Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-18 / 3. szám
Népszámlálási adatok Szegzárdon. Nópszámláló : Férjének foglalkozása ? Parasztnő: Igazgató. N. sz.: (nagyot nézve) Miféle igazgató ? Nő: Utigazgató, mert kérem ő igazgatja meg az utakat, ha az eső kimosta, meg nyáron ő kaparja fel a gyomot. * Nópszámláló : Hol született ? Gazda: (henczegő hangon) Hát hol születtem volna ? itt ebben a szobában. Népszáml. Már pedig születhetett volna, barátom, akár az istállóban is, lám Krisztus urunk is ott született, mégis különb ember lett belőle, mint maga. * Több fia nincs ? Fiam nincs több, de van nálam még egy ujjnyi gyerek (s előáll egy hosszú legény). Ez az az ujjnyi gyerek ? Igen. No ez derék egy ujjnyi gyerek. Hogyhivják? Ujjnyi Jánosnak, az Ujjnyi komám árvája, én neveltem fel. * Hogy hívják ? Kelemen FereDcznének. De a maga nevét mondja. Ez a magam neve. Mondja atyai nevét. m Édes apám Eóka János volt. Most mondja a keresztnevét.. Julianna. No hála Isten i tehát Róka Júliáim a. Nem, kérem, mert miiiK csak magyarul vagyunk rókák, becsületes nevünk Fuchs. * Népszámláló: Kérem, szíveskedjenek kissé gyorsabban felelni; ezzel az egy emberrel negyed órát bajlódtunk, pedig holnap be kell fejezni Egy polgár: No én kérem hamar végzek, mert én mindent tu dók, még a n a pj át i s. N. sz.: Tehát mikor született ? Polgár: Abban az esztendőben, mikor apám ezt a házat vette ; aztán hogy melyik hónapban ? éppen akkor, mikor kidobolták, hogy a páskum fel lesz osztva, apám mindig emlegette ; aztán keddi napon. N. sz. No ebből sokat értettem. * Mikor született ? Azt már én meg nem tudom mondani. No csak gondolkozzék. Hát kérem én csak azt tudom, hogy éppen kendernyüvés napján voltam 5 hetes, meg 3 napos, igy mondta édes anyám. Mikor született ? t Éppen szőllőőrzési vásár előtt 6 héttel, meg 3 nappal. Mikor született a gyerek ? A napját kérem nem tudom, de arra jól emlékszem, hogy kemenczerakáskor délután* Népszámláló : Hogy hívják ? Nő: Azt meg nem mondhatom. N. sz.: Mért ? talán a maga nevét csak tudja ? Nő: Tudom biz én, de még ez uramét sem kérdezték, aztán mondok, csak nem illik, hogy az ember csak az asszony után legyen beírva. *• Népszáml. A kék papirok vannak fölül, hát kezdjük az asszonyokkal. Gazda: Hja uram, akkor én még teszek egy fordulót az erdőből, mert mig ezekkel végez, addig ón még meghozhatok egy tere fát. * Népszámláló : Mikor született nagysád ? Hölgy: 1868-ban. N. sz. : Melyik hónapban és napon ? H.: április 12-én. N. sz. : Hisz a nővére oda át ugyancsak 68 áprilisban született! H.: (zavarban) Pardon, tévedtem ... igaz én vagyok az idősebb. Tessék beírni, hogy 1868. márczius 12-én születtem. _6.________________________________________________ N. sz.: Az már más! * Egyik népszámlálónk pedig a következő párbeszédet hallgatta ki. — Na komám én rászedtem azokat a finán- czokat. — -Miféle fínánczokat. — Hát a kik itt jártak. f= Nem finánczok voltak azok, hanem nép- számlálók. — Féreg rágja meg, hiszen az egy. Át is küldtem a gyerekeké a szomszédba mindjárt, — több vagyona van annak, mint nekem, hadd fizesse utánuk az adót. — Hisz nem kell azért fizetni. Beszéljen. Ha a kutyámért 50 krt fizetek darabszámra, hát a gyerekemért ne fizetnék ? * Az írni nem tudó szakácsnő ivót a reá titokban boszut forraló szobaleány töltötte ki, oly formán, hogy a „betegség“ rovatba beleírta: egészséges, de a nyelve — hosszú, — a keze meg görbe, mert maga felé hajlik. * „Tud e olvasni ?“ erre a kérdésre egy ivén ilyen feletet olvastunk : tud csak — pápaszémel! T A N Ü G Y. Tolnamegye népoktatásügye 1889/90-ben. Örvendetes és sok tekinteiben figyelemre méltó jelentés az, melyet' Var a s d v- .Lajos kir. tan felügyelő á közigazgatási bizöttSághóz közelebb-,, *rőí beterjesztett megyénk Wröíit- ,«$ólaí ev tanügyi állapotáról. Örvendetes, mert évről-óvre tapasz'aljuk, hogy megyénk intelligens lakossága egyetértve a tanfelügyelő buzgalmával, mely a megye népoktatás ügyének folytonos emelkedését, javítását czóloz/.a, minden lehetőt meg esz a hiányok pótlására s a nemzeti kultúra emelése tekintetében. S ha elismeréssel vagyunk a községek, egyházak, társulatok és magánosok iránt, a kik és melyek e szent ügy diadalát elősegítik, felemlíteni tartozunk a me eye közigazgatási bizottságát is, a mely mindezeket támogatja minden iskolaügyet érintő mozgalmaikban. Lapunk tere nem engedi, hogy a jelentést egész terjedelmében közöljük, kiemeljük azonban a következőket: A tankötelesek összes száma 41852 volt, a mi — a megye tiz óv előtti 234643 lakosságának számával viszonyítva — ennek 17 79%-át teszi s igy ezen év gyarapodó* a 0 04%, vagyis 123 növendék. A tankötelesek közül a statisztika szerint összesen csak 1366 növendék nem járt iskolába, a mi elég nagy szám, de a körülményekhez képest még sem mondható soknak. Azt mutatja ez, hogy az ellenőrzés az iskolaszékek részéről szigorúbb volts hogy iskolákat még a kisebb pusztákon is rendesen tartot'ak fenn. Tannyelv szerint magyar iskola volt 156, német 20, szerb 3, német-magyar 47, szerb-magyar 2, s igy a megye 120 községe közül 118-ban van iskola, kettőben (Döry-Patlan és Kovác-i) nincs; de ezek gyermekei is a szomszéd községek iskoláiba járnak. Tudjuk, hogy ezen idegen ajkú polgártársaink és községeink szívben, érdemben jó magyarok, de azért itt is volna valami teendője a működését nemsokára megkezdő kultur-egyesületnek. Az iskolák bevétele volt 306758 frt, kiadása pedig 306754 frt. Igen figyelemre méltó és örvendetes dolog, hogy az iskolák helyisége óvenkint jobban jobban megfelel a paedagogiai kivánalmaknak. Részint uj uj iskolaházak épülnek, részint átalakíttatnak és a hol épen nincsenek, ott létesülnek. Ily módon történt az, hogy 14 óv alatt uj iskolaház épült 93, tanterem 192; tanúéi állás szerveztetett 154, uj tanintézet 50. A fejlődés tehát rendkívül örvendetes, a mely azt igazolja, hogy úgy a törvényhatóság, mint ennek hazafias lakossága a múltban megértette és jelenben is teljesen átérzi az uj Magyarország felviTOLNA VÁRMEGYE. rágzásának szükségét s az ehhez szükséges módokat is mogadja. A szegzárdi községi iskolaszék január 10-én dr. Sass IstváD elnöklete alatt ülést tartván, a tárgy- sorozatból felemlítjük a következőket: Felolvastatott a vallás- rs közoktatásügyi m. k. miniszter értesítése, mely szerint 47647. sz. a tudatja, hogy az államilag seg. iskolákra nézve a tandij-elengedés jogát a miniszter magának nem tartja fenn, mivel ezen iskoláknál a tandíjakra nézve az 1876. XXVIII. t. ez. 13. §. 5. p. irányadó. ' Örvendetes tudomásul vétetett Molnár János tanár rendszerésitése. A miniszter megküldötte az iskolának „Magyarország pénzintézetei“ és a „Balkánfélsziget“ ez. munkákat. Tárgyalás alá került ezután Májer Antal tanintézet-tulajdonos levele, melyben tudatja, hogy az iskolaszék utasításának a tantervet illetőleg lehetőleg megfelelni igyekeztek s egyszersmind kér az iskolaszékben intézetének is egy tagsági jogot. Az iskolaszék határozatiig kimondotta, hogy esetröl- esetre, a mikor t. i. tárgyai között a Májer-féle. iskola ügyei is előfordulnak, az in'ózet-tulajdonos raeghivatik. Engel Jozefa, Schu'er Malvin és Rovácsek Irén magántanulók tandija elengedtetnek. Végül az iskolaszék az énektanítás megkönnyítése tekintetéből az 1890. évi számadásokban való elszámolás mellett .egy., harmoujiy»; beszerzésére 200" frtoLsza-'- vázo:Liheg. ' ’. ‘f/ V'V'. vL. .y . Az egyesült szegzárd-tolnamegyei nöegylet í. hó li-én tartotta közgyűlését. Döry Dónesné. Jálics Irma, egyleti elnök lemondását a közgyűlés sajnálattal vette tudomásul. P e r c z e 1 Helén, az egylet pénz árosa, szin'én lemondott. Az elnöki állás betöltése végett egy bizottságot küldött ki a nőegylet, a mely az elnök személye iránt javaslatot fog az e hó 25 én megtartandó közgyűlés elé terjeszteni. A kaszinó választmánya január ll-én tartott ülésében elhatározta, hogy a Garay-szobor ügyben az akcziót megkezdi. Néhány szobor-művészhez kérdést intéz, egyúttal Boda Vilmos vál. tag és orsz. képviselőt is felkéri, hogy személyesen tudakozódjék a kivitel módozatairól. A választmány, mint végrehajtó bizottság, kibővíti magát a megye országgyűlési képviselőivel s egy küldöttség által felkéri az alapítványi uradalom kezelő-miniszterét, hogy az alsósétateret a városnak engedje át a szobornak azon helyen történendő felállítása végett. Az ügy mibenállásáról pedig elnök a sajtó utján nyilatkozik, s igy a kaszinóhoz intézett nyílt levélre felel. — A könyvtárnok lemondása nem fogadtatott el, hanem Gál Kálmán újból felkéretett a könyvtár kezelésére. A szegzárdi ónk. tüzoltó-agyjet január 11 -én tartotta 8imontsits Béla elnöklete alatt tiszt-j ujitó közgyűlését. Megválasztatott újból elnökké: Simontsits Béla, alelnökké : Szigeth Gábor, titkárrá: Kálmán Károly, pénztárossá: Untermüller Alajos. Választmányi tagokul | Föglein János, Gerenday Lajos, Goldberger Mór, Guzmics Zsigmond, Takler József, Tóth Károly, Udvardy Sándor és Varasdy Lajos. Főparancsnokká: Boda Vilmos, álparancs- uokokká : Cziraky Imre és Mihályffy Lajos; helyettes alparanesnoko\ká.- Vilhelm Ede és Zsigmond Fe- rencz. Szertárnokká: Hödl Andor. Zászlóvivő : Csiz- mazia Sándor. A szegzárdi iparos ifjak önművelődést egylete folyó hó J 8-án délután tartja rendes közgyűlését. Tárgy: A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének fölolvasása. Elnöki jelentés az egylet eddigi működéséről. Pónziárnok jelentése. Tisztviselők leköszönése és újak választása. Netáni indítványok. A dombóvári takarékpénztár részvény-társaság 1891. óv január hó 18-án délelőtt 10 órakor tartja Döry József igazgatósági elnök elnöklete alatt közgyűlését. Tanácskozási tárgyainak sorrendje a következő: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság évi jelentése. 2. Az 1890. évi mérleg előterjesztése és a felmentvény megadása. 3. A tisztanyeremény mikénti felosztása iránti határozat hozatal. 4. Az elnök és 10 igazgatósági tag három évre való választása. 5. Netáni indítványok. A beküldött jelentésből kitűnik, hogy az évi tisz- tanyeresóg 11181 frt, melyből az igazgatóság javaslata szerint a szokásos jutalékok levonása után 1100 frt iratik a tartalékalapra, mely most már több 10000 írtnál, a részvényesek közti szétosztásra kerül 7500 frt (tehát. 100/0-os osztalék, tavai volt 9°/0), nyugdíjalapra esik 300 és jótékony czélokra fordittatik 74 frt. 1891. január 18.
