Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-03 / 27. szám

1892. julius 3. _

— Bizalmi nyilatkozat. A sze gzárdi izr. hitközség képviselő-testülete e hó 2-án tartott gyűlésén, a napirend után szót kért Salamon Ármin képviselő-testületi tag és megemlékezvén arról a támadásról, melyet Klein József hitközségi tag hírlapi utón a hitközség általános tiszteletben és nagyrabecsülésben álló elnöke, Leopold Sándor ellen abból az alkalomból intézett, hogy Leopold Sándor hitközségi elnöki minőségben Klein Józseffel tárgyalt, indítványozta, hogy a képviselőtestület fejezze ki Leopold Sándor elnök iránt továbbra is osztatlan bizalmát és törhetetlen ragaszkodását, nemkülönben elismerését, hogy a hitközség érdekében Klein Józseffel szemben eljárt, egyúttal pedig a képviselő-testület adjon indignatiójá- nak kifejezést, hogy Klein József, mint a hitközség tagja, a hitközség elnöke ellen ilyen durva támadás intézésére magát elragadta. — A képviselő-testületnek csaknem teljes számban megjelent tagjai Salamon Ármin indítványát egész terjedelemben egyhangú helyesléssel fogadták el, mire Leopold Sándor elnök a jelenlevők éljenzése között köszönte meg az iránta újból nyilvánuló bizalmat, kijelentvén hogy eféle támadások nem fogják őt a közpályán kifejtendő működésében megingatni. A gyűlésen dr. Pirnitzer Béla elnökölt.

— Széchenyi szobra. Széchenyi István gróf szobrára a vármegye által megszavazott 100 frton felül 72 frt 68 krt gyűjtöttek a járási főszolgabirák. Ezen összeget rendeltetési helyére a múlt héten küldte el vármegyénk alispánja.

— Uj telefon. A alispáni és a kir. állam- épitészeti hivatal közt a múlt héten telefon összeköttetést állítottak fel.

— Nyilvános vizsga. A helybeli izr. elemi iskolában junius 29-én és 30-án voltak az évi vizsgálatok. 29-én az első és második, 30-án a harmadik és negyedik osztály vizsgái. A vizsgálaton mindkét napon sok szülő és nagy érdeklődő közönség vett részt és örömmel hallgatta a tanulók értelmes feleleteit. A kézimunka és rajzkiállitás ez alkalommal nem vo't oly sikerült, mint a múlt években; de ezt megmagyarázza azon körülmény, hogy ezen évben az V. és VI. osztály megszűnt, mivel Szegzárdon ezen iskolai év elején nyílt meg a polg. leányiskola, a hová az elemi iskola negyedik osztályát végzett növendékeket már felveszik. Ettől eltekintve a kiállítás — régi jó hírnevéhez képest — a közönséget és hivatalos személyiségeket teljesen kielégítette. 30-án délután 6 órakor volt az évzáró-ünnepély énekkel, szavalatokkal s a jutalmak kiosztásával.

— Az árvamegyei ínségesek javára a magyar földhitelintézet összesen 146.860 frt 57 krt gyűjtő t.

— Adakozás a Wesselényi szoborra. A\Tes- selényi szobrára a vármegye által megszavazott 100 frton felül az egyesektől 23 frt 50 kr folyt be. Ezen összeget vármegyénk alispánja múlt héten küldte el a szobor-bizottságnak.

— A várdombi róm. kath. templom restaurálásáról értesítvén múltkor röviden e b. lapokat: sajnálattal konstatáltam, hogy e templomnak a jövőben csinossága mellett is megmarad eddigi legnagyobb hibája, t. i. aránytalan kicsinysége, és hogy mavilág a kegyuraság templomot nem na— gyob bittat, a hivő nép pedig nem nagyob- bittathat. Erre azt jegyezte meg valaki, hogy j csak nemlegesen feleltem meg arra a magam által föltett kérdésre: vájjon az ily bajon ki segítsen a várdombihoz hasonló esetben ? Hát én abban a múltkori közleményemben a sorok közül azt óhaj- i tottam tevőleges válaszul kiolvastatni (és ez a ki- | olvasás — úgy vélem — csakis a gyengébbeknek nem sikerült, hogy a várdombihoz hasonló esetben — pedig be sok ilyen eset van nagy Magyarországon — a tagadhatatlanul létező és nem kicsiny- lendő bajon csupán úgy lenne segítve: hogyha a földi javakkal fölösen megáldottak között Magyar- j országon is, miként a mívelt külföldön sűrűbben ; támadnának oly nagyszivü M a e c e n á s o k, kik az iskola, óvoda, lelenc, árva- és kórház stb. mel- j lett humanitárius s igy áldozatkész- I ségökre méltó célnak ismernék el

a templomot is; azt a templomot mely je- j lentős, a szuronyok ezreinél jelentősebb tényező j az emberi erkölcsök szeliditésében, mely az ugyau- azon egyhitüek egyesülését, mint megannyi test- ' vérek nagy családját a szentség bizonyos varázsá- ] val sugározza körül, mely mindenkire nézve egyaránt ideálizálja e nyomoré földi létet és a leg- magasztosabb eszmények szféráin vezérli végig az embert a bölcsőtől a sírig. — P. Zs.

...... ,

____' ______________________

TOLNA VÁRMEGYE.

— Áthelyezés. A zágrábi m. kir. vasutigaz- gatóság K ú n Dezső vasúti másod mérnököt a sü- megbi mérnöki ősz ályhoz helyezte át.

— Aratás. Péter és Pál napján rendes időjárás mellett kezdetét veszi az aratás. Nálunk azonban az idén nincs így, mert a sok eső és hűvös időjárás mellett a gabona még nem érett meg. E napokban is oly hideg volt, hogy a nyári ruhára igi-n sokan öltötték fel kabátjaikat. Még több napi jó melegre volna szükség, hogy az aratást a maga teljességében megkezdhessék.

— Házépítés. O s z o 1 y Károly ügyvéd, Be- j zerédj-utcai házát egészen újra építteti s ezt a héten már el is kezdették.

— Jutalom hullakifogásért. Ötvös János és M o n o r i János bölcskei lakosok 20 frt jutalmat kaptak hulla kifogásért a belügyminisztertől.

VIDÉK.

— A Szegzárd-vidéki rom. kath. tanitó-egylet csütörtökön tartotta közgyűlését Tolnán. A gyűlés nem részesült oly látogatottságban, mint azt érdekes tárgyai és tárgyalás mintaszerű menete méltán megkívánta volna. Jung és Szandtner tanítók 25—25 frt segélyt kaptak, első saját gége baja, a másik beteg feleségének gyógyítási költségére Helyes dolgozataikkal egy-egy aranynyal lettek kitüntetve: 8 ki csak Károly, Horváth Ignác, Traiber Iván és Nem es Győző tanítók, kiknek munkái részben a gyűlésen lettek felolvasva, részben a bíráló bizottság ajánlatára folytán nyertek jutalmat. Gyűlés után a .sörcsírnokban közös ebéd volt, melyen 25—30 tag vett részt.

— Tűz volt Tolnán a múlt héten szerdán

délben, amikor iz Merk hentes újvárosi kis háza égett le. A gyorsan érkező tűzoltóság csekély fáradsággal helyhez kötötte a tüzet, csak a kigyuladt kis házikó teteje égett el, mellék épület s más egyéb az udvaron lévő eléghető anyag meg menekült a tüztől. A városban alig tudták meg a tüzet. A tűzoltóság telefon utján értesült a veszedelemről s kivonult az utcán lévők bámulatára, kiknek fogalmuk se volt a tűzről. Az^ öuk. tűzoltó-egylet legújabban még két telefon 'állomást létesít és 8 villamos csengetyiit alkalmaz istálókban és tűzoltóknál. (Lord Gynlé.)

Iskolai értesítők.

A szegzárdi áll. seg. közs. polgári leányiskola első értesítőjét közli Kovácsné Nagy Luiza. A Májer-féle tanintézet értesítője után. melyről már lapunk múlt számában irtunk, ez az első, a mely megyénkben az idén megjelent. Azért is megérdemli ezen értesítő a részletes ismertetést, mert a leányiskolának, mint polgári iskolának első értesítője. Igazgatója visszapillantást vet benne a volt felső 1 áuyiskola történetére, működésére s a belőle lé! esült polgári iskola alakulására. Egész megyénket érdekli e dolog s azért közöljük szószerint a következőket:

„Azon kellemes helyzetben vagyuk, hogy midőn iskolánknak a lefolyt tanévi történetét főbb vonásokban ecsetelni akarom, azt mindjárt egy örvendetes jelentéssel kezdhetem, mely intézetünkre nézve olyan kedvező változás beálltát jelzi, mely iskolánk intéző köreinek régi hó vágyát képezte. E változás: a felső leányiskolának polgári iskolává való átalakítása.

Az iskola átalakításának eszméje már évekkel ezelőtt megpendittetett a királyi tanfelügyelő ur és az intézet igazgatója által, sőt a községi iskolaszék is az igazgató előterjesztése folytán szintén évek óta magáévá tette ez ügyet, s megbízta az iskola igazgatóját, hogy egy a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézendő memorandumban fejtse ki ez átalakításra vonatkozó nézeteit.

Ezen emlékirat az átalakításra vonatkozó vé- leményes jelentéssel együtt még az 1888-ik évben beadatott, de miután a leányiskola ügye összeköttetett a polgári fiúiskola kibővítésének kérelmezésével : a memorandum beküldése halasztást szenvedett s csak a következő, 1889—90. tanévben küldetett fel rendeltetési helyére.

S nagyméltóságu gróf C-áky Albin vallás- és közoktatásügyi Miniszterünk, ki nőnevelésünk ügyét annyira szivén viseli, meg is hallgatta jogos és méltányos kérésünket, s az 1891. év ápril havában egy leiratot intézett a kir. tanfelügyelősóg utján iskolaszékünkhöz, melyben kijelenti, hogy azon esetben, ha a város az iskola elhelyezéséről gondoskodik. s vállalkozik a dologi kiadások fedezésére, hajlandó kérésünket teljesíteni, s iskolánkat polgári iskolává alakítani. S miután az iskolaszék e leiratot örvendetes tudomásul véve ő nagyméltóságát az iskola elhelyezéséről biztositotta : rövid idő múlva, 1891. julius elején megjöd a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter urnák azon leirata, a mely — a mi rém óhajunkat teljesítendő — a felső leányiskolának polgári iskolává való átalakitasat íendeli el.

Legyen köszönet érte nagyméltóságu Miniszterünknek, a ki ezen intézkedése által nemcsak varosunknak, hanem egész Tolnamegyének nagy szolgálatot tett; nónevelési ügyünk fe karolásának újabb jelét adta; s ha csakugyan igaz az, hogy a nemzet erkölcsi ereje s gyarapodása honleányainak műveltségében gyökeredzik: akkor ő nagvméltoságá- nak ezen intézkedése, magyar nemzeti szempontból is e vidéken nemzeti közszükségletet^ elégített ki, miután ezen intézet egész Tolnamegyének egyetlen magasabb fokú leányiskolája.

Hogy mennyi elónynyel bir a polgári iskola a felső leányiskola fölött, annak tüzetes fejtegetésére az értesítő szűk kerete nagyon kevés tért nyitna, s azért ennek tárgyalásába bocsátkozni nem is szándékozom, csak egy-két vonással akarom feltüntetni azt, hogy miért jeleztem a nőnevelés haladásának iskolánk átalakítását.

A legfőbb előnye a polgári iskolának a felső leányiskola fölött, hogy inig az első már az elemi iskola IV-ik osztályából veszi fel a növendékeket, s négy évi tanfolyamon vezeti keresztül, addig a felső leányiskolába a VI ik elemi osztályból lépnek át a gyermekek s ott csak két évig képezhetnek. S inig ez utóbbiban a néha 10—12 különböző elemi iskolából jött, s majdnem ugyanannyi féle előképzettséggel biró tanulók képességének némileg is egyenlővé tétele s a rendes fegyelemhez való szoktatás a tanévnek egy harmadát biztosan, de néha az év felét is igénybe veszi — a mely idő alatt sikeres tanításról alig lehet szó — s igy a rend- czeres tanításra csak 11/2 év marad : addig a polgári iskolánál feltéve, hogy a növendékeknek az uj tanítási modor és fegyelemhez való szoktatására ugyanenyi időt szánunk (pedig a kisebb gyermekeknél a szoktatás mindig nagyobb könnyűséggel jár), mégis még mindig 3'/2 óv marad a már teljesen egyöntetű tanításra. S ez idő alatt a gyermekek mindig ugyanazon egyének által vezetve, tanítva, könnyebben elérik azon célt, a mely mindkét iskolának főtörekvése, hogy t. i. a magyar középosztály leányait magyar nemzeti irányban igazán müveit nőkké képezze.

Ha pedig e két iskola tananyagát nézzük, azt találjuk, hogy a felső leányiskola 2 évi rövid tanfolyamára csaknem azon anyag van előírva, a melyet a polgári iskola 4 óv alatt kényelmesen és alaposan végezhet el. Ezen oknál fogva a felső leányiskolánál az idő rövidsége a tananyag átvételénél lázas sietséget követel, a mi csak az alaposság és képzés rovására történhetik Azért találkozunk nem ritkán sok olyan felső leányiskolát végzett növendékkel, a ki nagyon sokat tanult ugyan, de maradandó szellemi kincset vajmi keveset gyűjtött.

Dé különösen kitűnik a polgári iskolák előnye a felső leányiskolák fölött a kereseti pályákra való képesítés tekintetében. Mig a felső leányiskola csak a tanitónőképző intézetekbe, vagy kereskedelmi tanfolyamokra való felvételre képesít: addig a polgári iskola növendékeit az említetteken kívül még a posták távirda és vasúti tiszti tanfolyamba való lépésre is képessé teszi.

Az itt elmondottak már magukban is eléggé mutatják, hogy a polgári iskola sokkal áldásosabb intézmény a felső leányiskolánál, s hogy igy ez utóbbinak polgári iskolává való átalakítása nőnevelésünk haladását, fejlődését mutatja,

Mielőtt iskolánknak a lefolyt tanévi állapotáról jeleutést tennék, egy rövid visszapillantást akarok vetni a most már beszüntetett felső leányisko - Iára, s annak történetét egy pár vonással vázolni.“

(Folytasása és vége következik.)

IRODALOM. ZENE.

— A „Képes Családi Lapok“ az udvarnál. Abból az

alkalomból, hogy a „Képes Családi Lapok' koronázási disz- számában Mária Valéria főhercegnőnek két bájos kis költeménye jelent meg sikerült magyar fordításban; a szer- kesztőség az említett számot pompás diszkötésben a magasy szerzónőnek is megküldötte. Mária Valéria főhercegnő amáí, gyöngéd érdeklődést, melyet az irodalom iránt mint annak egyik szép tehetségű művelője, minden alkalommal tanúsítani szokott — ez alkalommal is kitüntette azzal, hogy az említett lap szerkesztőjéhez báró Vécsey Paulina udvarhölgy által a következő tartalmú levelet intéztette :

„Dr. Murányi Ármin budapesti h. ügyvéd és a „Képes Családi Lapok“ felelős szerkesztője

Budapest, Nagykorona-utca 20. sz.

Junius 19. 92.

Igen tisztelt szerkesztő ur !

Mária Valéria Fenséges Főhercegnőnek küldött disz- szátna a „Képes Családi Lapoknak“, megérkezett s legfen-