Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-11 / 41. szám

4. TOLNAVÁRMEGYE. 1891. október 11. nek a kérdés hivatalos ténykedósi körébe tartozik. Reméljük, hogy néhány nap alatt a vizsgálatok eredményéről adhatunk hirt. Részünkről a dologban nem látunk bajt és csak előjátékául tekintjük annak a néhány nap előtt keletkezett mozgalomnak, mely borvámjaink megszüntetését sürgeti. — Schneider Gábor törvényszéki aljegyző, a bírói vizsgát e napokban szép sikerrel tette le Budapesten. — Beszüntetett építkezés. A városnak ha­mar meggyűlt a baja a nagyvendéglő építését el­vállalt urakkal. Alig hogy elkezdődött á Pollák-fóle traktusnak, az úgynevezett bazárnak felépítése, máris be kellett tiltani, hac. ak ideiglenesen is, az építke­zés folytatását, minthogy a földszintet, jelesen az ajtók bejáratait, igen alacsonyra, még a réginél is jóval alacsonyabbra vették az építészek. A vá­rosnak beavatkozását helyesnek tartjuk és hisszük, hogy lesz is kellő sikere és az építész urak saját reputációjuk érdekében sem fognak az építészeti bizottság méltányos igényeinek megvalósí­tása elé akadályt gördíteni. Konstatáljuk egyúttal, hogy a múlt számunkban említett közlekedési aka­dályok, a melyeket a Garay-téren a nagy mennyi­ségű régi és uj építési anyagoknak elhelyezése okoz, nemcsak, hogy meg nem szűntek, hanem a járó­kelő közönség méltó boszankodására napról-napra nagyobb mérveket öltenek. Hát még a télen, rossz időben hogyan leszünk e helyen! Hisszük, hogy ezen másodszori felszólalásunknak lesz foganatja. — Hajók járása. A dunagőzhajózási társaság újabb inlézkedése szerint október 15-től kezdve Budapest és Mohács között a személyhajók csak egyszer közlekednek. A keselyüsi állomást e hajók kedden és szombaton nem érintik. — Hivatalvizsgálat. A szegzárdi posta- és távirda hivatalt Oppris Péter pécsi igazgató, Schultz Antal felügyelő és Miklósy József vonalépitész ok­tóber 6-án és 7-én vizsgálták meg. A hivatalt tel­jes rendben találták. — Beküldetett. A belvárosi róm. kath. temp­lom főbejáratán bemenőleg balra, a járdából egy márványlap már hetek óta hiányzik, a mely . az esti áj tatosságot látogató hívőknél az azon ponton uralgó sötétség folytán több esetben már majdnem komolyabb bajt idézett elő. Az esetleges balesetek kikerülése végett felhívjuk az illetékes felügyelőség figyelmét ezen kellemetlen állapot megszüntetésére. — Az Eötvös-alapra megyénkből szeptember 1-ig a következő adományok folytak be. Egy-egy forintot fizettek: Singer L. Márk pinczehelyi, id. Kring Gyula kétyi, ifj. Kring Gyula udvari, Sc-had János szentlőrinczi, Schmirmund János kalaznói, Haiszer Henrik. Rein János paksi, Eifert Henriknó szentlőrinczi tanítók és egyleti tagok. Szerintem a szarvas semmi nemes tulaj­donnal nem bir, — kivéve a nemes tartást. Ezen bősz vérontás tán csak nem nevezhető nemes tulajdonnak. Pardon ! hisz az Isten képére teremtett ember is csak akkor „nemes“, ha párbajozik. Korcs szellemek szülötte a párbaj, semmi egyéb A hímszarvas, a párzás pár hetét leszámítva, nem törődik a nősténynyel; nem ismeri még hor­nyát sem. A tulajdonképeni párzás úgy szeptember hó 10-ike körül kezdődik. Ekkor elhagyja magányát, össze-vissza, bolyong az erdőben, keresve a nősté­nyeket, szenvedélyes börnböléssel tudatva jövetelét. Ezt nevezzük „szarvas-bőgés“-nek. Azon helyre, melyet első párzásának kiválasz­tott, rendesen minden évben visszatér, néhány nős­tényt terelve oda, miközben nem nagyon kíméli agancsait a vonakodóktól. Az igy összeterelt háremet aztán a legna­gyobb féltékenységgel őrzi hetekeD keresztül. Negy- ven-ötven lépésnél távolabbra nem bocsátja magától dámáit s ha valamelyik elillanni akarna; no jaj lenne a házasságtörőnek. — Szoknyán ülő férj urak ! ti talán a szarvas­tól vettetek példát a fóltékenykedésben ? ! Hja! kinek erdőben szarvasa, határon kas­télya, út mellett szőlleje s tegyük hozzá szép fele­— Veres kakas. Magyarországon általában az őszi időszak az, mikor az emberek boszujokat kitölteni igyekeznek. Czéljuk ! kárt okozni ember­társaiknak; ezt pedig a betakarodás után, mikor mindennemű terményük, gabonájuk együtt van, legnagyobb mértékben eszközölhetik. Az ősz sem­misít meg az ország különböző vidékein sok száz meg száz embert a gyújtogatás által, mert tény, hogy alig van nap, melyen' tüzesetekről ne olvas­nánk. így volt Szegzárdon is, a hol egy hét alatt már harmadik nagy tűz volt. Október 7-én délután a virág-utczában Vesztergombi Antal két egymás mellett levő háza égett le. Állítólag gyújtogatás eredménye; mert már pár nappal előbb is észre­vették, hogy a szemétdomb égett, de azonnal el­oltották. Most sikerült a gyújtás, de szerencse, hogy szélcsendes idő volt, mert különben a szom­szédházak s talán a .selyemgyár is veszedelemben forgott volna. így a tűzoltók s különösen a selyem­gyári munkáslányok segítségével a tűz tovább ter­jedését megakadályozták. Mindenki dicséretét ki­érdemelték a selyemgyári munkás lányok, a kik — mintha csak be lettek volna tanítva — oly sza­bályszerűen, rendben és gyorsan hordták a vizet az oltáshoz. Nagy részük volt abban, hogy a tűz tovább nem terjedt. — Október 8-án délután 2 órakor megint harangkongatás jelezte, hogy tűz van. Ez alkalommal még veszedelmesebb mert szélfuvás is volt. A kereszt-utczában özv. Piszter Istvánná, Fehér József, és özv. Orbán Ferenczné házai égtek le. A tűzoltóság közreműkö­désének köszönhető, hogy a tűz tovább nem terje- dett, mert annyi tüzanyag, takarmány van a lakos­ság udvarán, hogy valóban nagy szerencse a tűz tovább terjedésének megakadályozhatása. E helyen is felhívjuk a hatóság figyelmét intézkedés végett, hogy a tűzrendészed szabályok megtartassanák s gyúlékony anyagokat a városban oly nagy mennyi­ségben ne tartsanak. — Egyházmégyei áthelyezések. A pécsi püs­pök Sipos Imre sombereki káplánt Báttaszékre, Paulay József mözsi káplánt Somberekre helyezte át; Györkő Ferencz báttaszéki káplánt pedig Mözsre küldötte Gajdossik János plébános mellé vikári­usnak. — Búzás Márton és Morvái János szeg­zárdi. lakosok 10 frt h u 11 a ki f o g á s i dijat kap­tak a belügyminisztériumtól. — Öngyilkos czigány gyerek. Szegzárdon a községházában egy czigány csapat volt pár napig letartóztatva és ezek közül egy 15—16 éves czi­gány gyerek, nem tudni, hogy unalomból vagy elkeseredésből, tegnap reggel a kocsi színben fel­akasztotta magát. Rövid aléltság után azonban a more ismét magához tért. sége van : sose látja előre a veszedelem végét. —- Fikomadta pennája; de kiszaladt belőle. Meg is bántam már. De sőt a fiatalabbak is, ha nem engedelmes­kednek rögtön koronás ő fölségének, órákig kergeti őket körbe, mig kimerülve, végre hatalmába keríti őket. Ezt meg a szarvas tanulta el a férfiaktól ! Vagy tán nem? Mintha látnám, hogy vonja össze szemöldö­két a t. Szerkesztő ur e sok kitérésre. No meg­nyugtatom, megmaradok ezután tárgyamnál. A szarvas elejtése nem épen könnyű dolog. Eltekintve attól, hogy nehezebben Lőhető, mint bár­mely más vad, mert golyóval kell ejteni, rendkívül óvatos félénk állat, mely óvatossága s ügyessége évei számával egyre növekszik. Szaglásuk rendkívül finom. 5—600 lépésnyi­ről már megérzik a vadászt. Feltűnő, hogy a szél irányában so’se megy, csakis szél e'leuében. Hal­lásuk szintoly éles s a legkisebb zörej sem kerüli ki figyelmüket. A vadásznak a legnagyobb óva'os­ságra van szüksége, hogy észre ne vétessék. Már jóvá? napfelkelte előd kell állást foglalnia, maga­sabbat, mint a szarvas szokott elvonulni. Ha lehet­séges,. mindig szél el'enében álljon a vadász még valaki kíséretében. Valamely bozótban elrejtőzve órák múlnak el kínos várakozásban a legnagyobb feszültségben, mig — Közgyám választás. Egy esztendő lefor­gása alatt már legalább 4 közgyámja is volt Szeg- zárdnak. De e zaklatott tisztséggel oly kevés fize­tés van összekötve, hogy -egyik megválasztott a másiknak nyakába tolja mihamar a dicsőséget. — Csütörtökön ismét választás volt s Kunczer János helybeli bognár mester választatott meg. — Hogy meddig intézi az árvák ügyét, nem tudjuk. Jó lenne azonban már egyszer ennek a fonák hely­zetnek .végét szakítani s tis/.tességesebb dotációval a közgyámok maradását lehetove tenni, mert az árva ügynek a „repülő közgyámok“ nem va­lami nagy szolgálatot tehetnek. — Halálozás. Tenczlinger Lajos tekin­télyes tolnai földbirtokost súlyos csapas erte, köz- tiszteletben állott atyjának Tenczlinger Jó­zsefnek folyó hó 2-án történt elhunytéval. Ez alka­lomból kiadott gyászjelentés a következőkép szól: „Alulírottak az öszszes rokonság nevében fájó szívvel tudatják a szeretett és felejthetetlen jo férj, atya, nagyapa és ipa Tenczlinger József föld*- irtokos és Tolnavármegye bizottsági tagjának, f. évi október hó 2-án d. u. 4 órakor, élte 76-ik évében, végelgyengülés következtében történt gyászos el­hunytét. A boldogult földi maradványai folyó évi október hó 4-én délután 3 és fél órakor a tolnai r. k. sirkertben , fognak örök nyugalomra tétetni ; az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 5-én reggeli 8 órakor fog a mindenség Urának bemutattatni. Tolnán, 1891. október hó 2-án. Beke hamvaira! Tenzlinger Józsefné szül. Lederbauer Magdolna, az elhunyt neje. Tenzlinger Anna férj. Illés Ádámné, Tenzlinger Lajos, Tenzlinger Gyula, Tenzlinger Róza, Tenzlinger István, az elhunyt gyermekei. Tenzlinger Lajosné, szül. Parti Gabriella, az elhunyt menye. Tenzlinger József, Tenzlinger Lajos, Tenzlinger Anna, az elhunyt nnokái. — Helyettes pénzügyigazgatóból alispán. Reisenberger Gusztáv helyettes pénzügy- igazgatót, ki nemrégiben városunkban működött; Nagy-Szebenben alispánná választották. Min­denesetre ritkaság, számba megy, hogy pénzügyi tisztviselőből legyen alispán. — Széchenyi ünnepély. A közoktatásügyi mi­niszter leiratában foglalt kívánság szerint a megyei népiskolákban is több helyen tartatott Széchenyi ünnepély az évforduló napjától számított 14 nap alatt. így a kölesdi r. k. népiskola is ünnepelt, a mely ünnepen a lakosság közül is sokan vettek részt. — Halálos rúgás. Vesztergombi János szegzárdi alsó-utczai polgár a múlt napokban ko­csin kiment az erdőbe fáért. Amint valamit a lova­kon igazított, az egyik ló oly szerencséi lenül rúgta mellbe, hogy Vesztergombi a .szenvedett sérülés folytán pár nap múlva meghalt. végre csörgés hallszik a távolban. Dobogó szívvel les. a vadász minden apró zörrenésre s vagy 7(h—100 lépésnyire bevárja. A lövés eldördülése után aggódva lesi a va­dász az elszállp füstön keresztül, váljon talált-e? Szokása ugyanis a szarvasnak, ha meglövetett, ha­talmas ugrást vagy valamely más szokatlan mozdu­latot tenni, s ha pillanatra összerogyik is, óriási szökésekben iramodik tova. . Az ügyes vadász ekkor óvatosan lemegy azon helyre,' hol a szarvas összerogyott s az esetleges vórnyomokat követve a vad keresésére indul s ha még élve találja meg, vadászkésével megadja neki a kegyelemdöfést. Kezdő — kocza — vadászokra oly nagyszerű hatással van egy erőteljes* ágas-bogas szarvas lá­tása, megjelenése, hogy csupa bámulás, lázas fe­szültség, szívdobogás okozta lázból, mit a vadászok szarvasláznak — hirsch-fieber — neveznek, rende­sen „bakot“- lőnek. Talán nem is volt tárczám oly hosszas s unal­mas, hogy az önök szives ‘figyelmüket elnyerni akarva, bakot lőttéin volna. No de nem akarok visszaélni a nekem nyúj­tott kis helyecskével sem a „Tolnavármegyóben“* Tehát a viszontlátásig 1 Serupulus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom