Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-30 / 44. szám

4. TOLNA VÁRMEGYE. 1892. október 30. — A Baross-szoborra való adakozásra szó­lítja fel a hazafiakat a pécsi kereskedelmi és ipar­kamra. A felhívást lapunk zártakor kaptuk, igy csak jövő számunkban közölhetjük. — Szegzárd szálló. Ez a hivatalos s immár arany betűkkel ékeskedő neve az elkészült nagy­vendéglőnek. Annyit konstatálunk, hogy a név meg­választása nem nagyon szerencsés. Ha mástól hallja az ember kimondani: sérti a fülét, s ha maga mondja, ki belebicsaklik a nyelve. Nagyobb bünte­tést nem kívánunk annak, a ki kitalálta, minthogy kétszázszor mondja ki gyorsan egymás után. — A kolera Tolnavármegyében. A múlt hé­ten csak Pakson fordult elő halálozás. S úgy lát­szik itt már befészkelte magát a baj, mert olya­nok haltak el, a kik állandóan ott tartózkodnak. A hivatalos lap ama állítása, hogy Szegzárdon is fordult volna elő kolera-eset, téves adatokon alap­szik. Talán onnan ered az egész hir, hogy az őcsó- nyi koleraesetben a táviratok innen adattak fel. — Ováció. Budapestről Írják lapunknak : Lévai Dezső és Gonda Dezső fiatal irók tisztele­tére közös barátaik a novella-kötetük által kivívott siker elismeréséül a napokban fényes bankettet rendeztek s a bankett alkalmával egy, arcképeikkel ellátott disz-albumot nyújtottak át nekik. A ban­ketten, mely a Beutter vendéglő külön helyiségé­ben tartatott, nagy számmal jelentek meg a gra- tulánsok úgy az irói, mint művészi világból. Fel­köszöntőkben természetesen nem volt hiány. Fel­köszöntőket mondtak dr. Berényi Sándor és dr. Deutsch Antal ügyvédek, Zilahi Gyula a nemzeti színház művésze, Kóbor Tamás a Hét bel munka­társa, Feleki Sándor az „Ország Világ“ munka­társa, Bálint Lajos, Berger Károly stb. stb. A ban­kett alkalmából Lévai Dezsőnek Duna-Földvárott lakó szüleihez üdvözlő sürgönyt küldtek. A derült társaság csak a hajnali órákban oszlott szót. — Mulatság. A pécsi jogakadémia olvasó­köre november 12-én „Jogász-táncesté!y“-t rendez a „Hattyú“ termeiben. A rendező-bizottságban ott vaunak szegzárdiak Mirth László, Szigeth Nándor, Kelemen Imre. — Olcsó dohány és cukor. Folyó hó 8-án éjjel-ismeretlen tettes Dozier Ábrahám lápafői la­kos kamráját álkulcscsti kinyitotta, és onnau 275 csomag 4 kros dohányt és egy süveg cukrot ellopott. — Érdekes pör. Szegzárd város a nagy szálló alatt egy bolthelyiséget október 1-től kiadott a Pol- lák cégnek. De mert Krónnak nem volt üzlethe­lyisége, őt telepítette be a kiadott boltba, rémé ve, hogy október elsejére majd elkészül a Krónnak megígért helyiség is. De nem tudjuk, kinek a hi­bája miatt a nagyterem alatti boltok még ma sin­csenek készen. így a Krón-féle üzletet nem lehe­tett oda költöztetni, tehát Pollák sem foglalhatta el boltját. E miatt port indított a város ellen, s a bíróság ki is mondta, hogy a város tartozik a bol- tott Polláknak november elsejétől átadni. Most te­hát dolgoznak még éjjel is. hogy Krónnak üzlet- helyiséget teremtsenek. Úgy, de Pollák nem csak boltot, hanem kártérítést is követel, amiért boltját el nem foglalhatta s állítólag a patkányok meget­ték holmiját. Kiváncsiak vagyunk a pör kimenete­lére s akkor lesz egy pár szavunk. — Előfizetési felhívás. Varasdy Lajos kir. tanfelügyelő előfizetést hirdet „Közoktatásügyi rend­szerünk demokratikus reformjának szükségessége“ eimü művére. Az érdekes művet múlt számunkban szemelvényileg ismertettük. Most csak annyit em­lítünk meg róla, hogy decemberben jelenik meg. Ara 1 trt, vagy két korona. — Halálozás. Szabó József ref. tanítót érzé­keny csapás érte. 4 éves kis leánykája a múlt hé­ten difteritiszben elhunyt. — A szomszédból. Tál lián Béla főispán So- mogyvármegye október 5-iki rendkívüli közgyűlé­sén búcsúzott el Somogyvárraegyótől. A főispánt Ujváry Ferencz apát, Jankovich László gróf, titkos tanácsos, volt főispán és Tallián Pál bizottsági ta­gok hívták meg a közgyűlésre, hol Vecsey Mihály bizottsági tag mondott búcsúbeszédet, méltatva a távozó főispán érdemeit. Tallián Béla válaszában hangsúlyozta, hogy kitűzött program injához híven, Somogyvármegye kulturális és közgazdasági fejlesz­tésére törekedett. Köszönetét mondott a tisztikar­nak s működéséről nagy elismeréssel nyilatkozott. A távozó főispánt Békésbe és Osongrádba Folly József megyei főügyész vezetése alatt a vármegye intelligenciájából nagyon sokan elkísérték. — Ruhatolvaj. Gya'us Ferenc dunaföld vári lakos utcai ablakát e hó 16-án éjjel valaki befe- szitette, s onnan egy jó csomó ruhát ellopott. A betörőt a csendőrség nyomozza. — Az uj arany pénz. Megvan 1 Salamon Ár­min kereskedő az a szerencsés ember, a ki Szeg­zárdon először mutathatta be vevőinek az első 20 koronás aranyat. Hiába csak ügyt-s ember ! Mindig tudja, melyik a legérdekesebb saison-cikk 1 De ő — állítása szerint — még sincs megelégedve az új­donsággal ; nemcsak azért, mert csupán egy da­rabja van belőle (no ne búsuljon, lesz ott nemso­kára több is!) sem nem azért mert ehhez a pénz­nemhez újfajta tárcát kell beszerezni (hisz inkább annak csak örülhet, legalább sokat elád belőle üzletében) hanem csupáncsak azért, mert a napi­lapok azt írták róla, hogy ez lesz a világ legszebb, legsikerültebb pénze, a mely semmi kívánni valót nem hagy fenn és bizonyára mindenkinek tetszeni fog. Pedig éppen ellenkezőleg, ez a pénz nagyon is sok kívánni valót hagy fenn; (azt elhiszszük 1) s a mi a tetszetősséget illeti, az arany csillogása bizonyos, hogy mindenkinek tetszik, de már most látszik rajta, hogy hamar ki fog kopni az emberek kezei közül, mert ő felsége és az angyalok domborképei már most kissé, elmosódot'ak s metszésük nem oly éles, mint a koronáé. De re­remélhető, hogy ezt a formahibát egy kis jóindu­lattal szívesen elnézi nekik mindenki, a kinél gyak­ran és nagy csoportokban teszik majd tiszteletüket Külső alakjára nézve a 20 koronás nagyságra akkora, mint a mostani ezüst 20 krajczáros, de 3-szorta vastagabb, 50-szer értékesebb és 1000-szerte kí­vánatosabb. — Hálálozás. Dr. Lévay Ignácz, városunk derék orvosát súlyos csapás érte. E hó 22-én ugyanis elvesztette édes atyját, ki 78 éves korában végelgyengülésben Bajáu meghalt. Temetése 23-án a közönség nagy részvéte mellett ment végbe.-- Tehéncsorda a főutcákon. Többször gán- cso'tuk azt a falusi állapotot, mely Tolnavármegye székhelyén a tehén csordákat a főutcákon hagyja ki- és bevonulni. Mint örömmel értesülünk, a m. kir. államépitészeti hivatal átiratot intézett a városi tanácshoz, melyben a tehéncsordának az állami uta­kon való hajtása ellen óvást emel. Az üdvös intéz­kedés önmagát dicséri. Különben ez átiratot a képviselő testület lapunk zártakor vitatja még. — Hirtelen halál. ;Tóth Márton, dunaföld - vári 60 éves fuvaros, ki több társával e hó 26-án tért vissza Pécsváradról, a hová terhet szállítottak, útközben a Szegzárd melletti u.n. „Mocvai csárdá“-ba betért, lovait megitatta és a mint az ivószobába be akart menni, holtan rogyott össze. A főszolga­bíró és Dr. Lévay Ignác rögtön a helyszínére siet­tek, hol az orvos beható vizsgálat után megállapí­totta, hogy Tóthnak a mája repedt meg, és ez ké­pezte a halál okát, a mit megerősített fuvarostár­sai azon állítása is, hogy Tóth már régóta szenved májbajbau. Beszállították a szegzárdi hullaházba, a honnan 27-én temették el. sát, nem hagyja abba . . , elővette a zsebkendőjét és meglobogtatta... a cigányoknak se kellett több, mintha megveszett volna, azt is megbűvölte ez a dóvajságában is gyönyörű teremtés. Neki, neki a férfinak kellett volna eszén lenni. .. Esz ? Ilyenkor ? __ Igen ha hatvan éves le tt volna ... A lépcsőházban, a folyosókon spirálisok ön­tötték a meleget — nem kellett félni. A földszinti kaszinó kávéházában nagy társaság várt, megindult a theázás. Odabujt az apjához, engesztelte, bocsássa meg neki ezt az egyet, ki tudja, mikor tánczolhat megint . . , — Eredj, te bohó! Mikor lehűltek, bepakolták belépőbe, bundába, nagykendöbe, lábpárnába. Alig fórt be a kocsi aj­taján. Az utón bolondságból-e, komolyan-e össze­rázkódott .. . brr, de fázom .. . Hát összébb azt a kendőt s mégegyszer körülcsavarták rajta. A kapuból visszakiáltott. — Szép, hát nem is kell a kaméliája. — Igaz, ... de még se most, eljövök érte holnap, meghűlhet. — De én most odaadom — s ki bontotta hirtelen a felsőket s a mellcsokrából letépett egy szálat, egy fehér kaméliát. Erezte, a mint a meleg test kiszabadult gőze arcába csap. — Az égre! fogja össze azt a köpenyt... — Ha az isten akarja, igy is úgy is meg­halok. — Menjen, maga úgy látszik, szerelmes a halálba. Tán bizony féltékeny ? Korán kezdi... És a többi, és a többi . . . Novellákban, érzékeny történetekben nem ritka, hogy a lány meghűl, köhögni kezd, elsorvad. Az ember elolvassa és örül neki. hogy az életben nem ilyen könnyű meghalni. Nem-e ? Csak könnyebb ne legyen 1 Nincs nagyobb improvízátor az életnél... Nem, nem mer az utolsó képre gondolni. .. tegnap . . . valakinek a szemét fogta be . . . de nem játékból, mint annyiszor azelőtt... oly ismerős a kezének ... a szőke fej volt, a szőke gyermekfej ... A tanári szoba ajtaja előtt motoszkált. Sorra próbálta a kulcsait, egy se illett a zárba. Csak ak­kor vette észre, hogy nincs bezárva az ajtó. A nagy fali órán fél kilencet mutatott az idő. A többiek már az osztályokban vannak. Valahol neki is volt órája ... hadd szedje össze gondolatait ... negyedik osztály... latin... Caesar de bello Gallico ... a könyvet se hozta el. A falakról vén iskolaalapítók, kiszolgált igaz­gatók meredtek rá szigorú mozdulatlan arccal. Még a pogány se kívánhatja tőle, hogy most órát adjon s megnyomta a csengetyü gombját. Kis vártatva benyitott a pedellus. — Eressze haza a negyedik osztályt. — Igen. Ne vegye Isten rossz néven. Meghalt az apja, meghalt az anyja. Nagyon szerette őket, elsiratta, elgyászolta — de megtudott vigasztalódni. Hanem most. .. most. .. úgy hiszi, hogy nincs mit keres­nie többé e földön . .. semmije, senkije . . . S égő fejét kezei közé szorítva leborult az asztalra. Odakinn az udvaron pedig felhangzottt a ki­szabadult osztály örömteli zsivaja. Egy-egy vidám hang becsapott az ablakon is.. . A latin elraa radt! Éljen 1 .. . Fiuk a jégre !... Vojtkó Pál. — Kapcabetyár. Günter András teveli lakos­nak folyó hó 20-án Mucsi község korcsmájában, inig aludt, zsebjéből valaki 21 frt készpénzét ki­lopta s a tárcát megint vissza tette. Gyanúja Schlei- nig Péter kalaznói lakosra esett s kit megmotozván, a pénzt kapcájában elrejtve találták. Az ügy a gyönki főszolgabiróság előtt van. — Betörések Müller János mórágyi lakos házába e hó 12-ón az ő távollétében álkulcscsal beható.tak, zárt ládáját feltörték és onnan 650 frt pénzét ellopták. László Samu báttaszéki örsparancs- nők és Pál József csendőrből álló járőr a nyomo­zást megindította, s sikerült is nekik a tettest Erb Mihály mórágyi lakos személyében kideríteni és letartóztatni. Érb a pénz nagyobb részét a tükör kerete köze rejtette, de a járőr ezt is megtalálta, és a betörőt a szegzárdi törvényszéknek átadta — Polyó hó 18-án ifj. Molnár Pál lakásába ismeret­len egyén álkulcscsal betört és onnan 8 zsák csö­ves kukoricát, 1 zsák búzalisztet és 1 zsák rozs­lisztet ellopott. A nyomozás folyamatban van. Legnagyobb készséggel adunk helyet a következő helyreigazító soroknak: „Becses lapjának a múlt heti 43-ik számában a „Hirek“ rovatában „Halálozás“ cim alatt néhai Schüftér Alajos volt kaposvári kir. közjegyző úrról — téves* vagy rossz­akaratú informálás alapján — az á littatik, hogy nevezett ellen a kaposvári járásbiró becsületsértés miatt fenyitő feljelentést tett. az ügy tárgyalása azonban a bekövetkezett haláleset miatt elmarad. Ezzel szemben, az elhunyt szeplőtlen hirncvóuek megóvása és az igazság érdekében kötelességemnek tartom — mint néhai Schaffer Alajos örököseinek képviselője — tekintetes szerkesztő urat arra kérni, hogy a kérdéses közleményt becses lapjának leg­közelebbi számában a valósághoz híven helyreiga­zítani szíveskedjék. A való az „hogy néhai Schaffer Alajos kaposvári kir. közjegyző telte meg a fenyitő feljelentést becsületsértés miatt Hermann Manó ka­posvári kir. járásbiró ur ellen és nem megfordítva; az ügy tárgyalása pedig panaszos elhalálozása kö­vetkeztében sem maradt el, mert a folyó hó 22-én megtartott tárgyaláson az örökösök képviseletében a vádat fentartottam és az eljárás folytatását kérel­meztem. Dr. Vámosi Ernő ügyvéd. * Csak téves! Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom