Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-11-21 / 47. szám

1918. november 21­TOLHAVABIEGYE es a K0ZEHBE& 3. — A szekszárdi kaszinó és oivasó- körök bezárása Említettük már, hogy a szekszárdi kaszinó és a többi olvasó­körök helyiségeit katonai célokra foglalták le. Ez ellen kifogást tenni nem lehet. A kaszinó s többi olvasó­körök tagjai sorában azonban élénk recenzust keit, hogy igy a tagok tel jesen száműzve vannak a helyiségek bői s még csak olvasni sincsen alkal­muk. A szekszárdi kaszinó vezető­sége emiatt kérelemmel fordult a helybeli Nemzeti Tanácshoz, hogy legalább nappalra egy szobát enged­jen át a kaszinónak olvasási és szó íakozási célra A Nemzeti Tanácsnak azonban aggályai vannak e kérés teljesítése iránt, igy amint halljuk a szekszárdi kaszinó tagjai az Országos Nemzeti Tanácshoz,illetve a kormány hoz akarnak fordulni, hogy ezt a tart­hatatlan állapotot szüntesse meg. S hasonló mozgalom megindítására kérik a többi körök vezetőségét is. — Katonatiszti előléptetések A hadügyminiszter Berényi Lóránt, Kontra Kálmán, Sipos Béla, Ta- vaszy Lajos, Molnár Kázmér, Bátor János 19. h. gy. e. beli hadnagyo kát, Haidekker Károly és Kölesei István 8. honv huszárezredbeli had­nagyokat a háború tartamára tény- legesitett nyugdijállományu tisztek csoportjában főhadnagyokká kine­vezte. A tartalékosoknál Probszt Ferenc, Pinthoffer Károly, Baán András 19 h. gy. e.-beli hadnagyo­kat főhadnagyokká, Lengyel Lajos dr., Gondos József, Stubnya Győző, Mérei Andor, Halmos Árpád, Pein- hoffer József és Dorsich György 19. h. gy. e.-beli zászlósokat hadnagyokká nevezték ki. — A Nemzetőrség zsoldja. A had­ügyi kormány a nemzetőrség tagjai­nak illetékeit összesen — mindent együttvéve — napi 10 koronában állapította meg. A nemzetőrség kor­mánybiztosának eme rendelkezése most már világos és határozott, de a múltban megállapított lényegesen nagyobb zsold és ennek kifizeté­sére kiutalt összeg között igen lé­nyeges különbség mutatkozik, mely­nek fedezése igen nagy gondot okoz a helyi hatóságoknak. A hiány egy részét, valamint a szervezéssel járó költségeket Szekszárdon társa­dalmi adakozás utján pótolták, a fedezetlen hiányt pedig a városi pénz­tár előlegezi Szekszárdon 400 tag­ból állott eddig a nemzetőrség, ami az eddigi zaoldmegállapitás szerint 12.000 korona napi költségne.. felelt meg. Eme horribilis kiadási fedezni egyenesen képtelenség, azért legkö­zelebb lényegesen leszállítják a nem­zetőrség tagjainak számát. A nem­zetőrség! szolgálatot legcélszerűbb volna a megnagyobbítandó csend- őrségre és a városunkban időző ka tonaságra bízni. Ezt tervezi a városi Nemzeti Tanács is. — Kinevezések a 19 es honvéd tisztikarban. A hadügyminiszter Tró bér Márton, Szárnpl Pál, Ungár Zoi- táu, B írtéi István, Brunner András, Földváry Aurél, Herceg Dániel, Ja- hoda József, Bitkovits Lajos, Kein- rath Péter, Stromayer János, Singer Ferenc, Vámos Béla, Schobert Jó­zsef, Váczi Ferenc, Metz Lajos 19-es h. gy. e.-beli tartalékos hadnagyo­kat főhadnaggyá nevezte ki. — Szerb tisztek a püspöknél. A Pécset megszálló szerb katonaság tisztikara tett tisztelgő látogatást Zichy Gyula grófnál, a megyés püs­pöknél. A kölcsönös Udvözlésak után, melyeket Gebauer Miklós dr. lelkész tolmácsolt, a megyéspüspök szívélye­sen elbeszélgetett a szerb tisztek pa­rancsnokával Cvetics Milos alezre dessel. A megyéspüspök a parancs­noknak a látogatást még az nap visszaadta. A szerb tisztikar nagyon meg volt elégedve avval a fogadta­tással, melyben a megyéspüspök ré­szesítette. — Halálozások. A toluaviirinegyei jegyzői karnak egy igen értékes tág­ját ragadta el a halál. Linde Gyula, Vars d községnek érdemes jegyzője halt meg 67 éves korában Szekszár­don. Egyike volt Toinavármegye leg­képzettebb jegyzőinek. Harmincnégy éven át vezette községe ügyeit a leg­buzgóbb lelkiismeretességgel, általá­nos szeretetet és bizalmat érdemelve ki a község valamennyi lakójánál. Már régóta betegeskedett, cukorbaj ban. Legutóbb operálni kellett. De már ez sem tudta meghosszabbítani életét. Halálát talán az is siettette, hogy leánya és kis unokája azelőtt egy pár nappal halt meg spanyol­betegségben. Szekszárdról vasárnap Varsádra szállították. Ezt megelőző- zőleg a gyászoló családnál megjelent dr. Éri Márton, Tolna vármegye fő jegyzője s a vármegye nevében is őszinte részvétének adott kifejezést. Amintnekünk Írják, családja Szekszár­don akarta eltemettetni, Varsád képv. testületé azonban egyhangúlag elha­tározta, hogy „a község atyjának“ itthon kell nyugodnia, a hazaszállítás és temetés költségeit a község fizeti. E célból az elöljáróság 5000 K-val Szekszárdra utazott és az elhunytat Varsádra hozták, amely cselekedettel a mai nehéz időkben érettségének ragyogóbb példáját alig adhatta volra a derék község népe. Nem is maradt könytelen szem, mikor Hanzmann Károly lelkész az elhunyt érdemeit méltatta. Sajnos, ez a jó jegyző egyetlen jutalma! özv. Várkongi Sándornó — néhai Várkonyi Sándor tanító, lapunk kiadó- hivatali főnökének özvegye — f. hó 18-án 64 éves korában elhunyt. Csa ládja a következő jelentést adta ki: „Várkonyi Margit férj. Ketskós Elek- né, Várkonyi István, Várkonyi Jolán férj. Tóth Józsefné, úgy a uiaguk, mint az egész rokonság nevében, eg- mólyebb fájdalommal tudatják, hogy a forron szeretett édesanya, testvér és rokon: özv. Várkonyi Sándornó szül. Fülöph Erzsébet hosszú, kínos szenvedés és a halotti szentségek áj tatos felvétele után, 1918 november 18-án éjiéi 11 órakor, életének 64. évében, csendesen elhunyt. Drága halottunk hült tetemeit f. é. novem­ber hó 20 án délután 2 órakor fog­juk az alsóvárosi sirkertben örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmiseáldozat folyó hó 20 án dél előtt 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Szekszárdon, 1918 november hó 19 én. Áldás és béke jó anyánk hamvaira !" Spilzer Gyula zombai nagybir tokos, vármegyebizottsági tag, f. hó 16 án Budapesten horszabb betegség után 45 éves korában, éppen szüle­tése évfordulóján, elhunyt. Ideigle­nesen Budapesten, a kerepesi teme­tőben helyezték örök nyugalomra. Elhunytá özvegye és kiterjedt rokon ság gyászolja. A megboldogult már évek óta betegeskedett, de elhunytát a spanyoljárvány okozta, melynek két napi rosszullét után esett áldo­zatul. — Elhunyta széles körökben őszinte részvétet keltett. Dr. Kardoss Sándor hidasdi föld- birtokos, néhai Kardosa Kálmán pécsi főispán örökbefogadott fia, Baranya- megye tb. főszolgabirája, 39 éves korában szombaton délelőtt Hidasdon elhunyt. Elhunytát özvegye: szül. Karooss Mária, Kardoss Kálmán dr. nyug. közigazgatási biró és megye bizottsági tag, leánya, valamint fiacs­kája : Kálmán, gyászolják. A hidasdi családi sírboltban helyezték örök nyn galomra a korán elköltözöttet. Läufer Bélát, a Molnár-féle könyv­kötészeti osztály vezetőjét, súlyos csa pás érte nejének, szül. Bencze Kata Unnak elhunytéval Életének 30 ik évében ragadta el a halál szerettei köréből. Múlt hétfőn temették el nagy részvét mellett. Férje és két kis árvája siratják. Fekete Mihály vo't szekszárdi gőz malomtulajdonos f. évi november hó 9-én életének 82-ik évében elhunyt. Múlt hétfőn délután fél 3 órakor te­mették el általános részvét mellett. Derék, törekvő iparos volt. Elhuny­tát gyászolják: özv. Lénárd Jánosné szül. Fekete Emma, Konkoly i Gáborné szül. Fekete Erzsébet, Kovács Benő­né szül. Fekete Ilona, Ferenc, Andor, István, gyermekei. Mészáros Jolán, Pössnicker Karolina,, Scultéty Erzsé bet, menyei. Konkolyt Gábor, Kovács Benő, vejei. Gyula, Ilona, Sára, Anna, Dezső, Bözsi, Laci, Jenő, Ilona, Mar­git, Magdi, Feri, Stefi, Bözsi, Sári, Márta, Adri, unokái. Strott Henrikné szül. Erdélyi Er­zsébet f hó 15 én spar.yoibetcgsógben elhunyt. Temetése múlt vasárnap délután volt. Dorog hi István újvárosi templom­gondnok, iskolaszéki és hitközségi tag, folyó hó 15 én meghalt. — Halálát spanyolbetegség okozta. — Törvényhatósági munkásközve­titÓS. A földmivelésügyi miniszter a leszerelés folytán hazakerülő munkás­kezek foglalkoztatása és felhasznál- hatása céljából újból szervezte a gazdasági munkásközvetitést. Ez alapon Forster Zoltán alispán a tör­vényhatósági mnnkásközvetitő biva tál eddigi előadóját: Molnár József gazdasági egyesületi titkárt, az elő­adói teendőktől felmentette és helyébe Földvári Mihály vármegyei főlevél­tárost, helyetteséül pedig Dorn Zsig- mond vármegyei irodaigazgatót ne­vezte ki. A munkásközvetitéa köz­ségenként 8zerveztetik és a községi munkásközvetitők tartoznak bejelen­teni úgy a munkakeresőket, mint a munkást kereső gazdákat, akik igy a központi hivatal irányításával könnyen egymásra találhatnak, ami­nek gazdasági szempontból rendkívüli előnyei lesznek úgy a munkásokra, mint a munkaadókra nézve. — Ügyvédi iroda megnyitás Dr. Pártos Gyula ügyvéd leszerelvén, irodáját Szekszárdon, a Bezeródj- utca 9. sz. házban (régi postaépület) újból megnyitotta. — 12 korona lett a marhahús ára Ne tessék azonban gondolni, hogy minálunk ! De mert megállapitást uyert az, hogy az élő állatok ára tetemesen olcsóbb lett, Pécsett ezért már olcsóbb a marhahús. Erre való tekintettel a hatóság az I. rendű marhahús árát 12 koronában, á II. rendűét 11 koronában állapította meg, bár a mészárosok 14 és 13 koronás árakat kértek. Az uj árak már életbe is léptek és mivel njabb esés várható, csak 10 napig lesznek érvényben A borjúhús ára is 22 koronáról 20 ko-’ rónára tzállt alá. Hát mi mikor érjük meg ezt, hogy olcsóbbak lesznek a mészárosok ? —- Nincs élesztő. Szekszárd váró sában teljesen kifogyott az élesztő, úgy hogy ma már sok háznál nem is süthettek kenyeret. Az élesztőhiányon a Nemzeti Tanácsnak haladéktalan intézkedéssel kell segíteni. — Tilos az értéket Magyarország területéről kivinni. A hivatalos lap kormányrendeletet közöl, amely sze­rint Magyarország területéről tilos bármely kötvényt, részvényt, taka rékbetéti könyvet, csekket vagy más értékpapírt, pénzt, ékszert, vagy más hasonló értéket más országba vagy Magyarország területén oly helyre vinni vagy küldeni, amelyre nézve azt a pénzügyminiszter rendelettel el­tiltotta. Ezer korosánál kisebb érték kivitelére nem kell engedelmet kérni. —A menekült jegyzők elhelyezése. A miniszternők felhatalmazta vala­mennyi főispánt, hogy ott, ahol va­lamelyik körjegyző működése a kör székhelyén ezidőszerint a fenforgó viszonyok folytán akadályokba ütkö­zik, a jegyzöség székhelyét ideigle­nesen a kör egy másik községébe helyezhessék át. Abban az esetben, ha a jegyző jelenlegi működési he­lyét személyes biztonságának ve­szélyeztetése miatt elhagyni kényte­len, szerzett jogainak teljes épségben tartásával az illető vármegye terü­letén lévő más községbe kell kikul deni ideiglenesen, helyettesités céljá­ból. Az ilyen jegyző a rendes állá­sával járó összes illetményein kivül lakást s 20 korona napidijat kap. — A Déli Hírlap még min­dig f2 fillér. — Szénkénegórt nem kell az alis­pánhoz fordulni. Az alispán arra való tekintettel, hogy az ntóbbi időben tömegesen érkeznek hozzá a szénké- neg kiutalására irányuló kérvények, felhívta a községi elöljáróságokat, hogy a legszélesebb körben hirdes­sék ki, hogy az ilyen kérvények teljesen feleslegesek, mert a szénké- negezendő szőlőt rületeket összeiratta és az eredmény alapján fölterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszté­riumhoz a szénkéneg kiutalása ügyé­ben és a szükségletek kielégítése ügyében további intézkedéseket tenni mindaddig nem lesz módjában, amíg a rendelkezésére adandó szénkéneg mennyisége és a kiosztás módja te­kintetében a minisztériumtól rende­letet nem kap. — Cipő a hadiözvegyeknek és ha­diárváknak. Tolnavármegye alispánja felhívta Szekszárd rendezett t. vá­ros polgármesterének és valamennyi község elöljáróságának figyelmét, hogy a cipőutalványok kiadásánál a hadiözvegyek és hadiárvák igénylé­seire különös figyelemmel legyenek 8 az utalványok kiszolgáltatása által tegyék lehetővé, hogy lábbeli szük­ségletüket biztosíthassák. — Megszűnt a fómrekvirálás. A hadügyminiszter értesítette Tolnavár­megye alispánját, hogy a fémrekvi- rálást s a beszolgáltatás ellenőrzését beszüntette. Az eddig beszolgáltatott fémtárgyak azonban semmi körül­mények közölt vissza nem adhatók, hanem a tüzérségi szertárba beszol- gáltatandók. — A román megyék statisztikája. Azok a megyék, amelyekben a ro­mán anyanyelvűek abszolút többség­ben vannak, a következők: Alsó- Fehér 77 6, Arad 63.4, Beszterce- Naszód 68.5, Fogaras 88.9, Hunyad 79, Kclozs 68 1. Krassó Szörény 72.2, Szeben 65, Szilágy 59.2, Szolnok- Doboka 75.3, Torda-Aranyos 72.1. A román többségű megyék területén a következő busz rendezett tanácsa város van : Alsófehér : Abrudbánya 57.8, Gyulafehérvár 44 5, Nagyenyed 22 4, Vízakna 65.5; Beszterce Na­szód: Beszterce 33 8 ; Fogaras: Fo­garas 33.1; Hunyad: Déva 27 9, Hátszeg 49.4, Szászváros 49.8, Vajda- huuyad39.6; Kolozs : Kolozsvár 43.7, Krassó Szörény: Karánsebes 49, Lu­gos 31.4; Szeben : Nagyszeben 26 3, Szászsebes 58 5; Szilágy : Szilágy - 8omlyó 11, Zilah 6.6; Szolnok Do­boka : Dós 25.4. Szamosuivár 97 4 : I .r J Torda-Aranyos: Torda 22.4. — A széntermelés fokozása. A magyar széntermelés még ma sem érte el azt az eredményt, amellyel régebben dolgozott. A háború első éveiben csak egy harmadát termelték a normális idők eredményeinek, ma már a két harmadát. A munkaerő hiánya leszi lehetetlenné, hogy a gaz­dag magyar szénbányákból annyit termeljenek, mint békeidőben s erre való tekintettel njból kérték a had­ügyminisztert, hogy a magyar szén­bányáknak kellő számú munkásokat bocsásson rendelkezésükre, mert csak igy lehet fokozni a széntermelést. — Állatbetegségek. Szekszárdon az ebzárlat megszűnt. Pakson a ser- tésorbánc fellépett. Sárpilisen a lépfene megállapitatott. ócsényben és Kaj- dacson az ebzárlat megszűnt. b. ügyeimébe ajánlva a legjobb és legkivá­lóbb fajtiszta egy és két éves dusgyökér- zetü szölőoltvónyok, továbbá Nova és Dela ware,valamint többfajta egy és kétéves Xü szötöiiesszíK, melyek minden szőlöbetegsé^nek ellent állanak és tulbőtermőek. Készlet nagy- mennyiség. Árjegyzéket ingyen és bér­mentve küld. Cím : Első nagy- ||nua váradi HwVa szölőoltványtelep központi irodája Qoa 3aa Nagyvárad, Fő-utca. °°°°°°

Next

/
Oldalképek
Tartalom