Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-15 / 20. szám
18Ö2. május 15. TOLNAVÁRMEGYE. 5. — Nyugdíjazás. Széllé Dezső pilisi jegyzőt a jegyzői nyugdíj alapra felügyelő választmány folyó évi junius 1-től nyugdíjazta. — A magyar királyi államvasutak pécsi forgalmi főnöksége május 1-én kezdette meg működését Preyer József főellenőr vezetése mellett. — Az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap javára fizetendő dijak beszedese tárgyában a pénzügyminiszter egyetértőleg a közoktatásügyi miniszterrel, részletes utasítást adott ki, melyet főbb részeiben — minthogy az összes iskola fenntartókat és tanítókat érdekli — ismertetni kötelességünk: Az országos tanitói nyugdíjas gyámalap javára fizetendő járulékok a közoktatási minisztérium számvevősége utján rovatnak ki, az előírás foganatosítására az adóhivatalok rendeletileg utasitattak. Az iskola fenntartók és a tanítók által évenként fizetendő járulékok állandó illetmény jellegével bírnak, miért is az előirt járulékok újabb utasítás bevárása nélkül évről évre ugyanazon évi összegekkel előirandók mindaddig, mig a járulók folytatólagos előírása vagy miniszteri rendelettel meg nem szüntettetik, vagy a tanító eltávozása, esetleg elhalálozása folytán magától meg nem szűnik. A kérdéses járulékok az iskola fenntartók és a tanítók által minden év első két havában befizetondők a nélkül, hogy a kötelezettek külön felhivatnának. Az óv folyamán újonnan rendszeresített vagy pótlólag bejelentett tanitói állomások után, vagy újonnan felvett tanítók terhére esetről- esetre kivetett járulékok az illető rendelet által j el- zett részletekben s határidőben, ha pedig külön részletfizetés vagy határidő nem engedélyeztetett, a fizetési meghagyás kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt fizetendők s minden esetben az egyenes adók módjára hajlandók be. Ha az iskolafentartók vagy tanítók az ekként megállapított határidő alatt vagy épen nem, vagy csak részben fizették be járulékaikat, a hátralék után 6% késedelmi kamat szedendő. Saját szavatosságuk mellett kötelesek az iskolafentartók, illetőleg az állami iskoláknál a gondnok, a felekezeti és községi iskoláknál az iskolaszékek, az iskolafentartót terhelő járulékok fedezéséről gondoskodni, a tanítók közvetlen terhét képező járulékokat azok javadalmaiból levonni, illetőleg a járulékok behajtását szorgalmazni, a beszedett járulékokat pedig minden év első két havában a községi adópónztárba beszolgáltatni. Az eljárás egyszerűsítése s a pónzbeszállitás gyorsítása végett szabadságukban áll az iskolafentartóknak a beszedett járulékokat közvetlenül az illetékes adóhivatal pénztárába beszolgáltatni. — Táncoktatási tanfolyam. Eechnitz József tánc- és illemtanitó május 15-étől kezdve 6—14 éves gyermekek és felnőtt ifjúság részére is táncoktatási tanfolyamot nyitott a Bartina-ntczai Szent- pétery házban. Jelentkezni lehet Krammer Vilmos könyvkereskedésében. — Méhészeti előadások. Dömötör László II. kerületi méhészeti vándortanitó május 5-én Győrött, 6-án Sopronban. 7-én Bükkön, 8-án Szombathelyen, 9-én Sámfalván (Vasm.), 10-ón Német- Szt.-Mihályon, 11-én F.-Kövön, 12-én és 13-án F.- Lövőn tartott előadásokat. — Egy kis statisztika. Az ember testében 165 csont és 500 izom van. A felnőtt ember vére mintegy 30 font, azaz testsúlyának ötöd része. — A szív 6 hüvelyk hosfzu és 4 hüvelyk átmérőjű, percenként 70 dobbanása van, óránként 4200, naponként 100,800, évenként 36.772,000. A 70 éves embernek szive 2565 milliomszor dobban meg. Egy órában átlag 1200-szor lélekzünk s ekkor 6000 ga'lon levegőt (egy gallon mintegy 225 köbhüvelyk) veszünk magunkba. A felnőtt ember agya átlag 2 font és 8 uncia, a nőé valamivel kisebb. Az agygyal és a hátgerinccel áll összeköttetésben minden ideg, melyek száma, ha elágazásaikat is külön vesszük, nagyobb, mint bármely hadsereg katonáinak száma. Bőrünk minden négyzet hüvelykjón 3500 pont van, melyek egyenként l1/* hüvelyk hosszú kis csatornák, úgy, hogy összes hosszukat együtt véve 201,166 lábnyira, azaz: majdnem 40 mérföld hosszuságnyira tehetjük. — így Írja ezt — bizonyára — egy angol tudós. Láthatja ebből kiki, hogy milyen szép tudomány a statisztika. — Pusztító felhőszakadás. Május 10-ón Dombóvárnál oly nagy felhőszakadás volt, hogy az ár a vasúti gátat áttörte, minek következtében a vonatközlekedés fennakadt. A budapesti személyvonat 3 órai késéssel érkezett Pécsre. — Uj bórkereskedés. Szegzárdon, a báró Augusz-féle házban B o c s k o r Imre szegzárdi fiatal cipész mester bőrkereskedést nyitott. — Hol van az a Zola-ország?! A „M. H.“, e nagy elterjedtsógü fővárosi napilap évenként többször is nagy falragaszokat küld a vidékre, a melyeknek célja természetesen saját érdekében reklámokat csinálni. Szegzárdon a lefolyt hüten ismét láthatók voltak ilyen plakátok, a melyeken nagy betűkkel olvasható „A Háború“ „A Háború“ stb. Zola Emilnek, a hires francia Írónak egyik új regénye viseli e címet, a mint ezt lapunk múlt számában mi is közöltük. — A már rövid idő múlva megkezdi ennek közlését. Sárközi polgártársaink is ugyancsak figyelemmel és egész odaadással olvasták e plakátokat május 11-ón, de nem értették meg mégis, mert végül azon tanakodtak egymás között, hogy hol is van az a Zola-ország? Természetesen nem tudták kitalálni, hanem azért ószrevehetőleg sajnálkoztak Zolaország sorsán s azokon a katonákon, a kiknek Zolaország háborújában részt kell venniök. VIDÉK. — Bonyhádról sürgönyzi levelezőnk, hogy ott ma, szombaton, Baross Gábor lelkiüdvéért a rém. kath. plébánia templomban gyászistentisztelet tartatott, melyen a város előkelőségei és az összes hivatalok is megjelentek <- 1 — Hajózás Tolna alatt. Múlt alkalomma említettük, hogy Keserűs és Tolna között kis csava í gőzös eszközölt méréseket, nem nagy eredményekké városunk előnyére. E héten a Dunagőzhajózási társaság Dombori és Tolna között járatta próba csavar gőzösét. Az eredmény reményen fölül sikerült. A Duna járható ezen irányban, csak Dokomlás alatt van 300—400 méter hosszú vonal, melyen sekély a viz, de ott kevés munkával, nem nagy költséggel kikotorható volna a Duna ágya s akkor mi sem akadályozná apró hajók közlekedését. Az érdekelt községek, minthogy a Dunagőzhajózási társaság komolyan veszi a tervet — hogyne ! mikor számtalan hajója munka nélkül lézeng a nagy kikötő állomásokon — sietnek nyélbe sütni a dolgot és érintkezésbe léptek fent nevezett társasággal, hogy azt segélyezzék nagyobb összeggel, esetleg nyers erővel. Sok viz foly alá a vén Dunán mig a rendes hajózás ezen a vonalon megindul, de mivel most erősen rohan az ár, talán hamar foly le az a bizonyos mennyiség, mely okvetlen szükséges, hogy sikerüljön a terv, melyhez őszintén a legjobbat kívánjuk. — Baross Gábor, a kereskedelemügyi magyar miniszter halála nálunk az egész városban mély megilletődést keltett. Már hétfőn terjedt el a hir, mit senki elhinni nem akart annál is inkább, mert megelőző napon a fővárosi lapok a legmegnyugtatóbb híreket hozták. Senki sem hitte s mégis a ki hallott a szomorú hir felől, remegve várta azt a távirati feleletet, melyért többen megbizonyosodandó a valóról, Budapestre illetékes helyre táviratoztak. Megjött a szomorú hir s kik látták, nehéz sóhajjal feleltek s csendes elkeseredettséggel szó nélkül távoztak. Kinek semmi köze se volt a nagy emberhez, az is sajnálta a nagy veszteséget, melyet szegény magyar Imánk szenvedett a felejthetetlen nagy ember hirtelen halála által. Gyászlobogót tűzött ki a plébánia, a „Tolnai kör kaszinó, tűzoltó egylet, község, zsidó hitközség, olvasó egylet és számos magáu ember. Lord Cynle. IRODALOM. ZENE. — A kegyese regény két kötetben, irta Sudermann H., fordította Tábori Róbertné. A nagynevű német író, akinek „Becsület“ cimü drámáját a magyar közönség is a legnagyobb elismeréssel fogadta, jelen művében a 48-as irodalom utáni Németországot ecseteli meg kapó színekkel. A | történet egy németországi kis városnak keretében játszódik le, de a milyen remekül jelzi a szerző alakjait, bátran i mondható, hogy az egész kornak képét festi. A cselekmény ! maga annyira érdekfeszitő, hogy kevés újabb regényt lehet vele összehasonlítani. Megjelent Singer és Wolfner könyvkiadásában és a két kötetnek ára csinos piros vászonkötésben 1 frt. — Tészták könyve eim alatt most jelent meg Erzsi néni ismert tollából egy főtt és sült tészták készítésének gyakorlati kézikönyve, melyet jó lélekkel ajánlunk minden háziasszony figyelmébe. A könyv 11 fejezetre oszlik s mintegy 300-féle tészta célszerű elkészitósi módjával ismertet meg. Tartalma: 1. Levesbe való tészták. 2. Gombócfélék. 3. Metéltek, galuskák és [rétesfélék. 4. Különféle tészták. 5. Puddingok. 6. Élesztős, vajas és zsírban sült tészták. 7. Kochok és kocsonyafélék. 8. Crémek. 9. Torták. 10. Vegyes- és tea-sütemények. 11. Cnkor és gyümölcs mázok. — Nincs az a szakácskönyv, amely ily bőven és érthetően Írná le a tészták elkészítését mint ez, a miért is igen ajnljuk minden háziasszony figyelmébe. Ara kötve 1 forint. Kapható Nyíregyházán a „Magyar háziasszonyok könyvtára“ kiadóhiva- lában. KÖZGAZDASÁG. Védekezés a peronospora ellen. A földmivelésügyi magy. kir. minisztérium a szőlőragya (peronospora viticola) ellen való védekezésre a következő útmutatást adta ki: Bortermelésünknek — kivált a homokinak — ezen gombaellensóge júniusban és júliusban lép föl, és pusztítását augusztusban és szeptemberben folytatja. Ismertető jelei a kővetkezők : a peronosporás levél alsó lapja olyanak látszik, mintha cukorporral volna behintve, vagy mintha ott só virágzott volna ki, vagy dór képződött volna. Kezdetben e foltok apróbbak és rendszerint a levél főbb erezete mentében láthatók és csak későben olvadnak nagyob- bakká vagy egy egésszé össze. A levél felső lapján pedig először sárgás, később barna — de sima — foltok láthatók a szerint, a mint a gomba fejlődése kisebb-nagyobb mértékben haladt előre. E gomba könnyen megkülönböztethető a ne- mezbetegsógtől (Erinosis), melyet a Phytoptus vitis nevű atka okoz és mely rendesen nem veszedelmes. A nemezbetegség foltjai piszkos fehérek, majd sárgák, tömött nemez-hez hasonlók és szintén a levél alsó lapján láthatók, mig a levél felső lapján a megfe- lető helyeken apró púposodások keletkeznek. Különbözik a gomba az Oidiumtól is, mely a levél felső lapján is látható. A peronospora viticola nyári és téli spórák által szaporodik ; az előbbieket a szól szerte-szét hordozza és ha a szőlőlével felső lapjára hullanak s itt eső vagy harmatcseppbe kerülnek, 25—30° C. melegben tovább fejlődnek. A nyári spórák nem állanak ellen a nagyobb hidegnek, s ennek beálltával elpusztulnak, mig a téli spórák ellenben a legszigorúbb telet is élő állapotban húzzák ki. Tavasz- szal életre kelnek s folytatják pusztításaikat úgy a szőlőlevelen, mint az éretlen vesszőn, a fúrt nyelén, annak elágazásain, a szőlőszem kocsánján és magán a szőlőszemen is. A gomba által megölt levél vagy elválik a vesszőről és lehull, vagy összeszáradva a tőkén csüngve marad. A peronosporás vessző nem érik meg, télen elfagy, középső szemei elvesztik életkópessógöket, ily esetben a peronosporás esztendő után csak a rövid metszés ajánlható. A fürtöt már a virágzás ideje előtt is megtámadhatja. A peronospora pusztítása vagy közvetett az által, hogy tönkre teszi a lombozatot, vesszőt s e miatt a termés meg nem érhetik, vagy közvetlen az által, hogy a fürtöt támadja meg, mely vagy egészen lehull, vagy legalább a belőle szűrt bort teszi élvezhetetlenné. A peronospora rohamosabban és erélyesebben terjed a száraz talajú szőlőkben s ez az oka annak, hogy a homoki szőlőkre annyira veszedelmes. * A peronospora ellen hathatós védőszerül szolgálnak a rézvegyületek, kivált a rézgálic (kék gá- lic), mely a szőlőlevólre hintve vagy fecskendezve és a légköri viz (és harmat) által feloldva, a levél sejtjei által felszívódik s ezeket annyira megedzi, hogy a peronosposa nem bir rajtuk áttörni. — A nyári spórák pedig olyan eső- vagy harmat- cseppben, mely rózgálicot tartalmaz, maguk is elpusztulnak, mielőtt a levélbe liatothatnának. A rézgálic olyan adagban, mint a permetezésnél hasz- náltatik, a bort vagy szőlőt élvezőre nézve nem veszélyes. Védekezésül a következő róztartalmu folyadékok használtatnak.
