Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1891-09-20 / 38. szám
TOLNAVÁRMEGYE. „Él még nemzetem istene, Buzgó könyeimeu szent öröm ömledez, Állsz még, állsz szeretett hazám, Nem hull még alacsony porba nemes fejed p A nemzet fiainak minden iránt való közönyössége éB azok magasztos erénye különböző korszakot szokott előidézni az országok életében. Az első a hanyatlás felé vezet, a második a haza fölvirágzását mozdítja elő. A hanyatlás korában minden téren tespedés áll be, az intézményeket romlás fenyegeti, a haza gyermekeinek kebléből kihal minden jobb érzés. A felvirágzás korában lázas fejlődés uralkodik mindenütt, intézményeink gyarapodnak, a honfiak keblét nagy eszmék hevítik. Milyen különböző képe van a hanyatlás és fejlődés korának ? A hanyatlás korára csak arczunk pirulásával tekinthetünk, mert a hon gyermekei elvették nyelvünket, mint a ' rongyos gúnyát és beálltak idegen érdekek szolgálatába. — Jobban esett nekik, hogy a kölcsönzött fényben sütkérezzenek, mint hazájuk fényét élesztgessék. Szégyenlették magokat a haza miatt, pedig az ő közönyösségük okozta, hogy elmaradtunk a külföld mögött beláthatlan meszszire és az idegen csak szánakozással tekintett reánk. Hála legyen a jó istennek, mi nem olyan korban élünk I A mi korunk a felvirágzás kora s ma alig van ember széléé e hazában, kinek lelkét nem a haza üdve töltené be. De minő rázkódáson kellett hazánknak által esnie, mig a nyugodt fejlődés útjára léphetett. „Legjobbjaink elhultak a hosszú harcz alatt,“ vagy a bakó keze oltotta ki életüket, szabadságunk pedig azok vérébe fojtatott 1 Az isteni gondviselés azonban nem engedte elaludni a lángot, mely a szivekben felgyuladt és a hazaszeretet felemelt bennünket oda, a honnan a túlnyomó erő letaszított. Ezek után azt kérdem tőletek: melyik korszak szebb, melyik magasztosabb és melyiknek áldozza minden jobb érzésű ember erejét és életét? A hanyatlás felé vonz-e lelhetek, mikor századok múlhatnak el minden fejlődés, gyarapodás nélkül? Vagy a felvirágzás korszakát óhajtjátok, mikor néhány évtized századok mulasztását képes pótolni s melyek alatt, ha nem is érhettük el müveit ♦szomszédainkat, de mindenesetre megközelítettük annyira, hogy nem tekintenek többé bennünket műveletlen nemzetnek és nem sorozhatják szép hazánkat az elmaradott országok közé?! Nem kétlem, hogy mindnyájan a felvirágzás korát tartjátok szebbnek. Ezen kort egy elmúlt nemzedék hagyta reátok örökségül és a ti kezetekbe helyezte a haza jövendő sorsát. Ti tőletok függ, hogy intézményeink fejlődésükben meg ne akadjanak 1 Megakadni pedig nem fognak, ha benneteket Leonidás lelkesültgége és hazaszeretete száll meg, ki vérét és életét áldozta hazájáért és irtózattal gondoltok Ephi- altes árulására, ki az ellenségnek adta el hazáját! „A haza mindenek előtt 1“ legyen jelszavatok és soha el ne felejtkezzetek a költő eme szavairól: „Hazádnak rendületlenül légy hive, óh magyar! Bölcsőd ez s majdan sírod is, mely ápol s eltakar. A nagyvilágon e kivül nincsen számodra hely. Áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell!“ MOZAIK. Verbőczy Aladár különös jogesetei. Ez a sokat ígérő czime annak a 94 oldalra terjedő, csinos kiállítású könyvnek, mely e napokban jelent meg, s mely összegyűjtve tartalmazza a „Bolond Istók“ Verbőczijének humoros jogi fejtegetéseit. Szerzője, dr. Csillag Károly, ez ismert tehetségű tárczairó, ki jelen könyvecskéjével kiapad- hatlan humoráról újabb tanúságot tett. Mutatóul itt közlünk néhányat Verbőczy jogeseteiből : Egy állandó alperes kliensünk, a ki ellen hetenként 2—8 végrehajtást szoktak vezetni s igy természetesen haragszik a végrehajtókra, kérdi tőlem : — Mit gondol Verbőczy ur, mit csinálnék én, ha a végrehajtási eljárás közben a végrehajtót megütné a guta? — Mit ? — kérdém kíváncsian. — Folytatólagos végrehajtást kérnék, — hogy a többieket is megüsse a guta! — feleié kárörömmel az állandó alperes. * Mit gondol Verbőczy ur, minő bűntényt képez, ha egy veszett kutya a kapitánysághoz beszalad ? — kérdik tőlem. — Hivatalból üldözendőt 1 — felelém. * — Hogyan képzeli ön a családi életet, Verbőczy ur? — Hogyan? — felelem: a férj egy biztosítási végrehajtás iránti kérvény, a feleség pedig 3 hozzája csatolt veszélybizonyitvány! * Egy kollegám vőlegény lett — és mikor elbúcsúzott a legénységétől — megkért egy asztal- társaság, hogy egy a vőlegénynek átnyújtandó emléklapra Írjak fel egy mondást. A következőket 6. __________________________ írtam f el: „A mai gyenge ügyvédi praxis mellett, már azért is érdemes raegházasodni, mert a fiskális legalább egy állandó kliensét biztosit magának a feleségét — ezzel sohasem fogynak ki a perei.“ * Az udvarunkban lakott kliensünk ezége előtt sétálok, a kit Perlesznek hívnak, midőn megszólít a czégtulajdonos: mit tud Verbőczy ur az ón firmámon annyit csodálni ? — Az ön firmája, felelém, az én legjobb vigasztalásom, mert az legalább azzal biztat, hogy „Per lesz.“ * Megszólít a törvényszéki elnök egy ügyvédet, a ki az albirói állásra pályázott, de nem lett kinevezve : — Kívánja ön ügyvéd ur, hogy hivatalból védelmet adjak önnek? — Adnának inkáb védelemből hivatalt — válaszold ez. KÖZGAZDASÁG. — A „Tolnamegyei gazdasági egyesület'’ folyó hó 12-én Nagy-Doroghon gróf Széchenyi Sándor főispán ur uradalmában gépversenyt rendezett, a mely, mint értesülünk, igen jól sikerült. A bemutatott gépek legnagyobb részt ekék, produkcióit a jelen levő nagyszámú gazdaközönség, K o- v á e h László egyleti elnökkel ólén, élénk érdeklődéssel kisérte. A tanulságos verseny után a vendégek ebédre gyühek össze, a hol a főispán ur Öméltóságának távollétében Fördős Dezső jószág- igazgató igazi magyaros veudégszeretettel vitte a házigazda szerepét. Gr a. to o n. a. á. t el k a legújabb tőzsdei jegyzés szerint. Búza őszre 10 82., 10‘34. „ tavaszra 1069 , 10*71., Tengeri 1892. máj.—jun. 5*65., 5 67. Zab őszre 5*84, 5*86. „ tavaszra 6*10., 6*12. Megtoltak Szegzárdon 1891. évi szeptember hó 13-tól szeptember hó 20-ig. Taksonyi Péter 1 éves, hökhurűt. Hangonyi Teréz 20 napos, veleszületett gyengeség. Csötönyi István 1 hónapos, görcsök. Szigeth Mária 29 éves, tüdőgümőkór. SZERKESZTŐI POSTA. P. István. Beregszász A küldött előfizetési felhívást csak jövő számunkban hozhatjuk. — G. Ilona k. a Budapest. — L. D. itt, L. D. ott, L. D. mindenütt! Már bocsássa meg nagysád, de a beküldött ismertetést egész tisztelettel félre tesszük. Nem mert, hogy jól nincs megírva, (a „kétlábú eleven pakktáskáknak“ jót is nevettünk!) de mert már kétizben is foglalkoztunk az általunk is érdekesnek talált könyvvel s attól félünk, hogy ha még egyszer megcselekeszszük ezt, - szerzője nagyon eltalálja bízni magát, kivált ha megtudja, hogy mar is akadnak — a mint nagysád Írja, — bizonyára szép es kedves „Arankák,“ kiket nem csak a könyv, de a szerző is módfelett érdekel ! Szíveskedjék a kézirat sorsáról intézkedni. — Skrupulus. A küldeményt köszönjük. Az „Egy évvel azélőtt és ma“ czimüt félreteszszük, mert a tárgy nagyon csiklandós. - „A házasságot“ is megfésüljük egy kissé, ha t. i. beleegyezik, mert igy a hölgyek megaprehendálnának. | mindenesetre szives türelmét kérjük, mert sok most az ily fajta kéziratunk. - B. L. urnák Budapest. Bevált. Közlünk mi mindent, akár humoros, akár ko uoly tárgyú, csak irodalmi színvonalon álljon, Várjuk a novellettet. nyilttér. Dr. Herczegh Gyula, az összes orvostudományok tudora, orvosi gyakorlatát Szegzárdon megkezdette. IRencLel i délelőtt .... 10 —12-ig, délután .... 2—4-ig. Lakás: Budai uteza (Ferner ház.) Idői úri gomba, kassai sódar, kapható : SALAMON TESTVÉREK fűszer-, csemege-, bor-, cognac-, rum- és tea kereskedésében, Szegzárdon, Gerenday-féle ház. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 2723. sz. 1891. Árverési hirdetmény. A bonyhádi kir. járásbiróság,. mint telekkönyvi hatóság részéről közhirré tétetik, hogy Kún Mór bonyhádi lakos végrehajtatónak Eisenbarth János teveli lakos végrehajtást szenvedő ellen 80 frt s jár. iránt indított végrehajtási ügyében a teveli 144. sztjkvben felvétt A f 1 sor 151. hrsz. 260. népsz. ház 1890 írt, és a f 2 sor. 3262/58. hrsz. szántó 24 frt kikiáltási árban az 1891. évi szeptember hó 29-ik napján délelőtt 10 órakor Tevel községházánál megtartandó árverésen eladatni fog. Venni szándékozók figyelmeztetnek, hogy az árverés megkezdése előtt a főúti kikiáltási ár 10 % -át bánatpénz fejében letenni és a vevő a vótelárt 3 egyenlő részletben lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt aluiirt telekkönyvi hatóságnál és Tevel község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Bonyhádon, a kir. já.ásbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1891. évi junins hó 23. napjan. Dr. Szendrödy Szilárd, kir. aljárásbiró. 1891. szeptember 20. ************************************* * * * * * * * * * * * Az első dombóvári KÖNYVNYOMDA és PAPIItSZEB-GYÁR * * * * * * * * * * ajánlkozik mindenféle üzleti nyomtatványok * * és valamenynyi e szakba vágó munkálatok * * gyors és jutányos elkészítésére bármely nagy- * * ságban és kivitelben. * * * * Ugyanitt mindennemű levél-, iroda-, * * fogalmazói- és csomagoló-papir, borítékok, * író- és rajzszerek, papírzacskók nagyban * * * * * * * * * * és kicsinyben raktáron tartatnak, 1 gl Saját gyártmányú üzleti könyvek. ~ 5 XXXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXXX