Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-29 / 22. szám

1892. május 29. TOLNAVÁRMEGYE. 7 — Orbán. A három fagyos szent az idén csak esőt hozott, de ezt aztán igen is sokat. Orbán pedig neve napját megelőző délután oly záporral köszöntötte a már amúgy is kellő nedvességet tar­talmazó földet a milyenre épen nem számítottunk. A megyeház mellett levezető gemenci ut egészen vízzel volt borítva, a Sétpatak az orvos és szom­szédos utcákba, kiöntött a házakba is befolyt a viz és körülbelül egy óra hosszáig minden közlekedést megszakított. A tehéncsordát jó darabig nem eresz­tették haza, mert félni lehetett, hogy az ár magá­val ragad állatokat is. 25-én reggel pedig köd volt, a mi — valószínűleg — a gyümölcsöknek ártott. — Hamis pénz. Bozsoki János nyimi (So­mogy megye) lakos a múlt héten Kegölyben tartott országos vásáron egy gyulajovánczai embertől tehe­net vett, melynek árába egy hamis 50 frtosat is adott. Az eladó szegény ember, kinek kezén ritkán fordulnak meg nagy bankók, észre sem vette, hogy a tehén vevője becsapta és ez csak akkor tudódott ki, mikor ő meg egy tengődi embertől vett jószág árába akart az általa jó pénznek hitt 50 írton túl adni. — Az esetről rögtön értesített tamásii csend­őröknek sikerült a csalót még ott a vásáron kinyo­mozni, kit a bírósághoz be is kísértek. — Nyári mulatság Dombovárott. A Dom­bóvári önk. tűzoltó testület felséges királyunk koronázási jubeliuma alkalmával folyó évi junius hó 8-án a „Sziget“ erdőcskében zártkörű nyári mulatságot rendez, a rendezőség. Belépti-díj személyjegy 80 kr. családjegy 1 írt 50 kr. Kez­dete délután 4 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak Kedvezőt­len idő esetén tánc a „Korona“ vondédlö nagy­termében. — Árverés. Kohu Ede ingóságai 2872 frt értékben junius 13-án Szegzárdon elárvereztetnek. — Zöldoltási és peronospora elleni védeke­zési tanfolyam. N i t a István szőlészeti tanfolyam­vezetője junius hó 3, és 4-én a tanfolyam szőlőte­lepén a helybeli és vármegyei vincellérek s szőlősgazdák részére zőldoltási és pe- ronoszpora elleni védekezési tanfolya­mot tart, a melyen úgy férfiak, amint nők részt- vehetnek. E tanfolyamra az ügy fontosságánál fogva különösen felhívjuk a közönség figyelmét1 — Betörés. 8zentpáli József szakályi lakos öreghegyi szőlőjében levő présháznak szalmávaal födött tetejét e hó 10—11 közötti éjjelen Kiss István és Nemes-Uácskó Vendel szakályi lakosok kibontották és azon át a présházba hatolva, onnan kukoricát és pálinkát loptak, amiért bíróság elé állították őket a csendőrök. — Fürdő megnyitás. E 11 József csörgetői fürdőjének megnyitása pünkösd másnapján lesz. — Az eddigi megnyitást a rossz ut és idő hátráltatta. — Etl ur dunaföldvári uszodáját pedig ma adják át a közhasználatnak és világforgalomnak. — Kézrekerült cigányok. Foiyó hó 20-ra virradóra Móri István szakályi szőlőhegyi lakos bezárt istállójából egy lovat és Szili Vendel udva­ráról egy kocsit loptak. — A tamásii csendőrök­nek sikerült a tetteseket kóborcigányok személyé­ben kinyomozni kik közül kettőt a talált bűnjelek­kel a tamásii járásbíróságnak át is adtak. A gyönki fögymnázium érdekében az ottani végrehajtó-bizottság alanti felhí­vást küldötte meg a megyei bizottsági tagoknak: Mélyen tisztelt bizottsági tag ur! A folyó hó 3l-én tartandó vármegyei köz­gyűlésen fog dönteni Tolnavármegye közönsége a fölött, hogy a tervbe vett főgymnasium létesítését a vármegye területén, mely helyen tartja legcélszerűbb­nek. Miután vármegyénkben egy főgymnásium fel­állítását elvileg a magas kormány is kívánatosnak tartja, Gyönk is sorompóba lépett oly célból, hogy az itt már régi idők óta íeunálló református fele­kezeti jellegű algymnasium államsegéllyel főgym- násiummá kiegészíttessék. Midőn a mélyen tisztelt bizottsági tag urnák ezen törekvésünkben való szives támogatását kérnénk, egyúttal legyen szabad 'az alábbiakban elősorolnunk és nagybecsű figyelmébe ajánlanunk a mellettünk harcoló azon indokokat, melyeket e tárgyban Gyönk község képviselő testü­leté utján Tolnavármegye tek. alispán hivatalához is beterjesztettünk. 1. Az ügy pénzügyi oldalát tekintve figyelembe veendőnek tartjuk, hogy az algymnasiumnak fenn­állását biztositó alapítványok s egyáltalán az algym­nasium összes anyagi eszközei a tervbe vett főgym- nasiumnak Gyönkön való létetitése esetén annak céljaira is felhasználhatók lennének. A már kész­pénzben meglevő alapítványok összege 47-000 frtra rúg, melyhez járul még hatodfélezer frtnyi oly alapítvány, melyet az alapítók évi részletekben fizet­nek s magukat annak 10 évi egyenlő részletekben való lefizetésére kötelezték. Ezenkívül a dunamelléki ref. egyház'estület egy tanár fizetésének összegevei, — mely jelenleg 920 frtot tesz — járul évenként algymnasiumnak íentartásához, mely segély a fő­gymnasium létesítése esetén is biztosan megmaradna, sőt a tanári fizetések emelkedése esetén szintén emelkedni fogna. Ha ezekhez még hozzávesszük, hogy tanintézetünknek vau egy emeletes saját épülete, mely némi átalakítás és kibővítés meliett a főgym­nasium céljainak is megfelelne, továbbá hogy van nak ösztöndíj alapítványai, melyek évenként 170 frtot kamatoznak : úgy előszámláltuk az algymnási- umnak jelenleg rendelkezésére szolgáló anyagi eszközöket. Az eddig elősorolt vagyonnak tőkeértéke — az intézetnek szükségkép meglevő felszerelésén j kívül — már mintegy 100.000 frtra tehető, ezen- j kívül azonban az érdekelt közönség a főgymnasium céljaira a maga körében gyűjtést indított, melynek eredménye mai napig — a Gyönk község által megszavazott 5.000 írttal együtt — 18.750 frtra rug. E szerint Gyönk a főgymnasium céljaira eddigeló mintegy 120.000 frtnyi tőke felett rendel­kezik s ez összegen felül az érdekelt külső somogyi és tolnai ref egyházmegyéktől is bizonyos évi járu­lék várható. 2. A mi a főgymnasiumnak Gyünkre nézve való szükségét és célszerűségét, továbbá annak — az itteni lakási és közlekedési viszonyokra való te­kintettel — gyakorlati kivihetőségét illeti, e kérdésre vonatkozólag azt hisszük, hogy főgymnasium fel­ál itásának szüksége nem egy város, hanem egész Tolnavármegyére való tekintettel döntendő el, mert a főgymnasiumok nem egy község, hanem egy egész környék érdekeinek szempontjából lótesit- tetuek. A kérdést igy fogva fel, midőn arról van szó, hogy körülbelül 300 □ mériföldnyi területnek egyik fő tanügyi szükséglete kielégittesék s ezen nagy területén egy főgymnasium lótesittessék, lehe­tetlen hogy ezen intézet felállításának legcélszerűbb helyét ne az érdekelt terület közepén, tehát Gyön­kön keressük. Mert Gyönk nemcsak Tol navár megyé­nek, hanem e vármegyénél még nagyobb s a fő­gymnasium felállításánál érdekelt területnek is geo­gráfiái középpontját képezi. Bonyhád, Szegzárd és Dunafoldvár mindinkább a szélei felé fekszenek ez érdekkörnek s nem oly tetemes távolban hason tanintézetekhez. S ez előnyt emeli még az, hogy Gyönk egyik fő közlekedési vonalunk, a budapest- pécsi vonal mellett fekszik, tehát közlekedési vi­szonyai a többi szóba jött városokénál nem fejlet­lenebbek. A lakási viszonyok kedvezőtlen volta miatt támadható aggodalom meg szintén eloszlik, ha meg­gondoljuk, hogy Gyönk csak 3.303 lakossal biró városka, de ezen lakossághoz 503 lakházzal ren­delkezik, inig a szintén főgymnasiummal biró Csurgón 3.231 lakosra csupán 365 ház esik ; ezenfelül két­ségtelen, hogy a szükséglettel; lakás viszonyok fej­lődése is lépést tartana. Azt hisszük, hogy ezzel egyúttal a tanulók elhelyezése iránt esetleg támad­ható aggodalmat is eloszlattuk, de még inkább eltünhetik ez aggodalom, ha felemlítjük, hogy a mostani viszonyok között az elhelyezés olcsósága tekintetében Gyünkkel kevés város versenyezhet, mert itt a tanulók teljes ellátásának dija jelenleg havi 10-15 frtra rug, a mi csakis a lakosság egy­másközti versenyének tulajdonítható. S ezen ver­senyek nem csökkenése, sőt inkább emelkedése vár­ható, mert a filloxera vész által sújtott lakosság 1 örül, ha a tanulók ellátása által uj keresetforrást biztosíthat. A vagyonosabb és magasabb igényű szülők gyermeke szintén nem szorulhatnak meg igényeiknek megfelelő ellátás dolgában, mert Gyönk lakossága nem csak földmivelők és kisiparosokból áll, hanem mint járásbirósági és szolgabirósági székhely szépszámú intelligenciával is rendelkezik, melynek tagjainál a magasabb igényű tanulók is ellátást találhatnának. De harcol ezen kivül Gyönk mellett a hely­nek kiválóan egészséges volta, mert emelkedett dombos környékét járványos betegség vajmi ritkán látogatja. Mindezeken felül nagyon fontos és számba veendő érvnek tartjuk községünk mellett, hogy Gyönk bár magyar szellemű és egyébként is ma­gyarosodé, de nagyrészt mégis német ajkú lakosság által van mindenütt körülvéve s ezen lakosságnak nyelvére nézve is magyarrá tételére egy főgymná- zium eddigi algynmáziumunknál még nagyobb kul- turmissiót teljesíthetne. Ezek azon indokok, melyek alapján a Gyön­kön feállitandó fögymnázium ügyét a mélyen tisz­telt bizottsági tag urnák szives figyelmébe ajánlani bátrak vagyunk és kérjük, hogy a legközelebb meg­tartandó vármegyei közgyűlésen azt támogatni szí­veskedjék. Kiváló tisztelettel vagyunk Gyönkön, 1892. évi május hó 19-én Gyönk és környéke érdekeltségének megbí­zásából : Szilágyi Béla ref. lelkész. Klein Endre küzs, jegyző. Dr. Debreczeni Jószef ügyvéd. Krausz Lipót kereskedő. EGYLETEK. INTÉZETEK. — Az alapnevelési egylet választmánya má­jus 22-én Sass Istvánná elnöklete alatt ülést tart­ván, a következő ügyeket tárgyalta: Elnök elnézést kért, hogy családi ügyei miatt a választmányt oly rég nem hívta egybe, Igazgató-titkár jelentette, hogy az óvóképezde ügyében — az egész megye és különösen városunk lakosságát oly nagy mérték­ben érdeklő gymnáziumi mozgalom miatt — eddig nem tehettünk lépéseket sa még e mozgalom nem szűnik, nem is tehetünk semmit. E véleményhez csatlakozott a választmány is. Jelentést tett ezután óz újévi üdvözlések és karácsonyi ünnepély lefo­lyásáról is. A pénztárnok jelentése felolvastatván, hogy a felmentés megadása vagy esetleges megta­gadása felett már a közgyűlés határozhasson, szám- vizsgálókul felkérettek Goldberger J. Mór és Holub János egyleti tagok. A számadások kinyomatását a választmány költségkímélésből nem tartja szüksé­gesnek, annyival inkább, mert a közgyűlésen min­den tag gyakorolhatja jogát és kívánatos is volna, hogy a közgyűlések minél látvgatottabbak legyenek. Örvendetes tudomásul vette a választmány, hogy Bezeródj Pál ur, minden nemes ügy lelkes tá­mogatója, óvodánknak évenként 2—2 méter öl fát ajándékozott s ezt be is szállítja már a múlt évre is E nagylelkű adományért a választmány jegyző- könyvi kivonatban mond köszönetét. Elhatározta to­vábbá a választmány, hogy az óvoda részére állam­segélyt kér a közokt. minisztertől s felkéri a város képviselőtestületét is, hogy évenként némi segély­ben részesítse. Elnök indítványára kimondotta a vá­lasztmány azt is, hogy junius hónapban nyári mu­latságot rendez s e célra elkéri a kaszinó nyári helyiségét és kertjét. A kivitel módozatainak elin­tézésére felkérte Tékus Vilmosné, WMter Károlyné és Braun Bernátné úrnőket, a kik ez ügyben je­lentést tesznek a közgyűlésnek s ha lehet, a ki­tűzendő nap estvéjén felnőttek részére lesz a mu­latság folytatása. A közgyűlés május 29-é n, ma délután 5 órakor fog megtartatni az inté­zet helyiségében. Vizsolyi Ákos földbirtokos. Bévárdy Lajos gyógyszerész. Varga István gymn. igazg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom