Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-13 / 46. szám

1892. november 13.

TOLNA VÁRMEGYE.

— Bucsu-ünnepóly. A polg. leányiskola növendékei és tantestülete e hó 9-én búcsúztak el Va- rasdy Lajos kir. tanfelügyelőtől. Az ünnepély délelőtt 10 órakor kezdődött a Hymnus eléneklésével. Ezután Piinitzer Ida, 4-ik oszt. növendék mondott szép búcsúbeszédet a leánynövendékek nevében, mely után egy dal következett. Majd K. Nagy Lujza, az intézet igazgatója mondott a tantestület nevében búcsúzó szavakat, melyekre a kir. tanfelügyelő válaszolt, kijelentve, hogy ő a nőnevelést mindenkor szivén hordta, s mindent megtett érte, a mit csak tehetett; legfőbb örömét képezi, hogy Tolnavár- megyóben a leánynevelésre a szülők is mamár elég nagy snlyt fektetnek ; mutatják ezt az idei beiratások. Isten áldását kéri az intézetre és vezetőire, mire a szép, megható ünnepély a Szózat éneklésével véget ért. — Ugyan az nap délután a polg. fiú tantestülete is felkereste szeretett főnökét lakásán, hogy tőle hivatalosan búcsút vegyen. A tantestületet Kram- mer János igazgató vezett, és a következő beszédet intézett a tanfelügyelőhez : Tek. kir. tanfelügyelő ur! Ő nagyméltósága, a vall. és közokt mininiszter urnák intézkedése folytán Tekintetessóged megválik Tolnamegye népoktatás ügyének vezetésétől, hogy Erdély bércei közt folytassa hazafias missióját, melynek ott az idegen nemzetiségek lakta vidéken az általános népmüveltség terjesztésén kívül legfőbb feladatát a magyar állaraeszme megszilárdítása, a magyar hazaszeretet ápolása és fejlesztése képezi. Ezen szempontból Ítélve meg 0 nagyméltó- sága rendelkezését kétségkívül kitüntetés számba megy, hogy ő méltósága Tekintetessóged személyében föltételezte mindazon egyénitulajdonokat, a melyek ezen nagy és nemes hazánk jövő boldogulására kimórhetetlen horderejű missióra képesítenek. Csakhogy mi nem mérlegelhetjük ő méltósága intézkedésének indokait akkor, midőn azon megdöbbentő tény előtt állunk, hogy elveszítjük Tekintetessógedgt, szeretett főnökünket; midőn megszakad azon kötelék, mely 16 évi együttműködés alatt és folytán oly bensőleg és szorosan egybe- füzött bennünket. Mert mi Tekintetessóged távozásával nemssak a méltányos és igzságos hivatali főn- nököt, mint inkább az atyai tanácsadót, szellemi munkánk irányítóját s erkölcsi támaszát vesztettük el. Eljöttünk tehát, hogy távozása előtt mégegyszeri kifejezést adjunk szeretetetünknek és ragaszkodásunknak, egyszersmind tolmácsolván hálás köszöne- tünket az irántuuk s az általunk képviselt ügy iránt tanúsított jóakaratáért, Ámde az érzelmek hullámai elárasztják szivemet, agyamat s nem vagyok képes azok kellő kifejezésére szavakat találni. A mindenhasó isten vezérelje tekintetességedet működése uj terére s árassza el áldása bőségével. Adjon erőt és kitartást nagy és fonton hivatásának teljesítéséhez ; engedje meg kegyesen, hogy önfeláldozóén szerető hitvesével, ő nagyságával még számos évekig örvendhessenek családi boldogságuknak. S midőn biztosítom tekintetességedet, hogy emléke örökké szivünkbe leend zárvai kérve kérem, hogy a mi emlékünket is kegyesen megőrizni szíveskedjék. Isten áldji meg tekintetességedet! Erve Varasdy röviden, de meghatóban válaszolva, azt mondta, hogy ő is úgy tekinti áthelyeztetésót, hogy ó neki ott teljesítendő missiója van. Ebből a szempontból szívesen is vállalkozik arra, hogy a rábízott megyében a tanügyne'.í és a magyarosodás eszméjének szentelje minden erejét, csak aziránt vannak aggályai, hogy jó lesz-e az ha vén fát ültetnek át idegen talajba ? De mert ő a munkától nem fél, óe ott is a magyar t a n ii g y e t fogja szolgálni, reményű, hogy isten segítségével beleszokik az uj viszonyokba. A Tolnamegyében töltött 16 évre pedig mindig örömmel, sőt büszkeséggel emlékszik vissza, mert ez idő alatt az itteni iskolai viszonyok igen örvendetesen emelkedtek, s csak egy adatot említ: idejövetelekor p. o. a tanítók és tantermek száma vagy 250 üolt; ma pedig ezek száma 419; tehát majdnem kétszer annyi, és ebben az irányban emelkedtek a megyében a többi tanügyi viszonyok is. Végül pedig felemlíti, hogy örömére szolgál neki itt is teljes megengedését nyilváni- taniua polg. iskola tantestületének eddigi működése fölött, s kéri őket, hogy ezntán is ebben a

szellemben s az eddigi buzgalommal működjenek és emeljék a szegzárdi polg. iskolát minél magasabb szellemi niveaura, mert ennek az esetteg felállítandó gymnázium mellett is nagy jövője van. Ó a legszebb emlékekkel távozik Szegzárdról és kéri a tantestületet, hogy őt is tartsa meg jó emlékezetben.

— Körözött egyének letartóztatása. Még

emlékeznek olvasóink, hogy folyó évi szeptember végén több bonyhádi iparost, kik vásárról térlek haza, az utón megloptak. A tettesek kóbor cigányok voltak, kik közül a faddi őrsnek Sárközy Jánost és Sárközi Sándort csak most sikerült letartóztatni és a bonyádi járásbíróságnak átadni. — Ugyancsak akkor Holmann György felső-nánai lakos kárára elkövetett ruhanemű lopás egy cinkosát Kovács Mihály cigány személyében sikerült kinyomozni, letartóztatni és a gyönki kir. járásbíróságnak átadni.

— Verekedés. Múlt hó 30-án az esti órákban több szegzárdi sulianc verekedett, és ez alkalommal Biró Jánost annyira megverték, hogy fel- gyógyulásához alig van remény. — Másnap megint volt verekedés, mely alkalommal l}udai Istvánt verték meg társai, kiket a helybeli őrs azonnal kinyomozott és a hatóságnak feljelentett.

— Betörő cigányok Folyó hó 1-jéu virradóra Mészáros Mihály szegzárdi lakos házába kóbor cigányok betörtek, és onnan 135 frt értékű ruhaneműt elloptak. A helybeli őrs nyomában van a tetteseknek s bizonyára csakhamar kézre fogja őket keríteni.

— Magyarország földbirtokosai. Bógi vágya az már úgy termelő, mint kereskedő köreinknek, hogy megbízható adatok alapján bírják Magyarország földbirtokosainak névjegyzékét, s nem csak pontos címét a földbirtokosoknak, de azt is, hogy kinek mennyi és minő kultúra alatt álló földje van. Az országos magyar gazdasági egyesület is többszörösen tett lépéseket e címtár megszerzése érdekében, aminek egybeállítása nagy fáradságba kerül. A nemrég elhunyt dr. Szón tag h Albert kir. tanácsos, a földmivelési minisztérium megbízásából egybeállitotta a kötött forgalmú birtokok jegyzékét s ez alkalmat használta fel arra. hogy a katasteri és telekkönyvi adatok alapján egy beállítsa megyék, járások és községenként a 100 holdon felüli birtokosok jegyzékét, feltüntetve az illetők utolsó postáját s azt, hogy mennyi szántóföld, rét, szőlő, legelő, erdő, nádas stb. van birtokukban. Dr. Szon- tagh Albert elhunytéval a munkálatot Baross Károly, az országos magyar gazdasági egyesület tit- j kára vette át és rendezi sajtó alá. A hivatalos adatok alapján készült terjedelmes munkára, a mely ’ eddig földbirtokosaink egyedüli hiteles névsorát képezi, felhívjuk termelő és üzleti köreink figyelmét. Bolti ára 15 frt lesz, de október 15-ig eszközölt e’ő fizetés utján 10 frtért megszerezhető „Magyaror- j szág földbirtokosai“ kiadóhivatalánál Budapest (Köztelek.)

— Iparbizottsági ülés. E hó 9-én délután 5 órakor tartott a szegzárdi iparbizottság ülést Miké György elnöklete alatt. A gyűlés tárgyait képezték 1) Gál Kálmán távozása, annak eddigi helyettesítése és helyének Polgár Alajos újonnan kinevezett latin-tanár általi betöltése fölötti tanácskozás. 2) Az igazgató azon jelentése, hogy az idén az iparos- tanonciskolábau csak 108 tanuló iratkozott be a minek oka a rossz gazdasági viszonyokban keresendő, miáltal az iparosok tanoncztartása feleslegessé válik. Végre 3) pedig az eddigi esedékes díjak fedezése, ill. folyóvá tétele s a péztár átadása feletti határozás.

— A dunaföldvári Krizák-hegyi temető leírását tartalmazó, lapunk múlt számában megjelent cikkre nézve utólag megjegyezzük, hogy azt nem Széllé Zsigmond dunaföldvári járásbiró úrtól vettük.

— Pályázatok. Az agárdi r. k. népiskolánál segédtanítói, a teveli r. k. népiskolánál egy osztálytanítói állásra pályázat van hirdetve. — A tamásii kir, járásbíróságnál áthelyezés folytán megüresedet aljegyzői állásra az igazságügyminister pályázatot nyitott. — A pécsi törvényszék egy 800 frt fizetés és 150 frt lakbér javadalmazással járó Il-od aljegyzői álásra pályázatot hirdet.

— Rémület a lakodalomban, Özv. Mandl Lipótné Irma leányának november 8-án Várdombon örök hűséget esküdött Deutsch Miksa, cerevici kereskedő. A szertartás és a lakoma a maga rendje s módja szerint minden baj nélkül, sőt utóbbi a legvigabb hangulatban folyt le. De alig hogy táncra perdült 9 óra után a fiatalság : a menyasszony húga, egy 18 eves virágzó hajadon, alig egy-két percnyi táncolás után'hirtelenül összerogyott, a földön görcsösen hevert és orrán-száján kiömlött a vér. A halott halványan s eszméletlenül elterült leány s a vér láttára óriási rémület vett erőt az egybegyűlteken. Egy izmos férfi csakhamar ölbe kapta a leányt és kivitte a szabad levegőre, mialatt a si- kongó asszonyok és leányok folyton „vizet, ecetet, miedert kinyitni!“. kiabáltak és ide-oda futkostak. A másfelé elfoglalt háziasszony még csak az udvaron vevén tudomást a balesetről s a zűrzavarban már holtnak hívén legfiatalabbik leányát: oly elemi erővel tört ki rajta az anyai fájdalom, hogy a rögtöni megtébolyodástól lehetett félteni. A nők szüntelen sikoltozása s az anya "élőt rázó őrjöngése közben az eszeveszett háznóp mindent hozott — vizet, bort, ecetet — a nagy embergo moly közepett a földön heverő leány felé, csak kést nem, hogy vállfűzőjo öldöklő nyomásitól lehető leggyorsabban megszabadították volna. Végre egypár erős férfiúnak valahogy sikerült a miedert a halálra vált leány testéről leszakgatui, mi — ha talán még csak egy másadpercig meg nem történik — a fiatal lány menthetetlenül elvesz. — Mikor aztán rövid idő inulva kezdett némi ólotjelt adni: az őrjítő bánatában még folyvást tomboló anyát még mindig nem bírták lecsillapítani azzal, hogy : „leánya él, leánya él!“ Egy-két negyed óra múltán az életerős hajadonnak természetesen mi baja sem volt már ; de az imént leirt intermezzó teljesen elegedő volt arra, hogy a vendégsereg jó kedvét alaposan lehűtse. — Morál: Ha már a nők sehogysem tudnak meglenni anélkül az emberkinzó szerszám, a „mieder“ nélkül, bár legalább mérsékelten, a szegj zárdi emberkint „kópesint“ bánnának azzal a fűzéssel. P. Zs.

— Méh lopás. Múlt hó 28-án Kovács János pilisi lakostól 3 köpű méhet loptak el, de a bátta- széki őrs a tetteseket nyomban kikutatta, a méz egy részét és 2 köpüt előkeritett s a tulajonosának vissza juttatta, a tettosek pedig méltó jutalmukat várják.

— Egyforintos minták. A tamási csendőrörs újból letartóztatta Takács Antal gyula-jovánczai ismert csalót, mert nála házkutatás alkalmával az ablakdeszka közé ékelve 6 darab egyforintos minta- lenyoinatot talált, melyekkel együtt a tamási kir. járásbíróságnak átadatott.

— Kossuth Lajos véleménye az 1848-49-ik országos ereklye múzeumról. A fővárosi vigadóbeli 48-as kiállítás rendezősége közt vita támadt az iránt, hogy vidéken, vagy Budapesten legyen-e az 1848-49-iki ereklyéknek országos múzeuma. A vélemények nagy többsége a fővárost jelölte ki, a hol több vidéki és idegen fordul meg naponkint, mint a vidéki városok legtöbbjében egész éven át. E fontos dolog megvitatásánál volt azonban olyan is, a kinek lokal patriotizmusa az elenkezőt kívánta. Erre gróf Kreith Turinba irt, miután megegyeztek, hogy a nagy száműzött véleménye döntő lesz. Kossuth gróf Kreithoz intézett levelében kijelenti, hogy a 48-49 iki ereklyék országos múzeuma csak is Budapesten lehet. „Képtelen eszmének“ tartja azt, hogy ilyen országos gyűjtemény vidéken legyen. Ezek- után a rendezőség folyamodott a fővároshoz ingyen helyiségért és telekért egy illő épülethez, a mely közadakozásból fog épülni, A nagy bizottság megalakulta után olyan ereklyéket is elfogad a rendezőség, a melyek letétbe adatnak.

— Europa táviró hálózata. A múlt év végén az európai államok távirda-vonalainak hosszúsága 570.000 kilométer volt, 1.650,000 kilométer vezetékkel. A növekedés az előző évhez képest 25,000 kilométer, 50,000 kilométer vezetékkel. Ezen óriási hálózaton a inult évben vagy kétszázmillió táviratot továbbítottak, mely számból a belföldi táviratok forgalmára 155 millió, a nemzetközi forgalomra 45 millió esik.

__________________________________3^