Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-21 / 34. szám

_6. _________________________________________ T A N Ü G Y. Ér-tesi+éS­A Májé r-A r 1 o w féle nyilvánossági joggal felruházott fiú- és leánytanintézetben, mely inter- nátussal is egybe van kötve, a jövő iskolai évre a felvétel szeptember elsejétől kezdve történik, az előadás pedig 5-ón kezdődik. Felvételkor minden növendék fizet egy frt beiratási és egy frt hitok­tatási díjat egész évre. A benlakó növendékek tel­jes ellátással, beleértve a tandíjat is, egész tanévre fizetnek 250 frtot, mely összeg három egyenlő rész­letben fizetendő, u. m. felvételkor, január és már­cius hónap elején. A bejáró növendékek a havi tandíjat előlegesen fizetik és pedig a kötelezett tan­tárgyak tanításáért, melyekhez a németnyelv is szá- mittatik, az I. és II. osztályban 2 frt 50 krt, a III. és IV. osztályban 3 frtot, az V. és VI. osz­tályban 3 frt 50 krt. A fraucianyelv tanításáért havonkint 1 frt. Zene : hetenkint 3-szor vett tan­óráért 6 frt, 6-szor vett tanóráért 12 frtot. A nö­vendékek a legnagyobb gondozásban, családias bá­násmódban és felügyeletben részesülnek. Az inté­zet egészséges helyen fekszik, száraz és világos he­lyiségekkel, udvarral és kerttel bir ; utóbbiak a gyer­mekeknek játszó és pihenő helyekül szolgálnak. Az internátusba a helybeli polgári iskolába járó növendékek is vétetnek fel, kik nemcsak tel­jes ellátásban és nevelésben részesülnek, hanem gond fordittatik arra is, hogy tanulmányaikat rendesen végezzék. Szegzárdon, 1892. augusztus 17-ón. Az intézet tulajdonosok. IRODALOM. ZENE. — Irodalmi jelentés! Most jelent meg kiadásomban a „Magyarok története, kapcsolatban a világtörténet főbb eseményeivel“ eimü iskolai tankönyv. Nevezett tankönyv Írója: Horváth Ignáez szegzárdi tanító, ki a tankönyv iroda­lom terén már is jó hírnevet szerzett magának, „Magyarok története“ cimii művében híven alkalmazkodott a miniszteri tantervhez, mely szerint az elemi népiskolában a magyar nemzet története kapcsolatban tárgyalandó a világtörténet főbb eseményeivel; s figyelembe vette az országos közokta­tási tanács óhaját is, melyhez képest a világtörténeti neve­zetesebb eseményeket beszőtte a magyar nemzet története közé. — Tekintettel volt arra, hogy könyvecskéjébe se so­kat, se keveset fel ne vegyen a világtörténelemből, hanem épen csak annyit, a mennyit az elemi népiskolai tanuló ér­telmi köre megbir és a mennyire okvetetlen szüksége van, bogy a magyar nemzet összefüggő történetét és a nevezete­sebb világtörténeti eseményeket megismerhesse ; — azért is nem ragaszkodott szorosan csakis az életrajzi tárgyaláshoz, hanem a lehetőséghez képest némi kapcsot létesített az ese­mények között. Szerző fóképen azt tűzte ki célul, hogy történeti könyvével már a népiskola növendékei fogékony lelkében hazánk, magyar nemzetünk, annak királyai, kimagasló hősei, valamint szentesített törvényeink iránt,szeretetet, kegyeletet és tiszteletet ébresszen. — Tekintve szerző ismert szakkép­zettségét, a tankönyv kiadását készséggel vállaltam el, és különös gondot fordítottam arra, hogy az — kiáliításra nézve is — a legszigorúbb bírálatot kiállhassa. — Azon kérelemmel járulok tehát a t. tanitó urak és iskolahatósá­gokhoz, hogy — szerző buzgó törekvését és fáradozását méltá­nyolva — nevezett tankönyvet a jól megérdemelt pártfogás­ban részesíteni és annak iskoláikba való bevezetése céljából ingyenpéldány végett hozzám fordulni móltóztassanak. — Szegzárd, 1892. augusztus hóban. Kiváló tisztelettel Krammer Vilmos, könyvkereskedő. — Semmi költséget sem kiméivé a már tizennégy év óta fennálló s a magyar női olvasó közönségnél nélkülözhe­tetlenné vált Képes Családi Lapok“ legutóbbi száma ismét oly gonddal^ csínnal s szakava tottsággal össze­állítva jelent meg, mint általában minden szám. A Széehy Dezső érdekfeszitő „Egy doboz levélpapír“ czimü beszély folytatása, úgy Mártonffy Imre „Czigányvajda“ feliratú víg- beszélye, Telegdy „A perronon“ czimü rajza, K. Beniczky Irma „Csillám és Gyémánt“-ja, valamint az „Ivóvízről“ irt aktuális czikk élénkítik a lapot, melyben két emelkedett hangon irt verset is találunk. Divatrésze teljesen nélkiilöz- hetővé teszi hölgyeinknek a más divatlap tartását s a szö­veg közé nyomott képek megválasztása és kivitele egyenlően dicséretére válnak e lapnak, a mely még mellékletül Váradi Antal „Mózes“ czimü színdarabját is adja olvasóinak. — A „Képes Családi Lapok“-at, mint az ez idejüleg legelterjed­tebb s legkeresettebb szépirodalmi lapot, mi is a legmele­gebben ajáuljuk, főleg lapunk női olvasó közönségének figyel­mébe. A lap ára egy évre: 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Megrendelhető Budapesten, Nagykorona-utea 20. szám. — Uj zenemű 1 Állaga Gézától Jókai Mór szövegére 3 magyar király hymnusz jelent meg. E mű mely nagy kelendőségnek örvend, kapható Táborszky Nándor nemzeti zeneműkereskedésében Budapesten, Váci-utca 30-ik szám aJjGt. Ára 75 kr. TOLNAVÁRMEGYE. — Uj zenemüvek. A Nádor és Bárd zeneműkereskedő ezég ismét 4 igen csinos dallal szaporította az annyira ked­velt „Legújabb budapesti népdalok“ ez. gyűjteményét, mely a 3 folyam iB/44, 45/46. számait képezik. — A iS/44. számú füzet Dankó Pistának „Még azt mondják nincs Szegeden boszorkány“ ez. dalát és „Ez a pohár színig tele“ ez. bor­dalt tartalmazza. — A ‘5/46. sz. füzet tartalmazza „Vásár­helyi vásártéren sárga recece“ és „Húzd rá cigány“ mind­kettő országszerte kedvelt dalt. — Egy-egy ilyen 2 dalt tar­talmazó füzet ára 30 kr, s minden zeneműkereskedésben, vagy a Nádor és Bárd ezégnél Budapesten, Király-körűt 8. kapható. — Az orsz. m. kir. zene- és színművészeti akadémia 1892—93-ik tanévére a zenészeti osztályban (Andrássy-ut 67.j szept. 1—10 napjain délután 3—5 óra között, — a szinészeti osztályban (Kerepesi-ut 1. sz.) szept. 7—9. között lehet beiratkozni. A zenészeti osztálynak három tanfolyama van : 1. akadémiai, 2. zongora tanár-képző fgyakorló isko­lával), 3. előkészítő tanfolyam. Az akadémiai tanfolyam, tan­szakai ; 1. zeneszerzés, 2. zongora, 3. magánének, 4. hegedű és vida, 5. gordonka, 6. gordon, 7. orgona. Az előkészítő tanfolyam tanszakai: 1. zongora, 2. hegedű, 3. gordonka, 4. gordon. A gyakorló iskolában: zongora. — Tandíj az akadémiai tanfolyamon: a zongora tanszakon évi 100 frt, a zeneszerzés, magánének és orgona tanszakon 70 frt. a hegedű (és vida), gordonka és gordon tanszakon évi 50 frt. Az előkészítő tanfolyamon: a zongora és gordon tanszakon évi 50 frt, a hegedű és gordonka tanszakon évi 30 frt. A gyakorló iskolában (melybe 8—12 éves gyermekek, egészen kezdők is fölvétetnek): a zongoratanitásért 25 frt. A zongora- tanár-képző tanfolyamban (mennyiben a jelöltek már be­végezték a zongora, tanszereket): évi 50 frt. Beiratási díj az akadémiai, valamint az előkészítő és zongora-tanárképző tanfolyamon és a gyakorló iskolában 5 frt. A fölvételi vizs­gálatok szept. 12-én kezdődnek. — A szinészeti osztálynak két tanszaka van: drámai és operai. — Tandíj: az operai tanszakon 70 frt, a drámai tanszakon 30 frt. Beiratási dij 1 frt, belépő uj növendékek fölvételi dija 5 frt. — A tan­díj a zenészeti és szinészeti osztályban egyaránt két egyenlő félévi részletben előre fizetendő. Szegény sorsú, de kiváló tehetségű és szorgalmú növendékek tandíjmentességet élvez­nek és ösztöndíjban is részesülhetnek. A zeneszerzési és operai növendékek a m. kir. opera, a drámai növendékek a nemzeti színház előadásait díjtalanul látogathatják. Bővebb értesítést a zenészeti osztályról dr. Harrach József titkár (Andrásy-ut 67. sz. I. em.), a szinészeti osztályról dr. Várady Antal titkár (Kerepesi-ut 1. sz. III. em.) ad. — Buda pesten, 1891. augusztus hó 1-én. Az igazgatóság. KÖZGAZDASÁG. A selyembogár uj tenyésztési módja.* A selyembogár (Bombyx Mori L.) tenyészté­sére vonatkozólag Németországból érdekes hír ér­kezett, a mely a hazai selyemhernyótenyósztőket bizonyára érdekelni fogja, mert ha az uj tenyész­tési irány, melyet e hir jelez, beválik, a selyem árát is nagy mértékben fogja befolyásolni. Eddig általában az a nézet volt elterjedve, hogy a valódi selyemhernyót csak az eperfa leve­lein lehet tenyészteni; de minthogy az eperfa hi­degebb vidéken nem tenyész. az ilyen vidékeken Végre Harz müncheni tanárnak több évi fárado­zással, a selyemhernyónak generációról-generációra való tenyésztésével sikerült a selyemhernyót a pozdor (scorzoneia hispanica) leveleihez szoktatni, úgy, hogy az általa tenyésztett selyemhernyók, kizárólag e növény leveleivel táplálkoznak. Mint­hogy a pozdor mindenütt terem, a selyemhernyó- j tenyésztés is általánosan elterjedhet. Az első kísérleti években a begubózás utolsó | stádiumában még eperfalevelet is kellett a her- | nyóknak adni, mert a pozdor levelei nem elégítet­ték ki táplálkozási szükségletüket egészen, de már az utolsó években csak pozdor-leveleket kaptak s a gubók száma évről-évre nagyobbodott. A kísérletre felhasznált meghatározóit számú selyemhernyók adtak : 1886-ban ...................... 11% gubót 18 87-ben ..... 7-5% „ 1888-ban ......................29-60% „ 18 89-ben ...................... 34-38% „ 18 90-ben ...................... 34-30«/o „ 18 91 ben ...................... 8500% „ Az u tolsó évben nyert selyemgubók nagysága és súlya alighagy fönn valami kívánni valót. Se­lyemszáluk 300 méter hosszú, haránt átmérője teljesen megfelel a milánói selyemszálak átmérő­jének s azonkívül épen olyan finomak, mint az * Az „Egyetértésiből vesszük át ezen megyénk összes lakosságát érdeklő cikket.) 1892. augusztus 21. eperlevelen tenyésztett selyemhernyóké ; csak 5—6 grammos súlytól szakad. A pozdornak, mint selyemhernyó-eleségnek, bizonyos előnyei vannak az eperfa ellenében. A pozdorból kertben vagy mezőn annyit termesztünk, a mennyire szükségünk van. A májusban vetett pozdor őszkor is ad már levelet, a következő évben pedig nagy levél tömeget szedhetünk róla ; ellen­ben az eperfa csak 10-20 éves korában ad elég levelet. Még előnyösebb azonban a pozdor az eper­nél, ha azt tekintjük, hogy bárhol termeszthetjük, hegyes vidékeken épen úgy megterem, mint a síkon. A kései fagyok alig ártanak neki s szükség esetén könnyen megvédhetjük ellenük. A pozdor sokkal hamarabb hajt tavaszszal, mint az eperfa. Végül megemlítendő még az is, hogy a pozdor, ha leve­leitől túlságosan meg nem fosztjuk, jó vastag gyö­kereket is szolgáltat, a melyeket főzeléknek hasz­nálnak. Dr. Harz buzdítására a badeni minisztérium beleegyezésével a kalsruhei gyiimölcsészeti iskolá­ban 1890. és 1891-ben kísérletet tettek a selyem- hernyótenyósztósnek uj irányával a melyek igen kielégítő eredményt adtak. A selyemhernyók ren­desen május közepén keltek ki s azonnal hozzá­fogtak a faláshoz. Csak gyenge, nedvdus leveleket adtak nekik, a melyeknek se vizeseknek, se pisz­kosaknak lenni nem szabad ; szükség esetén egyen- kint megtisztogatták számukra. A pozdorleveleket hosszában keskeny szalagokra tépik vagy vágják szót, hogy a hernyók több helyen és jobban meg­rághassák. A hernyókat naponkint háromszor-nógy- szer mindig friss levelekkel etetik ; a leveleknek fonyadtakuak lenni nem szabad. Ha az előbbi ele- ségre friss leveleket teszünk, a hernyók a friss levelekre másznak. Legcélszerűbb egy centiméter bogtávolságu .hálóval ellátott rámákat használni az etetéshez: ha a rámára, melyen a hernyók ettek, uj rámát teszünk friss levelekkel, előbbiről azonnal a felső, uj rámára másznak, úgy hogy azáltal az etetést nagyon megkönnyitik. Az alsó rámát egy­szerűen elvesszük onnan, megtisztítjuk, s a követ­kező etetéshez ismét felhasználjuk. Eleintén 60 centiméter hosszú, 45 centiméter széles és 2 centi­méter magas rámákat használhatunk, később vala­mivel nagyobbakat. A tenyésztő helyiségben egyenlő hőmérsék­letnek kell uralkodni, a mely 16—18 fokú lehet. Az 1890-ik évi május 15-én kikelt hernyók junius 23-án bábuzódtak be, teljes kifejlődésükre tehát 39 nap kellett nekik; tavaly május 19-ón keltek ki, s junius 27-ón bábuzódtak be, tehát szintén 39 napig fejlődtek. Remélhető azonban, hogy néhány év múlva, ha az uj generációk jobban hozzászoknak az uj elesóghez, ezek is annyi nap alatt (29—33) fognak kifejlődni, mint az eperfa­levelekkel táplálkozók. Az utolsó évben nyert gubók súlyra és nagy­ságra nózre teljesen megfeleltek az eperlevelekkel táplálkozó selyemhernyók gubóinak. A Münchenben és Stuttgartban tett megfigyelések szerint úgy lát­szik, hogy az uj hernyófajból olyant sikerül majd tenyészteni, a mely évenkint két generációt, tellát két selyemszüretet ad. A fontjelzett tapasztalatok szerint kétségtelen, hogy sikerült olyan selyemhernyó-fajt tenyészteni, a mely a pozdor leveleivel táplálkozik, a mi ä zordonabb vidékek lakóinak is lehetővé teszi a selyemtenyésztést. A pozdor nem túlságosan kötött, mély tápdus földet szeret, melyet megelőző évben kell jól meg- tragyazni. Kitart ket-harom évig. Magját kora ta- taszszal közvetlen a neki szánt helyre sorokba vet­jük, harminc centiméter sortávolba. A magot három centiméter vastagon takarjuk be földdel; a földet jól hozzányomjuk, mi a csírázást előmozditja. A gyengébb palántákat kitépjük, hogy a többiek job­ban nőjjenek és dús levélzetet kapjanak. Q- abona árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 7-89., 8-—. — Őszre 7 56., 7 58. Tengeri 1892. máj.—jun 4-71., 4 73. Zab tavaszra 5‘48., 5'50.

Next

/
Oldalképek
Tartalom