Tolnavármegye, 1892 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-01 / 18. szám
dások által elveszti egész évi munkájának gyümölcsét, ínségbe jut családjával, nyomora gondot ad a társadalomnak és a közigazgatás vezetőinek egyaránt. A mait óv egész községeket fosztott meg a megélhetésre szükséges élelemtől. S ez annyival szomorúbb, mert megyénket, mint speciáliter földművelő és szőlőtermelő megyét már évek óta a fillokszera és peronospora is pusztítja. A nagy nyomortól, nem csoda, ha népén néha a kétségbeesés vesz is erőt. Avvagy miből tartsa el családját az a kis telkes, ha összes jövedelmét csak az a néhány hold szántóföld vagy kicsinyke szőlő szolgáltatja, a melyen mindent kell termelnie, sőt még eladásra is, hogy ruházatát és adóját is fizethesse ? Városunk polgárainak is fő jövedelmi forrása a szőlő, a melyet t. i. a fillokszera és peronospora még tönkre nem tett. S tudvalevő, hogy ez szépen is jövedelmezett. De csak egyszeri jégeső jöjjön és minden még meglevő reményeink is megsemmisülnek. Természetes, hogy mindenki maga vezeti ügyeit, saját belátása szerint intézi dolgait, a mint akarja és jónak látja és egy előrelátó gazda se hagyja figyelmen kívül a mondottakat; de mint a közélet egyik szerény orgánumának, a sajtónak figyelmeztetését sem szabad negligálnia, különösen, ha az az illetők jól felfogott érdekeit képviseli. Ocsényben a pár hét előtti tűz több házat pusztított el. Sajátságos, hogy azon értelmes és vagyonos nép annyira idegenkedik a biztosítástól. Állítólag alig pár ház volt biztosítva. A múlt évi nagy jégverés is azért volt oly érezhető, mert pl. még Decsen is a kárt szenvedőknek alig néhány percentje biztosított. Akár a tudatlanság, akár a nagy elbizakodottság és kedvező vagyoni helyzet szüli ez abnormis állapotot, egyformán kárhoztatandó és legnagyobb részénél meg nem bocsátható. Századunk egyik vívmánya a biztosítás, a minden téren a minden kigondolható baleset ellen való biztosítás. A civilizációval, az értelmiség terjedésével együtt halad ez is a világ minden részébe, a társadalom minden rétegébe. A külföld erre eklatáns példákat szolgáltat Hosszas elmaradottságunk okozta, hogy nálunk e téren is csak a század vége mutat fel kedvezőbb helyzetet. S dacára a nép ezen idegenkedésének, már is kimondhatatlan nagy azon biztosítottak száma, a kik tűz, jég, elemi csapások, élet stb. biztosítás fo'ytán a nyomortól, a koldus kenyértől megszabadultak. Igaz, hogy a biztosítás ténye és ennek tudata sokakat tett és tesz könnyelműekké, megfeledkeznek magukról, családjukról s azok jövőjéről, csak a jelennek élnek ; de az ilyenek számításba nem jöhetnek, hiszen minden szabály alól van kivétel. A kik a jövő vérmes reményében a tűrhető jelent szerencsétlenné változtatják, azokat még senki okosoknak, helyes gondolkozásuaknak nem mondotta. Az ilyenek nem bírnak helyes fogalmával az életnek s kárhozatot vetve, kárhozatot is aratnak. Az értelmes gazdának azon csekély összegért, melyet biztosításra kell fordítania, nem szabad egész nyugalmát, családjának kenyerét és megélhetését feláldoznia. Mily nyugodtan hajtja fe*jét álomra az a birtokos, a ki felett zivataros nyári időben az ég villámai cikáznak, dörög és már a közelben mutatkozik a mindent megsemmisítő jégeső. Épen azért nem szabad elhanyagolni a biztosítást, mert az erre fordítandó összeg sokkal csekélyebb, mint az a nyugtalanság és aggodalom, mely abból származik, ha nem biztosítunk. Az volna már a kérdés, hogy melyik intézetnél ? Erre nézve azonban minden további gondolkodás nélkül mondhatjuk, hogy szolid, biztos alapon álló biztosító intézeteink bármelyikénél eszközölhetik. Szerencsére olyan megbízható intézeteink vannak, a melyek bármelyike aránylag csekély díj mellett elfogadja a biztosítást és alig volt még biztositó fél, a kit a szerencsétlenség ért, hogy azt a néhány forintot, melyet e célra fordított, megbánta volna. Kiki tehát saját jól felfogott érdekében biztosítson, a mig nem késő. 1892. május 1. ■TOLNA VÁRMEGYE. A bonyhádi tenyészállatvásár. Lapunk múlt számában kimerítően közöltük a Bonyhádon megtartott tenyészállatvásár és kiállítás lefolyását. — Minthogy mi már e lapok megindulásakor kifejtettük e t áj f aj t a óriási j e- lentőségét, érdemesnek tartjuk az „Országos magyar gazdasági egyesület“ hivatalos orgánumának, a kitünően szerkesztett „Köztelekének vezércikkéből e táj fajtára és a múlt heti tenyészállat- vásárra vonatkozó részt szószerint átvenni. „Érdekes eseménye a hétnek — Írja nevezett lap“ — a folyó hó 20-án Bonyhádon megtartott tenyészállatvásár, melyen hazánk egyik kitűnő tájfajtája a bonyhádi lett bemutatva. Ma, a midőn hazánkból oly óriási összegeket adunk ki az előre haladott külföldnek fajtiszta tenyészállatokért, minden esetre örömmel üdvözölhetjük azt, ha az áldozatok eredménykóp, hazánkban fejlődött egy oly fajta, mely a kitűnő tulajdonságokat átörökítő erővel, állandóan viseli már magán s hazánkban teljesen meghonosodva, hivatva van a magyar modern szarvasmarha fajta alapját képezni. A bonyhádi marhában a tolna- és baranya- megyei gazdák oly anyagot bírnak, mely tisztán és okszerűen tenyésztve vetekedni fog a simmen- thali és berni fajtákkal. A fajta becsét felfogták a tolnamegyeiek és nemcsak eddig igyekeztek mindent elkövetni a nagybani és népies tenyésztés emelésére, de a vidék á'latainak helyi és országos törzskönyvezése által biztosítani fogják a fajta állandósítását és a tenyésztésük iránti bizalmat. Es mig egyrészt saját hasznukat is mozdítják elő, addig nemzeti feladatot is teljesítenek, egy állandó és mindenesetre kiváló faj marha létesítésével. Hisz a hires külföldi fajokat is csak a következetes tenyószkiválasztás, tiszta és okszerű tenyésztés lótesitette, miért ne volna arra a magyar gazda is képes, szarvasmarha tartásra oly kitünően alkalmas viszonyaink között? Meg vagyunk róla győződve, hogy sikerül, sikerül pedig első sorban a tolnamegyeiknek. Vegye gazdasági egyesületünk kezébe az ügyet. Törzskönyvezze a fajjelleggel biró állatokat, ellenőrizze a tenyószanyagot minden irányban, ezáltal nemcsak megyéje közönsége és az országnak válik hasznára, de oly munkakört ölel fel, melynek közvetlenül előnyei népszerűségét és igy minden iránybani előhaladását és fejlődését fogja maga után vonni. A bonyhádi faj törzskönyvezése, az eladásoknak vásárok rendezése által való szervezése s igy egy kitűnő magyar marhafaj létesítésével példát ad majd a tolnamegyei gazdasági egyesület arra, hogy minden külön szervezet pl. külön tenyész- egyesületek létesítése nélkül is lehet nagy célokat elérni s hogy a gazdasági tevékenységnek, az erőknek, egy szervezet, egy alapba való összpontosítása legbiztosabb útja gazdasági haladásunknak.“ Adakozások a Szegzárdon létesítendő főgymnáziumra, Egyesült szegzárd-lolnamegyei nőegylet 2000 frt. Ocsény nagyközség.................................. 500 „ Az elöljáróság ivén: Dr. Ungár Simon.................................. Studer Lajos ............................................ Oz v. Dúzs Dánielnó.................................. Özv. Mártin Ferencné újabban . . . Nagy József Takács............................. Müller Bernát....................................... Kr esz Mihály............................................. Salamon Lipót....................................... Sc hneider István ................................... 50 frt. 10 „ 5 „ 50 „ 5 „ 5 „ 50 „ 10 25 55 55 Futó Ödön Tauszig Adolf . . Dr. Herczeg Gyula . Pártos Gyula Budapest Fejér Gyula . . . Lénárd János. . . Vinkovits Vince . . , 5 „ 10 , 10 „ 00 „ 20 „ 5 „ 3. Módly László ur ivén: Szendrődy Károly .................................. 10 „ Mikó György.............................................. 100 „ Schubert János........................................ 10 0 „ Fájth Lajos.............................................. 20 „ Összesen . 3095 frt. Melyhez hozzáadva a múlt számunkban kimutatott 24224 frt 50 krt, az eddigi gyűjtés eredménye 27319 frt 50 kr. Hírek. — Személyi hír. Bodnár István vármegyei ehenőr, lapunk főmunkatársa, 2 heti fegyvergyakorlatra Kaposvárra utazott. — Kinevezés. A király Tost Gyula vallásos közokt. m. kir. miniszteri osztálytanácsost és pécsvárad-somlyóvásárhelyi közalapítványi kerületi főtisztet, a miniszteri tanácsosi cim és jelleg díjmentes adományozása mellett, közalapítványi kir. ügyigazgatóvá nevezte ki. Megemlítjük ezúttal, hogy Tost Gyula a hivatalos esküt április 25-én tette le s délután átvette elődjétől a hivatalos számadásokat is. Hivatalát véglegesen május hónap elején foglalja el, a mikor a pécsváradi főtiszti hiva| tál átadását elvégezte. E főtiszti hivatal különben a minisztérium közvetlen vezetése alá fog beosztatni addig is, mig a tervbe vett uj kér. felügyelői in- J tézményt behozzák. — A bíróság köréből, Dr. Mit ter may er Frigyes kir. albiró 6 heti szabadságra távozott, melyből 3 hetet fegyvergyakorlaton tölt. — Előléptetések a honvédségnél. Ú Felsége a májusi előléptetések alkalmával a gyalogságnál Benczelits Istvánt, városunk szülöttét főhad- nagygyá nevezte ki a 74. dandárhoz; a lovasságnál ezredessé Z g o r s k i Zsigmend alezredest a marosvásárhelyi 9. honvédhuszárezred p irancsnokát, jelen alkalmazásában való meghagyása mellett. — Az orsz. szabadelvű párt a kúriai bíráskodási törvényjavaslat tárgyalására kiküldendő bizottságba kijelölte Per c z e 1 Dezsőt és B agá 1 y Lajost is. — Kämmerer Ernő orsz. képviselő a r o- dostói Rákóczy emlék restaurálására a képviselőházban 40 frtot gyűjtött s azt a történelmi társulat titkári hivatalához beküldötte. E célra eddig 240 frtot adományoztak. — Hubay Jenőnek ma este tartandó hangversenye iránt az érdeklődés rendkívüli. A művész ma délután érkezik meg a vonattal. Abaffy József, kinek a művész Szegzárdon lótele alatt vendége lesz, Nagy-Doroghig elébe megy s ő is kiséri be lakására. — Eljegyzés. Dr. Havas Zsigmond fővárosi gyakorló orvos április 24-ón jegyezte el Kramer Gizella kisasszonyt, K r a m e r Annin borkereskedő szép és kedves leányát Szegzárdon. — Bús Lajos decsi ref. lelkészt hívei április 27-én hozták el Pócsváradról. Decsen ma, május 1-ón tartja székfoglalóját. — Az útadó behajtása. A kereskedelmi miminiszter egyetértőleg a pénzügyminiszterrel az útadó behajtására illetékes hatóság megjelölése tárgyában felmerült kérdések alkalmából a következőkről értesíti a törvényhatóságokat: A törvény (1890. I. t. ez.) szerint a törvényhatósági ut alapnak a költségelőirányzatban megállapított, vagy azon túl engedélyezett bevételei kivetése, nyilvántartása, behajtása és kezelése, úgy szintén a hátralékok nyilvántartása és behajtása tekintetében intézkedni, a szükséges felügyeletet és ellenőrzést gyakorolni a törvényhatóság első tisztviselőjének képezvén feladatát, kétségtelen, hogy az útadó behajtásának elrendelése, a behajtás körüli eljárás felügyelete és ellenőrzése a törvényhatóság első tisztviselőjének teendőihez tartozik s a pénzügyigazgatóság ez irányú közreműködése már csak akkor igényelhető, ha és midőn a törvényhatóság első tisztviselője rendeletéből megkisérlett minden módozat sikertelennek bizonyulván, az 1883. 44. t. ez. 81-ik §-a értelmében a felelősség kérdésének kimondása után alkalmazásának szüksége beáll, mikor is a kiküldött állami végrehajtó kötelességévé válik a felelősség keretébe felvett útadó-hátralék behajtása is. f
