Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-25 / 4. szám
18£t. január 25. TOLNAVÁRMEGYE. 7. TANÜGY. Iskolai kézimunka-műhely. Az országos tanáregyesület II. szakosztálya megbízása folytán Guttenberg Pál budapesti tanár, lapunk kitűnő tollú munkatársa, egy programmot dolgozott ki, mely szerint a tanuló ifjúság a kézi munka különböző nemeiben gyakorolhatja magát. Alapos és megczáfolhatlan érvekkel bizonyítja ezen intézkedés szükségességét s felhívja a szülőket, hogy fiaikat — a kik úgy sem lehetnek mind csupán diplomás emberek — a nemzeti élet izmosodása,, de saját jól felfogott érdekükben is valamely kézimunkában gyakoroltassák. A proletár- ság veszedelme ellen egyik hathatós orvosság a kézi munkának az iskolai stúdiumokkal egy tisztességre emelése. Ezzel gondoskodunk arról is, hogy az iskolák fölös tömege, mely időközben úgy is elkallódnék, lisztes ipari foglalkozásra terelődjék. Megdönthetetlen tény, hogy a nyugoti nemzetek erősödésében a müveit iparos elem mindenkor jetentékeny faktor volt. Az iskola, mint nemzeti intézmény, van hivatva nálunk is a munkát az általános nevelés egy elemévé tenni, megtörni népünk idegenkedését a tisztes kézművességtől. Ezért fordul Gu tenberg tanár a szülőkhöz, ifjúsághoz, intézeti tanárokhoz, hogy segítsék őt nemes törekvésében és buzdítsák az ifjúságot valamely iparág gyakorlására. Tantervet is dolgozott ki, mely a készítendő munka-anyagnál mértékadó. Kezdettől fogva közhasznú tárgyakat készit- nek, melyek fárasztó előgyakorlatot nem igényelnek. Könnyebbről haladnak nehezebbre, egyszerűbbről összetettre. Eleinte a munkás csak egy-kót szerszámmal bánik, azután pedig új meg új szerszámmal és fogásokkal ismerkedik meg. Iskolájának műhelye Budapesten a nagy ko- rona-utcza 13. sz. alatt a polgári iskola tőszomszédságában állíttatott fel s az egyelőre papiros és famunkákra van berendezve. Látogatják polgári, kereskedelmi, gymnasiumi növendékek. A kurzus naponkint. 3—4 órai s igy minden növendék abban az időben látogatja, mikor iskolai munkájától szabad. Tandíj 2 frt havonkint és 50 kr. az anyagért. Felvételre e műhelyben lehet jelentkezni. —Mivel megyénkből is igen sok szülő gyermeke Budapesten tanul, ezen új intézményre figyelmüket felhívni és azt nekik melegen ajánlani kötelességünknek ismertük. Az „Eötvös-alap gyűjtő és kezelő országos bizottsága“ felhívást bocsátott ki ezen alap orsz. tanítói egyesületének érdekében, Ezen egyesület feladata: a) az egyesületi rendes tagok jó erkölcsű, szorgalmas és jó sikerrel tanuló gyermekei számara ösztöndíjakat, özvegyeik, kiskorú árváik s esetleg keresetre képtelen, nagykorú nyomorék utódaik részére segélyösszeget nyújt; b) a tanítók orsz. árvaházának alapját évenkint bizonyos összeggel támogatja ; c) az elaggott vagy elbetegesedett és e miatt hivatalaikban meg nem maradható, csekély nyugdíjban részesülő, szegény sorsú rendes egyesületi tagokat segélyezi; d) a hosszabb ideig tartó súlyos betegségben szenvedő rendes tagoknak spgely-ösz- szegeket szavaz meg és a gyógyíthatatlan bajokban szenvedő vagy magukkal tehetetlenekké vált rendes tagok számára az ezen czélra alkalmas helyeken menedékházakat, otthonokat állít fel; e) a fővárosban létesíti a „Magyarországi tanítók házát,“ hozzájárul annak fentartásához és gondozását külön szabályokban, állapítja meg. A magyarországi tanítók ezen fővárosi házában az egyesület rendes tagjainak felsőbb iskolákban és egyetemeinken tanuló gyermekei részben ingyen, részben pedig mérsékelt díjért szállásban és ellátásban fognak ré- szesülni. Ezen czólok megérdemlik, hogy a haza összes néptanítóinak tevékenysége igénybe vétessék, sőt megkövetelik, hogy élénk részt vegyenek azoknak megvalósításában. A tagsági dij csak 1 frt. Ajánljuk .e pártolásra érdemes egyesületet első sorban a tanítók, valamint a nagy közönség, községek, társulatok szives