Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-05-30 / 22. szám

XXVIII. (XVI.) évfolyam. 22. szám. Szekszárd, 1918. május 30. | TflMAVAME El A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre ............20 korona ­Fé l évre................10 > Ne gyed évre .... 5 > Egyes szám ára . . . 48 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések : 35 petit sorig 10 K, további sor 50 f. — Nyilt- tér: petit soronként 50 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenvésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: Főszerkesztő: 18.— Felelős szerkesztő: 24. — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezeredj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal : Béri Balogh Ádam-ut#a 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 10 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Héhány sző az „Az anya- és csecsemövédönöi intézmény1-nek vármegyénkben való meghonosításához. E sorok írója, mint a falu embere, mint a falusi képviselőtestület tagja, Bzükségét érzi annak, bogy a Szek- szárdon, május hó 9-én megtartott értekezleten dr. Szarta Sándor udv. tanácsos, ig. főorvos ur részéről egy, egyébként gyönyörű beszéd nyomán hangoztatott ama — hogy is mondas­sák csak — szemrehányást, hogy a képviselőtestületek szUkkeblüségből tagadták meg ezen hazafias, magasz­tos és nemes intézmény anyagi tá­mogatását: teljes szerénységgel bár, de mégis némi határozottsággal el­hárítsa a képviselőtestületekről, mert nemhogy az egyszerű íöldwivelő kép viselőtestületi t-gok, de — be kell vallanom — mi intelligens emberek sem tudtuk, miből áil ezen intézmény, mi a védőnő hivatása, mi a joga s a kötelessége. Nem lehet tehát csodálni; ha akadt olyan képviselőtestületi tag, aki abbeli véleményének adott kife­jezést, hogy talán ismét egy olyan ^ intézmény szervezéséről van szó, mely nem annyir^a nép, mint inkább a maga jóvoltáért teremtődött, mond­ván, hogy: „talán állás kell vala- j kinek ! ?“ Mi, kik a Szekszárdon megtartott | értekezleten részt vettünk, az ott el- j hangzott magasitos, fenkölt, meleg emberszeretettől és mélységes haza­fias érzéstől áthatott beszédek hatása alatt most már tudjuk, miről van szó, de még mindig nem tudja ezt a nép, az Isten adta nép. Ez a min­den újítástól, minden korszerű dolog­tól irtózó tömeg, mely oly könnyen és szívesen hisz azoknak, kik a ma- radiságot, az elavult, ősi dolgokhoz való ragaszkodást, s viszont a modern intézmények iránti bizalmatlanságot, idegenkedést hirdetik. Ezt a tömeget kell felvilágosítani, ennek kell az intézmény fenséges Voltát megmagyarázni. Es itt fontos szerep jut a falu pap­jának és tanítójának, — (a jegyzők — sajnos — nem említhetők, mert ezek ma — éppen nem a saját hi­bájukból, hanem a rájuk zúdított el­képzelhetetlenül terhes és súlyos kö­telességek lelkiismeretes teljesítése következtében, rendkívüli elfoglaltsá­guk mellett — fájdalom — közgyü- lölet tárgyai. Hogy is legyen nép­szerű az, akinek gabonát és szarvas- marhát kell * rekvirálni, exekváini, munkásokat kiállítani stb.,) ezeknek a minden jóért és szépért lelkesedni tudó községi vezetőembereknek, kik a hazafias propagandákra való rá­termettségüknek oly sok és szép tanu- jelét adták és fényesen bebizonyítot­ták, hogy hazájuk vajúdó sorsát szi­vükön viselik; ezekhez fordulunk, hogy világosítsák fel a népet a szó­székről és katedráról, magyarázzák meg, hogy a lét- vagy nemlétről van szó, a lassú, de biztos pusztulás meg­akadályozásáról. Meg kell akadályozni azt, hogy foldmivelő asszonyaink az anyaságtól való irtózásukban a félvilági nők szín­vonalára sülyédjenek. Meg kell bélyegezni azt, hogy a gyermekszaporodásnak mesterséges módon való megakadályozása, ezen többnyire a büntető törvénybe ütköző förtelmes bűn, ma — fájdalom — erény számba megy. Rá kell mutatpi arra, hogy ezen nemzetrontó életnyilvánulásnak csak látszólagos jólét jár a nyomában, mert az „egykés“ falvak mai hivalkodó, tükörablakos házainak modern vas- redői, — mely kis paloták helyén valamikor vidám gyermekzsivajtól hangos, derűs zsalugáteros házikók állottak, — szivet-lelket, kedélyt ölő gyászos némaságot takarnak és zár­nak el a külvilágtól. Olyan az ilyen udvar, mint egy sírhely, díszes háza mint egy sírkereszt és a falu olyan, mint egy nagy sirkert, melyben ha­zánk életereje pusztult el, indult enyészetnek. A népet a megindítandó akcióra előkésziteni kell, benne a bizalmat felkeltem s akkor lesz is eredménye azoknak a népies előadásoknak, me­lyek a falvakban megtartatni és azon népies nyelven megirt ismeretterjesztő füzeteknek, melyek a nép között ki­osztatni szándékoltalak. De mindkét esetben kérjük az il­letékes köröket, hogy legyenek tigye- letnmel az illető falu népének nemze­tiségére, nyelvére, mert nagyon szép és helyes teória' az, hogy az ilyen dolgok az állam hivatalos nyelvén publikáltainak, elvárható és meg­követelhető lévén, hogy a honpolgá­rok az állam nyelvét értsék is, de gyakorlati szempontból nagyon hát­rányos és éppen nem célravezető do log, merL— hiába — évtizedes mu­lasztásokat a mostani lelkes magyar tanitói kar pótolni nem tud s mi tűrés tagadás benne : németajkú hon­polgáraink nagy része •— sajnos — még mindig éppen, nem vagy jüg érti a magyar nyelvet. Már pedig jelen esetben a cél a fő, s igy hát szentesítse-a cél az eszközöket: tar­tassanak német helyeken németnyelvű felolvasások • és terjesztessenek ott német nyelvű füzetek. Az alkalma­zandó óvónő pedig feltétlenül tudjon és beszéljen németül is. Erre nagy szükség lesz, ezt a gya­korlati élet igazolni fogja. D. P. A Hezősazdasösi Kereske­delmi részit, közgyűlése. Városunknak ez a legifjabb inté­zete május hó 28-án tartotta meg első évzáró közgyűlését. A tartalmas és szakszerű igazgatósági jelentésből megtudjuk, hogy az intézet múlt évi április hó 10-én alakult. Hogy ez az uj alakulás mennyi életerőt és ifjúi lendületet hozott magával, arról a ma: közgyűlés tett tanúságot egyebek kö­zött azzal is, hogy az alaptőke fel­emelését határozta el, — egy évi fennállása alatt ezúttal harmadszor. Valóban, az igazgatói jelentés és a mérlegnek számadatai, miközben az elmúlt év valóban nem remélt ered­ményéivel ismertetnek meg, egyben egy sokat Ígérő nagyarányú fejlő­désnek körvonalait tükx-özik elénk. Az elmúlt évben az intézet egyéb áru hiányában főkép a borkereskedelemre fektette a fősulyt és hazánk legna­gyobb borkereskedő cégével, Palu- gyay I. és fiaival való szoros össze­köttetés folytán mintegy 25.000 hek­toliter bort vásárolt a vidékünkön, elsősorban természetesen Szekszárdon. Ha már a kezdet ily eredményről számolhat be, úgy minden tuízott optimizmus nélkül állíthatjuk, hogy a „Mezőgazdasági Kereskedelmi részvény társaság11-ban oly alaku­lást üdvözölhetünk, amelynek a szek­szárdi borvidék jó hírnevének vis^za- állitásábau fontos szerep jutott és for galmának a jövőben jogosan várható továbbfejlődésével nemcsak a város és vidéke, hanem az ország borkeres­kedelmének egyik legjelentékenyebb centrumává fog kialakulni. A közgyűlésen Forster Zoltán al­ispán elnökölt, aki hosszabb meg­nyitó beszédében rámutatott arra, hogy az intézet a legsúlyosabb há­borús viszonyok között kezdte meg működését, s hogy mégis oly szép sikert mutathatott fel, ennek oka egy­felől az, hogy az intézet egészséges alapon nyugszik és szervezete szi­lárd, másfelől, hogy a vezetés erős és céltudatos. Az elért eredményben az oroszlánrész Schneider János ve­zérigazgatóé, akit munkájában a fá- j radhatatlan igazgatóság támogatót. Azután bejelenti, hogy a közgyü- ! lésen 29 részvényes jelent meg 2300 | részvényt képviselve s igy a hatá- ; '-ozatképes közgyűlést meguyitja. I JegyzőkönyvhitelesitőküL: Szabó Ferenc gymn. nyug. tanár-és Nagy János Prantner részvényesek válasz­tattak meg. Az igazgatósági jelentés visszatekint az intézet alapításának történetére, az egy ízben már végre­hajtott tőkeemelésre, a Palugyay J. és fiai céggel létesített kapcsolatra es a borüzletre, valamint egyéb üzlet­ágakra, ismerteti a mérleg adatait 8 foglalkozik az újból szükségessé vált részvénytőkeemeléssel. A mérleg ada­taiból kiemeljük, hogy a részvény­tőke 600.000 korona, tartalékalapja az ezen Uzletév eredményéből jutó dotációval együtt -80.000 korona, rendkívüli tartalékalapja 10.000 ko­rona, a vagyon mérlege összesen 6,436.526 korona. A felügyelőbizott- ság jelentését dr. Szentkirályi Mi­hály polgármester, felügy. biz. elnök I olvasta fel. j A tiszta nyereség felosztására vo­natkozó javaslata az igazgatóságnak j elfogadtatott s a 200 K névértékű részvények után az osztalék (8°/o) 16 koronában állapíttatott meg. Ezután Schneider János vezér- igazgató hosszabb és alaposan meg­indokolt javaslatban ismertette az igazgatóságnak az alaptőke feleme­lésére vonatkozó indítványát, mely szerint a társaság 600.000 korona alaptőkéje 3000 darab egyenként 200 korona névértékű uj részvény kibo­csátásával 1,200.000 koronára emel­tessék fel olykép, hogy az uj rész­vényekből 1000 darab a régi rész­vényeséknek ajánltassék fel és pedig minden 3 régi részvény után 1 uj részvény 275 korona árfolyamon. A megmaradó 2000 darab részvényt pedig az igazgatóság és felügyelő- bizottság tagjaiból alakult szindikátus tartaná meg s tetszés szerinti időben és módon értékesítené, de a 275 ko­ronánál magasabb árfolyamon. Az indítványhoz Szabó Ferenc részvényes szólt hozzá, aki azt indít­ványozta, hogy minden két régi rész­vény után egy részvény adassék. — Schneider János vezérigazgató fel­szólalása után a közgyűlés az igaz­gatóság javaslatát fogadta el. Ezután az alapszabályok módosit- taffak és uj igazgatósági tagokul megválasztattak : dr. Leopold Kornél és dr. Horvál Jenő A felügyelő- bizottság a régi maradt. , Az intézet alelnökeiül megválasztattak: Förster .Zoltán mint a Szekszárdi Népbank elnöke és dr. Leopold Kornél mint a Tolnamegyet Takarék és Hitelbank vezérigazgatója. Még Schneider János vezérigaz­gató mondott köszönetét Forster Zol­tán elnöknek a gyűlés vezetéséért 8 ezzel a közgyűlés véget ért. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze- génysorsu katonák árvái és hozzá­tartozói részére.- A báró Schell Józsefné úrnő kez­deményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adomá­nyok folytak be. a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : Medinán tartott mulatság tiszia jövedelme . . . 40*— Összesen: 40'— Eddigi gyűjtésünk: 81042*55 * Összesén : 61082 55 A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyó gyitására és üdülésére szánt alap javára újabban a következő adomá­nyok folytak Wie a Tolnamegyei Ta­karék es Hitelbankhoz: Molnár M. és neje, Szekszárd 50*— Dr. Horváth Jenő, Szekszárd 40'— Bajó Pál, Szekszárd _____ 25' — Hö lczl Antal, Felsőnána __ 10*— R. A., Szekszárd________ 10 — Se iner Lipót, Szekszárd __ 2ü*— A dombóvári póstahivatal tisztikara______________26* — Ká tai E., Dunaszenigyörgy 10'— Bereck István, Simontornya 10*-^­Tamási-i Takarékpénztár__100*— Be rky Ignác, Dunaföldvár__ 10* — Ös szesen: 311*— Eddigi gyűjtés: 27653 90 Összesen: 27964 90 Ezen szives adományokért őszinte kö­szönetét mond gróf ApponyiRezsőné. HÍREK. — Személyi hir. Széchenyi Do­monkos gróf, a Tolnamegyei Gazda­sági Egyesület képviseletében, mint annak elnöke, részt vett a magyar gazdáknak hétfőn, Budapesten, a királyi váriakban Ö Felsége előtt végbement tisztelgésében. — Főispánunk marad. A kormány ­változások parlamentáris velejárója, hogy a főispáni karban is változások állnak be. A Wekerle-kormány új­bóli kinevezése alkalmából, mint as^, köztudomású, dr. gróf Appony* Rezső főispánunk, mint valamennyi kar>ársa, szintén felajánlotta le­mondását, Wekerle Sándor dr. miniszterelnök azonban, aki egyúttal ** a belügyminiszteri teendőket is el­látja, .e lemondást nemesak nem fogadta el, hanem főispánunkat mara ■ dúsra kérte fel, mely kérésnek dr. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom