Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-03 / 18. szám

1891. május 8. TOLNA VÁRMEGYE. 8. Hétfőn „Szép Helena“ ismert régi jó Ope­rette adatott. P e r e z e 1 Mari a czimszerepben, és Tisztái, mint Menelaus kitünően játszottak, a többiek is mind helyt álltak. Kedden Moser kitűnő vigjátékát „A könyv- tarnok“-ot játszották. 'Az előadás jó volt, a közön­ség mindvégig jól mulatott. A nők közül: Vesz- préminé, Újvári Teréz és Szabónó tűntek ki; a férfiak közül: Tisztáit (Gibbson szabó) kell első helyen említenünk, ki a társulat egyik legtehetségesebb tagja; kívüle I v á n y i, Yeszprómi és Szinai eleven, ügyes játé­kukkal keltettek hatást. Szerdán: „Borneo és Julia“ került színre. Yeszpréminé, Julia nehéz szerepét érzéssel és helyes felfogással adta. Játéka szép és minden izében átgondolt volt. V eszprómi, mit Romeo, rekedtseggel küzdött, ezért szerepét eléggé^, ér­vényre nem emelhette. Csütörtökön „Tyukodi Lőrincz famíliája Bu­dapestéi“ czimü bohózat adatott. A darab any- nyit nyújtott, a mennyit bohózattól várni lehet. A közönség sokat nevetett a darab bohókás jele­netei felett. Az előadók mind jól játszottak. A közönség e héten már jobban látogatta a színházat, hiszszük, hogy ezentúl még fokozottabb lesz a közönség pártfogása, mert arra a társulat valóban minden tekintetben érdemes. On-dit. Bucsu bankett Szerényi Kálmán nr tiszteletére. Péntek este Szerényi Kálmán urnák Szegzárd- ról való távozása és budapesti főügyészi helyettessé történt, kinevezése alkalmából díszes társaság gyűlt egybe a kaszinó földszinti helyiségében, hogy még egyszer üdvözölje a körünkből távozó kitűnő férfiút, ki mindnyájunkijak osztatlan tiszteletét és rokon- szenvét bírja. Ez a tisztelet és rokonszenv valóban impozáns és megható kifejezést nyert ama lelkes ovatiókban, a melyekben pályatársai, barátai és tisztelői, köztük közéletünk számos kitűnősége, részéről e bankett* alkalmával részesült. __ Jelen voltak: a közigazgatási hatóságok részéről: Simon tsits Béla alispán, Madarász Elemér főjegyző, Fördős Vilmos tiszti ügyész, Eurcz Vilmos árvaszéki elnök, dr. Sass István főorvos, Geren day Lajos főszolgabíró, dr. Novák Sán­dor, dr. Daróczy Aladár megyei aljegyzők, Korbonits Dezső árvaszéki ülnök, Söröss József közigazgatási gyakornok. A kir. törvényszék részéről: Dezseöffy Géza elnök, Ágoston István, Závody Albin, Kiss Károly, Borsody György, Biróy Béla, Hamza Géza és Oláh András kir. törvényszéki birák; a jegyzői kaidból: Kulin Sándor, Schneider Gábor és Klie ! Lajos, Dr. Hangéi Ignácz törv. orvos, Mehrwerth Ferencz keresk. ülnök. A kir. ügyészség részéről: Baráth Zoltán és. dr. Kardos Kálmán kir. alügyészek, dr. Lé'ay Ignácz fogház­orvos. A kir. járásbíróság részéről: Szendrődy Károly kir. járásbiró, dr. Gyurkovics László és dr. Mittermayer Krigyes kir. albirák. Az ügyvédi karból: Abaffy Gyula, dr. Beöthy Károly, dr. Braun Bernát, dr. Hilbert István, László Lajos, dr. Leopold Kornél, Orffy Lajos, dr. Pirnitzer Béla, dr. Spányi Leo, dr. Steiner Lajos, Totth Ödön és Török Béla; az ügyvédjelöltek közül: Diozenty Géza, továbbá Boda Vil­mos, dr. Szigeth Gábor és Sárközy Kázmér urak. A pezsgőnél felállott Dezseöffy Géza kir. törvényszéki elnök és eszmékben gazdag beszédben, lelkes szavakkal méltatva az ünnepelt érdemeit, éltette- az est hősét; utána Baráth Zoltán az ügyészség nevében emelte poharát a tisztelt és szeretett hivatal- főnökre, majd Simontsits Béla alispán emelt szót, mert — úgymond — kötelesség, hogy az érde­met — mivel az méltó kitüntetésben részesült, — üdvözöljük. Szintén mint egyik szellemi munkása a közéletnek, élteti Szerényi Kálmánt. Utána dr. Kardos Kálmán kir. ügyész meleg szavakban tolmácsolta hivatalfőnöke iránti érzelmeit, ugyan­csak Szerényi Kálmánt éltette. Kardos után Totth Ödön az ügyvédi kar nevében üdvözölte és éltette az ünnepeltet. A szónok szellemes szavakban fej­tegette a vádhatóság és védelem jelentőségét és hatáskörét, kiemelve hogy a távozó kir. ügyész és a szegzárdi ügyvédi kar között mindig a leg­szebb összhang uralkodott. Ezután az ünnepelt emelt szót. Először életében, úgymond, közvádló létére vádlottnak tekinti magát; vádolja önmagát, hogy mikép juthatott arra a gondolatra, hogy az általa annyira szeretett és kedvelt szegzárdiaktól eltávozzék. De mint tisztviselő, ezt tennie kötelessé­gében állott és most a legszebb emlékekkel eltelve távozik Szegzárdról. Élteti az egybegyült díszes társaságot. Závody Albin Szerónyiben a volt hivatalfőnököt, kit szeretni és tisztelni tanult meg, éltette. Ágoston István sikerült szójátékban (szerény, serény, erény) éltette Szerényit; Sárközy Kázmér csendőrfőhadnagy szintén az est hősét ünnepelte. Yégül Dezseöffy Géza az estély rendező: Hamza Géza és Baráth Zoltán urakat, kik az estély sikerét a kifogástalan rendezéssel elő­mozdították, éltette. A társaság czigányzene mellett késő éjjeli órá­kig, sőt némelyek reggelig, a legjobb hangulatban maradt együtt. Hírek. — A király részvéte. Bonyhádi Perczel Ist­ván és fia elhalálozása alkalmából, — mint bécsi lapokban olvassuk, — a király a gyászoló család­nak részvétét fejezte ki. — Kettős gyász érte a Perczel családot. Egy ősz, roskatag patriarchát, ki az élettel már rég le­számolt és egy fiatal reményteljes sarjat, ki előtt oly szép jövő állt, egy időben döntötte a sírba a kérle!hetlen végzet. A gyászba borult család egy lapon jelenti idősb bonyhádi Perczel István Baranyamegye volt táblabirájának, a siklósi és dárdai járás volt főórájának, nyugalmazott hely­tartósági tanácsosnak, a Ferencz József-rend lovag­jának élte 89-ik — és fia ifj. Perczel István m. államvasuti tisztviselőnek élte 25-ik évében tör­tént elhunytat. Temetésök nagy részvét mellett pénteken d. u. 4 órakor ment végbe. Áldás és béke poraikra. — Kinevezések. A király az igazságügymi­niszter előterjesztésére 1890. XXV. t. ez. alapján szervezendő budapesti kir. főügyészséghez 1 z e- rónyi Kálmán kir. ügyészt, mint azt lapunk­ban már előre jeleztük, helyettes főügyésszé, Oszoly Ferencz kir aljárásbirót pedig Csík­szeredái kir. törvényszéki bíróvá nevezte ki. — Előléptetések a honvédségnél. A májusi előléptetésnél megyénket érdeklőleg következő ki­nevezések történtek : A lovasságnál alezredessé ne­veztetett ki Forster Emil őrnagy; ezredesi illetékeket engedélyezett Ő felsége Zgorski Z s i g m o n d alezredesnek ; a gyalogságnál I. osztályú századossá nevezte ki Schubert Fe­rencz Józsefet. — Bucsutisztelgés. Szerényi Kálmán budapesti kir. főügyészi helyettes urnái kinevezése alkalmából testületileg tisztelgett a szegzárdi kir. ügyészség. Jelenvoltak: Baráth Zoltán és dr. Kardos Kálmán kir. alügyészek, dr. L é v a y Ignácz fogházorvos, H é g e r Ferencz fogház­felügyelő és a kir. ügyészségi irodának tagjai. Baráth Zoltán volt a küldöttség szónoka és szép szavakkal vett búcsút a szeretett hivatalfőnöktől, kérve a főügyészi helyettes ur további jóindulatát is, ki erre meghatva mondott köszönetét. Azonkívül Dezseöffy Géza kir. törvényszéki elnök ur, úgy­szintén a kir. törvényszék és járásbíróság bírói kara tisztelgett és fejezte ki szerencsekivánatait a szép előléptetéshez. Szerényi Kálmán ur tegnap hagyta el városunkat; 5-én lép hivatalba és ugyan­aznap teszi le a hivatali esküt. — Fejős Imre, a takaréktár vezérigazgatója, e napokban üdülés véget néhány hétig fürdőre megy. — Új hajózási menetrend. Május elsejétől kezdve uj menetrend lépett életbe és pedig az eddigi mohácsi személyszállító hajók közle­kedése teljesen beszüntettetett. Ezek helyett a Budapestről Orsovára menő postahajók közlekednek és pedig az Orsováról Budapestre menő hajó éjjeli 12 órakor érkezik Szeg- zárdra, a Budapestről Orsovára induló hajó pedig reggel 5 óra 45 perczkor érkezik Szegzárdra. Tehát Budapestre hajóval ezen­túl csak éjjel ufazhatnak. E hajók naponként közlekednek. A személyszállító hajók csak Buda­pest és Kalocsa között közlekednek. — Esküvők: Ernst Lajos győri földbirtokos e hó 6-án tartja esküvőjét Mautner Józsa kis­asszonnyal, Mautner Fülöp bonyhádi földbirtokos leányával. Ugyan e napon esküszik örök hűséget T a u s z i g Adolf, a szegzárdi népbank könyve­lője Pick Ida kisasszonynak Szilason. — körülfogták. Huszár Fekete azonban kardjával felfogott minden a tábornok ellen intézett csapást, megsebzett több francziát és megmentette ez ál­tal a tábornokot és segódttisztjét. Egy magas szikláról vetette magát a vitéz tábornok lovával a sebes Thür folyó hullámai közé, mi alatt huszárjai a meredek part kevésbbé veszé­lyes helyein, ezen hőstettet utánozták. Bámulattal és csodálattal látja az ellenség ezen merész tettet, mi által a biztos zsákmány tőlük elragadtatott. Kienmayer 50 huszárral szerencsésen elérte a túlsó partot, de 80 ezen vitéz lovasok közül részint a sebes folyónak estek áldozatul, részint erőszakos ellentállással az ellenségtől lettek levágva. A vitéz Fekete csak egy súlyos fej sebet kapott és úszva átkelt a Thürön. Május 28. egy század segített, Bohrbis falu bevételénél és gróf Wenkheim százados' bátorsága által 2 századot a 85. gyalogezredtől mentett meg. 1799. aug. hó 14-én Zugnál, Schwyz Kan­tonban az ezred az ellenség körülbelül 3000 emberét ejtette fogságba. Ezen napon 5 órakor reggel egy ellenséges őr állott Brumen falunál. A jéghideg északi szól az őrnek szemébe fújta az esőt. Az kö­penyébe burkolódzott s megfordult, igy a helyett, hogy előre nézett volna, megfordítva állóit. így si­került Herteléndy őrmesternek néhány huszárral észrevétlenül közeledni s mire az ellenséges őr őt észrevette s pisztolyához nyúlt, Hertelendy egy ha­talmas kardcsapással némává tette. Hertelendy rögtön tovább nyomult s az őrsé­get, mely a kiállított őrre bízva magat, nagyban reggelizett, meglepve, részint összevagdalta, részint szójjelkergette. — Az ezred rögtön előre hatolt s a faluban lévő franczia őrsereget foglyul ejtette. 1800. május 5. a raosskircheni csatában 5 szá­zad ezredünkből Ferdinánd főherczeg elővédjénél volt. Máj. 9. az ezred a biberachi ütközetben vett részt. Május hó 11-én Erbachnál a 6. század az ellenséges lovasságot a folyón átüzte. Május hó 13-án az engeni csatánál 2 század kétszer támadott; az első támadásnál 2 ágyú ke­rült kezeink közé, a második támadásnál pedig 500 gránátos lett összevagdalva. Junius hó 9-én az ezred a schwabeneicheni s deczemberben a hohenlindeni csatában harczolt. Deezember 3. Thalherr kapitány egy század­dal, mint hátvéd Osten falut védte és ez által egy tüzér telepet mentett meg. 1805. (Br. Stipsics) október hó 30. s 81-én a caldierói csatában vett részt. 1809. április 16-án Wengnél, 19-én Dinzlin- gennél, 22 ón Eckműhlnél és május 21. és 22-én Aspernnél harczolt az ezred hősiesen. Az asperni csatában az ezred 47 embert s 71 lovat vesztett. Huszár Grindle az által, hogy lovát a megsebzett 44. gyalog ezredbeli Defiennes ezredesnek átadta, megmentette és a legnagyobb veszélyek közt gyalog keresztül verte magát az ellenségen, az ezüst vitéz-i ségi érdemjellel lett kitüntetve. A wagrámi csatában julius 5., a melyben az ezred 1 századja gyalogságot támadott meg, a visszavonuláson gróf Hadik százados 8 ellenséges gránátos által foglyul lett ejtve. Huszár Zaniga ezt látva, Tóth huszárral a gránátosok után vágtatott és egy szőlőnél el is érte; egyet lelőtt, aztán leg­nagyobb vakmerőséggel a többiekre rohant, kettőt közölük, kik a kapitányt karjainál fogták, kardvá­gások által megsebzett és kimentette a századost. Az ezüst érdem jelet kapta jutalmul. 1813. Az ezred többnyire előőrsógen volt s részt vett a villafrancai, mozambai s caldierói ütkö­zetekben. Deezember hó 8-án, Mozambanál a fran- cziák az Etsch mellett vezető utón egy őrséget ál­lítottak fel azon hitben, hogy mi ott fogunk előre hatolni. Juhász káplár 12 emberrel, az őrök figyel­mét elkerülve, egy szőlőn keresztül az őrségig ju­tott, azt megtámadta és Pontiig visszaverte. 1814. (III. Frigyes Vilmos porosz király), Az ezred kisebb csapatokban volt felosztva. Egy fél század Pesciezánál állt harezba február 8. az ellenség kirohanásánál, Pesciezából egy fél század gróf Bercsényi parancsnoklata alatt az ütközetben részt vett és olyan bátorsággal támadta meg az ellenséget, hogy az, daczára annak, hogy nagyobb számerejü volt, zavarba jött és nagy veszteséggel a sánezok közé visszavonult. Ezen rohamnál, a mely­ben egy szakasz gróf Bercsényi vezetése alatt az areztámadást és a második Hertelendy főhadnagy parancsolata alatt egy oldaltámadást intézett az el­lenség ellen1, kiválólag Barkoczy és Velősy káplárok és Gyurtko, Deák, Tendier és Loos huszárok tün­tették ki magukat. Önként csapatjuk elé lovagoltak és nagy hevességgel rohantak a legközelebbi ellen­ségekre, a vezéreket levágták és midőn egy ellen­séges gyalogsági tömeg a két szakasz közé nyomult, ezeket levágták és széjjel verték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom