Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-07 / 32. szám

6. — Az apró számlák bélyegmentessége. A kereskedelmi miniszter több kamara azon felter­jesztését, mely a 10 forinton aluli számlák bélyeg­mentességét kérelmezte, a pénzügyminiszterrel egyetértőleg fontolóra vette. Ez ügyben törvényho­zási utón lehet segíteni s ezt kilátásba helyezte a két miniszter az illetékek és bélyegek legközelebbi revíziója alkalmával. — Kilencszer vette el a saját feleségét. Lousingban nyolc évvel ezelőtt Walter Crandall protestáns lelkész egy gyönyörű szép leányt vett el és a methodisták szertartása szerint megesküd­tek. A fiatal pár Európába indult nászúira. Dub- linban Crandal kijelentette nejének, hogy attól tart, hogy házasságuk, vallási szempontokból tekintve, érvénytelen. Hogy lelkiismeretét megnyugtassa, azt tanácsolta nejének, hogy esküdjön meg vele még egyszer a dublini székesegyházban. De, miután az esküvő után megtudta, hogy a tempiom előbb ka- tholikusoké volt, házasságának érvényességen újból kételkedni kezdett. Hazatérő útjában a hajó fedél­zetén egy presbyteriánns lelkész harmadszor is ősz- ! szeadta ezért mindenkoron engedelmes feleségével. New-Yorkban Crandall urnák eszébe jut, hogy jó volna Ingers oil őrnagy (egy ismert kálvinista) egyik egyházi szónoklatát végighallgatni. A beszéd után Crandall egészen odáig volt s szentül meg volt győződve róla, hogy az egyedüli igaz ige Cal- vintól származott. Ezért tehát előbbi házasságait semmisnek nyilvánította s negyedszer esküdött meg kálvinista rítus szerint. A lelkiismeretes Crandall későbben még ötször adatta össze magát a legkü­lönfélébb szertartások szerint. A szép Crandall asz- ' szony utóvégre mégis csak megunta az örökös mó- zesheteket és egy szép napon férjét cserben hagyva, Providenceba utazott. Itt válópört indított férje el­len s a providencei törvényszék e napokban tár­gyalván az esetet, kimondotta a válást. Mikor Cran­dall értesült arról, hogy most valóban elválasztot­ták tőle feleségét, leült s egy éles hangú levelet irt neki, melyben kijelenti, hogy kész nagylelkűen megbocsátani neki az esetben, ha tizedszer, de visz- szavonhatlanul utoljára megesküszik vele. — Kokasdon folyó hó 4-én virradóra isme­retlen tettesek az ottani korcsmáros 4 lovát istáló- jából el akarták vezetni, kocsisát, ki az istáló ajta­jába feküdt megtámadták s úgy elverték, hogy reg- , gel a házbeliek eszméletlenül talá'ták s pár órai szenvedés után meghalt. Ez esetről a bonyhádi já­rásbíróságnál a jelentés azonnal megtétetett, hon- nét Osztrich Mihály vizsgáló biró a járási orvossal a helyszínére sietett. A vizsgálatot folytatják. Egy gyanús egyént letartóztattak. — Az ásitás-gyógyszer. Naegeli svájci orvos az ásításnak egy uj és érdekes oldalát fedezte fel. Egyik müvében ugyanis az ásitást a legtermésze­tesebb tüdögimnásztikának tartja s egyenlőnek a fiziológikus mély lélekzet-vétellel. E miatt ajánlja, hogy reggel és este ki-ki anynyiszor szellőztesse ásitás és nyújtózkodás által a tüdejét, a hányszor csak lehetséges, mert ó e módszer által többféle tüdőbaj javulását tapasztalta. Az ásitás következté­ben létrejött azon körülmény pedig, hogy a nye- lési izomzat feszül és nyúlik, a fül porcos kürtje mindannyiszor kinyílik, arra ösztönözte, hogy gyó- _ gyitáú célokra alkalmazza. Saját magán tapasztalta legelőbb, hogy ásitás által fülbaja javult; heveny garathurutnál, az inyivek lobjánál, a fülkürt kez­dődő hurutjánál pedig határozottan kitűnőnek bi­zonyult az ásitási kúra. így áll az ásítással a do­log s nincs egyéb hátra, minthogy köszönetét mondjunk e derék orvosnak, a miért az ásitás ódi­umától megszabadított. Ezentúl nem ásítunk többé, hanem csak tüdő-gimnásztikát végzünk. — Furfangos csaló. A julius 28-iki zombai vásáron — mint a „P. H.“ Írja — az ottani ura­ság több eladótól szarvasmarhákat vásárolt. Az ura­ságnak nem lóvén apró pénze, a kocsist 8 darab százassal váltás végett elküldte. Több helyütt járt a kocsis, de apró pénzt nem kapott. Egy furfan­gos csaló, a ki jelen volt — midőn az uraság ko­csisát váltás végett elküldte, utána menvén a ko­csisnak, kérdezte, hogy felváltották-e a 8 százast, mire a kocsis nemmel felelt. Ekkor a csaló azt mondta a kocsisnak, hogjőt az uraság utána küldte, hogy ha nem válthatta fel a százast, neki adja át, majd ő tudja, hol lehet azt felváltani. A kocsis eleinte vonakodott, de utóbb mégis átadta a 3 da­rab százast a csalónak, a ki azzal tovább állott. Mindez ideig nem sikelült a furfangos csalót kéz- rekeriteni, pedig a százasokat azóta már valószínű­leg felváltotta. TOLNAVÁKMEGYE. — Megvadult lovak. Ágota József bátai la­kos a bartina-utcai Mozolán-féle ház előtt múlt héten többed magával hordót rakott fel kocsijára. Egy hordó azonban a lovak közé gurult, mire azok meg­vadultak s őrült rohanással vágtatni kezdtek. Ágota József a lovak Közé esett s a megvadult állatok egy darabig magukkal vonszolták. Szerencsére azon­ban jókora horzsolás és összerugdosás árán meg­menekült a halálos veszedelemtől. A lovak egy da­rabig a Sótpataknak tartottak, majd irányt változ­tatva a Szarka-utcába rohantak, a hol végre meg­fékezték őket. Katonai lóverseny Tolnán. Programm a cs. és kir. III. Frigyes Vilmos porosz király nevét viselő 10. számú huszár ezred által Tol­nán 1892. évi augusztus hó 7-én tartandó ló­versenyről. Igazgatóság. Bírák: Herceg Lobkovitz altábornagy, báró Normann tábornok, gróf Schlippenbach ezre­des, Teinzmann ezredes, Bohus alezredes, Die- nesch őrnagy. — Bizottság: gr. Schtrachwitz szá­zados, Kozma főhadnagy, Schobeln főhadnagy, Schmidt A. főhadnagy. Starter: Brezovay százados. Mázsáló: Baar százados. Pálya felvigyázó: Eelz- mann százados, Eadnitzki százados. I. Ilurdre-race. Tisztek, cadetok és egyéves önkéntesek tulajdonában levő lovak számára azou lovak kizárásával, melyek 1892. évben trainer kezén voltak. Távolság mintegy 2400 méter. 41 nevezéssel. II. Huszárok vadászlovaglása. Két lovas min­den századból, egy lovas az utász szakaszból; lova­golnak gróf Strachwitz master után 50 lépést, el­sőnek 20 frt, másodiknak 15 frt, harmadiknak 10 írt ezüstben. Távolság mintegy 5000 méter. HI. Steeple-chase. Az ezredbeli tisztek és cadettok szolgálati lovaik számára, lovagolja a tulaj­donos. Távolság mintegy 3400 mtr, 12 nevezéssel. IV. Vadászlovaglás. Az ezredbeli tisztek és cadettok szolgálati lovaik számára, lovagolja a tulaj­donos. Távolság mintegy 5000 mtr sulykiegyenlitós nélkül. 14 nevezéssel. F. Steeple-cliase az altiszteknek, két lovas századimként, egy lovas az utász szakaszból. Tisz­teletdíj és 25 frt az elsőnek, 25 frt a másodiknak, 15 frt a harmadiknak, ezüstben. Távolság mintegy 3400 méter. VI. Sleeple-chasse. Tisztek, cadettok, és egy­éves önkéntesek tulajdonában levő lovak számára, azon lovak kizárásával, melyek 1892. évben trainer kézen voltak. Távolság mintegy 4000 méter, 16 nevezéssel. MOZAIK. Előbb van a szívben ideál, mint az ideálban — szív. * Az élet iskolájában a szép nőnél a „szép“-et nem jelzőnek, hanem főnévnek, a vén férjnél a szarvat nem főnévnek ha­nem jelzőnek tanítják. Anyós — a legborzasztóbb indulatszó. Nők éveinek száma „határozatlan szám­név“ Hozományuk „idő és helyhatározója“ az — esküvőnek. •X* Az ifjú szerelmes, mert ábrándozása, — a fiatal ember, mert szive, — a férj, mert a — felesége parancsolja. •X­Az asszonysziv húrjain könnyen játsz­imtól, ha kezedben tartod azt a vonót melyre rá van Írva „áldozat a hiúságnak“, s köz­ben jól használd azt a gyantát, melynek neve: közönyösség. Férfi addig élvez mig szeret, asszony addig szeret, mig — élvez. * 1892. augusztus 7. Legédesebbek a szerelem első és utolsó percei, s azok a percek, melyek e kettő között vannak. * Száz asszony közül hiú csak — száz van. * A szerelem méreg ; palliativ szere — újabb szerelem, ellen mérge a — házasság. * Nap a női nem, bolygók a férfiak, az agglegények meg a holdakhoz hasonlíthatók: bár kialudtak, de azért a naptól veszik su­garukat. * Nagy különbség van, ha valaki csupán csak azért szeret, mert remél, vagy ha va­laki csak azért remél, mert szeret. Biberach. T A N Ü G Y. — Iskolai hirdetés. A szegzárdi államilag segély, közs. polgári fiúiskolába az 1892—93. tanév­ben a tanulók fölvétele szeptember hó 1— 3-áig délelőtt 8 —12-ig és délután 3—5-ig történik. Au­gustus 81-én és szeptember 1-én délután tartatik a javító, 2—3 án délután lesznek a magánvizsgálatok. Szeptember 5-én délelőtt 8 órakor leend az iskolai év ünnepélyes megnyitása és 6 án veszi kezdetét a rendes tanítás. A beiratásra megállapított időn túl, szeptember 15-ig a tanulók csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vétetnek föl. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen cs' k oly tanuló léphet be, ki életének 9. évét betöl­tötte és a népiskola IV. osztálya számára kiszabott tárgyakban elegendő jártassággal bir s ebbeli is­mereteit bizonyitványnyal vagy fölvételi vizsgálat utján igazolja. A fölvétele a tanulók szülőik vagy azok he­lyettesei kíséretében tartoznak megjelenni és isko­lai bizonyítványukat, első fölvétel alkalmából a ke­resztlevelet, illetve születési bizonyítványt benyújtani. Iskolai illetékek : Beiratási dij 1 frt, tandíj 4 frt, könyvtári illetmény 50 kr, nyomtatványok díja 50 kr, hittanitá-i dij a r. k növendékeknek 1 frt; az ág. ev. ref. és izraelita tanulóknak 2 frt; francia­nyelv és gyorsirászat oktatásért 10—10 frt; házii­par ok atásáért 5 forint. Azon tanulók, kik pótvizsgát óhajtanak tenni, kötelesek az igazgatót erről legkésőbben augustus 25-ig beadványutján értesíteni. Tandijelengedósben részesülhetnek oly szor­galmas és jó magaviseletü tanulók, kik szegénysé­güket községi bizonyitványnyal igazolják. | Tanárok és tanítók mellőzhetik ezen bizonyítvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője vagy annak helyettese lehet. A kérvény az iskolaszékhez címezve a beiratás alkalmával benyújtandó. A kér­vényhez csatolandó az előző tanévről szóló bizonyít­vány és egy évnél nem régibb keletű szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítvány. A kérvény bé­lyegmentes, ha hiteles szegénységi bizonyitványnyal van ellátva, ellenkező esetben a szabályszerű bélyeg­gel látandó el. Vagyontalan szülők gyermekei tankönyvekben és egyéb tanszerekben is nyerhetnek segélyt, ha arra szorgalom és jó magaviselet által magukat ér­demesítik. Figyelmeztetnek a t. vidéki szülők, hogy gyer­mekeik szálláshelyének megválasztásában az igaz­gató kellő útmutatással szolgái és szívesen ajánl megfelelő és megbízható szállást adó családokat. Kelt Szegzárdon 1892. aug. 6. Az igazgatóság. IRODALOM. ZENE. — A király legkisebb unokáját mutatja be a „Ma­gyar Géniusz“ legújabb száma, a mint a Mária-Valéria fő­hercegnő s férje, Ferenc Szalvátor főherceg enyelegnek alig nehány hónapos kis gyermekükkel. Szebb idyllt, mint ez a bájos kép, a „Magyar Géniusz“ nem mutathatott volna be olvasóinak. A „Magyar Géniusz“ múlt számában egy igen érdekes kérdést vetett fel. Ugyanis a nagy olvasóközönség­hez fordult s kikérte véleményét a „lex papea Poppaea“, vagyis ama törvényjavaslat iránt, melyet egy francia kép­viselő nvujtott be a kamarához, s mely kimondani kívánja a kényszerházasságot. A közönséget ez a kérdés, úgy lát­szik, nagyon érdekli, mert egy rövid hét alatt nem keve­sebb mint 173 válasz érkezett a szerkesztőséghez, s meg­annyi hosszabban-rövidebben foglalkozik ezzel az igazán érdekes kérdéssel. Mindenesetre jellemző, hogy a válaszok túlnyomó része (121 darab) nőktől ered, még pedig férjes hölgyektől. Leánynak csak 17-en vallották magukat. A höl­gyek véleménye, épp úgy mint a férfiaké, megoszlik pro és contra. Az általános szavazás szerint eddigelé — mert a j végleszámolás csak a következő számban tétetik közzé — a mi közönségünk a kényszerházasság ellen van és pedig 173 szavazó közül 145 ellene, 28 mellette. Nemre nézve követ­kezőleg oszlanak meg a vélemények: 44 férfi közül 36 a

Next

/
Oldalképek
Tartalom