Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-22 / 47. szám

6. TOLNA VÁRMEGYE. IRODALOM. ZENE. — Tésztaneműek készítése cím alatt jelenik meg legközelebb egy hézagot pótló munka, melyet teljes jóindulattal ajánlunk minden magyar gazda- asszony figyelmébe. A mű közel 300 féle tésztá­nak különböző | módon való elkészítésével ismertet meg i hisszük, hogy mint páratlanul álló munkát minden gazdasszony igyekezni fog megszerezni. A mű szerzője Erzsi néni, a múlt évben megjelent s a közönség és sajtó által kedvezően fogadott be- főttes könyv Írója. A könyv előfizetési ára 80 kr., mely összeg legcélszerűbben postautalványon előre küldendő be Tarczali Dezső könyvkiadónak Nyír­egyházára, ki bérmentve küldi meg mindenkinek megjelenés után a derék munkát. Megjelenés után a könyv ára 1 írt lesz — Előfizetési felhívás. Van szerencsém a t. közönség szives tudomására hozni, hogy a fővárosi lapokban elszórtan megjelent elbeszéléseimet és rajzaimat kötetbe gyűjtve nyilvánosságra bocsátom. „Szegények.“ Ez lesz a kötet cime, mely 12—14 ívnyi terjedelemben folyó évi december havában fog megjelenni. Előfizetési ára: fűzött példány 1 frt 50 kr., szép vászonkötósben arany- metszéssel 2 frt ,20 kr., mely összeg nevemre Bu­dapest, IV., Zöldfa-utca 43. sz. alá küldendő. A t. közönség pártfogását kérve vagyok. Mély tisztelet­tel Budapest, 1891. november hóban. Gerö Lajos. A szerzőtől egy csinos verset mai számunkban közlünk. — Felhívás előfizetésre. Verseimet, melyek 10 óv alatt részben a vidéki lapokban, részben a főváros szépirodalmi lapjaiban, mint a Vasárnapi Újság, Ország Világ, Fővárosi Lapok, Magyar Salon, Képes Folyóirat, Képes Családi Lapok, Urambátyám, Üstökös, Magyar Figaró, Magyar Háziasszony, Höl­gyek Lapja, továbbá Almanachokban stb. megjelen­tek, összegyűjtve kiadom. Kérem azokat, akik ver­seim iránt. érdeklődnek és azokra előfizetni szándé­koznak, szíveskedjenek az árt (példányonkint 1 frt) újévig hozzám beküldeni. Gyűjtők 5 példány után egy tiszíeletpóldányt kapnak. Zombor, 1891. szep­tember havában. Pataj Sándor, KÖZGAZDASÁG. F e I h i v á s. Amerikai fajtájú szőlővesszők kiszolgáltatása, illetőleg Franciaországból behozása, s a hazai szőlőbirtokosoknál rendelkezésre álló és eladásra szánt készletek bejelentése iránt. A fekete rothadás (Blaek-rot) nevű betegség tanul­mányozása végett Franciaországba kiküldött megbízottak jelentéseiből az országos filloxera bizottság megnyugvással tapasztalta, hogy az említett szőlőbetegség behurcolása — amerikai szőlővesszőknek Franciaországból behozatala ese­tére — a kellő óvatosság és megfelelő fertőztelenitő eljárás alkalmazása mellett kikerülhető. Az országos filloxera bizottság ennek folytáu azt ja­vasolta, hogy a kormány megbízottjának jelenlétében, black- rot mentes vidékeken szedett és óvatosságból fertőztelenitett sima szőlővesszők behozatala Franciaországból engedtessék meg; ellenben gyökeres szőlővesszők behozatala tekinteté­ben, mivel Franciaországban helyenként a gyökérpenész el ' van terjedve s ez ellen sikeres fertőztelenitési eljárást al­kalmazni nem lehet, a behozatali tilalom tartassák fenn to­vábbra is. Tekintettel arra, hogy az állami amerikai szőlőtele­peken a Riparia Portalis, Yitis Solonis és York Madeira fajtákból gyökeres vesszők egyáltalán nincsenek készletben, s általában a rendelkezésre álló viszonylag csekély szőlő­vessző készlettel a szükségletnek kisebb része sem fedezhető, az országos filloxera bizottság javaslatának elfogagásával el­határoztatott, hogy amerikai fajtájú sima szőlővesszők meg­felelő mennyiségben hozassanak be. Minthogy azonban a behozatal csak kellő óvintézke­dések alkalmazásával foganatosítható, arra egyeseknek en­gedélyt adni nem lehet, hanem azt maga a kormány köz­vetlenül teljesiti. Felhivatnak ennélfogva az érdekelt szőlőbirtokosok, hogy amerikai fajtájú szőlővessző szükségleteik fedezése vé­gett sipa szőlővesszőkre szóló megrendeléseiket legkésőbben folyó évi december hó l-ig a földmivelésügyi ministerium- hoz annyival inkább terjeszszék fel, mert a Franciaország­ból fedezendő megrendelések összesítése ezen határidővel múlhatatlanul lezárandó lévén, a később érkező megrende­lések figyelembe vehetők nem lesznek. A szőlővesszők, és pedig mind az állami telepekről származó, mind a Franciaországból behozottak, a két ter­melési hely árainak átlaga szerint megállapított következő árakon fognak kiszolgáltatni és pedig: ezrenként ezrenként 1. Riparia Sau vage sima vesszők 8 frt; gyökeres vesszék 25 frt. 2. „ ''Portalis n n 16 B 9 • 9 •— 9 3. „ Tomentosa 9 n 8 9 .9 . 9 25 9 4. Vitis Solonis n 1» 15 9 V 9 9 ' •> — 9 5. Rupestris » 9 16 9 ' 9 9 30 9 6. Jáccpez n 9 8 9 „ 9 30 9 7. York-Madeira » 9 H 9 9 9 . p * Az itt felsoroltakon kívül más fajtákra vagy gyöke­res vesszőkre megrendelések nem fogadtatnak el. A 'szőlővesszők ára utánvétel utján fog a megrende­lőktől beszedetni. A földmivelésügyi ministerium nem vállal szavatos­ságot a megrendelések teljes mennyiségének kielégítésére, mert Franciaországból is csak korlátolt mennyiség hozható be. * * * A Franciaországból behozandó szőlővessző mennyisé­gek megállapításánál a ministerium figyelembe venni szán­dékozik a hazai szőlőbirtokosoknál rendelkezésre álló, ela­dásra szánt szőlővessző készleteket is. Éj célból felhivatnak mindazon szőlőbirtokosok, a kik az országban eladó ameri­kai fajtájú szőlővesszőkkel rendelkeznek, hogy eladásra szánt amerikai fajtájú szőlővessző készleteiket fajta, minőség (sima vagy gyökeres vesszők) és mennyiség szerint, a termelési hely (vármegye, község, vaaut- és posta-állomás) és az ez­renként eladási árak megjelölésével, — az árakba a cso­magolás és a feladó vasúti állomáshoz való szállítás költsé­geit is beleértve — a földmivelésügyi ministeriumhoz leg­később folyó évi december hó l-ig jelentsék be. Áz ekként bejelentendő készletek nyilvántartása s az egyes megrendelőknek a bejelentőkhöz utalása iránt a mi­nisterium annak idején hirdetmény utján vagy egyébként megfelelő módon intézkedni fog. Tekintettel azonban arra, hogy ily módon a ministeriumnak teljesen megbízható ada­tokra van szüksége, figyelmeztetnek a termelők, hogy csak kifogástalanul jó minőségű készleteket és a valóságnak tel­jesen megfelelő mennyiségeket jelentsenek be. A bejelentett szőlővessző mennyiségek kifogástalanul jó minőségéért és fajta szerinti azonosságáért a bejelentő erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik. Hogy a ministerium a bejelentett készletek teljessége ép minősége felől szakközegei utján bármikor meggyőződőst szerezhessen, felhivatnak a bejelentők, hogy a vessző-kész­leteikben keletkező változásokat esetről-esetre szintén je­lentsék be. Félreértések elkerülése végett szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a magánosok, testületek stb. által beje­lentett amerikai vessző készleteket a ministerium sem meg­vásárolni, sem közvetíteni nem szándékozik, hanem ez ada­tok csak is azért kéretnek, hogy a ministerium az ország valódi vessző szükséglete iránt tájékozva lehessen és a kö­zönséget is a hazai beszerzési forrásokhoz utalhass. £ sze­rint önként értetőleg bárki, a ki eladé amerikai szőlővesz- szőit bejelenti, azoknak eladásában korlátozva egyáltalában nincs. Mind a megrendelések, mind a bejelentések bélyeg­mentesek s eszközlésükre külön megrendelési — illetőleg bejelentési ivek adatnak ki, melyek az egyes rovatok pon­tos kitöltése mellett az illető megrendelő, vagy bejelentő által aláírva közvetlenül a földmivelésügyi ministeriumhoz terjesztendők fel. Megrendelési — illetőleg bejelentési ivek szóbeli, vagy írásbeli megkeresésre szerezhetők: a) a földmivelésügyi m. kir. ministeriumtól; b) az orsz. borászati.kormánybiztostól; c) a vincellériskolái igazgatóságoktól: Budapesten. Erdiószegen, Ménesen, Nagy-Enyeden, Tarealon és Tapolcán. d) a szőlészeti és kertészeti szakiskola igazgatóságá­tól : Pozsonyban ; e) a szőlészeti és kertészeti tanfolyamok vezetőitől: Fzegzárdon és Egerben; f) az állami Miklós-telep igazgatóságától: Kecske­méten ; g) a szőlőszeti és borászati vándortanitóktól: Dezső Miklós, Pécsen; Adamovits Lázár, Pápán; Bucher Alajos, Nagymaroson; Rácz Sándor, Székesfehérvárit; Tuss Antal, Miskolcon, Gurman Dénes, Misztótfaluban ; Heinrich József, Szegeden ; Fekete Pál, Dicső-Szentmártonban; h) a filloxera felügyelőktől: Yóny János, Fehértem­plomban ; Máriássy Antal, Kassán, Budapest. 1891. november hó 8-án. Bethlen, s. k. A selyemhernyó uj eledele. A selyemhernyótenyésztésnek nagyobb terje­dését nem kevéssé gátolja az a körülmény, hogy eddig csupán egy eledelét ismerjük, az epérfaleve- let. Az eperfa nem mindenütt tenyészik jól, a hol pedig tenyészéséhez megvannak a föltételek, de a fa még ültetve nincs, több óv kell hozzá, mig olyan terebélyes fává nő, hogy elegendő mennyiségű le­velet szolgáltasson. Sokat kísérleteztek már min­denféle növény leveleivel, hogy az eperfa levelét nólkülözhetővé tegyék, de nem igen volt eredmény, .Ama kísérletek azonban, a melyeket néhány óv óta Dr. Harz 0. 0. müncheni tanár a Scor- zonera hispanica leveleivel végez, egyrészt azt igazolják, hogy az eperfalevél nem lehet kizá­rólagos és egyedüli eledele a selyemhernyónak, másrészt pedig azt, hogy a selyemhernyót ilyen levelekkel is föl lehet nevelni és begubózásra bírni. Dr. Harz 1885. óta kísérletezik és már az első évben éheztetóssel annyira vitte, hogy a her­nyók megették a gyermekláncfű és a Scorzonera- leveleket. a melyet különösen eperfalevéllel együtt jól elbírtak. Több hernyó, a 'melyet négy hétig Scorzonera-Ievelekkk, azután pedig csakis eperfa­levelekkel etetett, egészen rendesen gubózott be és gubóik minden tekintetben normálisak voltak. A második évben kísérleteit a sárga milánói fajtával ismételte és 1260 hernyó közül 14 adott rendes gubót. Ezek a gubók a szokásosan táplált hernyók gubóinál könnyebbek voltak, fonaluk pedig véko­nyabb és gyengébb. A belőlük kifejlődött lepkék 389 petét raktak. A reá következő évben (1887) a 389 petéből 357 hernyócska bujt elő, a melye­ket kizárólag Scorsona-levelekkel etetett; 27 gubó volt az eredmény, a melyből 26 lepke fejlődött Ezek összesen 1646 petét raktak. A kizárólag Scorzonera-levelekkel táplált hernyók gubájának fo­nala erősebb volt, mint ama gubóké, a melyeket a . Scorzonera-és eperfalevél lel vegyesen táplálkozó her­nyók szőttek. 1888-ban mind az 1645 tojásból búj­tak ki hernyócskák, melyek közül azonban csakis a legelőször kibújt hernyókat, számra nézve 1140-et nevelt fel kizárólagosan Scorzónera-levéllel. 338 rendes gubót kapott; fonaluk erőssége egyforma volt ama gubók fonalával, a melyeket a tiszta eper- falevéllel táplálkozó milánói fajták adnak. Majdnem mindegyik gubóból kifejlődött a lepke; összesen 18,000 petét raktak. Vagy 9000 petéből kelesztette ki a hernyókat és közülök 3700-at nevelt föl Scor- zonera levéllel. Bár a hűvös és nedves időjárás ked­vezőtlenül hatott a hernyók fejlődésére, 33 nap múltán mégis 755 gubó szövődött. A fonalak hosszú­sága és erőssége teljesen kielégíthető volt. Négy évi folytatólagos, nemzedékről nemze­dékre terjedő tenyésztéssel sikerült tehát az igazi selyemhernyót (B o m b y x móri) a ScorZonera hispanica evéséhez szoktatni és annyira fölnevelni, hogy az eperfalevéllel táplált hernyókéval majd­nem egyforma gubókat adjanak. Az ötödik évben, 1889-ben kapott gnbók legnagyobb része nagyság és súlyra nézve alig engedett kívánni valót. A leg­nagyobbak súlya 1 39 gr. volt, a selyemfonal hosszú­sága közel 300 méter, átmérője, szintúgy erőssége épen annyi mint az eredeti milánói fonalé; 5—6 grammal való megterhelésre szakadt el. A selyem­fonal fénye miben sem különbözik az eperfalevóllel tápláltak fonaláétól. Az 1890. évi tenyésztés ered­ménye az előbbieknél még kedvezőbb. A kizáróla­gosan Seorzonerával táplált hernyók 342 százaléka adott igen sikerült gubót; a legnagyobbak súlya 1'83 gram, a megelőző évihez képest tehát jelen­tékeny szaporulat. Minden tulajdonságukra nézve tökéletesen meg egyeznek a rendesen tápláltakkal. A hernyóállapot tartama 39—47 nap; az eperfale véllel neveltek 29—33 nap alatt érik el a begubó­zásra érett állapotot. Ámde ismeretes tény, hogy a selyemhernyónak Közép-Európában még a. múlt századbau 40—50 napi táplálkozási időre volt szük­sége az eperfalevéllel való legondosabb etetéssel is. A mi selyemhernyó új eledelének, a Scorzo- nera hishanica-nak termesztését illeti, az igen egy­szerű. A Scorzonera egész Európában mindenütt megnő, egyaránt tenyészik hegyes és sik területen. Ha a magját májusban elvetjük, ősszel meglehtős, következő tavasszal \ pegig gazdag levóltermós az eredmény: késői fagyok nem ártanak neki, mint­hogy egyáltalában nem valami kényes természetű növény. Selyemhernyótenyésztésről Írva, nem lesz ta­lán egészen érdektelen ide iktatni a főbb selyem­termelő országoknak 1890. évi. produkcióját. Olaszor­szágé 2.700,000 kilogramm, Franciaországé 550,000 kgr., Khínáó 3.750,000 kgr, Anatólíáó 600,000 kgr., Bengáliáó 150,000, a többi országoké összesn 250,000 kilogramm. (T. K.) 1891. november 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom