Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-06-26 / 26. szám

1892. junius 26. TOLNA VÁRMEGYE, 3. Nemzeti adakozási felhívás Klapka György koszorújára. Ki érdemelte meg jobban a magyar honfiaktól és honleányoktól a koszorút, miDt Klapka György ? Milyen legyen e koszorú ? Olyan, mely nem hervad el, nem hullatja el levelét; — addig él, mig a hős neve magyar szivekben élni fog. Olyan koszom, mely még a nemes ércből készültnél is maradandóbb legyen. Felhívjuk hazánk hű fiait és hölgyeit, hogy veszendő zöld ágak helyett fonjanak olyan koszorút a hősök hősének emléke körül melyet el nein enyésztet az idő. Gyújtsunk össze egy alapítványt „Klapka ko­szorújának“ cime alatt, olyan gyorsan, amint a hazafi fájdalom szétterjed minden szivekben, mely alapítványnak célja legyen magyar ifjak kiképezte- tese a Ludovika Akadémiában arra a pályára, me­lyen az elhunyt hős nevét halhatatlanná tette. Fénynyel, ne gyászszal kisérjük hősünket sírjába. így örökítsük meg emlékezetét. A ki felhívásunkat megérti, átérzi, cseleked­jék velük együtt szive szerint: gyorsan és habozás nélkül. A legkisebb összeg is, mint a nemzet hálájá­nak kifejezése fogja szaporítani Klapka koszorújá­nak leveleit. Vajha az egész nemzet lenne belefoglalva ez örökzöld koszorúba I Budapesten, 1892. május hóban. A gyűjt ő-b izottság nevében: Br. Kemény Kálmánná Gr. Károlyi István, br. Bánffy Polyxéna, olnök­elnök. Dr. Münnich Aurél, jegyzi és pénztárnok. Adományok Münnich Aurél, a „Klapka koszorúja“ pénztárnokához (Budapest, IV. Vámház- körut 12. sz. czim alatt) küldendők. Földrengés Tolnavármegyélien. Folyó hó 22-ére virradóra hajnali órakor vármegyénk majdnem minden községében erős földrengés volt érezhető. A tudósításoknak egész halmaza fekszik előttünk, tehát úgy látszik, hogy ez a földrengés nem lokális jellegű vo't, hanem átvo- | nult Tolna, sőt szomszódes vármegyéken is. Értesüléseink következők: Szegzárdon éjjel 2—3 óra között földrengést észleltek azok, a kik ébren voltak, sőt többen állítják, hogy erre ébredtek fel. — A lökés , kelet-nyugati irányban volt észrevehető és pedig kétszer, egy erősebb és egy gyengébb. — Né­mely háznál különösen az emeleteken, a lámpák ! erősen rezegtek, képek s kisebb tárgyak megmoz- | dúltak helyeikből. E közben távolról jövő erős mo­rajt hallottak. — Hasonló földrengést 1882. augusz­tus 15-én éreztek utoljára. Regölyön éjjel 2 óra 20 percker borzasztó morajjal igen erős földrengés volt. A szobákban lévő bútorok mozogtak, az edények zörögtek, az épületek reszkettek. Az emberek mély álmukból felébredtek és a házakból kifutottak. Kajdacson éjjeli 2 órakor nagy földrengés rázkódtatá meg a házak falát. A földgyomrából raenydörgés szerű tompa mormolás volt hallható, sokan hintaszerü mozgást éreztek, az órák a há­zakban több helyütt megálltak, a szekrényekre fel- ál lógatott edények kisértetszerüen zörögtek. A föld­rengés a község lakóit rémületbe ejtette, nagyobb bajt azonban nem okozott. Simontornyán fél hármat mutatott az óra mikor a földrengés felriasztotta az alvókat. Körül­belül öt másodpercig tartott a rengés, a poharak megrezdültek a pohárszékben, székek, asztalok és ágyak megmozdultak. Baj nem történt. Kis-Szé- kelyben is volt földrengés. Tamásiban éjjel 2 óra 14 perckor (zóna sze­rint) 10 másodpercig tartó földrengés volt. Oly dü­börgéssel kezdődött, mint a távoli menydörgés. Az első nagyobb lökés után hullámzatosan mind ap­róbbak következtek, mig a rengés egészen megszűnt. A pohárszóken a poharak, edények összeverődtek. Egy Topa nevű polgár rozoga kéménye összedőlt. Felső-lreghen szintén heves földrengést éreztek. Miszla községben éjfélután 2 óra 10 perckor óriási menydörgós ébresztette fel álmából a közsé­get. A házak ingadoztak s a lakosság a szabadba menekült, jajveszékelve. Sokan a parasztok közül azt hitték, hogy itt az utolsó Ítélet. A földrengés 10 másodperczig tartott s egyéb kárt nem okozott, minthogy négy háznak a kéménye dűlt le. Pinczehelyen hajnali 2 óra 35 perckor riasztotta fel óriási robbajjal kezdődő heves rászkódás alakos­ságot. A falak megrepedtek, kémények bedőltek, a falon függő tárgyak csörömpölve estek a földre. Az első lökést még egy erősebb és vagy négy tompább rázkódás követte. Nincs ház, hol kisebb-nagyobb kárt ne okozott volna. Az ijedséget fokozta az is, hogy Gyönk községben hajnali háromnegyed 3 óra­kor erős moraj kíséretében több erős lökést érez­tek. A földrengés Gyönk környékén, Szakadat, Varsád, Udvari, Hidegkút, és Szárazdon is erősen érezhető volt. Gyönkön a lökések oly erősek voltak, hogy a bútorok több helyütt helyükből kimoz dúltak, az alvó emberek felriadtak s nem tudván, mi történt, rémülve, kiabálva rohantak ki az utcára. Némedi jun. 22-én hajnali 2 óra 10 perckor távoli, földalatti robbanáshoz hasonló moraj után oly erős földrengés volt, hogy az ágyak táncoltak, a magasabb helyeken tartott edények csörömpöl­Inkább elszenvedem a legsötétebb abszolutiz­mus minden nyomását, semhogy végig élvezzem a szabadság eme megható hangjait — az önök előadásában. Es végig kell szenvednem mindennap az önök muzsikáját, mert mint önök gondolják : hát muzsi­kálnak. Sajnálom a dolgot, de ki kell jelentenem, hogy önök a mennyire jó emberek, annyira rossz muzsikások, s mi körükakók — milyen különös ! — mi vagyunk a szerencsétlen Üótások, bár egyál­talán nem is flótázunk. Mert tessék olyan állapo­tot képzelni, mintha az ember keze-lába meg volna kötözve, s ilyen állapotban csiklandozzák: nincs menekvés. Az embernek nincs otthona, nincs nyu­galma, nincs helye hol fáradt idegeit kipihentetné, mindenhol eléri a százfejü hydra egy-egy csápja mely őrülten azt ordítja füleinkbe hogy: Hamz’ a Idee ? Es hogy orditja! Azt hinné az ember, hogy egy csapat Pasteur -által beoltott malac si- vitja a lélekemelő melódiát, melyhez néhány naiv borjú sikeresen segédkezik. Az igaz: a malac sivitást bámulatos tökéle­tességben élvezhetni; s ha elgondoljuk azt, hogy mindez hangjegyek után megyen, akkor kissé meg­lágyulunk, mert hát már ez is csak valami. Pedig én nem akarok 'ellágyulni. S nem is fogok sohasem. Legjobban bizonyítja kétségbeesé­semet az, hogy saját nyomorúságom felett már humorizálok is. Mit kellett addig szenvednem ! Be­vallom, hogy dühös vagyok, ü Ravachol, Ravachol! Hogy mért nem tudok már bombát készíteni mint ő. Sokszor elmerengtem már rajta, hogy mily isteni látvány lenne 25 trombitást a hold fényénél a le- | vegőben szerte-szét repülni látni. De hát ezt nem láthatom. Magamba térek, reflexiók fognak el. Miért is oly kegyetlen a sors, az alkotás ? Nem hiába mondja a németek költője, a nagy Schillerium: „Des Lebens.ungetrübte Freude ward keinem Sterblichen zu Theib“ A természet adott életet, de egyúttal halállal is végezteti e szép dolgot; az ég Ura megalkotta a nőt, egy kárör­vendő szellem nem mindjárt kitalálta a házasságot? a múzsa elgondolta a muzsikát, s egy pokolbeli ördög rögtön a trombita megalkotásával felelt reá. Csokhogy mindeme elmélkedések nem segí­tenek rajtunk. De hát könyörgésre fogom a dolgot. Józsua megdöntötte trombitájával Jerikó falait. Nem em- 1 lékszem hogy olvastam volna a bibliában, hogy hitsorsosainak dobhártyáját is megrepesztette volna- Már pedig ez önöknek sikerült. Legyen tehát elég a borzasztó tréfából úgy is meg vagyok győződve arról, hogy eddig is viccelődtek csak, s nem is annyira muzsikálni akartak, mint inkább a vár­tek. Három óráig még öt tompa moraj hallatszott messziről, délnyugati irányban, de földrengés nél­kül. Kár nem történt. Kótyen e hó 22-re virradó éjjel, 2 és 3 óra között erős földrengés volt érezhető. A rázkódást dörgésszerü moraj előzte meg. A földrengést több­felé is észlelék, de sehol sem volt oly erős, mint Kétyen. A szomszéd megyében Sárbogárdon éjfél után két óra tájban nagy dörgés ébresztette fel az em­bereket. Midőn felakartak kelni, visszaestek az ágyba, oly földindulás volt itten. Reggel aggódva nézte mindenki a házát, vájjon nincs-e megrepedve. De szerencsére semmi baj nem esett. Hírek. — Lapunk szerkesztősége és kiadó- hivatala a Széchenyi utcai (1085. szám) IVlayer-féle ház első emeletére, a kir. já­rásbíróság volt helyiségeibe helyeztetett át. — Személyi hírek. Siraontsits Béla alis­pánunk családjával együtt Perkátára utazott. — Madarász Elemér vármegyei főjegyzőnk, 6 heti szabadságra megy. — Kitüntetett költő. Sántha Károly jeles költőnk lapunkban megjelent pompás ódáját, me­lyet a koronázás emlékünnepére irt, Széchenyi Sándor gróf főispánunk a miniszterelnökség utján ő Felsége kezeihez terjesztette fel. — Utépitésügyi tárgyalás. Simontsits Béla alispánunk e hó 22-ón helyszíni tárgyaláson volt Uj-Dombovárou. Somogy vármegye alispánjával — a pula-ujdombovári útvonal kiépítése ügyében értekeztek. — Duna-Földvár a kultuszminiszternél. A főgymnázium ügyében a napokban Duna-Földvár is deputációt meneszt a kultuszminiszterhez. Csak a sok kérő közt el ne vesszen a — főgymnázium ! — Uj ügyvédek. E hó 14-én dr. Gutmann Lajos Tamásiban, dr. Kiss Ernő ügyvéd irodájában gyakorlaton levő ügyvédjelölt, kitűnő sikerrel le­tette az ügyvédi vizsgát. — Ugyanakkor szerezte meg az ügyvédi diplomát, — miként erről már múlt heti számunkban említést is tettünk — dr. Mada­rász István közjegyző-jelölt is. — Bozgonyi Ja- kabéknak vélünk örömöt okozni azáltal, hogy e | hírrel együtt közöljük egyszersmind azt is, hogy e két uj ügyvéd közül egyik sem nyit irodát, ha­nem dr. Madarász István továbbra is az atyjánál Tamásiban, dr. Gutmann Lajos pedig a kapuvári : kir. közjegyző mellett vállal közjegyző-helyettesi | alkalmazást. — Áthelyezés. Berindán Szilárd hőgyészi kir. adóhivatali számtiszt hasonló minőségben a kaposvári kir. pónzügyigazgatósághoz helyeztetett át. megye központjából óhajtották a patkányokat el­riasztani. Járjanak inkább le az újonnan épült ezédula házba legalább a nyár tartamára, s kezdjenek ala­posan tanulni, meglátják hogy az ég is megsegíti önöket, bár sok van a rovásukon, mivelhogy olyan rosszul muzsikáltak neki az urnapi körmenet al­kalmából. Ne értsenek félre. Nem akarja senkisem az önök szorgalmát kétségbevonni, sőt azt határozot­tak el kell ismerni, valamint azt is, hogy egy jó zenekar nálunk valósággal hézagot pótolaa. S van köztük talán olyan tag, a kiben meg van a kellő teketség mint pl. Theisz urban, ki a helikont már elég jól kezeli, s igy van remény arra nézve, hogy rendszeres tanulás mellett 3 óv múlva jól is fog­nak zenélni. De hát bocsánatot kérek az mégsem járja, hogy addig is a vármegye fókusszában ilyen — engedjék meg hogy a dolgot a maga nevén nevez­zem meg — ilyen botrányos lárma megtüressék, különösen most; télen inkább elszenvedhető a do­log a minden részről ‘csukott ablakok mellett. Mert ha ez tovább igy tart, vagy mindenkinek szöknie kell s igy aztán a házak tökéletesen elértéktele­nednek, vagy pedig összeesküvés szerveződik, mely­nek czélja az lesz, hogy a világon mindenféle rau-

Next

/
Oldalképek
Tartalom