Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-01 / 18. szám
1892. május 1. TOLNA VÁRMEGYE. 5. — Üdvözlő levél. A pécsi kereskedelmi és iparkamara abból az alkalomból, hogy Pirnitzer Józsel szegzárdi nagykereskedő, 52 éri működése után nyugalomba vonult, a következő üdvözlő levelet irta a jubilánsnak: „Tekintetes Pirnitzer József úrnak Szegzár dón. A lapokból értesülvén, hogy Uraságod az 1840-ik évben alapított üzletének cégéből visszalépett s nyugalomba vonult, kedves kötelességünknek tartjuk Önt ez alkalommal, a legszivélyesebben üdvözölni s a kereskedői pályán egy fólszázadot meghaladó időn át kifejtett ügybuzgó, dicséretes tevékenységéért őszinte elismerésünket kifejezni. 52 évi kereskedői példás tevékenység után nyugalomba vonulni, az egy kereskedő életben ép oly magasztos és megható mozzanat, mint ha egy hírneves tárbornok hosszas hadviselés és kivívott győzelmek után kiérdemelt babérain megpihen és megfutott fényes pályának csak emlékeiben ól. Mindenkor becsülettel küzdeni, dolgozni, hatni, alkotni, gyarapítani, s egy életerős, virágzó kereskedői háznak megalapításával maga után maradandó nyomot hagyni, az minden kereskedőnek legfőbb ideáját kell, hogy képezze. Ön 52 évig e magasztos ideának ólt s azt meg is valósította. Adja az ég önnek jutalmul, hogy nyugalma évei hosszú során át, a zavartalan boldogság évei legyenek! Kiváló tiszteletünk és nagyrabecsülésünk kijelentése után maradtunk Pécsett 1892. évi április hó 22-én, hazafiul üdvözlettel a pécsi kereskedelmi és iparkamara nevében: Ráth Mátyás s, k. elnök. Dr. Zá- ray Károly s. k. titkár. — A kamara üdvözletéhez, melylyel a méltán köztiszteletben álló férfiút kitüntette, mi is őszinte szívvel járulunk. — Uj bolthelyiségek. A br. Augusz-féle házban, a hol a telekkönyvi igazgatóság hivatalos helyisége volt, átalakításokat tettek és üzlethelyiségeket csináltak. Az alkalmas helyiségeknek kivevőjük is akadt, mert Schönbach órás már el is foglalt egyet, hallomás szerint Eránek ékszerész is odamegy s a többinek is van gazdája. — Névváltoztatás. Kiskorú Groszmau (Imre) Ignácz szakályi illetőségű abaujszántói lakos vezetéknevének „Nagy“-ra kórt átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Garay Ferkó teljes zenekarával együtt április 26-án indult el Lipikre, a hol a fürdőévadot szeptembei'ig tölteni fogja. Útközben Mohácson és más városokban zeneestélyeket tartanak. Jónás Laci zenekara ez idő alatt Szegzárdon lesz és 27-én már zeneestélyt is rendezett. — A gyönki német ajkú, lemondás folytán megüresedett s földek, termények, készpénzben és stólával 500 frtra terjedő, lakással egybekötött ref. tanítói állomásra pályázatot hirdettek. A kérvények május 3-ig a külső-somogyi ref. egyházmegye es- peresi hivatalához, nagytiszteletü Bocsor Lajos espereshez cimzendők. — Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ IX. tenyészállat-vásáron Budapesten megyénkből a következő birtokosok állítottak ki állatokat: Döry Vilmos felső-leperdi, gr. Apponyi Géza pálfai birtokos. Utóbbinak lóistállója van különösen nagy számmal képviselve. Szarvasmarháért díjazásban is részesültek Döry Vilmos és a keresztesek csoportjánál gr. Apponyi Géza. — Újdonságok az állatkertben. Az állatkertbe a napokban érkezett meg a második állatszállítmány érdekes és értékes állatokkal. Ebben a szállítmányban vannak olyan állatok, melyek élve még Budapesten nem voltak láthatók, s általában csak igen ritka esetben jönnek elő fogságban. Ilyen például a brazíliai hangyászó állat és a nem kevésbé érdekes oroszlán-fóka egy óriás példánya. Az állatkert jelenleg nemcsak nagy emlősök, de legritkább fajú és érdekes madarakkal is gazdagon el van látva. A két utolsó állat szállítmány vételára 8400 forint volt. Lapunk azon t. olvasóinak, a kik a fővárosba rándulnak, ajánljuk ezen igen érdekes állatgyüjte- mény megtekintését az állatkertben. —- Az uszályos ruhák viselése tilos lesz, ha t. i. a belügyminiszter ezt elrendeli. Az orsz. közegészségügyi egyesület ugyanis felterjesztést tett a belügyminiszterhez, melyben kéri, hogy tekintettel az egészségre való ártalmas hatásra — tiltassék meg a sleppes ruhák viselése. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL Mindazok, kik szeretett anyám elhunyta alkalmából részvétnyilatkozataikkal megtisztelni szívesek voltak, fogadják e helyütt őszinte köszönetem nyilvánítását. Dombóvár, 1892. április hó 25. Hónig Mór. KÖZGAZDASÁG. Közgyűlési jegyzőkönyv * Szegzárdon a polg. iskola tanácstermében, a Szegzárd-vidóki méhész-egylet közgyűléséről. Jelenvoltak: Per ez el Dezső elnök, Hanny Gábor ,alel- nök, Kovács László, Perczel Lajos, Vizsoly Ákos, Mikó György, id. Pleszky Antal, dr. Hilbert István, Krammer János, Dömötör László. Perczel Dezső elnök a megjelenteket szívélyesen üdvözölvén, Krammer János igazgátó urnák a helyiség átengedéséért köszönetét nyilvánítja. Azután a tárgysorozat rendjében Dömötör László igazgatót éri jelentésének beterjesztésére hívja fel. 1. Igazgató jelenti, hogy az egyesület az elmúlt 1891. évet 2 frt 10 kr pénztári maradványnyal kezdte. Majd a nagymóltóságu földmivelési minisztériumtól egy munkaszoba építésére 100 frt segélyben részesült. Továbbá az igazgató által készíttetett eladott kaptárok árában kapott az egyesület 30 frtot. Az egyesület részére megmaradt 8 drb. kaptár ára 20 frt, 3 törzs-méh szaporulat 15 frt 60 kr, a tagok által befizetett alapítványi töke 50 frt, rendes évi tagdíj 85 frt, összes bevétele az egyesületnek 302 frt 70 kr. Ez ellenében a múlt évi közgyűlésnek felhatalmazása folytán építtetett egy munkaszobát, mely 78 frt 33 krba került, — beszerzett asztalos szerszámot 34 írtért egyéb ahhoz való és méhészeti eszközöket 46 frt 5 kr értékben, készítetett kaptárt 45 frt árban, s igy összesen az 1891. évi kiadás 297 frt 48 krt tesz ki. Melynek folytán pénztári maradvány 5 frt 22 kr. Melyre vonatkozó évi számadást a hozzá csatolt 1—12. szám alatti nyugtákkal bemutatja. Jelenti továbbá, hogy az egyesületnek ez idő szerinti vagyona kitesz: a) könyvtári leltár szerint 5 frt b) egyéb vagyoni beruházás a leltár szerint 484 frt 2 kr s ekként az eddigi 3 éven át beszedett tagdíjak, alapítványi tőkék és egyéb jövedelmekből bofolyt 606 frt 70 kr ellenében van az egyesületnek a könyvtár értékén kívül 483 frt 2 krnyi vagyona és igy a kezelési költségekre a 3 éven át 123 frt 68 kr fordittatott. Célja az volt, hogy az alapot megvesse, mert csak úgy várható, hogy az általa berendezett móh- telep hozzon annyi jövedelmet, hogy az továbbra önmagából fenntartható legyen. — anélkül, hogy a tagdíjakat fentartásra keljen fordítani. Ez tette szükségessé, hogy a befizetett alapítványi tőkék is a telepbe egyelőre befektettessenek: mire a múlt évi közgyűlés által fel is hatalraaztatott. Ez tette szükségessé, hogy a nagymóltóságu minisztériumtól is segélyt kérjen. Célját tehát elérte, most már ez alapon folytatni lehet. További célja ugyan az, hogy ezen telep mintául kísérletezésül és méhész-iskolául (faiskola méhész-iskola) szolgáljon. És végre még szükségesek kap'árok. de szükséges lesz egy méhész-mester is. Azért is a költség- vetésben. melyet bemutatok, — felvettem a) kaptár készítésre 50 frtot, méhészeti eszközök beszerzésére 24 frt 50 kr. e) méhek kezelésére 100 frtot, mely utóbbi arra szolgá'and, hogy méhész-mester tartható legyen. Természetesen ezek mind csak feltételek, a mennyiben a preliminált jövedelem befolyna. A közgyűlés az igazgató jelentését egész terjedelmében örvendetes tudomásul veszi s az igazgató által bemutitott számadást a tavali közgyűlés által kiküldött számvizsgáló bizottságnak dr. Szigeth -Gábor, Nits István és Kelecsényi Ambró uraknak megvizsgálás végett kiadja. A vagyoni leltár megvizsgálására pedig főtisztelendő Hanny Gábor urat kéri fel. Az 1892-ik évi költségvetést a közgyűlés, amennyiben a preliminált jövedelmek befolynak szintén elfogadja.. 2. Elnök előterjeszti, hogy alapszabályok szerint évi mandátuma lejárván, a maga és tiszttársai nevében, — leköszön. Az igazgató hasonlóképen, habár az ő mandátuma még nem járt, mégis felette sok elfoglaltsága miatt, de főként azért, mert a 3 éven át a pénztárnoki, titkári és méhész-mesteri teendők is mind rá nehezedtek s igy egy magában ezeket más ügyei elhanyagolása nélkül nem teljesítheti, beadja lemondását. A közgyűlés az elnök és tiszttársai s a választmány lemondását az alapszabályok értelmében elfogadja, de újból is az eddigi tisztviselőket és választmányi tagokat egyhangúlag megválasztja. P e r c z c e 1 Dezső elnök azonban, ismételt felkérés dacára indokolván lemondását felette nagy * Aktuális közleményeink halmaza miatt csak urai számunkban közölhetjük. A szerk. elfoglaltságával, az elnöki tiszt elvállalása alól leendő felmentését a leghatározottabban kéri. Minek folytán a közgyűlés eddigi fáradozásáért köszönetét nyilvánítván, a lemondást elfogadja, — és elnökül főtisztelendő Hanny Gábor apát urat, —- titkárul Abaffy József, pénztárnokul Szondy István urakat választja meg. 3. Az egyesületi méhtelep megszemlélésére Vizsoly Ákos urat kéri fel azzal, hogy adott alkalommal a közgyűlésnek véleményes jelentést tenni szives legyen. 4. Áz igazgató leköszönése folytán, az előbb megvizsgált pénztári számadás, — az egyesület levéltára — könyvtára és a méhtelep átvételére, s az újból megválasztott igazgató, pénztárnok és titkárnak való átadásra, főtisztelendő Hanny Gábor apát elnök urat kéri fel. 5. Id. Pleszky Antal bemutatja az általa a csángó-kaptár mintájára készíttetett, szalmából font kaptárt; melyért az egyesületnek abból a célból, hogy azt az egyesület kipróbálván, ha célszerűnek találja, a népnek a szaimakas helyett ajánlhassa. A közgyűlés Pleszky Antal ur adományáért köszönetét nyilvánítja s az általa ajándékozott kaptárral való kísérletet célszerűnek tartja. Egyéb tárgy nem lévén, elnök a gyűlést berekeszti. K. m. f. Felhívás Tolnamegye lótenyésztő közönségéhez. A lovat nem állva, hanem mozgásban kell megítélni; mit ér a legszebb alkotásu ló, ha mozogni nem tud s rendeltetésének megfelelni nem képes. — Hogy melyik ló a legjobb ? vagy melyik felel meg leginkább rendeltetésének? azt csak is versenyek által vagyunk képesek igazán eldönteni, mikor minden részrehajlás lehetősége nélkül annak kónytelenittetünk a pálmát odaítélni, a dijat odaadni, a melyik a társai feletti fölényét a célhoz elsőnek való érkezése által igazolta. — Lóversenyek nélkül nem képzelhető a lótenyésztés magasabb fokra való emelkedése; — példa erre Anglia, a melynek ló'enyósztése főleg azért áll Európa összes országainak lótenyésztése felett, mivel már a 17-dik században meghonosította a lóversenyeket s az igy kipróbált s legjobbnak bizonyult állatokat használta főleg és első sorban a tovább tenyésztésre. — A népies lótenyésztés emelésére azonban mi nem elégszünk meg a szokásos lóháton való rövid távolságú vágta versenyekkel, hanem szükségesnek tartjuk versenyeket rendezni minden használati ágban, a melyre a népies tenyésztésű lovak rendesen használva lesznek, igy lóháton s kocsiban sebes hajtásra és teherhuzásra mindig hosszabb távolságon,, inkább a kitartó és győzős, mint a sebes de puhább lovaknak adván előnyt. Ezen meggyőződésünk birt bennünket arra, hogy az eddig —-- a lovak küllemére való tekintetből adott jutalomdij kiosztással szakítva, népies lótenyésztésünk emelését, — az egyedül reális alapon — a népies lóversenyek meghonosításával kíséreljük meg előmozdítani s a folyó évben augusztus 14-én Dombóvár mellett a Tüskei pusztán a mellékelt programúiban részletesen körülirt feltételű versenyek azzá — a mivé céloztatik — a lótenyésztés valódi próbakövévé tenni el ne mulaszsza. Mert csak akkor, ha. a versenyezés teljesen átmegy tenyésztőink vérébe, ha e versenyek valóságos küzdelemmé válnak, a hol a sok jó ló tulajdonosa versenyez nem egyedül a díjért, hanem annál sokkal többet érő dicsőségért, hogy a legjobbat ki mondhatja magáénak s avval a mi legjobbnak bizonyult, a magasabb fedezési díjra nem tekintve egy jó kancájára illő apaállat kiválasztásával, tovább tenyészt — csak akkor lesz s lehet a tolnamegyei lovaknak oly nagy keresettsége s oly magas ára, a minőt más megyék lovai, a kik a kipróbálást meg nem honosítják soha elérni nem fognak. Azért vagyunk bátrak mindenkit, kinek megyénk lótenyésztésének további emelkedese szivén fekszik, felkérni, miként minden befolyását a lóversenyek megkedveltetésére felhasználni s népies te- nyószközönségünket minél nagyobb tömeges részvételre reábirni szives legyen. Kiváló tisztelettel Dombóvár, 1892. április hó 22. napján. Tolnamegye lótenyész bizottságának verseny rendező bizottsága. Tolnamegye lótenyész bizottsága által folyó évi augusztus 14-én Dombóvár mezőváros közelében a „Tüskei-pusztán“ tartandó népies lóversenyek feltételei és programmja. Versenyrendező bizottság és egyszersmind döntő bizottság elnöke: Döry József. Tagjai: Durra ann Antal ezredes, Dezső Gyula százados, Döry Jenő, Jeszenszky Andor és Perczel József urak. Indító, időmérő, mázsáié, valamint az egyes versenyző fogatok részére szükségelt bírák a verseny napján a fentebbi bizottság által feleltetnek ki. A verseny kezdete 2 órako^.
