Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-08-14 / 33. szám
II. évfolyam. 33. szám. Szegzárd, 1892. augusztus 14. TOLNAVARMEGYE Előfizetési ár: Egy évre Pél évre . Negyedévre Egy szám . 6 frt — kr.| 3 „ - , I „ 50 , • - 12 POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg-jelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- I hivatalon kivül elfogad Krammer Vil- I mos könyvkereskedése Szegzárdon. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Főmunkatárs : BODNÁR ISTVÁN. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető köz-1 lemenyek, valamint az előfize-1 tések és a hirdetések is a szer-1 kesztóséghez intézendók. Hirdetések mérsékelten megállapított | árszabály szermt számíttatnak. Egy nevezetes emlékünnep. A folyó év augusztus, illetőleg október havában nevezetes ünnepet fog ülni Európában Olasz- és Spanyolország, s az Óceánon túl a két Amerika : Amerika fölfedezésének negyedszázados évfordulóját. Augusztus 3-án múlt 400 éve, hogy Columbus Kristóf, Genua szülöttje, Palos nevű spanyol kikötőből, Izabella kastiliai királynő nevében és költségén, három kis hajóval és 120 főnyi legénységgel — hízva a föld gömb alakjáról táplált hitében — a kincses Indiába vezető ut fölfedezésére nyugati irányban útra kelt és október 12-én lesz 400 éve, hogy e bátor fölfedező az uj világrész egyik kis szigetén partra szállott. De nemcsak a fölfedezésnél közvetlenül érdekelt népek és országok ülik meg e nagy nap emlékezetét: az egész művelt világ részt vesz e lángeszű kalandornak, e phantasticus rajongónak, e bámulatos akaratereje! és kitartásu hősnek és vértanúnak megünneplésében; az egész művelt világ tisztelettel és hódolattal gondol vissza ez ép oly vakmerő, mint kalandos vállalatra, mely következményeiben oly nagy horderejű lett az emberiségre nézve, minővel — ha a történelemben visszafelé lapozunk — 1500 év folyama alatt alig találkozunk, s csak a Golgotha véres keresztje képez hasonló fordulópontot az emberiség történetében. utána pedig csak Luther föllépése közelíti meg némileg hatás tekintetében. Valóban bámulatos az a hatás, akármerre tekintünk, melyet e tengeri utazás maga után vont. Politikai, socialis. gazdasági, kereskedelmi, művelődési tekintetben egyaránt előre nem sejtett óriási változás, átalakulás követte Amerika fölfedezését, úgy hogy méltán tekinthetjük e világtörténelmi eseményt a közép- és újkor elválasztó falának. Az emberiség bölcsője, Ázsia már régen bevégezte volt hivatását; a világtörténelem menete Európában s itt is a földközi tenger partján összpontosul. 1492. augusztus 3-átóI kezdve e helyzet megváltozik : a világtörténelem menetének irányzásában Európa kónytolen egy uj világrészszel megosztozni, a mely hovatovább méltó versenytársa lesz a vénülő földrésznek, — s másfelől Európa súlypontja Itáliából az atlanti tenger partjára megy át, itt utat nyit egy eddigelé a világtörténelemben kevéssé szerepelt országnak: Angliának, s azt az európai politika vezértéuyezőjévé emeli. Az eddigi szükkörü, nagyobbára szárazföldi kereskedelem egy csapással óriási kiterjedésűvé és forgalmúvá, mérhetlen kincsek közvetítőjévé válik ; a népesedés, a vagyono- sodás s ezzel a kulturális elöhaladás óriási mértékben emelkedik. Az Óceán partján fekvő országokat lázas vállalkozási kedv ragadja meg, egyik gyarmat a másik után alakul az uj világrészben, s e kezdetleges, az anyaországtól függő' államok pár száz év alatt a gazdagság tárházává, a szabadság és függetlenség megszentelt földjeivé lesznek válandók. Az eddigi tespedés, megmerevedés helyét mozgás, elevenen lüktető élet váltja tel; még a távolabb fekvő országok is érzik az áldást: az uj világrész a burgonyával, tengerivel, dohánynyal ajándékozza meg őket, s ezek tartósabb és becsesebb adományai lőnek, mint a nemes ércek, melyeknek lelketlen kizsákmányolása annyi gyásznak forrása lón úgy az uj földre, mint a fölfedező Spanyolországra nézve. Talán föl lehetne hozni azt is, a mit a pápa (a fölfedezés emléknapjának megünneplése tárgyában julius 16-án kibocsátott encycli- kájában) mint legjelentősebb következményét hozza fel Amerika fölfedezésének, hogy t. i. ez által a keresztyén tan áldása, az evangélium világossága az uj világ számára is megnyílt, üdvöt fakasztó tanainak s ezzel együtt a felvilágosodásnak millió meg millió lelket hódított meg. De mi ezt a tényt jobb szeretnék hallgatással mellőzni, mert az evangyéliomnak meghódított milliók azokat a sokkal nagyobb számú milliókat juttatják eszünkbe, kik az európaiak kapzsiságának estek áldozatul ; a kultúra terjesztése azt a rombolást is eszünkbe juttatja, melyet az elbizakodott európai Mexico és Peru kultúrájának szétrombolásával az emberiség ellen elkövetett. Mind e mozzanatok méltán korszakalkotó világtörténelmi eseménynyé emelik Amerika fölfedezését. Ám szerintünk a tetőpontot mindezen átalakulásokra, részben áldásos következményekre a szellemi, a kulturális hatás, átalakulás teszi föl. Mi Amerika fölfedezésében első sorban a szellemi felszabadulásnak, a bilincsekbe verő egyházi tekintély alól való kibontakozásnak nagy tényét látjuk, s legfőkép ilyen gondolatokkal veszünk részt lélekben a most kezdődő jubileumi ünnepélyeken. E fölszabadulási törekvés már mintegy 200 évvel azelőtt kezdetét vette. A középkor megcsontosodott élet- és világfelfogása vallási és politikai hite ellen, mely változ- hatlan rendszer gyanánt nyomakodott az emberiség nyakára, minden egyéni szabad mozgást, szabad gondolkozást vasvesszővel elfojtva, — a keresztes hadjáratok befejezése után, melyek vallási, az egyházfejedel- mek által kitűzött céljokat ugyan nem érTÁRCZA. Égett romon... Égett romon járunk Elvesztett ódenen. — Te csak engem siratsz Én érted könnyezem. Tűz • • • gondatlan gyermek ... — Eégi mese, régi! Látjuk már a házat Hamuvá elégni. Égett ház .. • égett szív • • • Földönfutók vagyunk! Ne egymást sirassuk: Sirassuk önmagunk! F—s. Fürdői levél. Malatina, 1892. jnlins 26. Tisztelt Szerkesztő ur! Múlt év nyarán, t. Szerkesztő ur, hogy a lapszerkesztés nehéz munkáját kipihenje, valahol Taliánország kecskétuevelő és nemesitő szigetein keresett szórakozást és üdülést, erőt gyűjtött úgy testileg, mint szellemileg. — Az előbbi, t. i. a testi gyarapodás meglehetősen sikerült, mert a kiknek szerencsénk van t. Szerkesztő úrral érintkezni, meggyőződést szereztünk, hogy nem hiába költekezett; — hála Istennek szépen gyarapodik ugyannyira, hogyha ez tovább is igy megy, akkor ma-holnap soványitó kúrát kell használnia, vagy hogy ennek elejét vegye, inkább megnősül. Szellemi rugókonyságáról és sokoldalú tevékenységéről sok ezerre rugó előfizetője minden héten egyszer gyönyörködhetik, ellátva őket szellemi táplálékkal hétről-hétre. Olaszországi tartózkodási helyéről lapjának olvasóit szép és érdekes fürdői levelekkel szórakoztatta, igy én is azt határoztam el, hogy fürdői levelet irok; — de távol legyen tőlem, hogy én magamat t. Szerkesztő úrral ezen a téren össze akarnám hasonlítani, mert a toliforgatás nem mesterségen, „sutor ne ultra crepidam.“ Előre is megjegyzem, hogy oly helyen vagyok, hol fürödni nem lehet, és csak levegőváltozás miatt ide, Árvamegye dél-délkeleti határán és a Magas-Tatra lejtőjén fekvő Malatina nevű községbe költöztem Ezen község 1020 méternyi magasságban fekszik az adriai tenger fölött egy szűk völgyben, úgy, bogy a házak a völgy két oldalán meglehetős magasságban az út fölött vannak építve és az ember csodálja, miképen húzzák fel azok az apró lovacskák a terhes szekereket azon a meredek hegyen az udvarokba. Az idevaló utazás már nagyon érdekes a kassa-oderbergi vasúton. Kassán 2 óra hosszáig kellett várakoznom vonatunk elindulására s igy siettem a város megtekintésére. Az indóháztól az út a városba a gyönyörűen befásitott Széchenyi-sétatéren vezet keresztül. Kassa városa csakugyan megérdemli azon epithetont: „Felvidék fővárosa"; szép, széles, rendes utcái, lóvonatu összeköttetései, remek középületei vannak. — Kassától kezdve a vasút már erdőkön, hegyeken vezet keresztül, s néhány alagutat keresztültörve eljutottam Iglóig, hol a kocsi ablakán kitekintve, megdöbbenve komoly léptekkel láttam sétálni megyei főpénztárosunkat, de megnyugtatásomra rögtön eszembe jutott azon régebbi nyilatkozata, hogy Feketehegyre készül fürdőbe. 10 órakor este értünk vasúti utazásunk végállomására, Teplára, hol már várakozott reánk egy ponyvával födött szekér, melybe elhelyezkedve utunkat Árvamegyébe folytattuk. De ez már sehogy sem nevezhető kéjutazásnak. mert Lucsky fürdőtől már csak olyan erdei völgyön keresztül vezet az ut, melyen annyi kő hever, hogy Tolnamegye ösz- szes elkészítendő utaira elegendő anyagot szedhetnének a vállalkozók, s ezután talán járható is volna ezen út. Ejfélutáni 2 órakor ideérkeztünk, leszállva a kocsiról, hálát adtunk az Istennek, hogy a fejünk oly erősen oda van erősítve törzsünkhöz, mert különben elvesztettük volna a sok rázkódás következtében.
