Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-09 / 41. szám
— A leghosszabb nap Európában Izland szigetén van, 3 és félhónapig tart. Ezután következik Yardé norvég város, hol május 21-től julius 21-ig nem megy le a nap az égről. Tornea svéd városban a leghosszabb nap 217*. a legrövidebb 2 '/a óráig tart. Szentpétervárit már 19 óráig tart a leghosszabb és 5 óráig a legrövidebb nap, Stockholmban 18Ya, illetőleg 51/*. Londonban és Berlinben 171/, óráig. — Söprik a szegzárdi utcát.... Mióta a szegzárdi nagy utcát, illetőleg országutat megigazították, örömmel tapasztaljuk, hogy ott a legszebb tisztaság uralkodik. Majd minden nap söprik, egyengetik az utca közepén levő homokot, hogy városunknak nem kell magát már szégyelnie. ha valami idegen utazik rajta végig. — No csak sokáig tartson ! — Törvényjavaslat a házalásról. A házalási ügy rendezése végett a kereskedelemügyi minisztérium törvényjavaslatot készít, a mely 35 §-ból áll és az őszi ülésszak alatt fogja az országgyűlés elé terjeszteni. A javaslat a házalás körébe sorolt foglalkozásokat vándoriparnak minősiti s ily ipar gyakorolhatását engedély megszerzéséhez köti, melyet egy-egy frt díjért, legfeljebb egy évi időtartamra azon első fokú iparhatóságok állítanak ki, melyek teiületén az engedélyt kérő állandóan lakik. Ily engedélyt, melynek hatálya az egész országra is kiterjedhet, csak nagykorú magyar honpolgárok kaphatnak. Az engedély a rendőrhatóságnak minden községben a házalás megkezdése előtt láttamozás végett bemutatandó. A hatóságnak jogában áll a házalás gyakorlását a községben bizonyos határidőhöz kötni. Fontos pontja a javaslatnak az, mely szerint 5000 lakost meghaladó községeknek jogukban áll a vándoripar gyakorlását a község terült-tón szabályrendeletileg egészen eltiltani, vagy azt bizonyos napokra korlátolni. A házalók segédeket, tanoncokat, fogatokat és teherhordó állatokat nem alkalmazhatnak. Egyes terméketlen vagy elszegónyült vidékek lakosai tekintetében a miniszter kivételes rendszabályokat léptethet életbe s megengedheti, hogy ily vidékek lakosai a korra való tekintet nélkül is kaphassanak házalási engedélyt, teherhordó állatot alkalmazhassanak s áruikat bármely hetivásáron kirakhassák. A törvény áthágása 20—200, illetve 2 — 100 frtig terjedhető pénzbírsággal büntettetik s az ismételten visszaesőktől az engedély megvonható. 1892. október 9. __________________ Es küdtszéki tárgyalás. Ismeretes olvasóink előtt ama hírlapi támadás, melyet Klein József szegzárdi borügynök a „Szekszárd Vidéke“ és „Tolnaraegyei Közlöny“ hasábjain Leo- pold Sándor ellen intézett, ki ezt megtorlandó Klein József ellen a pécsi kir. törvényszék, mint sajtóbi - róság előtt rágalmazás és becsületsértés miatt vádat emelt. Ebben az ügyben e hó 3-án folyt le Pécsett az ottani közönség rendkívüli érdeklődése mellett, az esküdtszéki tárgyalás. A tárgyalás délelőtt 9 órakor kezdődött és déli 1 órakor végződött. A sajtóbiróság tagjai voltak: Elnök: Sávéi Kálmán kir. törv. elnök, szavazó bírák: Angyal Pál és Hardy Sándor kir. törv.-bírák, ügyész: Dr. Nagy Géza kir. alügyész, jegyző : Dr. Borsitzky Imre kir. törv. jegyző. Magánpanaszost Dr. Jobszt László pécsi ügyvéd, vádlottat Dr. Steiner Lajos szegzárdi ügyvéd képviselte. Az esküdtszék, miután úgy panaszos, mint vádlott visszavetósi jogukkal éltek, a következő tagokból alakult meg : Dr. Bors Emil, Finta Dénes, Gindl József, Gőbel Kálmán, dr. Kelemen Mihály, dr. Kossuthányi Ignácz, Lenkei Lajos dr. Nick Alajos, dr. Kech Dezső, Suha Rezső, dr. Szekrényessy Ferencz és Tamási Ferencz. Póttagok: Novotárszky Miksa és dr.. Mihályffy Ernő. Mindenekelőtt felolvasták az inkriminált közleményeket, úgyszintén Leopold Sándornak ezekre megjelent nyilatkozatát. Vádlott Klein József az általános kérdésekre adott feleletek után kijelenté, hogy a kérdéses cikkeknek ő a szerzője és értők a felelősséget elvállalja. Majd abbeli kérelmét, hogy németül beszélhessen, a bíróság nem találta teljesíthetőnek, miután magát magyar nyelven is megértetni képes és magyar bíróság előtt az állam hivatalos nyelve használandó. Vádlott kihallgatása után, a magánpanaszos által hivatkozott erkölcsi tanukat hallgatták ki. Perczel Dezső, ki nem jelenhetett meg, a bírósághoz intézett beadványában azzal mentette ki elmaradását, hogy az nap lévén a delegációknak ó felsége által megnyitása, azon mint delegátus részt venni kivan. Leopold Sándor jelleméről Írásban adja nyilatkozatát, melynek felolvasása azonban dr. Steiner ellenzése folvtán el- maradt. Első tanú Kardos Kálmán Baranyamegye és Pécs sz kir. város főispánja volt, ki az általános kérdések után előadta, hogy Leopold Sándort már évtizedek óta ismeri, tudomása és személyes tapasztalatai szerint öt kifogástalan jellemű embernek ismeri, ki a köz- és magánéletben kifejtett tevékenysége és érdemei által ' tekintélyes társadalmi állást foglal el, a törvényhatóság több bizottságának tagja, sőt van tudomása róla, hogy midőn 1867-ben hitrokonai az akkori congressusra beválasztották, ott, | valamint egyéb téren, hazafias szellemben kifejtett ; működésével magára vonta Eötvös József báró, akkori vallásügyi miniszter figyelmét és kivívta ennek hizalmát, olyannyira, hogy miniszteri biztosnak nevezte ki. Kardos főispán után Babies Mihály pé esi kir. táblai bírót, Ujfalusy Imre és Totih Ödön szegzárdi ügyvédeket hallgatta ki a bíróság, kik egytől-egyig kijelenték, hogy Leopold Sándort már j évek hosszú sora óta olyan férfiúnak ismerik és tisztelik, kinek jelleméhez, egyéni tisztességéhez és I korrektségéhez a legcsekélyebb homály vagy gyanú | sem fór. Dr. Perls pécsi főrabbi Leopold Sándornak a zsidó felekezeti ügyek érdekében kifejtett ország- ^ szerte ismert működését emelte ki. Dr. Ungár | Simon szegzárdi rabbit, mint tanút hallgatta ki a ! bíróság, ki a felek között lefolyt jelenetnél mind- j végig jelen volt. Ezzel a bizonyítási eljárás véget ért és pa- I naszos képviselője, dr. Jobszt László, előadta nagyszabású, szellemes ötletekkel fűszerezett vádbeszé- dét, melyet igy kezdett: „Tekintetes kir. törvényszék! Mélyen tisztelt esküdt urak! Az olasz parlament működését figyelemmel kísérők előtt bizonyára ismeretes és soká emlékezetes marad egy episod, a mely Crispi ministerelnökkel szemben a ház egy ülése alkalmával pár év előtt lejátszódott. Ugyanis egyike a leghevesebb vérü olasz irredentista képviselőknek, nagy tűzzel támadta meg nevezett ininisterelnök külügyi politikáját, s nem átallotta ót a hazafiatlanság vádjával illetni. Crispi a támadásra néma maradt s csakis csonka karját, melynek hiányzó részét Olaszország egységéért küzdve, a esatatéren vesztette el, emelte fel. A parlament jelen levő tagjaira a minister mozdulata leirhatlan hatást gyakorolt, óriási lelkesedés és tomboláéban törtek ki és evviváik és tapsaik elnémították a halotthalványan álló szónokot, a ki i amidőn felkelt, Dizonyára nem gondolt arra, hogy durva j idétlen támadása okul fog szolgálni oly frappánsan nyilvánuló bizalmi nyilatkozatra. Ha jelen ügyben, a moly ma letárgyalva lön, nem önök, akik képviseltemet, annak működését, egyéniségét, jellemét nem ismerik, hanem tolnamegyei, szegzárdi esküdtek Ítélnének, a szerep, a melyre tisztem kötelezve, csak e pár szóból állana: Tisztelt esküdt urak 1 Klein József a becsmérlő cikkeket Leopold Sándor ellen irta, őt nevezte hazugnak, szószegőnek, olyannak a ki elégtételt adni képtelen, a kivel csak kutyakorbácscsal a kézben állhatni szóba, — Ítéljék el ót, meggyőződésem oly szent, oly megnyugtató, mint az örök létbe vetett hitem, hogy a bírák egyhangú határozata épp úgy kimondaná vádlottra a „vétkest“, valamint az olasz parlament tagjai pártkülönbség nélkül elégtételt szolgáltattak ama férfiúnak, kit a parlamenti faragatlanság egy már nem éppen ritka alakja oly igaztalanul és mélyen sértett meg. Számolva tehát a körülményekkel, bár tudatával annak, hogy az elmondaudók által csak képviseltem szerénységét, a mely őt a közélet terén kifejtett majd 40 éves működése alatt folyton ékítette, — sértem, kénytelen vagyok ama ‘ működésre és szerepre, a melyet Leopold Sándor Szegzárdon és Tolnamegyében kifejtett, némileg kiterjeszkedni.“ Majd beszéde végén a sajtószabadságról és kinövéseiről a következő találó szavakat mondotta : „Ha egy szabad országot kerthez lehet hasonlítani, úgy e kert legszebb virága, legszebb dísze a sajtószabadság, s valamint a kertész aggódó gondossággal védi kertje legszebb virágát, a fagyok, a viharok, a megsemmisítésére törő férgek ellen, azonképen kell, hogy a szabad ország fiai, mint egy ember álljanak síkra akkor, ha a szabadsajtó megvédéséről van szó. Higyjék el uraim, nem az a valódi ellensége a szabadsajténak, aki talán békóba verni, a cen- sura körmei közé szorítani akarja, mert hisz a sajtó és gondolat szabadságát ily eszközökkel ideig-óráig elnyomni igen, de megsemmisíteni nem lehet, mert örök az, mint az igazság maga, hanem igeuis ellenségei azon polgárok, a kik egyrészt a szabadsajtót szabados sajtóvá alacsonyitják le, másrészt kezökbe adatván a megtorlás joga, mellékes kicsinyes tekintetekből attól idegenkednek. — Uraim! Alkotmányunk biztosítéka, egyéni szabadságunk atributuma, a nép souverenitás egyik fölséges kifolyása, a sajtóvétségek megtorlásának joga. az önök kezeibe van letéve, ne feledjék, midőn visszavonulva magukba szállnak, hogy midőn Ítélnek, TOLNAVÁRMEGYE. __ ne m Leopold Sándor, avagy Klein Józsefről lehet szó, mert hisz ezek a nemzet életében múló kis emberek, hanem a szabadsajtóról s arról, hogy késő századok múltán valaki a régi foliansokat forgatva, az önök kihozandó ítéletéből fog következtetést vonni arra, hogy vájjon a XIX-ik század végén oly kertészek gondozására volt-e bízva alkotmányunk legszebb virága, akik azt nehéz időkben, nemcsak hogy megvédtek a viharok ellen, és megőrizték a késő nemzedék számára, hanem fattyú hajtásait lemetszeni, kiirtani s a szép virág ellenségeit pusztítani, gyors és szigorú kézzel siettek. Épp azért Ítéljék el őt.“ Jobszt után dr. Steiner Lajos mondta el hosz- szabb vódbeszédét, melynek bevezetésében maga részéről kijelenti, hogy Leopoldot ő is kifogástalan jellemnek ismeri, jogi argumentumokkal, majd egyéb fejtegetésekkel igyekezett kimutatni, hogy az inkriminált közlemény nem tartalmaz még csak becsületsértést sem. A védő ügyvéd szép szónoki előadását, a mely gyakran magasabb lendületet nyert, nagy érdeklődéssel hallgatták. Dr. Jobszt replikájában örömmel konstatálja dr. Steiner azon kijelentését, melyet Leopoldról tett, azonban szerinte e nyilatkozatnak csak az esetben lett volna értéke, ha azt az erkölcsi tanuk meghallgatása előtt teszi vala. A mi pedig a védelem azon véleményét illeti, hogy az inkriminált közlemények még becsületsértést sem képeznek, erre magánvádló megengedi, hogy ez Ízlés dolga, de hiszi, hogy a pécsi esküdtek nem fogják osztani ezt az ízlést, mely azonos égy általa előadott adoma hősének felfogásával, ki egy pofonütósben csak gyengéd czólzást látott. A tárgyalás berekesztése előtt Sávéi elnök összegezte a tárgyalás eredméuyót és tette azt olyan memóriával, csaknem szószerinti hűséggel, szabatos és élénk előadásban, hogy remek resüméje méltó csodálatot keltett. Az esküdtekhez intézendő kérdéseket két csoportba osztotta a bíróság. Erre visszavonult az esküdtszék és rövid tanácskozás után dr. Kelemen Mihály esküdt kihirdette a következő határozatot: I. 1. kérdés : Szerzöje-e Klein József a „Sz. Vj-ben megjelent inkriminált cikknek ? Válasz'. 12 igen. 2. kérdés: Foglaltatik-e ezen cikkben becsületsértés ? Válasz: 12 igen. 3. kérdés: Vétkes-e szerző a becsületsértésben ? Válasz: 12 igen. II. 1. kérdés: Szerzöje-e Klein József a „Tolnamegyei Közlöny“-ben megjelent inkriminált köz- leménynek ? Válasz : 12 igen. 2. kérdés: Fcglaltatik-e abban rágalmazás ? 12 nem. 3. kérdés . Vétkes-e szerző a rágalmazásban ? 12 nem. 4. kérdés : Foglaltatik-e abban becsületsértés ? 12 igen. 5. kérdés : Vétkes-e szerző a becsületsértésben ? 12 igen, Az esküdtszéknek egyhangúlag hozott marasztaló verdiktjét a hallgatóság éljenzéssel fogadta. Erre a bíróság visszavonult és fél óra múlva kihirdette az ítéletet, mely szerint Klein Józsefet 2 iz- beli becsületsértés vétsége miatt egy hónapi fogházra, 50—50 frt pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén még 5—5 napi elzárásra, 16 frt kincstári és 84 frt peres költség megfizetésére Ítélte, továbbá az Ítélet abban a két lapban, mely az inkriminált cikkeket közölte, vádlott költségén, egész terjedelemben közzé fog tétetni. Elitéit 300 forint biztosítékot letevén, az ítélet jogerőre emelkedéséig szabadlábon hagyatott; Steiner mint védő, semmiségi panaszt jelentett be. TANÜGY. — Választmányi ülések. E hó 6-án tartott a s z e g z á r d-k ö z p o n t i tanitóegylet Holub János, a tolnamegyei ált. tanítóegyesület Kram mer János elnöklete alatt választmányi ülést. Mindkettőnek az volt a célja, hogy a rendes őszi közgyűlés helyét, idejét és tárgysorozatát megállapítsák. — A központi tanitóegylet a közgyűlés helyéül Szegzárdot jelölte ki; a gyűlés napját pedig e hó 20-ára tette. A tárgysorozat az időközben beérkezendő ajánlkozók munkái és név- ■ sorozatából fog összeállitattni. ________________________________________
