Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-05-09 / 19. szám

3.

TOLRAVÁRMIGYE és a KÖZÉRDEK

találjuk, — 1000 koronát küldött főispánunk kezéhez a tolnamegyei Stefánia-Szövetség céljaira.

— A muzeum előkelő látogatói. Az országos anya- és csecsemörédő egyesületnek Tolnavármegye területén leendő megalakulása alkalmával a vármegyei múzeumnak is előkelő vendégei voltak. Ugyanis gróf Ap- ponyi Sándorné, gróf Apponyi Re- zsőné, dr. Szana Sándor udvari tanácsos, a székesfővárosi gyermek- raenhely igazgató főorvosa, gróf Apponyi Rezső főispán, dr. Éri Márton vármegyei főjegyző és dr. Szent- királyi Mihály polgármester kíséretében szerdán délelőtt meglátogatták a múzeumot, hol Kovách Aladár tb. főlevéltáros múzeumi igazgatóőr kalauzolta őket. Úgy a muzeum gyűjteményeinek gazdagsága, mint azoknak könnyen áttekinthető; szakszerű és Ízléses elrendezése meglepte a vendégeket, amit szemlélés közben több ízben is hangoztattak, leginkább azonban a néprajzi gyűjtemények keltették fel érdeklődésüket.

— Haypál Benő Szskszárdon. A

Református Katonák Lapja javára a /. hó 20án, pünkösd második napján a Szekszárd Szálló nagytermében tartandó hangverseny műsora elkészült. A programm Szekszárd műpártoló közönségének magas szellemi élvezetet igér. Budapestről Haypál Benő országos nevű egyházi szónokkal lejön Feszelyi Sárika kitűnő énekműrésznő és Némethy Ferenc kiváló hegedűművész. Szek- szárdról Fischhof Sárika, a zene- akadémia jeles növendéke, Kovács Jolika úrhölgy és Gödé Lajos lelkész fognak közre működni. A részletes programm a következő: 1. Megnyitó beszéd. Tartja Gödé Lajos lelkész. 2. Chopin : As dur ballada. Zongorán előadja Fischhof Sárika úrhölgy. 3. Ária Meyerbeer : „Hugenották“ c. operájából Énekli Feszelyi Sárika énekmüvésznő. Zongorán kiséri Fischhof Sárika úrhölgy.

4. Szavalat. Tartja Kovács Jolika úrkölgy. 5. a) Saint— Sains: Prelude b) Pehotsch : Caprice. Hegedűn előadja. Némethy Ferenc hegedűművész. Zongorán kiséri Fischhof Sárika úrhölgy. 6. Szabadelőadás. Tartja Hay- pát Benő budapesti lelkész. 7. Dell’ Acqua: Menuette.. Énekli Feszelyi Sárika énekmüvésznő. Zongorán kiséri Fisthbot Sárika úrhölgy. 8. a) Ranzató: Esti ima. b) Schubert— Mischa : Bölcsődal c) Hubay : Fonóban. Hegedűn • előadja Némethy Ferenc hegedűművész. Zongorán kiséri Fischhof Sárika urhölgy. A hangverseny pontosan esti fél 9 órakor kezdődik. Számozott helyek lesznek. Belépti dij személyenkint 4 korona. A rendezőség 100 drb. 2 koronás állóhelyre szóló jegyet is bocsátott ki. Felülfizetések a nemes célra köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnák. Jegyek előre válthatók a Molnár-nyomda papir- kereskedésében,

— A vármegyei nyugdíjasok folyó évi hadisegélye az illetékes m. kir. adóhivatalnál folyóvá tétetvén, az a folyó év I. és II. negyedéről azonnal, a többi pedig évnegyedenként előlegesen a szokásos életbenlételt, illetve özvegységet igazoló nyugták ellenében felvehető.

— Őrlési tanusitványok kiadása.

Szekszárdon az utolsó negyedévi őrlési tanusitványok kiadása hétfőn veszi kezdetét, ABC sorrendben. A jelentkezőknek be kell mufatniok a requirálási lapjukat, az előző őrlési elszámolást és a haditerménynek beszolgáltatott búzáról vagy lisztről szóló elismervényt. .

— Halálozások özvegy jBalassa Istvánná, Szeniczey Jozetin 78 éves korában Budapesten rlb ínyt. Tente tése szerdán délután 5 órakor ment végbe a Kerepesi-uti temető halottas- házából. Az elhunytban dr. Balassa István m. kir. közigazgatási biró édesanyját gyászolja.

Schullheisz Henrikné szül. Holn- donner Hermina, Schultheisz Rezső

1918. május 10

______________

szolga

biró édesanyja, meghalt Keszö- hidegkuton 65. évében. Temetése nagy részvét mellett f. hó 5-én ment végbe.

Lénárd János zombori m. kir. adóhivatali pénztárnok, ki régebben Szekszárdon volt adótiszt, életének 59 ik, állami szolgálatának 34-ik évében folyó évi április hó 28-án hosszas szenvedés után elhunyt. Derék, szorgalmas tisztviselő volt. Az elhunytat neje, szül. Fekete Emma, Mariska leánya és szekszárdi rokonsága gyászolják.

— Megfelebbezett választás. Szekszárd város legközelebb tartott közgyűlése a hadbavonult dr. Paulovits Sándor helyére Hradek Ferencet választotta meg rendőralkapitánnyá. Dr. Paulovits Sándor eme mellőztetése miatt, mint értesülünk, a választás ellen felebbezéssel élt.

— Közalkalmazottak szervezkedése. Csendben, minden feltűnés és lárma nélkül nagyjelentőségű mozgalom indult meg városunkban. Az Áll. Tisztviselők Orsz. Egyesületének Szekszárdi Helyi Bizottsága bontja ki a szervezkedés zászlaját, a vármegye területén székelő összes állami, törvényhatósági városi, községi és hitközségi hivatalok és intézetek alkalmazottait akarja egy közös szervezetben egyesíteni, hogy ne csak a közérdek szolgálatában, hanem a saját érdekeik megvédésében is számottevő, tekintélyt követelő tényezők lehessenek. A közalkalmazottak munkaadója ma már az állam akkor is, ha nem kifejezetten állami a jellegük ; a felekezeti tanitó illetményeit, jogviszonyait ép úgy a törvényhozás szabályozza, mint a kir. tanfelügyelőjét, a községi jegyző, a városi polgármester, a megyei alispán s a kir. törvényszék elnöke nem kereshet más utón orvoslást erkölcsi és anyagi érdekeinek a veszélyeztetése esetén, mint hogy megmutatja az egész nemzet színe előtt erejének tudatlanságát, bátor önérzetét — megmutatja, ha nem áll egyedül, hanem vármegyénként legalább másfélezer személyben és valamennyi községben él e hatalmas szervezet egy egy idegszála. — F. hó 12-én d. e. 11 órakor lesz a közalkalmazottak nagygyűlése, a városháza közgyűlési termében. Itt állapítják meg az anyagi viszonyaik sürgős orvoslására irányuló teendőket s az állandó, egységes szervezkedés módozatait. Várjuk az összetartás első, messze kiható megnyilatkozását . . .

— Himlőoltás. Tekintettel arra, hogy városunkban megint fellépett a hólyagos fekete himlő, a városi főorvos minden vasárnap délután 2 órától kezdődőleg oltani fog a városháza kistermében.

— Halálozás a fogolytáborban. A

családhoz érkezett hivatalos értesítés szerint Reich Ármin szekszárdi fakereskedő, ki a haza védelmében mint határcsendőr a román betöréskor 1916: év szeptember havában esett a románok fogságába, a kegyetlenségeiről szomorú nevezetességű sipotii fogolytáborban, hol a foglyok 80°/o-a a legnagyobb nyomor között pusztult el, 42 éves korában meghalt. A mélyen sújtott hitvest, leánygyermeket s nagy rokonságot vigasztalja némileg s enyhítse fájdalmukat azon tudat, hogy a megboldogult is — mint oly sok százezer — a hazáért áldozta életét.-— Katonaszökevény drámája. Vesz- tergombi József szekszárdi lakost, ki több társával együtt mint katona- szökevény a szekszárdi hegyekben bujkált, a csendőrség üldözőbe vette. Vesztergombi abban a hitben, hogy Fehér László hegypásztor jelentette fel, ezzel a szőlőhegyen vasárnap összeveszett s másik két társával fenyegetni kezdte, sőt a kezében volt ásóval meg is ütötte. A szoron- grtott hegypásztor futni kezdett, de támadója nyomon követte, amireFehér hátrafordult s Vesztergombi Józsefet hasba lőtte, úgy hogy az sérülésébe nemsokára meghalt. A c3endorség nyomozása folyamatban vari.

— Egy tolnamegyei matróna halála.

Dr. Csekey István kecskeméti jogakadémiai tanártól érdekes nekrológját kaptuk egy 86 évet élt tisztes matrónának. A székely származású nyujtódi éa kézdivásárhelyi Jancső Ádám tanár, napokban elhunyt özvegyéről van szó, aki tolnamegyei származású volt, de aki Kecskemétre származván át, örök, hervadhatatlan érdemeket szerzett az ottani társasélet megteremtése, s a jótékony társas intézmények szervezése körül.

Egész sereg érdekes ember és nagyság fordult meg vendégszerető házánál. Ballagi Károly és Mór, Dobos Jázos, Török Pál és Szász Károly püspökök, Tömöri Anasztáz, Losoncy László költő, Erdősy Imre, a bra- nyiszkónál harcolt piarista tanár és még sokan mások. Férje baráti viszonyban volt az akkoriban Kőrösön tanárkodé Arany Jánossal, akitől egy érdekes irodalmi tárgyú levél is maradt hagyatékában. Az európai hirü pszichiátert, Babarczy - Schwartzer Ottó bárót pedig a szülei ő hozzá adták kosztos diáknak, mivel otthon összegabalyodott a nevelőnőjével, azt minden áron feleségül akarta venni.

De abban az időben, úgy látszik, Jancsó néni nagyobb lélekgyógyász volt Schwartzernál. Az a kegyes és úri tolnamegyei miliő, amelyben nevelkedett, csodás lelki derűt és finomságot adott életére utravalóul. Apai ágon a történelmi nevű nádudvari Bónis családból származott. 1832. évi február 12-én, amikor a napvilágot megpillantotta, atyja, Bónis Ferenc a kölesdi református eklézsiának volt lelkipásztora. Utóbb pedig a magyar testőrség papja Bécsben. De őt már tizenkét éves korában ^vesztette, amikor édesanyja: Soltra Eszter az egyházi életben nagy szerepet játszott Kálmán Dániel l-cölesdi református paphoz ment újból férjhez. Anyai nagyatyja: Soltra János szintén kálvinista pap volt a tolnamegyei őcsény- ben. Nagyanyja pedig leánya Csekey Jánosnak, a nagytekintélyű bölcskei (tolnamegyei) főesperesnek, aki a mar- Isurgi, frankfurti és erlangeni egyetemek hallgatása után Kecskeméten is volt káplán és szerzője a kecskeméti kis káténak, amelyet száz év óta mai napig is tanítanak az elemi iskolákban. Különös mély tisztelet, barátság és szeretet fűzte Apponyi Rudolf gróf, a volt párisi nagykövet családjához. Ezek minden áron magukhoz akarták Venni mint családtagot, amikor vőlegénye a komáromi csatában tüdőlövés következtében meghalt. De ő — mint mondotta — nemes leány létére átaüotta elfogadni fi ajánlatot. Még leánykorában jött össze Kossuth Lajossal, aki a Csekey- családdal volt rokonságban. Borjádon. pedig Petőfivel ismerkedett meg Sas Erzsikééknél, ahol a költőnek egész sereg verse született. (Lásd különösen „A négy ökrös szekér“ cimüt.) Jancsó Dezső, a kiváló publicista édesanyját gyászolja az elhunytban.

— A pécsi püspök levele GM Zichy Gyula dr., pécsi püspök 1000 koronát adományozott a Tolnamegyei Tüdőbeteg Katonák Alapja részére, mely adományát a következő levél kíséretében küldötte be gróf Apponyi Re- zsőné úrnőnek, az alap kezdeményezőjének : „Méltóságos Grófné, Elnöknő ! Hozzám intézett nagybecsű felhívása kapcsán örömmel sietek ama nemes célú mozgalom támogatására, melyet Méltóságod a háborúban tüdőbeteggé lett tolnamegyei katonák gyógyítására és üdülésére szánt alap létesítése céljából megindított. Hálás elismeréssel és áldozatkész szeretettel kell azokat felkarolnunk, akik életüket és egészségüket kockáztatták drága hazánkért és benne érettünk a már negyedik éve dúló háborúban. A hozzám juttatott befizetési lapon 1000 K, írva Egyezer koronát ajánlva fel a nemes «ólra, tisztelettel kérem Méltóságodat, hogy azt nemes szándékai szerint felhasználni móltóztassék. Fogadja Méltóságod őszinte tiszteletem nyilvánítását. Pécs, 1918 május 1.

Gróf Zichy Gyula s. k. pécsi püspök.“ Az adományt lapunk más helyén nyugtáztuk.

— Szerepcsétlensóg. Hűlt hó 25-én sajnálatos szerencsétlenség érte Schlitt Mihály dombóvári fütőházi munkás, taszári lakost. Hét óra után pár perccel indult Dombóvár állomásról Fiume félé az utasokkal túlzsúfolt s .emély- vonat. Schlitt Mihály Taszó-ra akart utazni s a már sebes mozgásban levő személyvonatra oly szerencsétlenül ugrott fel, hogy egyensúlyt vesztve lezuhant s egyik lábafejét a kerekek teljesen levágták. A vonat azonnal megállt s egy véletlenül utazó katonaorvos részesítette az első segélyben a szerencsétlenül járt fiatalembert. Még azon a vonaton beszállították a sérültet Kaposvárra.

— Házeladás. Rausz Béláná örökösei a Vörösmarty-utcában levő házukat eladták Horváth Józsefnek 39 ezer koronáért.

— Köszönetnyilvánítás. A bonyhádi szegények segélyezésére alakult bizottság április 22-én tartott tombola-estélyre jegyeiket megváltották: Littke József 125, dr. Kardos Sándor 100, gróf Apponyi Sándorné dr. Percei Béla, Csik József 50, gróf Apponyi Géza, dr. Berde Mózes, Tóth Károly, Demiány Ervin 20, Barabás Imréné, dr. Bitter Károly, Gyalog István, Hoffman Dávid, Hohmann Ferenc, Kajt&s Bála, Kreschka Gyula, dr. Leopold Kornél, Streicher Benő 10, dr. Obllth Adolf, Litzmann és Lőventhál, Rózsay Elemér 6, Halász Géza 3 koronával, összesen 571 korona. Ezen összeget a felttlfizetésekkel együtt hálás köszönettel nyugtázzak. A bizottság nevében özv. dr. Schwatz Antalué elnök.

— A dróttalan táviró szélhámosa.

Illetékes helyről közük velünk, hogy Pozsony környékén egy eddig ismeretlen egyén azzal hitegeti a közönséget, hogy dróttalan távíró utján az oroszországi hadifoglyokról híreket tud sszerezni. Többek közt rövid idővel ezelőtt egy katonatisztnek tett ígéretet arra nézve, hogy o:o3z fogságban lévő fiáról a pozsonyi drótnélküli táviró állomás utján híreket szerez. A hir még a mai napig . sem érkezett meg és az rjánlatot tevő azóta nem mutatkozott. Tekintettel arra, hogy Pozsonyban radiotelegraf állomás nincs, továbbá, hogy magán egyén ilyen utón híreket szerezni nem is tudhat, valószinű, hogy az illető a közönség hiszékenységét kihasználvo anyagi előnyökhöz akar jutni. Mindezekből kifolyólag a közönség he.yesen teszi az ilyen ajánlattevőt a legközelebbi rendőri, vagy katonai hatóságnak átadja.

— Nyomorék gyermekek otthona.

Az Országos Hadigondozó Hivatal 30 helyet biztosított nyomorék hadi- árvák számára a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonában, amely intézetnek célja a nyomorék gyermekeket szakszerű gyógykezelés mellett keresetképes munkássá nevelni. A fentartott 39 helyre magyar állampolgároknak lehetőleg szegény- sorsú 6 és 14 év között levő, kivételes esetekben a 14 éves életkort betöltött oly nyomorék fiú liadiárvái is tarthatnak igényt, akik ipari kiképzésre alkalmasaknak találtatnak. Eskórosok, hülyék, siketnémák és vakok, továbbá akut bántalomban szenvedők nem vehetők fel. Az intézetbe felvett növendéknek 1 öltözet felsőruhát (kabát, mellény, nadrág), 1 téli felsőkabátot, 1 sapkát és 1 pár cipőt kell az intézetbe belépésekor magával vinnie. Pályázati kérvényeket az árvaszék javaslatával f. évi junius hó 25-éig a Nyomorék Gyermekek Országos otthonához (Budapest, VII. Mexikói ut 63-64) kell beadni, ahol felvilágosítást adnak a kérvény szükséges Vnellékleteiről is.

— A hősi halottak hazaszállítása

SZÜnotef. A hadseregparancsnokság közzé teszi, hogy a vasúti kocsik óriási igénybevétele folytán az eleset-