Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-10 / 28. szám

— Közgyűlés. A tolnai ev. ref. egyházmegyei tanitó-egylet julius 19-én Duna-Szt,-Györgyön tartja évi rendes közgyűlését.

— Köszönet nyilvánítás. Az alapnevelési egylet által folyó évi junius hó 11-én rendezett ju- niális belépti jegyét utólag megváltották gr. Ap- ponyi Sándor ur 3 frt és Bartal Béla 2 írttal; — a ni ár kimutatott 45 frt 53 kr tisztajövedelem ezek szerént 50 frt 53 krra emelkedett. — A szegzárdi népbank az alapnevelési egylet céljaira 10 irtot adományozott; — úgy ezen adomány — valamint a fentebbi jegy megváltásokért hálás köszönetét fejezi ki az alapnevelósi egyesület választmánya.

— Értesítés. Lapunk utján is felhivatoak mindazon szegzárdi szőlőbirtokosok, kik a fillok- szera által szőlőikben okozott károkat adóleen- gedós céljából még nem jelentették be, annál is inkább tegyék meg, mert a bejelentési határidő e hó 15-én lejár. Bejelentések Velősy József városi nyilvántartónál eszközöltetnek.

— Halálozás. Krautszak József pénzügyigazgatósági számtisztet és nejét nagy csapás érte. —- Három éves Bezső nevű kedves kis fiacskája e hó

5-én elhunyt. A kis halottat nagy számú résztvevők kísérték örök nyugalomra. A kiadott gyászjelentés igy hangzik: Krautszak József m. kir. péuzügy- igazgatósági számtiszt és neje szül. Achsz Fran- cziska úgy a maguk, valamint gyermekeik: Hermina és Lajos nevében is szomorodott szívvel jelentik szeretett fiuknak, illetőleg testvérüknek Rezsőnek folyó évi julius 5-én délután 2'/4 órakor, életének 3-ik évében, vörhenyben történt gyászos kimultát. A szeretettnek hült tetemei folyó évi julius 6-án délután 5 órakor fognak a reform, sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Szegzárd, 1892. julius 5-én Áldás és béke korán elhunyt hamvaira!

— Fürdőévad. Az idén junius nem volt kedvező a fürdésre, de júliusban a jó idők beálltával a csörgetői fürdőt is igen sokan látogatják. — Az úszni tanulók száma is szaporodik, a mit nem is lehet eléggé ajánlani a szülők figyelmébe.

— Levélpostai utánvételek. A kisebb pénzkövetelések behajtásának megkönnyítése céljából a pi'sta a Magyar és Ausztriával való forgalomban julius 1-től kezdve a levélpostai utánvóteli szolgálatot is berendezi, a következő feltételek mellett: A feladó ajánlva feladott levélposta küldeményét 500 írtig utánvételekkel terhelheti s az után vett összeget a posta-utalvány utján fizeti ki a feladónak. Az utánvételes levelek díjazása, bérmentesítése és feladása ugyanúgy történik, mint az ajánlott leveleké. Ismeretes, megbízható felek az ily levelekhez posta-utalványt is köthetnek hozzá a levél hátlapjához. A beszedett összegből a posta 5 kr. beszedési díjat és az utalvány portóját levonja, a többit pedig az utánvételes levél feladójának kézbesíti.

— Mözsre segédtanítót keres Katzler János kántortanitó. Fizetése egy polgári évre 120 frt s ágyneműn kívül teljes ellátás.

— A szomszédból. Kaposváron legközelebb cukorgyárat építenek. — Mohácson csak nem rég szerepelt He gyesi Mari művésznőnk s a múlt héten N á d a y a nemzeti színház kitűnő bonvivántja lépett fel három este.

Iskolai értesítők.

*

A szegzárdi áll. seg. közs. polgári leányiskola első értesítőjét közli Kovácsné Nagy Lujza.

(Folytatás és vége).

A felső leányiskolára vonatkozó részből álljanak itt ezek:

A szegzárdi felső leányiskola a polgári fiúiskolával egyszerre 1876. évben nyittatott meg, s fennállt 1891. julius elejéig, azaz 15 évig.

Ezen idő alatt összesen 513 növendék nyert ez intézetben oktatást.

És pedig:

1892. julius 10.

____________________

az 1876—77.

tanévben 22.

„ 1877-78.

n

21.

„ 1878-79.

n

29.

„ 1879—80.

r>

26.

„ 1880-81.

n

22.

„ 1881—82.

n

29.

„ 1882—83.

n

39.

„ 1883—84.

Ti

34.

„ 1884—85.

n

29.

„ 1885—86.

r)

35.

„ 1886-87.

n

41.

„ 1887—88.

n

46.

„ 1888-89.

T)

52.

„ 1889—90.

n

38.

„ 1890-91.

r>

50.

Az első években a szülők meglehetős közönyt mutattak a leányiskola iránt — mint az a növendékek csekély létszámából is látható — de későbben iskolánk mindig nagyobb tért hódított magának ; meggyőzte közönségünket a nőnevelés fontosTOLNAVÁRMEGYE.

ságáról és szükségességéről annyira, hogy későbben úgy a városban, mint a vidéken mindinkább nagyobb népszerűségre tett szert.

Az iskola fenállásának első 4 évében a felső leányiskola a polgári fiúiskolával közös igazgatás alatt volt.

Igazgatója, Krammer János volt, a polgári fiuisko a jelenlegi igazgatója. Tanítónői voltak : Sá- fáry Irma (jelenleg budapesti felsőbb leányiskolái tanítónő) ki mindjárt az iskola felállításakor neveztetett ki, és Batiné Stancsics Fanni, ki az 1877. év október 27-én lett kinevezve, miután az előtte kinevezett Mayerring Emma másutt alkalmaztatván ezen állásáról lemondott, mielőtt azt elfoglalta volna s igy ez állás a tanév elején megüresedett.

Az 1878—79. tanévben az addig bérházban j elhelyezett iskola szép díszes épületben helyeztetett j el. Áz iskolaház egy renaisance stylü szép egyeme- j letes épület, városunknak ma is egyik legszebb háza. Az 1887. évben még egy szárnyépülettel meg- toldatott s igy benne a két társintézet igen kényelmes elhelyezést nyert.

Az 1880. évben a felső leányiskola a fiúiskolától annyiban elválasztatott- a mennyiben vezetése női igazgatóra bízatott. Az iskola igazgatónő- I jévé a vallás- és közoktatásügyi miniszter Hege- düsné Kerkápoly Matildot, a budapesti felsőbb leányiskolához áthelyezett Safáry Irma helyére kineve- \ zeit tanítónőt nevezte ki.

De iskolánk csak 3 évig volt vezetése alatt, mert az 1883. évben nevezett igazgatónő hosszas, súlyos betegsége miatt */2 évi szabadságot nyert, s még ugyanazon évben betegségének áldozata lett.

Helyette Szarukán Ida polgári iskolai tanítónő neveztetett ki iskolánk igazgatónőjévé (ki elődjét annak betegsége alatt helyettesítette). De e minőségben ő is csak 3 évig működött, mert 1886. év junius havában állásáról lemondott s a tanítónői pályáról visszavonult.

Az 1886. óv október 5-én a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter 32780. sz. a. kelt rendeletével alulírottat nevezte ki a szegzárdi felső leányiskola igazgatónőjévé, a ki az iskola megszűnéséig vezette az intézet ügyeit.

A felső leányiskolában 15 évi fenállása alatt összesen 25 tanerő működött.

A felső leányiskola az 1891. óv junius havában bevógezte pályafutását.

Mielőtt — tisztemhez híven — a szegzárdi felső leányiskolától végleg elbúcsúznám, tartozom kijelenteni azt, hogy nevezett intézet célját minden időben iparkodott megközelíteni, s a törvény által neki biztosított szűk keretben igyekezett magyar nemzeti szellemben, művelt honleányokat képezni.

Itt a város falai között azonban a felső leányiskola működésének egyik legfontosabb eredménye gyanánt kell felemlítenem azt, hogy megórlelte a polgári leányiskola felállításának eszméjét; mert a polgári leányiskola, mint egy tökéletesebb leánynevelő tanintézet a felső leányiskolából nőtt ki, abból kelt életre !

A polgári leányiskolába beiratkozott az I. osz- tátyába 36, a II-ikba 34, a III-ikba 34, a három osztályba összesen 104 tanuló. A növendékek létszámának gyarapodása a felső leányiskola 52 (legnagyobb létszám) tanulójához képest óriási haladást mutat.

Az egészségi állapot kielégítő volt.

A tél folyamán ugyan úgy a kanyaró, mint különösen a difteritisz nagyon uralkodott városunkban és a gyermekek közül nagyon sok áldozatot szedett, — de iskolánk tanulói közül aránylag igen kevesen kapták meg e bajt s végzetessé egy esetben sem vált tanulóink között, s igy az iskola bezárása nem vált szükségessé.

Iskolánknál a jelen tanévben 16 szegény sorsú növendék részesült tandíj mentességben; s a községi iskolaszék 50 frtot bocsátott alulírott igazgató rendelkezésére oly célból, hogy azon uj tankönyveket szerezzen be a szegény tanulók részére. Az igy beszerzett tankönyvekhez hozzáadva a könyvtárunkban már meglevő könyveket, azon kellemes helyzetben voltunk, hogy 16 szegény sorsú leánykát láthattunk el tankönyvekkel s ez által sok szegény tanulónak segítettünk megkönnyíteni iskoláz'atását.

Nem mulaszthatom el ez alkalommal, hogy e helyen is hálás köszönetét ne mondjak nggys. és főt. Hanny Gábor apát ur és tek. László Lajos ügyvéd urnák azon nemes tettükért, hogy az előbb említett egy-, az utóbbi két szegény sorsú növendéket volt szives tankönyvekkel ellátni.

Az elmúlt tanévben ösztöndíjban részesült: Behr Matild III. osztályú és Boda Jolán I. osztályú növendék.

Jutalomkönyveket nyertek : Az I. osztályból Gőzsy Leontin, Győrffy Laura, Kanitz Gizella, Lengyel Etel, Mehrwerth Erzsébet, Bálámon Matild. Á II. osztályból Boross Sarolta, Martin Erzsiké, Pirnitzer Stefánia, Schön Olga, Sárközy Etel, Szűcs Etel, Lórincy Crescens. A III. osztályáéi Blau Fanui, Geiger Valér, Herdlein Ilona, Koncsics Jolán, Lórincy Ida, Lunova Anna, Török Bhnka.

Azon tanuló, ki a polg. leányiskola négy osztályát jó sikerrel végezte, beléphet:

1. a felsőbb leányiskola 5. osztályába, ha a franczia nyelvből felvételi vizsgálatot tesz ;

2. női kereskedelmi tanfolyamba;

5.

3. vasúti tiszt-képző tanfolyamba;

4. tanítónő képezdóbe ;

5. posta- és távirótiszt-képző tanfolyamba.

Az 1892—3. tanévben a felvételek" és behatások a polgári leányiskolában szeptember hó 1. 2. 3-án fognak tartatni délelőtt 9—12 óráig az igazgatósági irodában. E napok délutánjain tartatnak a felvételi-, pótló- és javító vizsgálatok. E határidőn túl szeptember 15-ig csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett veheti fel igazgató a növendékeket. A rendes tanítás szeptember 5-én veszi kezdetét.

A polgári leányiskola I osztályába felvehető minden tanuló, a ki legalább 10. évében van és az elemi iskola negyedik osztályában megkívánt ismeretekkel rendelkezik. Ennek igazolására szolgál a bizonyítvány és a felvételi vizsgálat.

— A Tolna-Baranya-Somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye bonyhádi algymnasiumának értesítőjét az 1891/92-iki tanévről közzétette Gyalog István igazgató. Ismertetését kötelességünknek tartottuk a múlt évben is, annál inkább ismertetjük most, mikor a gymnasium kérdése napirenden van s a mikor a főiskoláért Bonyhád is erős küzdelmet folytat.

Az értesítő első helyén „A tolnavármegyei főgymnasium ügye és a bonyhádi algymnasium“ cim alatt találjuk ismertetve azon ügyet, mely egész megyénket foglalkoztatja jelen évben. 29 oldalt szentel az igazgató ennek, habár az egésznek legalább lényegét ismeri a közönség s még jobban ismerik a szülők. Mindamellett röviden ismertetjük mi is. Az iskolai nagybizottság 1891. junius 25-ón tartott gyűlésében az igazgató javaslatára kimondotta: „A bonyhádi algymnasium kiegészítésének eszméjét helyeslőig fogadja és azt pártolólag terjeszti az es- peressógi gyűlés elé ; a beterjesztett emlékirat értelmében teendő előmunkálatok ügyét egy „ad hoc“ bizottságnak adja ki stb. hogy a legközelebb tartandó rendkívüli nagybiz. ülésen a főgymnasium kérdésében határozott véleményt adhasson.“ Elő van adva azután a bizottság egész működése, a minisztériumhoz, megyéhez beadott kérelem, a közönséghez adakozás végett kibocsátott felhívás stb. Ismeri a közönség az ügyet, azért még csak azt említjük meg, hogy a bonyhádi algymnasium esetleges kiegészítése végett a megindított aláírási iveken egyesektől és községektől összesen 31,348 frt 10 kr olvasható, a mi — a leendő főgymnasium- nak évi szükségletét 18,500 írtra tevén — akkora összeg, hogy e szerint csak 9250 frt államsegélyre lenne szükségük, ha a kiegészítés megtörténnék.

Az iskola-évről szóló jelentés foglalja el a második helyet. Itt közli az igazgató azt a beszédet, melyet a megnyitás alkalmával az ifjúsághoz intézett. A hazaszeretetről beszólt igazi érzéssel, szép nyelven buzdítva az ifjúságot a haladásra s azon nemes kötelességek pontos teljesítésére, melyeket tőle az intézet, a haza, szülők követelnek.

A tanulók száma 161 volt. Újlaki Kálmán tanár még a múlt évben súlyos betegségbe esvén, egy évre a tanítás alól felmentetett és Holczbam- mer János helyettesitette. Újlaki december 22-én meghalván, az igazgató meleg hangú sorokat szentel emlékének. Beteg volt még Kirchner Károly rendes tanár is, a kit szintén helyettesiteni kellett május közepéről kezdve. A járványos betegségek Bonyhádon is grasszáltak, az egészségi állapot tehát nem volt kielégítő ; de veszedelmes sem. — Egyedül Plank Jenő III. oszt. tanuló hunyt el az óv elején hashártyagyulladásban.

A tanulók magaviseleté, szorgalma előmenetele kielégítő volt az I. osztály kivételével, a melyben sok a gyenge tanuló.

Az ág. hitv. ev. ifjak vasárnaponként resztvettek az iskola nagytermében tartatni szokott magyar isteni tiszteleten, melyet ezen évben Markau- ser Imre vezetett. Iskolai ünnepet tartottak a reformatio ünnepén és junius 8-án, a koronázás évfordulóján. Ev közben meglátogatta az iskolát Ná- dosy Kálmán esperes felügyelő, Guggenberger János alesperes, több iskolai biz. tag és Spitkó Lajos tank. főigazgató, a ki másfél napon át jelen volt az,előadásokon és pedig minden tanárnál többször. Általában haladást tapasztalt, igen az emelkedésre való komoly törekvést, lelkesedést és buz- góságot. A könyv- és szertárak bővítésére az intézet összesen 819 frtot, az épületekre és az udvarra 319 frtot fordítottak.

Az iskola alaptőkéjére és folyó kiadásainak fedezésére adományoztak összesen 868 frtot.

A tanári nyugdíj-alap meghaladja a 7Y2 ezer frtot. E eélra 27 frt adomány folyt be. A tanári személyzet a hitoktatókkal (3) 10 volt.

Érdekes az iskola népességének kimutatása. T. i. vallásra nézve : ág. hitv. ev. volt 57, ev. ref. 21, r. k. 65, izr. 14. Magyar volt 112, német 45. Illetőségre nézve bonyhádi 34, tolnaraegyei 69, más megyebeli 54. Az ösztöndíjak rovata igen kedvező szint mutat, mert 16 tanuló részint nagyobb (100 frtos) részint kisebb ösztön- és szorgalmi díjat kapott. A tápintózetben személyenként 50 írtért ebédet és vacsorát kapott 57 tanuló. A jövő iskolai óv szeptember 1-én kezdődik.