Az angyalt vártad éz megjött az angyal,

Hogy angyalokhoz vinne tégedet;

Nagy ünnepünkre felhasadt a hajnal S jött éjszakád s bezárult szép szemed.

Tündöklő csillag, hamar lefutottál !

Feslő kis bimbó, lehullottál korán !

Fáj, mindasirig féj szivünk sírodnál Itt, hol virág nyílt könnyázott porán.

Koszorús kis koporsód mennyi drága Kemény nyel, fénynyel kincsesei van tele !

Szülők reménye, háznak szép virága,

Rád fútt s letört a hervadás szele.

Mindnyájan sírunk, mindnyájan szerettünk,

Szerettük szép, okos, jó lelkedet;

Vidám kis tündér, az voltál közöttünk,

Eltüntál gyorsan -— üres a helyed !

De kies helyre esett a te sorsod:

Ártatlan lelked a magasba szállt;

Porrészedet takarja csak koporsód,

Tiszta szived nem, oh nem lát halált, éz angyaloknak boldog seregéből Egy még hiányzott — Isten oda vitt;

Viruló pálmát nyersz Isten kezéből —

Fájó sebünkre balzsam ez a hit.

Oh drága hit, vigasztaló reménység,

Karácsony áldott fény-es csillaga Jer és elmúlik a kínzó.sötétség —

Legyen meg Isten szent akarata!

Isten akarta, hogy az égbe menjen E kedves lélek, jó helyen van ott,

Meglátjuk újra őt a tiszta mennyben —

Legyen meg Isten, szent akaratod!