figyelmébe. KÖZGAZDASÁG. A szegzárd-vidéki méhészegylet folyó évi január 15-én délután 3 órakor tartotta meg Szeg- zárdon a polgári iskola tanács termében évi rendes közgyűlését. A gyűlésen megjelenteket Perczel Dezső elnök üdvözölvén, a gyűlést megnyitotta. A közgyűlés első tárgya volt a múlt évi számadások előterjesztése, melyeket Dömötör László igazgató terjesztett elő. A számadások szerint a bevétel kitesz 182 frt 10 kr. A kiadás pedig 180 frtot, ekónt a pénztári maradvány 2 frt 10 kr. A számadások ezen eredménye örvendetes tudomásul vótetettt s azok felülvizsgálatára dr. Sass István, dr. Sziget Gábor és Nits István urak küldettek ki. Továbbá a tisztviselők és választmány egy évi mandátuma lejárván, — elnök tiszttársai és a választmány nevében leköszönt. A közgyűlés újból és általános felkiáltással, ugyanazokat választotta meg, kivóvén, hogy pénz- tárnokot nem választott, — a pénztári teendőkkel Dömötör László igazgatót bízta meg. A jövő évi költségvetést az igazgató következőkben terjeszti a közgyűlés elé: Bevétel várható 223 frt 10 kr. A kiadásokat pedig 219 frt 9 kraj- czárban irányozza elő. Az előirányzatban jelezve van az igazgató által az 1891-ik évben tervezett működés, mely szerint a méhtörzsek számát szaporítani, kaptárokat, különféle méhészeti eszközöket beszerezni és a telepre egy méhész-mestert alkalmazni szándékozik, hogy a méhtörzseket rendszeresen kezelni s majdan ott méhész-mestereket képezni lehessen. A közgyűlés ezen irányzatot, a mennyiben a bevételek azt lehetővé teszik, helyeslőleg elfogadta. Igazgató előterjeszti, hogy az egyesületnek ez idő szerinti tényleges vagyona 298 frtot tesz ki; ekként az egyesület tagjai által eddig befizetett 304 frtnyi tagdíj abban majdnem egészen fedezetét leli. Ezen 304 frt beíektetett összeg után 56 frt 40 kr jövedelem származott, a mely l8'5°/0-nak felel meg. A miből kitűnik, hogy a méhészet , jó kezelés mellett, a befektetett tőke után igen szép kamatot hoz. Továbbá az igazgatót felkéri a közgyűlést, hatalmazza fel az elnököt, hogy az keresse meg a város hatóságát, miszerint a méhészeti egyesületnek, ezen a közjóra irányzott törekvésének előmozdítására egy méhtelepnek alkalmas területet adományozzon. Hatalmazza fel arra is, hogy a nmltóságu minisztérium támogatását is kikérje. Dömötör László igazgató felhívja a Szegzárd városi és vidéki közönséget, miszerint ezen közjóra törekvő méhész egyesületet — az egyesületbe való belépéssel támogatni szíveskedjék. Évi tagdíj 2 frt. Felhívja az egyesület ez idő szerinti tagjait is, miszerint az 1891. évre járó tagdíjat, 2 frtot, hozzá beküldeni méltóztassanak. A tagdijak a tolnamegyei gazdasági egyesület értesítőjében nyugtatni fognak, Uj árudijszabást illető közleményünk, kapcsán alantiakban közöljük folytatólag a m.kir. államvas- utak nevezetesebb állomásaira szóló díjtétel eket borküldeményekre nézve összehasonlításban a régi tételekkel. — 10000 klg. feladása mellett: Győr Debreczen Kőbánya Butka Szeged 100 klgrammonként o. ó. krajczárokban Szegzárdról: azelőtt 99.0 127.3 50.7 145.7 124.5 jelenleg 70.0 88.0 51.0 98.0 85.0 5000 klgr. feladásánál azelőtt 114.0 147.8 59.0 171.4 144,3 jelenleg 79.2 darabáruként 102.6 54.0 117.9 99.9 azelőtt 114.0 147.8 70.2 171.4 144.3 jelenleg 88.0 114.0 60.0 131.0 111.0 A személyzóna díjszabás eredménye igen kedvező s folyton növekvő, amennyiben 1890. augusztus 1-től 1890. deczember végéig, az 1889. év ugyanazon időszakával szemben, 1.319,715 több utas és 214,780 darabbal több podgyász szállirta- tott; a jövedelmi többlet 450,000 frtot meghaladja. É fényes eredmény eléggé igazolja, mennyire csalódtak azok, kik a személyforgalomnál kezdetben mutatkozott emelkedést csak a rendszer ujdon á- gából folyó időleges jelenségnek gondolták. — Hiszszük, hogy az uj árudijszabás —némi változások mellett — annak idején hasonló eredményt fog felmutathatni. Gr ab o n a árak a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza tavaszra 8.07. 8.09. Tengeri május—júniusra 6.21. 6.22. Zab tavaszra 6.92. 6.94. A KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Kérelem Szegzárd lisztéit elöljáróihoz! A népszámlálás bevégzése óta nem múlik el nap, hogy egyik-másik községi lakostól ne hallanék kérdezni: mennyi hát Szegzárd lakossága ? Mily arány van a 10 óv előtti és mai állapotok között? Mennyi a gyarapodás férfiakban, nőkben, házakban ? Milyen a nemzetiségi és vallási viszony? Általában városunk statisztikája százalékokban kifejezve mit mutat? Meggyőződésünk szerint ezen ügy első sorban az elöljáróságot illeti, mert a népszámláló ügynökök tisztüket az összeírással elvégezték. Más községek (megyénkben is) e kérdésekre mind tudnak már feleletet adni. Ha egyeseket nem érdekelnek is e dolgok, de érdeklik a község összeségét s ezen adatoknak meg kell maradniok a község levéltárában. Lépten-nyomon hangoztatják megyénk monográfiájának megírását. Hát ha valakinek kedve akadna Szegzárd történetének megírására is ? S ha mindezek nem történnének is, az utókor majd búvárkodni fog e téren s nagy köszönettel veszi, ha ezen adatokat együtt találja. Most is hallottuk már, hogy a 10 év előtti összeírás nem volt korrekt, hiányos volt. Igyekezzünk javitni rajta most, a raig a mostani hiányok is élénk emlékezetben vannak, hogy ne mondhassák majd ránk, mily közönyösséget tanúsítottunk e nemcsak bennünket, hanem az egész megyét és közvetve az országot is érdeklő ügyben. A számláló lapok még itt vannak, kérjük a t. elöljáróságot, hogy ezekből a statisztikát pontosan, hűségesen egybeállittatni szíveskedjék. Több községi lakos. Legújabb. — A „Tolnavármegye“ eredeti táviratai. — Budapest, jan. 24. Fel. d. 2 ó. 5 p. (Saját tudósitónktól.) A képviselőház mai ülésén Péchy Tamás elnök bejelenti Simor herczegprimás halálát. A ház elhatározta, hogy jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét a bíboros főpap elhunytéval a katholikus egyházat és a hazát ért nagy veszteség fölött. A képviselőház a temetésen küldöttségileg lesz képviselve, a koporsóra pedig koszorút helyez. A képviselőház csütörtökig nem tart ülést. Budapest, jan. 24. Felad. d. u. 3 ó. 10. p. (Saját tudósítónktól.) A herczegpri- más elhalálozása alkalmából ma délben a főrendiház is ülést tartott Vay elnök emelkedett beszédben búcsúztatta el az elhunytat, kiemelvén érdemeit, melyeket a trón, a nemzet és az egyház körül szerzett. A főrendiházat küldöttség fogja a temetésen képviselni, a ravatalra pedig koszorút helyez. A küldöttséget Károlyi Tibor gróf fogja vezetni. A küldöttség tagjai gróf Zichy Nándor, gróf Appony Géza, Beöthy Zsig- mond stb, Ugyanezen az ülésen meleg szavakban jelentette be az elnök gróf Apponyi Károly és Ybl Miklós főrendiházi tagok el- hunytát. Budapest, jan..24. Felad. d. u. 4. ó. (S.íjít tudósítónktól.) Hírlik, hogy a király személyesen vesz részt a temetésen. Utódjául Schlauch Lőrincz nagyváradi püspököt emlegetik leginkább. SZERKESZTŐI POSTA. K. D. Kérjük mielőbb a kéziratot, nehogy netáni hófúvások ismét akadályokat gördítsenek elé. — Celio. Köszönet önnek is, Palágylnak. is. — Dr. V, A. Bp. Üdvözlet. Várjuk az érdekes közleményeket. Hisz az óriási statisztikai halmaz közepette, különösen most, gazdag anyag áll rendelkezésére. Nálunk az adatok feldolgozása késik — az átlagos eredmény igen kedvező. — Dr. P. M. Pécs. Köszönjük a megemlékezést. Üdvözlet. — K. Margit. Nagysád elismerő szavai leköteleznek bennünket. Örülünk, hogy ama közleményekben nemcsak malicziát, hanem igazságot is talált. — L. S. M. Ó. Azokból a szakszerű közleményekből kérünk megint. Üdvözlet. — Európa. Bp. Tessék M. K.-al is érintkezésbe lépni. — Sz. M. Ép laplezáráskor érkeztek kedves sorai. Hacsak lehetséges lesz, ott leszek.
