Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-06-26 / 26. szám
II. évfolyam. 26. szán). Szegzárd, 1892. junius 26. TOLNAVARMEGYE Előfizetési ár : Egy évre . . 6 frt — kr. | Fél évre. . . 3 „ — „ J Negyedévre . I „ 50 „ Egy szám .... 12 „ Előfizetéseket és hú detéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Krammer Vil- J mos könyvkeresJ edése SzegzárdoD. POLITIKAI ES VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegzárdon, Széchenyi-utca 1085. sz. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Főmunkatárs: BODNÁR ISTVÁN. Kéziratok vissza nem adatnak. A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer-1 kesztőséghez intézendők. j Hirdetések mérsékelten megállapított | árszabály szermt számíttatnak. Előfizetési felhívás! 1892. évi julius hó 1-vel uj előfizetés kezdődik a „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai heti lapra. A „TOLNAVÁRMEGYE“ hetenként legalább 8 oldalnyi terjedelemben jelenik meg és arra törekszik, hogy a köz- és társadalmi élet minden terén gyors és megbízható értesülései legyenek és hogy érdekes, változatos és igazi zsurnalisztikái színvonalon álló tartalmával mindennemű igényeknek megfeleljen. Rovatai felölelik a politikai, vármegyei és községi élet, úgyszintén az irodalom, törvénykezés, tanügy és közgazdaság körébe vágó eseményeket és azokat mindenkor tárgyilagosan ismertetik ; szépirodalmi részében szintén választékos és gazdag tartalomra törekszik. Előfizetési ára: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Fél évre....................3 „ — „ Egy hóra....................— „ 50 „ Hátralékos előfizetőinket az előfizetési díjak mielőbbi szives beküldésére kérjük. Hirdetéseket mérsékelt árszabály mellett közlünk. A „TOMA VÁRMEGYE“ kiadóhivatala. Deputáció a miniszternél. A Szegzárdon létesítendő főgvmnázium végrehajtó bizottsága e hó 23-án tisztelgett Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternél. A küldöttséget Simontsits Béla alispán vezette. A küldöttség tagjai voltak: Bezerédj Pál min. meghatalmazott, Hanny Gábor apát, Mikó György plébános, Boda Vilmos orsz. képviselő, dr Kramolin Emil földbirtokos, dr. Szigeth Gábor hitelbanki vezérigazgató, Módly László vármegyei fő- pónztárnok, Leopold Sándor nagybérlő, Hatigei Ignác vármegyei főorvos, üiffy Lajos ügyvéd, Török Béla ügyvéd, Hirling Ádám városi főjegyző, Takler József városi biró és Dr. Leopold Kornél. A közoktatásügyi palotában pont 12 órakor fogadta ő nagyméltósága a küldöttséget. Simontsits Béla a következő remek beszédet intézte a miniszterhez : „Nagyméltóságú Miniszter ur! Kegyelmes Urunk! A mi nemzeti fogalmaink szerint a rendületlen bizalmat maradandó erkölcsi alapon leginkább az a kormányzói bölcs figyelem teremti meg, a mely a „rólatok, — nélkületek“ jelszó alatti elhatározást elvből mindenkor elkerüli, ha törvényadta ön- kormányzati jogokkal felruházott tényezők szellemi vagy anyagi érdekeinek kielégítéséről van szó. Nagyméltóságodnak a Tolnavármegyében fölállítandó teljes főgynmázium kérdésével foglalkozó ! s a vármegye közönségéhez intézett magas leirata ennek a bölcs kormányzói figyelemnek félreérthetetlen bizonyitéka volt, és ezért van a törvényhatóság felterjesztésében az az egyhangú lelkes köszönet, inelylyel Tolnavármegye Nagyméltóságoddal szemben az alkotmányos érzületü államférfin iránti feltétlen bizalmát óhajtotta kifejezésre juttatni. — Ugyanaz a lelkesedés és bizalom érzete tölti el azon végrehajtó bizottságot, a mely a szegzárdi főgynmázium .létesítésének ügyét sikerre vezetni, már évekkel ezelőtt czélul tűzte maga elé, s a melyet nekem van szerencsém most Nagymóltóságod elé vezetni, hogy annak nevében egyfelől a legmelegebb hálás köszönetét tolmácsoljam Nagymóltóságod ama kegyességéért, hogy a mindeneken felül álló azon emelkedett látkörből, honnét Nagyméltóságod a magyar kultúra fejlődését annyi hivatott- sággal és gondos szeretettel irányítja, Tolnavármegye székhelyét Szegzárdot, bizonnyára döntő értékű figyelmében részesítette; másfelől pedig hogy azon meggyőződésüknek és tántorithatlan hitüknek adjak kifejezést, hogy a mikor egy teljes főgymná- zium hol leendő felállításának kérdését helyesen megítélni egyedül hivatott faktorok a közoktatás- ügyi magyar kormány és az érdekelt törvényhatóságátgondolt nézetük, illetőleg óhajukat kicserélték, s ennek eredménye az lett, hogy a mit az egyik szükségesnek jelentett ki, azt a másik magára nézve egyedül kívánatosnak jelezte, hogy akkor kétség és szó sem férhet többé ahhoz, hogy Tolnavármegye teljes főgymnáziuma Szegzárdon lótesittessék. Engedje meg Nagy méltóságod, hogy midőn a végrehajtó bizottság kérvényét átnyújtom, tiszteletteljesen arra kérhessem Nagymóltóságodat, hogy ne hagyja el ezt a minden ízében magyar, fojlődóskópes vármegyei központot, Szegzárdot, a a mely a kulturális fejlődés érdekében tanúsított nagy áldozatkészségével is bebizonyította, hogy Nagyméltóságod kiválóan becses figyelmére érdemes, s azok mellett Tolnavármegye közönségének igazi közvéleménye o'y óriási többséggel nyilatkozott. A bizalom teljességével ajánlom Nagyméllóságod kegyes jóakaratába a szegzárdi főgymnázium ügyét.“ TARCZA. Rossz órában. Sötét, sivár az én világom, Föl nem deríti semmi fény : A napiéin is a foltot látom, S felhőt az égbolt kék ivén. Siket vagyok a kedv zajára, Kendőm a vidámakat, S a kishitük zúgolódása Szivemben visszhangra akad. Fellángolok még jóra, szépre, De már követni nincs erőm, S a fellobogd pereznyi fényre Heteknek csiiggedése jön : Mikéntha felhős, rémes éjbe Egy villámcsík czikázna át, Annál kietlenebbé téve A viharos, rút éjszakát. Ha vágyaim ma égbe törnek, S a kedv nagy czél felé ragad, Jöttén érzéki uj gyönyörnek A vágy, a kedv szétfoszlanak. Repülne lelkem szebb világba, Hívná, csalná a messze cél, — De földre húzza, sárba rántja A féktelen, vad szenvedély. Minek van hát keblembe oltva A vágy dicsőbb, szebb czél után, Mikor lehullok sárba, porba, A míg eszményem hajszolom?! Mért adnak ideált élénkbe, Melyet el úgy sem érhetünk? Azért talán, hogy küzdve érte Elvesztegessük életünk’ ? Ha szárnyam nincs, minek repüljek ? <S ha mennünk kell, mért nem tudunk ? Ha szenvedélyeink lehűltek, Minek visz sírba már utunk ? Hát puszta sóvárgás az élet, A boldogság csak délibáb ? Játékai vagyunk a szélnek, Lidércz a sok ezernyi vágy ? A gondviselésről az ének Talán avidt, kopott mese? A buzgó hitnek és reménynek Nincs czélja már, nincsen helye? Ha nincsen part a láthatáron, Mért szeljük a hullámokat? Minek csilggjünk eszmény világon, Ha ott is kérdőjel fogad ? ! r ... Eg vagy pokol, e kétes éjbe Egy fénysugárt oh küldjétek, Hadd gyűljön szivem uj reményre, Erőim hadd éledjenek! Mert oly sötét az én világom, Alig nem deríti semmi fény: A napban is a foltot látom, Tövist az illatos virágon, S felhőt az égbolt kék ivén! Budaij László. Egy veszélyes banda.- A „TOLNAVÁRMEGYE“ eredeti tárczája. — Szó sincs róla: mindnyájan derék emberek ők, kitűnő iparosok, lelkes baipártiak, gondos férjek s apák — vagy ha még nem lennének azok, szivem minden dobbanása óhajtja, hogy mielőbb azokká lehessenek. De csak trombitát a kezükbe ne vegyenek. Vagy mit is mondok : ne vegyenek ? 1 — Vegyék, igenis vegyék, fogják meg jól azt a keserves sáv-
