Tolnavármegye, 1891 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-02 / 31. szám

TOLNAVÁRMEGYE 1891. augusztus 2. — A paksi uj aljárásbiró, Alapi Salamon Iván, múlt hó BO-án tette le a hivatalos esküt és kezdte meg működését.-- Laktanya Pécsett. Pécs szab. kir. város közönsége egy laktanya épitósót határozta el, az építési költségekre 178 ezer forint irányoztatok elő. — Elmezavar vagy gonoszság. Márton Mi­hály döbröközi 20 éves legény, — ki apja gazda­ságában él — betakarított gabonájuk felmunkálá- sára nézve apjával megegyezésre nem jöhetvén, haragjában a siérün felrakott asztagot felgyújtotta és azon fenyegetéssel, hogy házukat is felgyújtja a faluba ment. Apja azonban utána sietett és a segítségül hivott emberekkel sikerült fiát 'gonosz szándéka végrehajtásában megakadályozni. Márton Mihályt a döbröközi elöljáróság letartóztatta, de az ipse most jámbor képet vágva, olraezavart szín­lel, hogy bűnös cselekményének következményei alul olcsó áron szabadulhasson. — B.-Füreden jelenleg Lató János zenekara játszik Tamásiból. Jól játszanak s műsorukban ott van többek közt a „Tannhauser“, „Paraszt költő“, „Lohengrin“ „Semiramis“, Teli Vilmos“, Szevillai Borbély“, „Báuk Bán“, „Hunyady“, „Fauszt“, stb. Egy soproni vállalkozó az őszre oroszországi kör­útra akarja őket vinni s az alkudozások pár hét alatt meg is kezdődnek. — Művészi körút. A pécsi színtársulat tag­jainak egy havi szünidejük leven, ez idő alatt mű­vészi körutat szándékoznak tenni. — Öngyilkos katona. Vasárnap délben főbe lőtte magát Székesfehérvárott G o 1 d József 5-ik századbeli tolnai illetőségű katonaczipész közember. Bovott múltú legény, aki már még mielőtt a kato­nasághoz került, a börtönben többször ült lopásért. Néhány nap előtt E i s e n b a r 11 Ferencz éksze­rész üzletéből lopott egy arany órát, de csakhamar a tolvaj nyomára jöttek. Más ’verzió szerint egy tiszthelyettes óráját is ellopta. Hogy a szigorú bün­tetést elkerülje, a halálba menekült. A kaszárnya- utczai laktanya legénységi szobájába félrehuzódott egy sarokba s gyors egymásutánban kétszer a szá­jába lőtt. A golyók az agyba fúródtak s rögtöni halált idéztek elő. Goi dot régebbi csínyekért már arra is elítélték, hogy a rendes 3 évét még 8 hóval kell megtoldania. Öngyilkossága előtt ha­lálra kereste őrvezetőjót, de nem találta. — Czigány párbaj, Érdekes mulatságnak néz elébe a pécsi közönség. Ugyanis az ottani egyik zenekar karvezetője Farkas Sándor összegabajodott a Jónás-fóle zenekar prímásával, Rácz Gusztival, ez őt kihívta párbajra, a hol azonban sem fringia, sem karabin nem fog szerepelni, hanem csak négy húr — színhely a Bedő kávóháza. — A megretirálás nagyon nehéz; Rácz Gusztinak kihívása a követ­kező: „mindaddig őt gyávának és mint közönséges zeneéitelem nélküli karvezetőnek nyilvánítom, mig velem a hegedű-párbajt a nagy közönség előtt ki nem vívja; mutassa ki, hogy ő művész- és én csak közönséges czigány vagyok!“ — A szóváltás vége. Csutorás Ferencz döb­röközi ■ birkatulajdonos Ambrus Mihály községi ju- hászszal szó vitába keveredvén, utóbbi által élet- veszélyesen megszurkáltatott. — Csutorás orvosi ápolás alá vétetett, mig Ambrust a dombóvári csend­őrök letartóztatták és bíróság elé állították. — A balaton-füredi fürdőt a szerkesztősé­günkhöz beküldött legújabb kimutatás szerint juliua hó 17-ig 1299-en látogatták. v — Gaz lócsiszárok. Boda István és Kohler János mohácsi molnár iparosok múlt vasárnap a bajai vásáron áruba bocsátották lovaikat. Meg is jelent több lócsiszár és alkudoztak a lovakra. Az alku létrejött s mindkét pár lóra a vételárt páron­ként 300 frtban állapították meg. A lócsiszárok azonban a vételár kifizetése előtt még egyszer meg akarták próbálni a lovakat és e ezéiból ketUjök a vásártéren tovahajtott, mig egy harmadik egy rósz gebét kötve az egyik molnár kocsijához, az eladók­tól a lójárlatokat kérte, hogy a vevők neveire Írassa; megkapván a járlatokat, azokat bizonyára annak rendje szerint át is Íratta a vevőkre; de sem ő, sem | lovakat próbáló társai nem térték többé vissza. Az eladók az ügyről jelentést tettek Baja város rendőrhatóságának. _6. _______________________ —■ Rajtavesztett hamisító. Heisszer József harczi korcsmáros egy 450 frtos váltót hamisított, két gazdag kajdacsi ember nevére. De leszámítolás előtt a hőgyószi takarékpénztárnál rájöttek a tur­pisságra. — Heisszert a csendőrség letartóztatta. — Disznólopás. A f e 1 s ő-b o r j á d i pusztai juhász ólából ismeretlen tettesek 7 sertést loptak. Különös, hogy a pusztabeli férfi cselédek nyárias éjjeleken rendesen az ólak közelében pihennek és a lopás alkalmával egyikük sem ébredt fel. IRODALOM. TUDOMÁNY. „A gyermek első tanítója“ czim alatt J u h a y Antal fővárosi tanító egy oly paedagogiai szakmunkát ad ki, melynek czélja a tanítókkal, ne­velőkkel és műveltebb szülőkkel az óktatás első évében követendő eljárást beható , részletességgel megismertetni. — A könyv előfizetési ára 1 frt 50 kr, kötve 2 frt, bérmentesített megküldéssel együtt. MOZAIK. Ellenmondás. Többet használ, talán a mint árt Legfeljebb egy, két búzaszem, Mit elemészt, szegény kis veréb: Neve ezért már — szemtelen! S hány van, ki árvák, nyomorultak Végső falatját elszedi S az ijy embert a világ no lám: Szépen szemesnek nevezi! B—r István. Gondolat-töredékek. Az igaz szerelemmel úgy vagyunk, mint a kísértetekkel: sokan beszélnek róla, de keve­sen látták. * így szóltak a szerelemhez: „írj“ és leírta nevét. — És mondták neki: „Olvass“ és elol­vasta saját nevét. — Mikor azt mondták a szere­lemnek.: „Számolj“, erre mosolyogva válaszolá: „Ezt én nem tanultam soha!“ # Gyakran tapasztalhatni, hogy az emberi szív nem egyéb, mint egy zseb, mely sokat zár ma­gába. Hisz Sokszor látjuk, hogy némely szívtől­v a j nem egyéb, mint zsebmetsző. * Ki szeretni akarja azt, kivel házasságot köt— avval lépjen az oltár elé, kit szeret. * Szivet elveszíteni mily könnyen, szivet találni mily nehezen lehet. Ki nem házasodik, nem lehet sohse oly bol­dog, mint képzeli és soha oly szerencsétlen, mint a hogy rémlik neki. * Ha egy gazdag tökfilkó egy még gazdagabb ostoba libát vesz feleségül, erre aztán azt mondja a világ, hogy ;,raison“, hogy ész házasság! * Ha' feleséged magasabb nőnöveldóből került ki, ne feledkezz meg nászutazásodra egy terjedel­mes lexikont magaddal vinni. T AN ÜGY. Értesítő. A szegzárdi államilag segélye­zett ipariskola hetedik értesítőjét szerkesz­tette K r a m m e r János. Az értesítő tartalomra nézve sokkal kisebb, mint a múlt években volt. Nincs benne értekezés, nincs az osztályozás. Oka ennek az, bogy a közoktatásügyi miniszter ez év­ben rendeletileg beszüntette az értesítők kiadását, fentartván azonban a jogot, hogy a mely iskolafen- tartók akarják,, jövőre-is adhassanak. E joggal élt I szegzárdi ipariskola bizottsága is, hogy az érdek­lődést ébren tartsa s a hatóságokat kellően tájé­koztassa. Ezen iskolában a tanítás folytonős volt. Az eredmény jó középszerű, a mit Bernátb István or­szágos felügyelő is elismert hivatalos látogatása al­kalmával, azt mondván, hogy az ország hasonnemii intézeteinek jobbjai közé tartozik. A tanulók magaviseleté és fe­gyelmezése a nappali oktatás életbe lépte óta sokban javult, nagyobb kihágás, nem fordult elő, a fegyelmezés könnyű volt. A tanonczmunka-kiállitás junius hó 21—25-ig állott nyitva. A kiállításon 67 tanuló 98 munkával vett részt. A jutalmazottak neveit a vizsgálat után már közöltük. Az igazgató sajnosán jelenti, hogy még sok mester van, a ki az ipartörvény rendelkezéseit nem tartja meg a tanulók iskolába járatását illetőleg. Némelyek úgy tartják a tanulókat, mint szolgákat, vagy napszámosokat s csak az utolsó évben szei- ződtetik tanonczokul, mások a próbaidőt hónapokig nyújtják, megint mások hamarább felszabadítják őket, mint szabad volna. Mindezekre nézve az igazgató gyűjti az adatokat, hogy annak idején a hatóság­nak hivatalos jelentést tehessen. A tanulók összes száma 161 volt, óv közben felszabadult vagy kimaradt 47, maradt óv végén 114. Igazolatlan mulasztás 634 nap, a mi feltűnően sok s talán úgy lehetne rajta segíteni, mint ezelőtt 2 évvel, a mikor a szolgabiró néhány mestert meg­büntetvén, azután nem hanyagolták el az iskolát. Az 1891—92. tanév szeptember 6-án délután 2 órakor fog megnyittatni. KÖZGAZDASÁG. — Peronoszpóra mindenfelé! Óriási az a pusztítás, a mit az idén az egész országban a peronoszpóra viticola okoz. Elmondhat­juk, hogy ma nincsen szőlővidók, hol el ne volna terjedve, mindenütt ott van az egész országban. S a legszomorubb az, hogy itt-ott láthatunk csak egy elenyésző kis területet, mely fecskendezve van. — A népnek még ma sincsen fogalma róla, hogy az a „ragya“, a mi tőkéjét levélzetétől fosztja meg, termését teszi tönkre, micsoda s hogy nehány fo­rint költség és egy kis fáradsággal megszabadul­hatna tőle. — Nem szólunk hegyvidékeinkről, nem Tokaj-Hegyalja, Pozsony, Szent-Endre vidéke meg­maradt szőlőiről, nem az új amerikai ültetvények megtámadásáról, de a mi ma meglevő szőlőterme­lésünk legfőbb tényezője, homoki szőlőink mind peronoszpórásak. Fájó szívvel látjuk Pest, Bihar, Bács, Somogy és Tolna megyék ültetésein e vesze­delmes gombát s a száz és ezer holdakra menő területek megtámadását. — Az elszáradt levélzet alatt szép termés fürtjei mennek tönkre, a tulajdo­nosok értelmetlensége és iudolencziáj.a íolytán — nemcsak idei jövedelmeit veszítve el, de tönkre téve a vesszőtermést is. És itt már gondolkodóba kell esnünk. — A szőlóvessző ma nemzeti kincs. — Ha a peronoszpórát ma elhatalmasodni enged­jük, teljesen útját vágjuk szőlészetünk fejlődésének, mert nem lesz vesszőnk. — Itt a védekezést a közérdek parancsolja és ha a Black-roth miatt el­tiltottuk a franczia vessző behozatalát, minden­esetre komoly megfontolást igényel az, hogy a már benn levő ellenséggel szemben ne rendeljük-e el a kényszer védekezést. — Mi azt mondjuk, hogy igen, mert óriási kalamitást látunk a peronoszpórá- ban, a melynek éghajlatunk alatt észlelt rohamos és általános terjedése különben arról is tesz tanú­ságot, hogy hazánk éghajlata a gombabetegsógekre kiválóan kedvező, s hogy minden ily bajtól két­szeresen óvakodnunk és ellene védekeznünk kell. — Fajtiszta szőlővesszők. A földmivelósi minisztérium következő felhívást intézte valamennyi szőlőszeti, borászati és pincze-egylethez, valamennyi gazdasági egyesülethez és vidéki gazdakörhöz: Hogy az európai fajtájú szőlővesszők eladása a termelők­nek megkönnyittessók, s azok, a kik új szőlőket telepíteni szándékoznak, az egyes szőlőbirtokosoknál eladásra rendelkezésre álló, teljesen megbizhatólag fajtiszta szőlővessző készletekről idejekorán tájékoz­tassanak, a földmivelésügyi minisztérium a szőlő­vesszőket eladó s az azokat kereső birtokosoknak közvetlenül egymáshoz való utalása végett még ez óv őszén hirdetést szándékozik kibocsátani. A föld­művelésügyi minisztérium felhívja e végett az egye­sületeket, hogy szólítsa föl azokat a szőlőbirtokosodat, a kiknek teljesen megbizhatólag fajtiszta és jól kezelt európai szőlőültetvényök van, hogy az egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom