Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-11 / 41. szám
4. TOLNAVÁRMEGYE. 1891. október 11. nek a kérdés hivatalos ténykedósi körébe tartozik. Reméljük, hogy néhány nap alatt a vizsgálatok eredményéről adhatunk hirt. Részünkről a dologban nem látunk bajt és csak előjátékául tekintjük annak a néhány nap előtt keletkezett mozgalomnak, mely borvámjaink megszüntetését sürgeti. — Schneider Gábor törvényszéki aljegyző, a bírói vizsgát e napokban szép sikerrel tette le Budapesten. — Beszüntetett építkezés. A városnak hamar meggyűlt a baja a nagyvendéglő építését elvállalt urakkal. Alig hogy elkezdődött á Pollák-fóle traktusnak, az úgynevezett bazárnak felépítése, máris be kellett tiltani, hac. ak ideiglenesen is, az építkezés folytatását, minthogy a földszintet, jelesen az ajtók bejáratait, igen alacsonyra, még a réginél is jóval alacsonyabbra vették az építészek. A városnak beavatkozását helyesnek tartjuk és hisszük, hogy lesz is kellő sikere és az építész urak saját reputációjuk érdekében sem fognak az építészeti bizottság méltányos igényeinek megvalósítása elé akadályt gördíteni. Konstatáljuk egyúttal, hogy a múlt számunkban említett közlekedési akadályok, a melyeket a Garay-téren a nagy mennyiségű régi és uj építési anyagoknak elhelyezése okoz, nemcsak, hogy meg nem szűntek, hanem a járókelő közönség méltó boszankodására napról-napra nagyobb mérveket öltenek. Hát még a télen, rossz időben hogyan leszünk e helyen! Hisszük, hogy ezen másodszori felszólalásunknak lesz foganatja. — Hajók járása. A dunagőzhajózási társaság újabb inlézkedése szerint október 15-től kezdve Budapest és Mohács között a személyhajók csak egyszer közlekednek. A keselyüsi állomást e hajók kedden és szombaton nem érintik. — Hivatalvizsgálat. A szegzárdi posta- és távirda hivatalt Oppris Péter pécsi igazgató, Schultz Antal felügyelő és Miklósy József vonalépitész október 6-án és 7-én vizsgálták meg. A hivatalt teljes rendben találták. — Beküldetett. A belvárosi róm. kath. templom főbejáratán bemenőleg balra, a járdából egy márványlap már hetek óta hiányzik, a mely . az esti áj tatosságot látogató hívőknél az azon ponton uralgó sötétség folytán több esetben már majdnem komolyabb bajt idézett elő. Az esetleges balesetek kikerülése végett felhívjuk az illetékes felügyelőség figyelmét ezen kellemetlen állapot megszüntetésére. — Az Eötvös-alapra megyénkből szeptember 1-ig a következő adományok folytak be. Egy-egy forintot fizettek: Singer L. Márk pinczehelyi, id. Kring Gyula kétyi, ifj. Kring Gyula udvari, Sc-had János szentlőrinczi, Schmirmund János kalaznói, Haiszer Henrik. Rein János paksi, Eifert Henriknó szentlőrinczi tanítók és egyleti tagok. Szerintem a szarvas semmi nemes tulajdonnal nem bir, — kivéve a nemes tartást. Ezen bősz vérontás tán csak nem nevezhető nemes tulajdonnak. Pardon ! hisz az Isten képére teremtett ember is csak akkor „nemes“, ha párbajozik. Korcs szellemek szülötte a párbaj, semmi egyéb A hímszarvas, a párzás pár hetét leszámítva, nem törődik a nősténynyel; nem ismeri még hornyát sem. A tulajdonképeni párzás úgy szeptember hó 10-ike körül kezdődik. Ekkor elhagyja magányát, össze-vissza, bolyong az erdőben, keresve a nőstényeket, szenvedélyes börnböléssel tudatva jövetelét. Ezt nevezzük „szarvas-bőgés“-nek. Azon helyre, melyet első párzásának kiválasztott, rendesen minden évben visszatér, néhány nőstényt terelve oda, miközben nem nagyon kíméli agancsait a vonakodóktól. Az igy összeterelt háremet aztán a legnagyobb féltékenységgel őrzi hetekeD keresztül. Negy- ven-ötven lépésnél távolabbra nem bocsátja magától dámáit s ha valamelyik elillanni akarna; no jaj lenne a házasságtörőnek. — Szoknyán ülő férj urak ! ti talán a szarvastól vettetek példát a fóltékenykedésben ? ! Hja! kinek erdőben szarvasa, határon kastélya, út mellett szőlleje s tegyük hozzá szép fele— Veres kakas. Magyarországon általában az őszi időszak az, mikor az emberek boszujokat kitölteni igyekeznek. Czéljuk ! kárt okozni embertársaiknak; ezt pedig a betakarodás után, mikor mindennemű terményük, gabonájuk együtt van, legnagyobb mértékben eszközölhetik. Az ősz semmisít meg az ország különböző vidékein sok száz meg száz embert a gyújtogatás által, mert tény, hogy alig van nap, melyen' tüzesetekről ne olvasnánk. így volt Szegzárdon is, a hol egy hét alatt már harmadik nagy tűz volt. Október 7-én délután a virág-utczában Vesztergombi Antal két egymás mellett levő háza égett le. Állítólag gyújtogatás eredménye; mert már pár nappal előbb is észrevették, hogy a szemétdomb égett, de azonnal eloltották. Most sikerült a gyújtás, de szerencse, hogy szélcsendes idő volt, mert különben a szomszédházak s talán a .selyemgyár is veszedelemben forgott volna. így a tűzoltók s különösen a selyemgyári munkáslányok segítségével a tűz tovább terjedését megakadályozták. Mindenki dicséretét kiérdemelték a selyemgyári munkás lányok, a kik — mintha csak be lettek volna tanítva — oly szabályszerűen, rendben és gyorsan hordták a vizet az oltáshoz. Nagy részük volt abban, hogy a tűz tovább nem terjedt. — Október 8-án délután 2 órakor megint harangkongatás jelezte, hogy tűz van. Ez alkalommal még veszedelmesebb mert szélfuvás is volt. A kereszt-utczában özv. Piszter Istvánná, Fehér József, és özv. Orbán Ferenczné házai égtek le. A tűzoltóság közreműködésének köszönhető, hogy a tűz tovább nem terje- dett, mert annyi tüzanyag, takarmány van a lakosság udvarán, hogy valóban nagy szerencse a tűz tovább terjedésének megakadályozhatása. E helyen is felhívjuk a hatóság figyelmét intézkedés végett, hogy a tűzrendészed szabályok megtartassanák s gyúlékony anyagokat a városban oly nagy mennyiségben ne tartsanak. — Egyházmégyei áthelyezések. A pécsi püspök Sipos Imre sombereki káplánt Báttaszékre, Paulay József mözsi káplánt Somberekre helyezte át; Györkő Ferencz báttaszéki káplánt pedig Mözsre küldötte Gajdossik János plébános mellé vikáriusnak. — Búzás Márton és Morvái János szegzárdi. lakosok 10 frt h u 11 a ki f o g á s i dijat kaptak a belügyminisztériumtól. — Öngyilkos czigány gyerek. Szegzárdon a községházában egy czigány csapat volt pár napig letartóztatva és ezek közül egy 15—16 éves czigány gyerek, nem tudni, hogy unalomból vagy elkeseredésből, tegnap reggel a kocsi színben felakasztotta magát. Rövid aléltság után azonban a more ismét magához tért. sége van : sose látja előre a veszedelem végét. —- Fikomadta pennája; de kiszaladt belőle. Meg is bántam már. De sőt a fiatalabbak is, ha nem engedelmeskednek rögtön koronás ő fölségének, órákig kergeti őket körbe, mig kimerülve, végre hatalmába keríti őket. Ezt meg a szarvas tanulta el a férfiaktól ! Vagy tán nem? Mintha látnám, hogy vonja össze szemöldökét a t. Szerkesztő ur e sok kitérésre. No megnyugtatom, megmaradok ezután tárgyamnál. A szarvas elejtése nem épen könnyű dolog. Eltekintve attól, hogy nehezebben Lőhető, mint bármely más vad, mert golyóval kell ejteni, rendkívül óvatos félénk állat, mely óvatossága s ügyessége évei számával egyre növekszik. Szaglásuk rendkívül finom. 5—600 lépésnyiről már megérzik a vadászt. Feltűnő, hogy a szél irányában so’se megy, csakis szél e'leuében. Hallásuk szintoly éles s a legkisebb zörej sem kerüli ki figyelmüket. A vadásznak a legnagyobb óva'osságra van szüksége, hogy észre ne vétessék. Már jóvá? napfelkelte előd kell állást foglalnia, magasabbat, mint a szarvas szokott elvonulni. Ha lehetséges,. mindig szél el'enében álljon a vadász még valaki kíséretében. Valamely bozótban elrejtőzve órák múlnak el kínos várakozásban a legnagyobb feszültségben, mig — Közgyám választás. Egy esztendő leforgása alatt már legalább 4 közgyámja is volt Szeg- zárdnak. De e zaklatott tisztséggel oly kevés fizetés van összekötve, hogy -egyik megválasztott a másiknak nyakába tolja mihamar a dicsőséget. — Csütörtökön ismét választás volt s Kunczer János helybeli bognár mester választatott meg. — Hogy meddig intézi az árvák ügyét, nem tudjuk. Jó lenne azonban már egyszer ennek a fonák helyzetnek .végét szakítani s tis/.tességesebb dotációval a közgyámok maradását lehetove tenni, mert az árva ügynek a „repülő közgyámok“ nem valami nagy szolgálatot tehetnek. — Halálozás. Tenczlinger Lajos tekintélyes tolnai földbirtokost súlyos csapas erte, köz- tiszteletben állott atyjának Tenczlinger Józsefnek folyó hó 2-án történt elhunytéval. Ez alkalomból kiadott gyászjelentés a következőkép szól: „Alulírottak az öszszes rokonság nevében fájó szívvel tudatják a szeretett és felejthetetlen jo férj, atya, nagyapa és ipa Tenczlinger József föld*- irtokos és Tolnavármegye bizottsági tagjának, f. évi október hó 2-án d. u. 4 órakor, élte 76-ik évében, végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytét. A boldogult földi maradványai folyó évi október hó 4-én délután 3 és fél órakor a tolnai r. k. sirkertben , fognak örök nyugalomra tétetni ; az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 5-én reggeli 8 órakor fog a mindenség Urának bemutattatni. Tolnán, 1891. október hó 2-án. Beke hamvaira! Tenzlinger Józsefné szül. Lederbauer Magdolna, az elhunyt neje. Tenzlinger Anna férj. Illés Ádámné, Tenzlinger Lajos, Tenzlinger Gyula, Tenzlinger Róza, Tenzlinger István, az elhunyt gyermekei. Tenzlinger Lajosné, szül. Parti Gabriella, az elhunyt menye. Tenzlinger József, Tenzlinger Lajos, Tenzlinger Anna, az elhunyt nnokái. — Helyettes pénzügyigazgatóból alispán. Reisenberger Gusztáv helyettes pénzügy- igazgatót, ki nemrégiben városunkban működött; Nagy-Szebenben alispánná választották. Mindenesetre ritkaság, számba megy, hogy pénzügyi tisztviselőből legyen alispán. — Széchenyi ünnepély. A közoktatásügyi miniszter leiratában foglalt kívánság szerint a megyei népiskolákban is több helyen tartatott Széchenyi ünnepély az évforduló napjától számított 14 nap alatt. így a kölesdi r. k. népiskola is ünnepelt, a mely ünnepen a lakosság közül is sokan vettek részt. — Halálos rúgás. Vesztergombi János szegzárdi alsó-utczai polgár a múlt napokban kocsin kiment az erdőbe fáért. Amint valamit a lovakon igazított, az egyik ló oly szerencséi lenül rúgta mellbe, hogy Vesztergombi a .szenvedett sérülés folytán pár nap múlva meghalt. végre csörgés hallszik a távolban. Dobogó szívvel les. a vadász minden apró zörrenésre s vagy 7(h—100 lépésnyire bevárja. A lövés eldördülése után aggódva lesi a vadász az elszállp füstön keresztül, váljon talált-e? Szokása ugyanis a szarvasnak, ha meglövetett, hatalmas ugrást vagy valamely más szokatlan mozdulatot tenni, s ha pillanatra összerogyik is, óriási szökésekben iramodik tova. . Az ügyes vadász ekkor óvatosan lemegy azon helyre,' hol a szarvas összerogyott s az esetleges vórnyomokat követve a vad keresésére indul s ha még élve találja meg, vadászkésével megadja neki a kegyelemdöfést. Kezdő — kocza — vadászokra oly nagyszerű hatással van egy erőteljes* ágas-bogas szarvas látása, megjelenése, hogy csupa bámulás, lázas feszültség, szívdobogás okozta lázból, mit a vadászok szarvasláznak — hirsch-fieber — neveznek, rendesen „bakot“- lőnek. Talán nem is volt tárczám oly hosszas s unalmas, hogy az önök szives ‘figyelmüket elnyerni akarva, bakot lőttéin volna. No de nem akarok visszaélni a nekem nyújtott kis helyecskével sem a „Tolnavármegyóben“* Tehát a viszontlátásig 1 Serupulus.
