Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-12-13 / 50. szám
1891. december 13. TOLNA VÁRMEGYE. 3; középiskoláink számarányánál is nevezetes javulás állott be,“ és „egy más alkalommal kifejtettem már a csonka középiskolák tökéletlenségét. Habár 1883. óta 13 csonka középiskolát egészítettünk ki teljesre, mégis minden alkalmat és módot megragadok, hogy még elég nagyszámú csonka középiskoláinkat kiegészítsem.“ Vagyis kimondja a miniszter, hogy Szegzárdnak nem adhat uj középiskolát, mert az már elég van, ellen- ban a bonyhádinak kiegészitése csak idő és pénz kérdése. Bonyhádon, 1891. december hó 1-én. • Or. Moldoványi István. Dr. Sass István, f Tolnavármegye halottjának életrajzával és a temetés leírásával a halottasháznál múlt' számunkban kimerítően foglalkoztunk, most még*a borjádi gyászertartásról kell megemlékeznünk. — Vasárnap - délután 2 órakor volt Borjúdon a temetés. A megye minden részéből összesereglettek, hogy megadják a végtisztessógct megyénk elhalt jelesének és hű fiának. A Különben barátságos borjádi h^z, most zord képet mutatott. A mindig jókedvű vendégek arcán most vigság helyeit komor, gyász tükröződött; a vendégszerető család üde kedélyessége mély bánattá változott. Még a. cselédség is szomorú meg- illetődósSel fejezte ki részvétét jólelkü uruknak elvesztése fölött. — A kastélyt körülszegő vasrácsozatról szomorúan csüngtek alá a gyászkoszorúk. A termekben otthonos tréfa és vigság zaja helyett megható némaság. A család Összes ta.gjain kívül jelenvoltak a borjádi szertartáson: Kovách Lász- lóné, Sztankouánszky Júdos és neje. Perezd Dezső, Kovách »Sebestyén Endre, Bezerédj Pál, Döry Pál, Vizsolyt Ákos, Pesthy Mór, Pesthy Elek, Bernrie- der László. Fördös Dezső. Dobrovszky Kálmán és Gyula. Nászai Géza, dr. Györky Lajos és neje, dr. Kiss István. Sass Józsefbe; Szegzárdról: Módly László és dr. Drágíts Imre; a szomszéd községek papsága, valamint elöljárósága, igy Űzd, Kölesd, Varsád, Nagy-Székely, Kajdacs stb. küldöttei. A kölesdi ipartestület tagjai fáklyákkal állották körül a koporsót. A gyászszertartást Sántha Káro’y ág. ev. sár-szenf-lőrinci lelkész végezte, a ki a következő, a hallgatóságot megható, tartalmilag úgy, mint formailag gyönyörű beszéddel búcsúztatta el a halottat: „Nem jött váratlanul itt a halál, mégis mindnyájunkat mélyen megdöbbentett. Dr. Sass István, Tolnavármegyének tiszti főorvosa, az országos közegészségügyi tanács tagja, Ferencz József-rend lovagja, elhunyt áldásos életének 70-ik évében. Koporsója felett hangozzanak ez*m prófétai szent igék: „Akik az Urban bíznak azoknak ere- jek megújul és szárnyokkal magasra repülnek, mint a saskeselyük; futnak és nem fáradna* el, járnak és nem lankadnak meg “ (Ezsáiás XL. 81.) Fenkölt lelkeddel magasra törtél, megdicső- ült, te is mint orvos, mint ember és mint családfő. Magasra törtél, mint orvosr Minden pálya dicső, ha azon erőnket és időnket rátermettséggel s lelkiösmeretességgel a közjónak szentéljük. Dicső, magasztos az orvosi pálya. Az orvos pap. A pap hiyatása, hogy .az Ige szövétnekével világosítva, a vallás balzsamával gyógyítva vezesse a lelkeket mindig tovább, mindig fölebb a menny felé; az orvos hivatása, hogy a drága kincset, a jó egészséget az embernek visszaadva, képessé tegye őt a menny felé vezető utón magas eé'ja megközelítésére. Mert a földön a testben, e porhüvelyben fejtheti ki a lélek a maga tehetségeit. Ep testben ép lélek. Mig a pap a léleknek, az orvos a testnek s ezzel együtt a léleknek is orvosa. Méltán illeti hála és tisztelet az orvosokat, mint az emberiség jólteyőit és Tolnavármegye méltán dicsekedhetik kitűnő orvosaival A szentlőrinci papiak szülte az európai hírű Balassát, Borjád nemzette Sasst, kinek neve meszze szárnyalt. Oh mprt dicsőült, te hivatásod magaslatán álltái. Hány szenvedő betegnek vittél enyhületet palotába ős kunyhóba egy- iránt! Hány halót adtál vissza az életnek, a társadalomnak és kedveseinek! Magasra repültél, futottál a dicső pályán s nem fáradtál el, jártál-keltól s nem lankadtál meg. Magasra törtél, ezért siratunk és ezért vigasztalódunk. Magasra törtél nemcsak mint orvos, hanem mint ember is. Benned párosulva volt együtt „mélység és magasság“,: mély kedély és fenkölt lélek. Homlokodon ott ült a tudás fénye és méltóságos komolysága arezodon a szívjóság és nyájafeság. Szavaidra, írásodra s tetteidre, mint fényes bélyeg oda volt nyomva a bő ismeret és széles látkörü míveltség és tudomány. Ember voltál a szó teljesnemes értelmében, ember, nemcsak bölcs, mívelt, jó és szép lelkű, hanem hazafias, költői és vallásos lélek is. Inkább cselekedettel, egész ho’sszú élettel, mint szóval szeretted a hazát, annak idején egy PetŐfiszív lángoló lelkesedésével, utóbb a haza bölcse, Deáknak megfontolt higgadtságával. így van ez jól — Írtad hozzám megdicsőült — igy van ez jól, ha szedegetjük erőnket s* hazánk történelméből s a múlt tapasztalataiból okulva, lassanként szerezzük meg azt, mit egy perez nem adhat, sőt koczkára tehet: édes hazánk függetlenségét s teljes szabadságát, boldogságát. Ott álltái a hon- sz^relera magaslatán szilárd meggyőződéssel és elvhűséggel. Hazafias lelkületedhez társul szegődött a kölfői lélek-is. Mint iskolatársa Petőfinek, e lángszellem fényes szikrát lövelt lelkedbe, e szikra tüzet fogott s s/ived égett az Örök szép-, jó- s igazért, mint Ideálért. Petőfi, mint barátját, szeretett tégedet s mint barátját, többször fölkeresett e helyen. Itt vála-ztott ő csillagot. „Szép csillag a honszerelem.“ Itt énekelt e: „Hegyen ülök, busán nézek le róla.“ Fölment a dicsőség magas hegyére és népek és ezredévek csodálva néznek föl reá. Itt is csattogott szárnya a Szabadság Pacsirtájának, ki az égbe és szivekbe fúrta énekét. Boldog te megdicsőült, hogy e lángszellem baráti szivén melegedhettél ! Hálád iránta a szentlőrinci Petőfi- emléktáblák, hálád iránta a sok becses följegyzés a halhatatlan életéből. 0, ki, a csillagokon is túlrepült, magával ragadta a lelkedet is a költészet régióiba. — Magasra repültél mint vallásos lélek is. De ez nem is lehet másként: minden fenkölt, hazafias költői lélek egyszersmind vallásos is.'Kerested te is azt a fővalóságot, kit a bölcs lángesze föl nem ér, csak titkon érző lelke óhajtva sejt, kinek léte világít, mint az égő nap, de szemünk bele nem tekinthet. Kerested .és megláttad őt a hit sasszemóvel; kerested és megtaláltad őt a szere- tetben. Mert az Istent, az is # keresi, de csak a szeretet találja meg. Őt; az Istent dicsőítetted a templomban, — Őt, az Istent dicsőítetted az ó országa, az anyaszentegyház építésében. — Öt, az Istent dicsőítetted hasznos szép életeddel. Mikor, szerencse és boldogság magasra emelt, neki adtál hálát, mikor, a fájdalom a mélyre sújtott, őbenne fogóztál, a ‘könyvek-könyvét olvastad s ő hozzá emelkedtél az imádság szárnyain. Magasra törtél mint ember, azért siratunk és azért vigasztalódunk. Magasra törtél, mint családfő is. Tiszteletben, szeretekben, bo!dogságban magasan álltai, hajh! most mélyre estél! Gyászos családod sóhajt, sírás zokog — és mi vele együtt sírunk — „Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most minekünk!“ Mivé is lettél borjádi kis paradicsom?! Siralom völgy évé lettél! Néhány év alatt kidőlt az erős cser, lehervadt a feslő rózsabimbó, összeroskadt a tisz'eletre- méltA aggtöras-,--k-etfcé -töreti -a sokat ígérő deli ifjú hajtás s most a családfának koronája esett le. Hű férjem, édes jó férjem beh bus özvegységre hairy-1 tál ! Hű atyáuk, édes jó atyánk, beh bus árvaságot adtál! Hű testvérünk, édes jó testvérünk, forró keblünkről beh leszakadtál! Elmentél jó rokon, jó barát, e pusztának jó ura! El, mindnyájunktól tisztelt, szeretett jó embér! De nejn mégy el min- d.nképen, nem halsz meg mindenestül: Itt maradsz a fájó könyhen, itt a szép emlékezetben, itt, nemes tetteidben. Hajnal oltá ki drága életednek mécsesét, — ama magasságos hajnal üdvözöl már tégedet, melyre nem száll alkony,soha, soha. Most Isten hozzád ! Ez a beszéd mely most feletted zeng • s mindnyájunk szivében visszhangzik, nem üres. dicsbeszód, — igaz beszéd ez. mert igaz, tartalmas és dicsőséges volt életed : életed, mely vallásunk szavait és szent hitünket megvilágositja, bizonyítja, hogy te fóny< s lélek immár a magasságba repültél, a magasságos Isten bo'dog színe elé, hol az igazak fényiének és ragyognak, mint az égnek csillagai örökkön-örökké! Ámen. “ Utána pedig, a pap-költő a tárcarovatuokban található remek imával fejezte be a szertartást. Még a sár-szen1-lőrinci dalárda énekelte el bús gyászdalát és aztán megindult, a menet, az utolsó, legutolsó kiséret. — a hű cselédek zokogva vitték szeretett uruk koporsóját. — a ki már most a bor-' jádi családi sirboltbau aluszsza az igazak örök álmát. Segítség! A „Segítség“ szekere, mely’ ipirtt e őre jelezve volt, az újvárosi ruhátlan szegény tanulók érdekében mozgósittatott, folyó hó 3 án diadallal tért vissza utjáhL Alig 6—7 órai házalás után a könyörülő szeretet annyi áldásával telt meg, hogy több nem is férhetett vo'na reá. Az ajándékozott ruhaneműk és 40 frt kész- ’pénz értékét növeli az a szives készség, melylyel az áldozat történt s melylyel egyesek k k a gyűjtés alkalmával nem vo tak otthon, vagy tévedésből kimaradlak, másnap maguk küldték adományaikat a többiek után. Az áldozó szivek követték az Írás. szavát: „A vidám arcú, szives áldozót szereti az ur.“ — Az összegyűlt áldás .hírére rögtön jelentkezett a ruhátlan szegények serege; a nagy halmaz ruhakészlet legnagyobb részben kiosztatptt már, csak a melyek javítás, átalakítás alatt vannak, vagy egészen újból készülnek, esik ezekre várnak még | sengve tulajdonosaik. Azon szegény iskolások száma, kik segélyben részesültek, kik a küszöbön álló télre szükséges ruhaneműkkel elláttattak, meghaladja az ötvenet. Tehát a t. közönség áldó jóságával' ötvenüél több gyermeknek tette lehetővé a rendes iskolábajárást, ötvenjnól több gyermek borús arca derült ki egyszerre, mert jótevőjük révén a Jézuska .már ellátogatott hozzájuk, hogy a karácsonyi szent ünnepek örömeiben, nekik is legyen részük ! Ezen boldogító öröm sugár/ása az arcokon, a szemekben csillogó' könyjuk, az álnokságtól ment gyermeki szivek hálája legyen jutalma jótevőinknek, — azon nemes öntudaton kivü', hogy adományaikkal minden visszaéléstől ment jótéteményt gyakoroltak. Az úr pedig, kinek teremtő keze életet ád a pusztáknak s ékes virágokkal ruházza fel a letarolt mezőket, legyen oltalma mindazoknak, kiknek könyörülő jósága él.tet, örömet fakaszt a nyomor szomorú tanyáján! Szegzárd, 1891. december 10. Az újvárosi iskola igazgatósága. Hírek.' — Személyi hír. Kozma Sándor kir. főügyész,, a kir. ügyészig és1 fogház felülvizsgálására, pénteken délután Budapestről városunkba érkezett. *— Perczel Dezsőt, a völgységi járás orsz. képviselőjét, az országos szabadelvű párt végrehajtó bizottságának tagjává választották. — Élő képek, hangverseny és bál. Nem külön-külön, hanem együttesen és pedig a népkonyha és a r. kath. ovoda javára Sylvepzter este rendezendő estélyen lesz bennök részünk. Együtt lesz minden, a mi csak szemnek, fülnek és szívnek kedves és kellemes.. Tekintve pedig egyrészt a rendkívül érdekesnek és élvezetesnek , Ígérkező műkedvelői programmot, más részt pedig a jótékony célt, nem kételkedünk benne, hogy mikor különben is annyira nélkülözünk városunkban hasonló szórakozásokat — az estély fényesen fog sikerülni. —• Az előkészületek már serényen folynak. Az élő képeket Hamza Géza ur rendezi és városunk legszebb hölgyei megígérték már közreműködésüket. — így : Hamzá Gézáné, Markó Gusztávné és dr. Papp Jó- zsefné, úgyszintén Boross Ilonka, Dezseöffy Jolán és Ida, Fejős Margit, Módly Flóra, Papp Vilma, Pir.nitzer Ida, Totth Iduska és Vargha Margit urhölgyek, továbbá Dezseöffy Aurél és Jaui, Módly Laci és Simontsits Andor urak- vesznek részt az élőképekben. Hangverseny is lesz, a melyen Veininger Gizella k. a. és dr. Steiner Lajos, Simontsits Elemér, Bedö Sámuel, Schloss Lajos és Simontsits Andor urak működnek közre. A hosszú farsang alatt kevés mulatságra lóvén kilátás, a tánckedvelő közönség is remélhetőleg nagy számban vesz majd részt az estélyen Az estély rendező biff zottsága élén yígosfon István ur áll, kinek elnöklete alatt a táncrendezőség ise napokban megalakul. — Deputáció a miniszternél. Szegzárd község bírája, Takler József és főjegyzője, Hirling Áriám, Boda Vilmos orsz. kelviselő vezetése alatt december 10-én Budapestre utaztak, hogy a kultusz- és pénzügyminiszternél több községi ügynek sikeres elintézését kieszközöljék. A biró és I. jegyző ma, vagy holnap érkeznek vissza. — Az ágost. ref. zsinaton városunkból Fördös Vilmos tiszti ügyész vett részt, a ki a napló-bíráló bizottság tagjául választatott. — A községi közegészségügyi tanács tagjp.it Takler biró december 8-ra értekezletre hívta egybe, hogy a főszolgabíró felhívás ra véleményt nyilvánítson : vájjon • szükséges-e az iskolákat és óvodákat bezárni ? Az orvosi jelentések szerint ugyanis a mu't héten 10 roncsoló toroklobos haláleset fordult elő. Egyúttal megbízta a tanácsot, hogy ha szükséges, alakuljon j árványbizottsággá. A bizottság az orvosok jelentései alapján konsta- tá ta, hogy szórványosan előfordul ugyan a difteri- tis az óv minden szakában, jelenben -is 8—10 ilyen beteg van, de járványnak deklarálni nem lehet: — Mégis megtesz minden óvszabályokat s javasolja a két óvodának egyelőre 2 hétre, való bezárását. Az óvszabályokat az elöljáróság hirdetések és lapokban való közlés utján a lakosság között kihirdeti | azok szigorú megtartását ellenőrzi.
