Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-27 / 48. szám

1892. november 27. TOLNA VÁRMEGYE. 5. MOZAIK. A nőknél néha akkor nyerünk legtöb­bet, mikor azt hisszük, hogy — mindent elvesztettünk. A lányoknál tudnunk szabad a — sej­tést, asszonyoknál csak sejtenünk szabad a — tudást. * A szerelem létra, melynek alsó vége a pokolban, felső vége a menyországban van. Ennek az alsó és felső végnek a neve — eszményi szerelem. ■ff A szerelem színpadán azok a nők érik el a legnagyobb sikert, kiknek legnagyobb a — lámpalázuk. * Meglehetős magas piedesztálon kell ál- lanunk, hogy szerelmünket eszményi piedesz- tálra állíthassuk. * A női szem olyan gyémánt, melynél na­gyon sokat adunk — a foglalatra. *■ Mikor mi férfiak csak sejtjük, hogy szivünkbe lopódzhatik a szerelem : az asz- szonyok már tudják rólunk, hogy szerelme­sek vagyunk. * Biberach. TANÜGY. A pusztai népoktatás és cselédváltozás. Kedves hazánknak alig van megyéje, hol aunyi pusztai népiskolával találkoznánk, mint me­gyénkben. Ha népoktatási törvényeink megkövetelik ily helyeken az iskola felállítását, — Kegyuraink pedig ezereket áldoznak arra, hogy népünk ezen alsó osz­tályának gyermekei is az általános isin retek birto kosaivá lehessenek ; — miért ne lehetne akkor egy oly bajon segíteni, mely az ily pusztai tankötelesek­nek nemcsak egészségi de szellemi hátrányára is van. —E baja megyénkben szokásos uj évi cseléd­változás. Ezelőtt egy évvel Vargha Béla megyesi fő­bérlő ur kezdeményezésére — úgy tudom — élénk- mozgalom indult meg a „tamási vidéki bérlő urak„ közt, hogy a megyei törvényhatóságok kérni fogják törvényhozás (sz tbályrendelet) által ezen állapot megszüntetését. Azóta alszik ez ügy, pedig megér­demli, hogy foglalkozzunk vele. Vegyünk egy több apró gyermekkel megál­dott családot, melynek január 1-én 5-6, sót több órai távolságra kell mennie. — A zimankós hideg megfagyasztja ereiket, nem ritkán az utón leheli ki közülük egy-egy a lelkét, vagy pedig üj helyére érve az útról hozott meghűlés következtében hal­nak el a kicsinyek. De tegyük fel, hogy egy család megmenekül a kolerával vetekedő mindenféle bacillusokkal telt levegő káros hatásától, ott van egy másik ok en­nek megszüntetésére. — Az őszszel betakarított, veríték árán megszerzett csekély életnemüek : krum­pli, répa káposzti stb. a kocsikon kéreggé fagyva érkeznek helyükre, nyomukban az éhség és Ínséggel. Hogy szellemi tekintetben mi a hátránya e változása k, nagyon könnyen kimutatható. Ismeretes mindenki előtt a cselédek kénysze­rűségből eredő azon rossz szokása, hogy gyerme­keiket késő őszig (mig az eke a földbe nem fagy) felhasználják munkára. Nincs a tanítóban annyi lelketlenség, hogy az ily gyermekeket iskola mu­lasztókul kimutassa, mert ó tudja legjobban, hogy 8 éves kortól idősb és idősb gyermek napszáma által keresi meg te re való ruházatát. — Ha eset­leg mégis megtörténik a kimutatás, megtörténik a büntetés : ruházatlauul küldik a gyermekeket isko­lába ily szavak kíséretében : „vegyen neki hát ru­hát a tanító ur.“ De ezpn kívül nincs eset reá, hogy a gyermekek előtt a tanítót éktelen átkok és szidalmakkal ne illetnék, hitetlenekké válva abban, hogy a büntetéspénz nem a tanítót illetné, mely neki szivarra valóul szolgál. Ez által már a kis gyermek előtt csorbát szenved a tanító tekintélye, mert szülei zsarnokát véli látni a tanítóban. De tegyük fel, (bizony csak igy !) hogy no­vember 1-én minden tanköteles iskolába jár már, mit és mennyit tehet a tanító ?. . . november és december hóban van : 8—9 vasárnap, ugyanannyi hetenkint egynapos (két félnapos) szünidő, a kará­csonyi szünidőket nem számítva, 40—42 nap szor­galom idő. Ez idő alatt pontosan iskolába járnak mind, (?!) — meddig lehet velük haladni ? El­ment a tanító az idő alatt az összetett betűkig, nö­vendékei kezdenek olvasni, ő — örül. Jön azonban az uj esztendő, tanköteleseinek fele vagy */4 része vándoról, újak váltják fel őket, kikkel rendesen ott kell kezdeni, hol az elmentekkel kezdette munkáját. Ezekkel január, február és március egy részében végig megy a kisbetűkön, — sőt — olvasnak is már tankötelesei, de a József napi vagy néhány nappal később tavaszi nap sugarai a mezőre csal­ják őket, ott marad a tanító maga az iskolában. Április végén letelik a 8 hónapi szorgalom- idő, megtartják a vizsgát. Jobbról is, balról is hal­lani ilyenkor a szülőktől, hogy mily keveset tud- [ I nak ezek a gyermekek; a fiú már 4 télen, 4 ta­nító előtt járt iskolába és még sem tud jól olvasni, írni, számolni. Mit tehet a tanító ilyenkor ? . . El j kell nyelnie a kifakadásokat, veszekedni csak nem ' fog, szóval történt felvilágosításai meg úgy is ha­szontalanok, s ő meg nem az a „Mester,“ ki te- | A jobb kéz csuklójának fekvése olyan legyen, hogy azt semmi se akadályozza. A kéz csak a kis ujj végső két izén nyugodjék. A kézcsukló tovamozgása szereti a tollat, a toll mozgásait az első három ujj első ízületeivel végezzük. Ha két-három sort irtunk, a bal kezünk­kel a papirt feljebb toljuk, nehogy fejünket nagyon meg kelljen hajtani. A fentebb említett tolltartást a legkönnyebben meg lehet szokni, mert állás, vagy járásközben is 1 ilyen a kéztartásunk. A betűk nagysága a különböző osztályokban különböző legyen : az I. osztályban 5 mm ; a II.- ban 4. mm; a Ill-ban 3 mm; a IV-ben 2'/2 mm. A betűk pontosan a vonalig kuzandók. Az irkák sorai 12 — 14 ctmtresek legyenek. A betűk meg­tarthatják az eddigi tojásdad alakjukat. Kerülni kell a cilrázást, mert ez csak nehezíti a tanítást, de az í állóirásnál ezt nem is igen lehet tenni. A tollat szóközben nem kell engedni, hogy a gyermek fel­emelje. A hetüket dültvonás nélkül kapcsolhatjuk I össze, kivevőn ott, hol a hajszálvonásban kell az ár­nyalt vonalnak visszamennie, de ha az nem történ­nék, az se baj. A betűk függélyes irányát szemlél­tetni kell s ezért a táblán elő kell Írni. Ütemezve a III. osztályban írathatunk, de csak egy fél óráig, mert hosszabb ideig fáradságos volna. Az állóiráshoz legjobbak a tompahegyü tollak. Az állóirás tanítási elvei a következők: a) Szemléletileg oktatás. b) Szép és helyesírásra ügyelós. c) Lassú s fokozatos előre haladás könnyebb­ről nehezebbre ; egyszerűbbről összetettre. d) Alaposság s ismétlés. remteni tud. így mogy ez a végtelenségig. Végre 12—15 I éves lesz a gyermek, ifjúvá, leányzóvá nőtte ki magát, de még Írni olvasni nem tud. Megyei törvényhozó testületünkön a sor, hogy a bajon a kezében levő hatalomnál fogva segítsen legalább némileg úgy : hogy a megyében ! divatozó ujéves cselédváltozások idejét tegye más időre, pl. April 1, vagy 24-re, mint az a szomszé­dos Somogybán van. Ezáltal hiszámithatlan sokat nyerne a tanügy, mert 6 — 7 hónapig egy folytában ugyanazon gyer­mekek részesülnének ugyanazon tanító által okta­tásban. De száz k és ezrek hálaimát rebegnének, ha a dermesztő, lelket, testet ölő januáriusi ordá- liától megmenekülnének. P. Megyes, 1893 uoveinber hó. Nagy József. Az állóirás. Felolvastatott a szegzárd-központi tanító-egylet folyó évi október 20 án tartott közgyűlésén. (Vége.) Ma szokásban van még közönséges és szép­írásról szólni. De az állóirás e kétféleséget is ki­szorítja, mert az állóirás magában egyesíti a gyors- és szépírás kellékeit s a tanuló írásának mindenkor szépnek és tisztának kell lenni. Kiszorítja az álló­irás a palatáblát is, melynek használata nehéz­kessé teszi a gyermekkezét. Hazánk több jeleseinek kézirata állóirás s is­koláinkban is, kimutatás szerint 2336 tanuló gya­korolja ezen írásrendszert. Felhozhatnék hatalmas érveket az állóirás használata mellett hírneves kapacitásoktól, mint dr. Schubert, dr. Ellinger. dr. Toldt, dr. Cohntól, azon­kívül Pestmegye tb. főorvosától s dr. Csapodi Ist­ván egyetemi magántanártól, beleszóhettem volna oly egyének nyilatkozatát is, kik tapasztalat utján mondják ki e rendszer kitűnőségét, de értekezésem hosszúra nyúlnék. Szolgálatot vélek tenni, ha az állóirás tanítá­sára mondok el egyet-mást. Első és fökellék a helyes szerkezetű pad, hogy a gyermek egyenesen ülhessen; a törzs lehe­tőleg fesztelenül, függélyesen álljon, a mell ne ér­jen az asztalhoz, vagyis a test szélessége párhuza­mos legyen a pad szélével. A felső karoknak a törzshöz közel kell lenniük, de nem odaszoritva, az alsó karok */s-a a pad lapján legyen, a két kö­nyök pedig ne széjjelterpesztve. Á fej egy vonal­ban legyen a hátgerinecel s csak mérsékelten sza­bad előre hajolni, úgy, hogy a szemtől az irka 30—35 centi méternyire legyen. Az irka egyenesen feküdjék a test közepe előtt s pedig úgy, hogy az irka alsó széle a pad szélével párhuzamosan haladjon. A tollszárnak nem szabad rövidnek lenni, hogy kényelmesen megfoghassuk a hüvelyk, mu­tató és középső ujjunkkal olyformán, hogy a szár a jobb könyök felé irányuljon. Ezt könnyen lehet ellenőrizni. Értekezésemet ne vegyék önök szigorú bírá­lat alá, mert az történhetnél! meg velem, a mi — Saphir szerint — egy nagy könyvtárral megtörtént. Egy nemtő ugyanis megparancsolta, hogy minden könyv adja vissza mindenkinek, a mit elsajátított, lemásolt. Erre vastag kötetek vékonyakká lettek s sok nagyhírű munkából alig maradt más, mint a | címlap s a tömérdek hiba. Eredetit, újat teremteni csak nagy szellemek ‘ képesek. Fischer Jenő. IRODALOM. ZENE. — A Pallas Nagy Lexikona Kávai Testvérek által közrebocsátott elörajzát mellékeljük lapunk mai számához. Mikor ezt az elörajzot olvasóink tigyelmébo ajánljuk, mi is j szükségesnek tartjuk néhány szót elmondani erről a nagy munkáról, melynek megjelenése kétségkívül a legkimagaslóbb J irodalmi esemény hazánkban a letűnő század utolsó éveiben, Magyar országra körülbelül hatvanezer idegen nyelvű lexikont hoztak be eddigele a küllőidről, az ideien nyelvű j lexikonok pedig — nagyobbára németek — nem ebbe az ! országba valók. Nem a kívülről gyakorta emlegetett „ma­gyar ckauviuizinus“ mondatja ezt velünk, hanem igenis a külföld cüauvinismusa. A német lexikonok nemcsak azért j ártalmasak ebben az országban, mert az idegen nyelv kul­tuszát hozzák be, hanem ide plántálják az idegen szellemet is. A Pallas Nagy Lexikona — mint a prospektuson ol­vasható fényes névsor mutatja, — összegyűjtötte a legkivá­lóbb szakferfiakat, a kik eddig is ápolói és terjesztői voltak a tudománynak és kiválóképen a magyar tudománynak, hogy j velők Írassa meg az összes ismeretek enciklopédiáját. Kz a száznyolcvan jól ismert név kezesség a mellett, hogy a mit a modern tudás, akár az elvont, akár a gyakorlati tudomá­nyok terén, azt mind fel öleli a nagy mű, mely a kezük­ből kikerül. A közélet nem adhat fel olyan kérdést, minőre e kivaló tudósok csoportja előre meg ne adta légyen a vá- 1 laszt. Az összes cikkek a szer/.ök névaláírásával lesznek el­látva. S a mit a szó érthetővé tesz, azt még több mint 2000 szövegrajz, 240 fametszetii melléklet, 1?U térkép, 64 színes nyomása kepmelléklet hozza közelebb a képzelethez. S ezek a kepek, a rajzoló és festőművészet kivaló alkotásai, csekély kivétellel mind idehaza készültek, a legkivá óbb magyar mü- ' intézetekben. Nemcsak magyarázzak ezek a szöveget, hanem megadják tónyló bizonyitesat annak is, hogy a magyar mű­vészet és a magyar ipar teljesen lépést tartott a külföldivel s talán nem egy tekintetben előtte is jár. 13,000 surrien lelenyomtaio t oldal lesz a nagy munka. S a „Pallas“ irodalmi nyomdai részvénytársaság olyan gond­dal és müizléssel alJitja ki a 16 kötetes müvet, a hogy ilyen terjedelmű magyar munkát még nem áll,toltak ki. Külön e célra készült, teljesen tamentss papirt hiszualnak a Lexi­konhoz, tehat olyan papirt, a mely sob» meg nem sárgul. A nyomtatáshoz egyenest eire a ceira öntött, teljeseu uj, ki­válóan szép metszésű betűket hasznainak, hogy ne csak a szellemi tartalom legyen kiváló, hanem az egyúttal a szemet gyönyörködtető formában kerüljön a magyar olvasóközön­ség elé. Az előfizetés feltételeire, valamint minden egyéb fel­merülhető kérdésre vouatkozólag utalunk a lapunkhoz mellé­kelt prospektusra, a mely közli a munkatársak névsorát s telsorolja a műhöz csatolandó mellékletek cimeit is. Tehát úgy minden izében magyar produktum az, mely előttünk van, es ha ennek tökéletességét csodáljuk, egyúttal I róm fogéi ama nagy halad is lelett, mely e térén az utolsó 25 ev óta tettunk. Hogy a mű élt uyugoti népek magasla­tára emelkedjünk, hogy culturnépnek tekintessünk, ehhez nagy részt hozza fog járulni e jeles inu.ka is es csak az volua nagyon kivonatos, hogy e munkát uhudén intelligens magyar ember bírja, olvashassa. Még csak azt említjük meg, hogy Révai Testvérek jó lrirü cége e munka főképviselőiével megbizatván — oly in­tézkedést létesített, mely lehetővé teszi, hogy a nagy müvet bárki csekély havi 1 írt 50 kros részletfizeiesre megszerez­hesse, a mi már eleve is biztosítja a műnek a legnagyobb sikert. A Nagy Lexikon első kötete kb. e hó kozepetájáu I fog megjelenni és a rendelőknek szétküldetni. A rendelések egyenesen Kévai Tcstvérekkez küldendők Budapestre. Kik rendelők gyűjtésére vállalkoznak, szíveskedjenek Révai Test- j vérekkel érintkezésbe lépni, kik szívesen közük a későbbi | módozatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom